Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-27 / 35. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Only- Jíun&cváan, VlawApa{ia\. frditsuL and, (pubüóJiad, in, fisüdk, Cimboy, VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 35. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1959. AUGUSZTUS 27 Eisenhower elnök ezekben a napokban nyugateu­­rópát járja, türelmességet hir­detve és jóhiszeműséget kérve mindenfelé. Hirdeti, hogy ő nem akar és nem fog semmiféle nyílt, vagy titkos megállapodást kötni Hruscsovval. A békéért hozza ezt az áldo­zatot, — mondta legutóbbi saj­tóértekezletén. Majd hozzátette, hogy ne féltse senki Hruscsov látogatása miatt az Egyesült Ál­lamok elnökének tekintélyét. Nem tudunk róla, hogy bárki is az elnök tekintélyét féltené. Csak arról tudunk, hogy Hrus­csov tekintélye mérhetetlenül megduzzad amerikai látogatása egyenes következményeként, a­­mit csak fokoz Eisenhower o­­roszországi útja. Ez pedig igy van, senki sem tagadhatja. Hruscsov tekintélyének a növe­lése pedig aligha a szabad világ érdeke. A másik fontos pont, amire sajtóértekezlete során Eisen­hower rámutatott az, hogy a fegyverkezési versenyt nem le­het a végtelenségig folytatni, te­hát valamelyes kiutat kell talál­ni. Belátjuk, hogy jó volna. El­képzelhető, hogy Hruscsov, mint valami lócsiszár belecsap az el­nök markába s azt mondja: má­tól fogva ne ' fegyverkezzünk, hanem éljünk, mint a galambok ... Mi lesz utána? Amerika a legnagyobb zavarban lesz. Hruscsov szavában bízni nem le­het, ezt jól tudják Washington­ban s a fegyverkezés tovább fo­lyik. Két feitételezés vezeti Washingtont Hruscsov meghívása körül. Az egyik az, hogy Amerika ereje megijeszti a vörös diktátort. Nem ijeszti meg, erre nyu­godtan mérget lehet venni. Ha megijedne, ez önmagában a kommunizmus bukását jelente­né. Hruscsov legfeljebb kivárja az alkalmas pillanatot, ami me­­gintcsak nem szolgálja a szabad világ érdekeit. A másik feltételezés az Wa­shingtonban, hogy Hruscsovot meghatja a mi lakberendezé­sünk, autónk, kényelmes életmó­dunk, aminek elérésére im’ a ka­pitalizmus alkalmasabb, mint a kommunizmus. Hruscsov nem Szerkesztőnk vakáción hatódik meg. Elképpesztően naivnak tartjuk, hogy Hruscsov az álmélkodástól hanyattvágód­jék a sztrájkban levő acélmun­kás minden kényelmi berende­zéssel felszerelt házában. Ilyen kényelmi berendezés az orosz munkásnak nem ajánlatos. Az orosz munkás cáak addig marad a kommunista rendszer kiszolgá­lója, amig minden falat kenyér­ért, tüzlelőért, vagy ruházati cikkért alázatosan Hruscsovhoz, illetve a tízezernyi népbiztoshoz kell fordulnia. Amikor az orosz munkás már nem lesz szakadat­lanul éhes s nem didereg a vac­kában, — nem lesz már többé kommunizmus és Hruscsov, vagy II. Hruscsov nem lesz már föltétien ura a mai szovjet bi­rodalomnak. Mindkét feltételezés merőben helytelen és semmi jóra sem ve­zethet. Amerikai látogatása után Hruscsov szemtelenebb lesz, mint valaha volt. A rab népek ügye * tovább is kényelmetlen mellék­­zöngépe marad Hruscsov ameri­kai látogatásának. Eisenhower is, Nixon is szinte egy időben je­lentették ki, hogy az amerikai felfogás nem változott. Amerika nem veszi tudomásul a rab né­pek állandó leigázására irányuló szovjet törekvést. Tovább is áll a tétel: amig a rab népek nem dönthetnek szabadon a sorsuk­ról, nem lehet tartós béke. Jó vqlna ezt majd a vendég szives tudomására hozni. Nem azért, mintha Hruscsov nem tudná. Nem árt neki elég sok­szor mondani. Minden kommu­nista süket s — természetszerű­leg — Hruscsov legsüketebb. A Fehér Házban kell a fülébe or­dítani. Diénes László, lapunk szer­kesztő-tulajdonosa családjával a Catskill hegyekben levő hires Casimir’s Lodge nyaralóba ment vakációra, ahonnan hétfőn La­bor Day napján térnek vissza. Szeptember 13-án pedig Pitts­­burghba utazik a William Penn országos egylet konvenciójára, ahová az Igazgatóság határoza­ta értelmében az amerikai ma­gyar hetilapok részéről őt hív­ták meg. Ez utóbbi ugyan nem nevezhető kimondott “vakáció­nak,” mert a szerkesztőnek van dolga bőven egy ilyen konven­ción, azonban ez- a hét is a lap­tól és a szerkesztés munkájától elvett idő lesz. Pittsburghba szerkesztőnkkel utazik fia, Les­lie is, aki onnan továbbutazik Columbia, Missouriba, ahol az egyetemen megkezdi tanulmá­nyait. Jávor Pál meghalt A békeévek ismert magyar színésze, sok-sok magyar film főszereplője, Jávor Pál Buda­pesten, meghalt. Amerikában élt közel tiz esztendeig és csak az elmúlt évben ment haza felaján­lani művészetét a rendszernek. Sok csalódás érte. Hosszas bete­geskedés után halt meg a kórházi ágyon, Melegszívű, nótáskedvü, tehetséges magyar művész volt, akinek népszerűsége és jövedel­me a második világháború előtt mondhatni amerikai méretű volt Magyarországon. Sajnos, a második világháború után erős politizálásba kezdett és ez a tény nem használt népszerűségének és ez az ut vitte őt el a Báthory lengyel hajó fedélzetéig, amely hajóval elindult a vörös paradi­csom, a halál felé . . . Gyászolja a súlyos beteg fele­sége az egykori milliomos leány Landesman Olga, aki nemcsak felsége, hanem managere, védő­je és ápolója volt az elhunytnak. Gyászolják egykori rajongói, barátai. SZENT ISTVÁN Nt. Tóth Tibor ref. lelkész augusztus 16-án Detroitban elhangzott ünnepi beszéde MAGYAR TENGERJÁRÓ HAJÓ SÜLYEDÉSE Augusztus 4-én a “Béke” ne­vű magyar teherszállító hajó összeütközött a St. Giorgio nevű olasz személyszállítóval a Már­vány-tengeren. Az olasz hajó kettészelte a magyar hajót, a­­mely rövidesen elsülyedt. A le­génységet sikerült megmenteni. “Ünnepre jöttünk össze, hogy hódoljunk Szent István, a hon­alapító nagy király dicső emlé­kezetének. Ez az ünnepély a mai időkhöz illő szerény formában, de annál igazabban és őszintéb­ben juttatja kifejezésre a mély­séges hálát, amelyet első szent királyunk országépitő munkája iránt érzünk. Ez az érzés ott van mindnyájunk szivében és ebből merítünk erőt ahoz a meggyőző­déshez, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajda­ni fényét. Szent István birodalma az az eszmény, melynek ma hódolunk. Az államalapító nagy király az ország kapuit kitárta és befoga­dott mindenkit, aki a magyar hazát kívánta szolgálni, mi is az ő bölcs intelmeit követjük, hogy­ankor azt valljuk, hogy széles e nagy világon, aki magyarnak ér­zi magát, aki szereti a magyar földet, aki a magyar nép függet­lenségéért dolgozni és áldozni a­­kar, mi azt magyar testvérünk­nek fogadjuk. A szentistváni eszme fölötte áll minden pártpo­­litkának, áthidal minden ellen­tétet, minden megkülönböztetést magyarok között. Sorsdöntő napokat él ma a ma­gyar nép, de 921 évvel ezelőtt is sorsdöntő kérdést kellett meg­válaszolnia a magyar nemzet­nek. Milyen világosan látjuk most, hogy a vallás életkérdés, egy nemzet negnagyobb köz­ügyé. Dehogy magánügy: a leg­­existenciálisabb dolog a világon . . . Műveltségről, világnézetről, sorsról volt szó. Háromféle lehetőség állott a magyarság előtt. Vagy megma­rad pogánynak a régi hitben, a régi hittel összefüggő népszer­vezetben, erkölcsben és hivatás­­tudatban. Hogy ez mit jelent, megmutatt a honfoglalás óta el­telt száz esztendő annyi véres és sötét tanulsága. Lassanként Eu­rópa szegénylegénye, nemzetek bitangja lett volna a magyar s az ellene összefogó keresztény világ közös akarattal irtotta vol­na ki, mint egy veszett állatot. Pogánynak és magyarnak ma­radni már együtt nem lehetett. A máosdik lehetőség volt, hogy a magyarság kereszténnyé lesz, de Bizánchoz, a kereszténység keleti ágához csatlakozik. Ezt javalotta a közélet, a keleti ere­det, az élet sok titokzatos ösz­­szefüggése, előrement példák és érdekek; de ha Szent István ki­rály Bizánchoz csatlakozik, a Balkán Bécsig ért volna s már ezer évvel ezelőtt abba a hely­zetbe került volna, mint ma. Éppen ez volt a nagyszerű és cso­dálatos döntés, hogy a magyar a nyugati kerestyénséghez csatla­kozott. Ezzel a döntéssel Szent István király igent mondott mindarra, amit ezeréves Ma­gyarország alatt ismer a törté­nelem, a királyságra, a keresz­tyén magyar álamiságra, egész anyagi és szellemi művelődé­sünkre. Irtózatos nehéz munka lehe­tett ez. Az uj hit ellentétben ál lőtt az ősi nemzeti pogánysággal s úgy kellett keresztyénné tenni a magyart, hogy le legyen se rosszabb magyar a keresztyén­­sége érdekében, se rosszabb ke­resztyén magyarsága égrdeké­­ben. Magyarsága nélkül nem volt érdemes műveltnek lenni, műveltség nélkül nem volt érde­mes magyarnak lenni. | De Szent István király ezek­kel a nehézségekkel megküzdött. Barátokból ellenségei lettek, el­lenségeiből pedig barátai; ke­gyetlenül rontott, hogy építsen, eszményeket pusztított, mert di­csőségesebb eszményekre nevelt, örökös ősi érzéseket ölt ki, hogy uj és még erősebb érzéseket olt­son bele nemzetébe. Kegyetlen volt, elszánt, és meg nem alkuvó, mert népe sorsát alakittotta s ehhez népe lelkét kellett átalakí­tania. * Természetesen ez is csak úgy sikerülhetett, hogy őt magát is Isten kiválasztotta, tulajdonává tette, kegyelmébe fogadta. A legnagyobb király, a leghivőbb magyar volt. Az első magyar ki­rályt ilyes értelemben szentnek nevezi az evangéliumi keresz­­tyénség is. Szent, mint Pál apos­tol, annyi nagy hittérítő, szer­zetes és szent, mint annyi isme­retlen a bizonyságtevők hadse­regéből. De most térjünk át a jelenre: a realitásokra, amelynek éppen a ma élő magyarság a leghiva­­tottab tudója, mert hiszen ez a nép járta meg a realitások leg­keményebb iskoláját. Magyarország a világ legár­vább, legszomorubb országa. Összetörve, meggyalázva, lei­­gázva, visszadobták élete kezde­téhez. Történelmünk folyamán, ezer év utam megérkeztünk Pusztaszerre. Realitásokra mindig hajlan­dók vagyunk, de soha sem meg­alázkodásra. Nem titkoljuk, hogy fájón érezzük az otthon küzdő magyar nép mniden sebét — és protestálunk minden ke­­resztyénségünkkel, embersé­­gtinkkle és amerikai magyarság gunkkal a magyar életet meg­ölő kommunista terror uralom ellen. Lehet- e róluk, ha békéről, népek, nemzetek szabadságáról van szó, nem beszélni? Állithat­­ja-e bárki, hogy róluk nekünk amerikai magyaroknak nincs jogunk beszélni? Ilyet tőlünk senki a világon nem kívánhat, mert ilyen kívánságnak ellent­mond a szabadság lelkülete és az erkölcsi jog. A kommunista uralom alatt szenvedő magyarság helyzete keserves és az az embertelen, brutális törekvés, mely őket el­nyomni akarja, sikereket mutat fel. De a pálma teher alatt nő, és a leigázott magyarságot poli­tikai elnyomatása és nehéz élet­­körülményei megedzik és még viharállóbbá teszik. Ebben a ki­­pusztithatatlan magyar erőben szentistváni lelkülettel hiszünk rendületlenül. Mert ez mentette meg számtalanszor a magyar hazát. Hányszor pusztult el min­den a magyar földön. Budavára rommá lett. A Dunától és Tiszá­ból idegen lovasok itattak. Ma­gyar falvakban idegen szedte az adót. De a keresztyén hittel pá­rosa dt magyar teremtő erő min­dig tudta teremteni és hatalmas­sá tudta tenni Magyarországot. A dicsőséges harcok során csa­pás csapás után ért minket, d‘e mindig fel tudtunk egyenesedni és mindig fel fogunk tudni egye­nesedni. Magyar testvéreim, tartsunk össze, szentistváni lelkülettel dolgozzunk mindnyájan a közös, szent célért, Magyarország fel­szabadításáért. Dicső múltúnk, fájjdajljmjas jelenünk, széabad­­ságszeretetünk kocsácsol j anak össze minden magyart egy sors­­köőzösségbe. A világon szétszórt .magyar mécsek, együtt hatalmas tűzben Október 5-én New Brunswickon koncertezik a 60-tagú magyar szabadságharcos zenekar Még júliusban terjedelmes be­számolót hoztunk lapunkban ar­ról, hogy a szabadságharcos me­nekült magyar zenészekből álló 60-tagu Philharmonia Hungari­­ca Bécsből amerikai koncert­­körutra jön s úgy Kanada, mint az Egyesült Álamok számos vá­rosában máris leszerzödtették ezt a kitűnő művészegyüttest egy-egy estére. Most örömmel jelentjük, hogy a Rutgers Egyetem, az Ameri­kai Magyar Intézet óözremükö­­désével szintén koncertre szer­ződtette le a világhírű magyar' művészegyüttest és 1959. októ­ber 5-én, hétfőn este az egyetem hatalmas tornacsarnokában lesz a Philharmonia Hungarica hangversenye, New Nbrunswi­­ckon. (Megelőző este New Yorkban a Carnegie Hall-ban MEGHÍVÓ Engesztelő magyar zarán­doklatra és Szent István ün­nepségre, a Czestochowai Madonna kegyhelyére Az évente szokásos Szent István ünnepség ezidén nem New Yorkban, hanem Doyles­town, Pa.-ban lesz, a Pálos Atyák monostorában, a Czes­­totowai Madonna kegyhelyén, engesztelő magyar zarándok­lattal kapcsolatban, augusztus 30-án, vasárnap. A zarándok­latot a Pálos Atyák hívták össze, a Szent István ünnepsé­get pe'dig a Katolikus Liga rendezi. Minden magyart sze­retettel hívnak. Cim: Ferry Rd., Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Délelőtt 10 órakor szentmi­se, szentbeszéddel (Rába Lu­kács pálos-atya). Délután 3 órakor keresztuti ájtatosság. Délután 4 órakor érseki szent­mise, a Rómából jövő M. Gaw­­lina József érsek őexcellenciá­ja által, aki angolul mond szentbeszédet. Magyar szent­beszédet mond Ft. Borsy Gy. Engelbert, OFM., new bruns­­wicki plébános. Szentségkité­tel. Körmenet. Litánia: ima a magyar hazáért és a békéért. Áldás. Pápai és magyar him­nusz. Egyházak, egyesületek zász­lóikat vigyék magukkal. Autó­buszok érkezése előre jelzendő a fenti címen, akár írásban, akár telefonon. A kegyhely szép, fás területen fekszik. Ár­nyas parkolóhely is van bőven. A Cafeteriában hideg és meleg ételek, hűsítők kaphatók. A kegyszer-üzletben szép emlék- és ajándéktárgyak vásárolha­tók. Útirány: Phila s Camden fe­lől a 611 North utón, valamint a 152 N„ 73, 202 N„ 309 N. jelzésű útvonalakon. — Tren­ton felől: a 29 N., majd Lam­­bertvillenél a 202 S. utón. — New Yorkból akár az 1-es utón Trentonig, akár a 22-es utón Somerville-ig s onnan a 202-es utón. egyesülve lobognak föl és a tűz ezt a fogadalmat égeti lelkűnkbe kitörölhetetlen betűkkel: Át égen, földön, folyón, tengeren^ Rögön, hanton, koporsófedelen: Szeretlek mindhalálig nemzetem. koncertezik a szabadságharcos zenekar). Erre a nagyjelentőségű ma­gyar kultureseményre máris nagy előkészületek indultak meg. Az Amerikai Magyar In­tézet a közeli napokban meghí­vót küld szét New Jersey ma­gyar egyházi és világi vezető­embereihez és megbeszélő-gyü­­lésre hívja meg mindazokat a magyarokat, akik egy ilyen, a­­meipkaiak féle nagy jelentőség­gel biró esemény minél szebben, minél tökéletesebben történő megrendezésében részt óhajta­nak venni. Egyelőre a hangversennyel kapcsolatban még annyit közöl­hetünk, hogy a jegyek $1.50-től $5.00-ig menő különböző árban lesznek kaphatók, valamennyi számozott hely lesz a 3,000 sze-Kruscsev látoga­tásáról Azoknak, akik ellenzik az El­nök és Kruscsev találkozóját, Nixon ezt felelte: “Csak két le­hetőségünk van: vagy szóba ál­lunk velük, vagy harcolunk ve­lük. Nemcsak Amerika, de az e­­gész világ számára nincs más megoldás.” Nixonnak aligha­nem igaza van. Egyelőre jobb, ha Kruscsev jön, mintha a musz­ka hidrogénbombák érkeznének helyette. Dél-Carolina kormányzója, Ernest F. Hollings tiltakozott Kruscsev amerikai látogatása ellen. “Ez a kommunista diktá­tor, — mondotta, — a magyar nép tízezreit mészárolta le vagy küldte kényszermunkára és miatta százezrek váltak földön­futókká . . . Ilyen vendégekkel akar parolázni Amerika?” Szent igazság mindez, de az Elnök úgy érzi, kényszerhelyzetben van. Clyde J. Kennedá, az Ameri­can Counil of Churches elnöke a következő nyilatokzatot adta a Kruscsev látogatásáról: “Mo­rális szempontból helytelen Ma­­gyország véreskezü mészárosát Amerikába meghívni. Kruscsev kijelentette, hogy el akar min­ket, Amerikaikat temetni. Csak rossz származhat ennek a nem­zetközi Diliingernek a meghí­vásából.” Menedékjogot kért Wagner. Márton, a Buenos Airesi magyar követség keres­kedelmi attaséja, aki 3 éve van Argentínában, menedékjogot két és kapott az Argentin kor­mánytól. Wagner az első szov­­jet-blokkbeli diplomata, aki Ar­gentínában otthagyta a vörös követséget. A magyar diplomata menekülése kényes helyzetbe hozta a dél-amerikai kommunis­tákat, akik egész Dél-Ameriká­­ban nagyarányú politikai offen­­zivába kezdtek. MÜNNICH A SZOVJET­BEN “NYARAL” Az MTI jelentése szerint Münnich miniszterelnök a a Szovjet-Unióba utazott. Ot­­tartózkodásának hivatalos cél­ja — nyaralás. mélyt befogadó hatalmas Gym­­názium-ban. Jegyek majd la­punk szerkesztősége utján is rendelhetők lesznek. A hangverseny tiszta haszna a Rutgers Egyetemen felállított Amerikai Magyar Intézet javá­ra, illetve céljaira megy. “Hitler Döntött... történelmi tények Szálasi Naplójában” címen a magyar emigráció e­­gyik legérdekesebb munkája je­lent meg New Yorkban, a német megszállás előtti magyar királyi rendőrség politikai osztályának detektivcsoportvezetője tollából. Szálasi Ferenc “1944 HUN­GARISTA MOZGALOM—októ­ber hó” cimü legfontosabb nap­lójának nyilvánosságra hozása dokumentálás szempontból fel­mérhetetlen értékű, mert hitele­sen bizonyítja, hogy Magyaror­szágon 1944 október 15-16-án a hatalmoátvételt Hitler Adolf a saját fegyveres erejével erösza­­kosan hajtatta végre és ültette Szálasit az államhatalom birto­kába. “A főhadiszálláson Hitler ve­­zés és kancellár döntött; dönté­se a következő: a kormányzó nem maradhat a helyén, helyéről el kell távolítani” — írja Szála­si a naplójában, ahol megörökí­tette azoknak a sorozatos tár­gyalásoknak a részleteit, ame­lyeket Hitler megbízottjai: Vee­­senmayer német követ, Winkel­mann a aMgyarországon állomá­sozó német rendészeti szervek főnöke és dr. Haller német kö­­vetségi tanácsos folytattak vele a hatalom erőszakos átvételének előkészítése céljából. Abban az időben a németek háziőrizetben tartották Szálasit a Verbőczi ut­cai SS főhadiszálláson, ott foly­tak a titkos tárgyalások és ott foglalta naplóba Szálasi azoknak a részleteit. A napló eredetije Szálasi Fe­renc letartóztatása alkalmával került az Amerikai Katonai Ha­tóságok kezeibe, amelyet sike­rült szerzőnek szószerint lemá­solnia s igy vált lehetővé most a nyilvánosságra hozatala. — A könyv szerzője Szélesi Jenő volt detektivcsoportvezető, aki a né­met Gestapon és koncentrációs táborban átélt élményeinek is­mertetésén keresztül betekintést nyújt az olvasónak ahhoz, hogy közelebbről megismerhesse an­nak a rendszernek az igazi arcu- Itát, amely Szálasi hatalomra ju­tásával a magyar nemzetet is el­érte és közvetlenül veszélyez­tette. Majd volt foglalkozásából adódó egyes rendőri nyomozá­sainak és egyéb rendkívül szol­gálatainak részben színes ripor­tokban, részben pedig a tények tragikus valóságában való is­mertetése utján igyekszik a munkát az olvasó számára szó­­rakoztatóbbá és élvezetesebbé, de egyben tanulságossá is tenni, így ma is élő, közismert szemé­lyekkel kapcsolatos ismeretlen e­­semények kerülnek az olvasó e­­lé, amelyek bizonyára érdekes újdonságokként hatnak. A könyv megrendelhető la­punk könyvosztályánál $2.25 beküldésével. Cim: Foreign Book Shop, 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND

Next

/
Oldalképek
Tartalom