Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1959-08-20 / 34. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Only, düuuvjüwan, TbumpapaK. ídtisuL and. (puőüá/uut in. flaJdk. űmbtxq. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM A szuper hatalmak korát éljük. A közönséges értelemben vett nagyhatalmak — Anglia, Franciaország — nem sokat számítanak a legnagyobbak — Amerika és Szovjetoroszország — párviadalában. Az elerőtlenedett nagyhatalmak, természetesen, érzékenyek, éppen ezért Eisenhower elnök sorra kilincsel náluk, hogy letörölje a sértődés könnyeit. Kétségtelen, hogy Amerikának szüksége van kevésbé erős barátaira, mert a vehető nagyhatalomnak mindig, még a legmélyebb béke idején is, háborúval kell számolnia, hmikor az óriások mellett a törpéknek is különleges'értékük van. Mint tudjuk, manapság ‘mély’ békéről igazán nem lehet szó, a háború egy emberen múlik, Hruscsovon, aki már hencegve szólt imigyen: “Megnyomok egy gombot s maguk mennek a fenébe.” Mármint az amerikaiak mennek a fenébe! Másik kedvenc mondása az, hogy eltemeti az amerikaiakat . . . Megkezdődött a beteg menekültek kivándorlása Augsuztus 2-án egy hajó 100 Salzburgból érkező jugoszláv és magyar menekülttel indult Ausztráliába. A menekültek közt súlyos betegek és azok hozzátartozói voltak, akik előtt eddig a kivándorlási lehetőségek zárva voltak. Az ausztráliai kormány a súlyos betegegnek hat hónapi fizetett üdülési lehetőséget fog nyújtani és a szabadság letelte után könnyű munkát fog nekik kiutalni. A kivándorlási akciót a “menekült év” keretén belül rendezték meg. Moszkvai kiállításunk sikere A moszkvai amerikai kiállítás előtt változatlanul nagy a tolongás, mert azok akik látták, egyre több csodát terjesztenek róla. A kiállítást eddig már közel egymillió személy tekintette meg, annak ellenére, hogy a hivatalos sajtó egyre ócsárolja a kiállítást. Az oroszok nyíltan ver senyre hívták ki Amerikát saját newyorki kiállításukkal. De a kihívás bumerángnak bizonyult, mely az oroszokat ütötte meg. Páger Antal kommunista házassága Amikor Páger Antal viszatért Pestre, feleségének, Komár Júliának azt Ígérte, hogy első keresetéből visszahozatja öt és két gyermeküket is Budapestre, E- helyett azonban válópert indított felesége ellen és Szilágyi Beát, az ismert kommunista rendezőnőt akarja elvenni feleségül. Páger Antal, a hires magyar szinész és a magyar filmek dédelgetett kedvence, annak idején nyilas beállitottsága miatt menekült el. És most a vörös boldogság révébe evez. Uj idők, uj erkölcsök. Most módot kap, hogy bepillantson ebbe az amerikai világba. Esetleg belátja, hogy kár volna eltemetni. Megmutatják neki a kényelmesen berendezett amerikai lakásokat, abban a reményben, hátha megesik a szive s eltekint a temetéstől. Az amerikai kormányrúd mellett állók hisznek abban, hogy elvégre Hruscsov is ember, tehát rideg' tényekkel meggyőzhető. Mi tovább is tamáskodunk. A kommunizmus természetrajza éppen az, hogy nem engedi meggyőzni magát. Szavunkat hallatni jó lett volna és még mindig jó lenne, de — úgy látszik — nincs mód reá. Egy-egy ember távirata a kormányhoz, valamelyik szövetség, vagy egyesület nevében vajmi keveset ér. Gyűlésre kellett volna összehívni a jófejű és^hideg koponyáju magyarokat az ország egész területéről, annak eldöntésére: mi is legyen a teendő? Hogyan is tudnánk legtöbb súlyt adni a szavunknak, oly módon, hogy ne gáncsoljuk, hanem inkább támogassuk az amerikai kormányt? Ha máskor nem is, ezekben a napokbap minden jószándéku amerikai magyart össze lehetne fogni egy akaratban. Nemcsak ennyire volna szükség. Össze kellett volna fogni egy szervezetbe az összes olyan amerikai polgárokat, akik első, vagy másod-generációs fokon a vasfüggöny mögül származnak. Legalább tiz millió emberről volna szó s ennek a tömegnek a súlya az amerikai belpolitikában nem “elhanyagolható mennyiség.” Nekünk, a magyaroknak kellett volna a< kezdeményező lépéseket megtenni. Biztosra lehet venni, hogy a többi, vasfüggöny mögül származott amerikai polgárok egy hatalmas kongresszusra gyűltek volna a mi hívásunkra, ha kellőleg fogtunk - volna hozzá.. Sok a közömbös magyar, ennek tudatában vagyunk s még több a vezérkedő. Aki úgy érzi, hogy ő nem közkatonának termett, hanem az élre szánta a Teremtő. A közömbösök nagy tábora mellett az ilyenek a széthúzok, akik izgatják a jóindulatunkat s a lelkesedőknek megálljt kiáltanak. Lehetne ezt a kérdést tovább boncolni, de nincs értelme. Valamennyien tudjuk, milyen légkörben élünk, mit várhatunk a másik magyar testvérünktől? Történelmi hivatását igy veszti el az amerikai magyarság. Ezért nem lehetünk az otthoni, az elnyomott nép" igazi szószólói. Széthúzunk, egymás ellen harcolunk s közben elsikkad a legnemesebb cél, amiért küzdeni érdemes. Él egy pár tucatnyi magyar itt,v Amerikában, aki a “nemzeti hivatást” abban látja, hogy egy másik pár tucatnyi magyart befeketítsen, tönkre tegyen. így állunk ma, az Urnák 1959-ik esztendejében, Hhruscsov látogatása előtt. Elsősorban önmagunkat kellene legyőznünk, hogy aztán erőnket számbavéve. felvehessük vele a küzdelmet. De csodák nincsenek, főleg a mi amerikai magyar életünkben nincsenek. Szóljon, akiben több a bizakodás. Főleg, ha valóban okot lát a bizakodásra. _______________________PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent.___________THURSDAY — 1959. AUGUSZTUS 20_________ Mit tesz az Amerikai Magyar Szövetség Khrushcsev ide jöttével kapcsolatban NEGATÍV TÜNTETÉSEK HELYETT: POZITÍV ÉPÍTŐ MUNKA FOLYIK ORSZÁGSZERTE — INKÁBB ELNAPOLJÁK A KONGRESZSZUST, NEHOGY FOGADNIOK KELLJEN A “VENDÉGET” — SZEMELVÉNYEK A WASHINGTONI KÖZPONT ELŐKÉSZÜLETEIBŐL Washington: Szó sincs arról, hogy Amerika beadja derekát! Ha nem is derült égből, de villámcsapásként érte a szabad világot és különösen az Egyesült Államok magyarságát az a hir, hogy Nixon alelnök oroszországi útját Eisenhoweré fogja követni — ezt megelőzőleg viszont Khrushcsev szeptember közepén Amerikába jön! Az elnök meglepetésszerü látogatása a vasfüggöny mögé rendkívüli erkölcsi felelősséget ró a menekült magyarságra, mert hiszen bármennyire érthető Khruschevellenes magatartásért a szovjetkormány Eisenhower-en töltheti ki bosszúját — amiért azután az amerikaiak bennünket kárhoztatnának . . . Ilyen körülmények között kétszeresen fontos a “többet ésszel, mint erővel” jótanács megfogadása. Az Újvilág magyarsága, mint a szabad földön uj hazát lelt véreink legnagyobb lélekszámú tömörülése, történelmi hivatása teljes tudatában: méltóságteljes formában készül fel a bizarr eseményre és a demokratikus parlamentárizmus eszközeivel óhajtja hallatni szavát az itteni szokásjogok megszabta keretek Brack Miklós, a U.S. Relief Parcel Service cég elnöke a napokban érkezett vissza Magyarországról, ahol 8 napot töltött. Budapesten a MONIMPEX, a magyar állami külkereskedelmi vállalat vezetőivel és a kormány hivatalos embereivel folytatott tárgyalásokat az IKK A csomagok ügyében, megkönnyitéseket és bizonyos előnyöket próbálva kieszközölni úgy a csomagok rendelői, mint címzettjei számára. Budapesti utjának főcélja, mint mondja, az volt, hogy megtudja, miért szüntette meg a magyar kormány a posta utján küldött használt-ruha csomagok vámmentességét. Azt a választ kapta, hogy “az eredeti ok az volt, hogy a budapesti ruha- és cipőkereskedők panasszal fordultak a kormányhatóságokhoz, hogy képtelenek üzleteiket fenntartani, mert igen kevés a vásárló. Budapest és az egész ország el van halmozva Amerikád ból és a világ minden részében lakó magyarok által küldött használt ruhákkal és cipőárukkal, amiket fekete piacon értékesítenek. A “fekete piacnak” akar végetvetni a magyar kormány az uj vámrendelettel.” Arra a kérdésre, hogy lehetséges lesz-e majd a feladónak külföldön előre leróni a csomagok vámját vámjegyekkel, mint régente, Brack Miklós azt a választ adta, hogy “az illetékes helyről kapott információk alapján közölhetem, hogy nem szándékoznak a vám jegyeket ismét bevezetni, mert annakidején, amikor uj és használt ruhanemüekre előre lehetett itt kifizetni a vámot, a csomagküldők egy része nem tartotta be a szabályokat s a csomgakban meg nem engedett, illetve vámilletékes árucikkeket, vagy használt ruhák helyett újakat küldtek használt között. Életbevágó jelentáségii ugyans, hogy az 1956-os szabadságharc által ismételten, köztutudat élére segített magyar ügy számára továbbra is biztosítható legyen az érdeklődés olyan körökben, ahol az emberiség sorsát irányítják. Nem jelenti ez azt, hogy Khrushcsev látogatásával kapcsolatban el kellene hallgatnunk fájdalmunkat és óhazai véreink sorsa feletti jogos aggodalmunkat. Korántsem! Hiszen olyan menekültjeink is vannak, akik kihallgatást szándékoznak kieszközöltetni Budapest lemészárlójánál — elhurcolt, börtönbe vetett szeretteik kiszabadítása érdekében. Számos más terv megvalósításán is folyik az előkészítő munka, megannyi magyarlakta városban- Ezeknek ha mindössze egyilce_másika kerül is megvalósításra: akkor is kiérdemelheti a közfigyelmet; az őslakosság meggyőzése pedig ma már nem reménytelen, hiszen 37 millió kelet-európai származású amerikai, javarészt szavazópolgár befolyása, lángja újabban egyre jobban összecsendül a kivándorolt magyar hazafiakéval . . . dolgok vámjegyeivel, ami által komplikációkat okoztak az ottani vámhivataloknak.” (Gyenge magyarázat ez, de abban a helyzetben vagyunk, hogy kénytelenek vagyunk elfogadni azt, ámít a magyarországi mai rezsim urai mondanak és előírnak, ha szeretteinkén segíteni akarunk. —Szerk.) “A legjobbak és legalkalmasabbak a magyarországi segélyküldésre az IKKA csomagok”— mondja az óhazából visszatért Brack Miklós, aki személyesen győződött meg az IKKA hatalmas raktárában arról, hogy melyik csomagban mi j ut a címzetthez. Megnézte a mintatermeket, ahol az IKKA-csomagokba kerülő áruk ki vannak állítva, valamint a kiosztó-helyiséget, ahol a csomagokat adják ki a címzetteknek. “A segélyzés legcélszerűbb módja, ha szabadválasztás szerinti csomagokra küldjük el a Dollár-utalványokat. Az óhazai rokonok szempontjából ez a legalkalmasabb, mert ők tudják a legjobban, mire van-szükségük. Az IKKA segélycsomagokat a címzett bármilyen magánszemélynek (nem hivatásos kereskedőnek, vagy üzletembernek) szabadon eladhatja. Az IKKA segélycsomagok eladása, értékesítése nem ütközik a fennálló törvényekbe. Az ilyen csomagok értékesítésével a legnagyobb segítséget nyújthatja minden amerikai magyar Magyarországon élő rokonainak, mert minden itt, Amerikában befizetett Dollárért jelenleg 32 Forint értéket kap a címzett. A Dollár hivatalos árfolyama a budapesti Pénzintézeti Központban, valamint nemzetközi kereskedelmi viszonylatban ma 11.60 Forint, tehát csaknem háromszorosát kapja ennek a címzett, ha szabadválasztásra küld IKKA csomagot. New Yorkban a világváros magyar közéleti vezetői pártállásra és vallásra tekintet nélkül, testvéri együttérzései tanácskoztak késő éjszakai órákig a teendőkön. A nemes példát más magyarlakta gócpontokon is átvették és mintegy varázsütésre elevenedett meg a magyar élet szerte a nagy Amerikában. Clevelandban a United Hungarian Societies a Felszabadító Bizottsággal karöltve, vállvetve dolgoznak az előkészületeken. Detroitban az Amerikai Magyar Szövetség ottani vezetősége és hetilapjaink szerkesztősége állottak a . mozgalom élére. Az egyik legelső távirat, mely a Fehér Házba befutott, a Szövetség philadelphiai osztályának drámai erejű szövegezésében érzékeltette az Egyesült Államok első polgárával a magyarság aggodalmait és óhajait. Ezek csak kiragadott virágok a sok nemes igyekezet csokrából, mert hiszen más városok magyarsága is egy emberként fogott munkához. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között az'Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központja is megtesz minden tőle télhetőt. Bár a Fehér Házban kijelentették, hogy Eisenhower elnök minden idejét nemzetközi kérdések tanulmányozásával tölti, komoly formában merült fel, hogy helyette Nixon alelnök hajlandó fogadni egy reprezentatív magyar delegációt. Ugyancsak alakulóban van egy szenátusi és kongresszusi bizottság a rabnemzetek ügyének ébrentartására; ennek tagjait arra kérte az A.M.Sz. központi titkára, hogy mint választott képviselők, személyesen győzzék meg Eisenhower elnököt a magyar késdés állandó előtérben tartásának szükségéről, bárhol, bárkivel is tárgyal. A 98 szenátor és 437 képviselő legtöbbje rosszalja (ha politikai okokból nyilvánosan nem is nyilatkozik egyelőre) a titokzatos meghívást. A furcsa vendég érkezését számos nagybefolyású honatya a leghatározottabban el is ítélte. Az országos törvényhozás kupolája alatt izgatott latolgatás folyik a “Captive Nations Week” egész évre kiterjesztéséről. Sőt egyre szélesebb körben hatalmasodott el az az elgondolás, hogy a legsürgősebb javaslatokat szeptember közepéig meg kell szavazni, miáltal a vörös tömeggyilkos megérkezése előtt el lehetne napolni az üléseket és Khrushcsevet ily módon meg se lehetne hívni a Capitoliumba . . . Az amerikai sajtó egy töredéke ugyan rendületlenül folytatja struccpolitikájáj t és igyekszik belügyi bonyodalmak görcsös felszínen tartásával leplezni a kényes külpolitikai szenzációt. Akad például olyan elvetemült “kolumnista”, mint a magát liberálisnak képzelő Walter Lippman, aki nem átalja a keleteurópai rabnemzetek teljes feladását és a kommunistákkal való gerinctelen lepaktálást ajánlani. Szerencsére a komolyabb újságok, élükön a “U.S. News & World Report” veterán főszerkesztőjével, David Lawrence-cel, “Welcome, murderer!” címen vezércikkeznek és figyelmeztetik Amerikát a várható következményekre. A Fehér Ház külpolitikával foglalkozó elnöki tanácsosai, úgyszintén a State Department illetékes diplomatái váltig hangoztatják, hogy szó sincs a Khrushcsev előtti hasravágódásról, még kevésbé a rabnépek szánalmas sorsába való belenyugvásról. Sőt egyesek szerint Eisenhower állítólag hajthatatlannak fog bizonyulni e kérdésben, ami talán még értelmet is kölcsönözhet a kínos meglepetést okozó fogadtatásnak. Ezzel szemben a látogatás hírére a honvédelmi kormányférfiak előző meghívásokra készített beszédeinek szövegéből töröltették azokat az idézeteket, amelyek Khrushchevet a sirásó színében tüntették fel . . . Mértékadó fórumokon általános megnyugvást kelt, hogy az Egyesült Államok magyarsága megfontolja Nixon alelnök személyes kérését és tartózkodik a zajos uccai tüntetésektől. Azt az alkotmányadta jogunkat viszont senki sem vitatja, hogy méltó, ságteljes formában, nyomatéko• san fel ne hívj uk az amerikai ; közönség figyelmét a tudniva| lókra. Ilyen amerikai jellegű tiltakozás lesz például az a nagyszabású tömeggyülés, amit a Középeurópai Származású Amerikai Polgárok Szövetsége rendez New Yorkban, továbbá a különböző felekezetű egyházak hitszónokai által az istentiszteleteken és rádióban elmondandó alkalmi beszédek, több világlapban készülő cikksorozat, sőt egész oldalas’hirdetés, stb. Gondviselés-szerüen még a Philharmonia Hungarica, szabadságharcos menekültjeink e pompás hangversenyzenekara ídeális időben érkezik amerikai kőrútjára, hogy a legnemesebb művészet magasztos eszközeivel is éppen akkor hirdese Amerika és Kanada szerte a magyar feltámadást, amikor Khrushcsev a békeszerető turista álarcában megjelenik a láthatáron . . . Még a Bécsből érkező magyar szimfonikusaink nyomtatott műsora is olyan tartalmas lesz, hogy népünk kultúrájának levegőjével fogja megtölteni az amerikai nagyvárosok hangversenytermeit. Lesznek sok ezren velünk és mellettünk országszerte. Lesznek amerikaiak, akik “STOP KRUSHCSEV” feliratú papirlemezt ragasztanak automobiljaikra. Lesznek, akik fekete gyászt öltenek, fekete karszalagot hordanak az orosz hóhér ittartózkodása idején, kégyeletes megemlékezésül a miatta halálba kergetett millió és millió embertársukért. Lesznek, akik fényes napsütésben nyitott esernyővel tüntetnek némán — és mégis oly. sokatmondóan! Lesznek, akik legyőzvén kíváncsiságukat, egyszerűen hátat fordítanak, ahol csak megfordul “a furcsa vendég.” És talán még repülőgépet is sikerül bérelni imittamott, amely hatalmas füstbetükkel irjá majd égboltozatra és vési be minden eddiginél mélyebben a szabad világ lekiismeretébe: ‘FREEDOM FOR HUNGARY” Vörös Kínában a kiolvasott újságokat be kell szolgáltatni Tokiói jelentés szerint, a kínai újságok előfizetői kiolvasás után kötelesek a lappéldányokat hiánytalanul a kijelölt helyen beszolgáltatni. Aki ennek a rendeletnek ' ellenszegül súlyosan megbüntetik. Ezzel a rendszabállyal a kínai népköztársaság kormánya azt akarja elérni, hogy megszűnjön a nagyobb városokban kiadott újságok vidékre csempészése. — Ugyanis a nagyvárosok politikai napilapjaiban több-kevesebb kritika jelenik meg nyomtatásban és nem kívánatos, hogy azok a kritikák a parasztság előtt az egész hatalmas országban ismeretesek legyenek. Okos ember újságol olvas Lelkiismeretes ember: előfizet Harry Truman élesen ellenez minden engedékenységet Harry S. Truman ex-elnök cikket irt a N.Y. Timesbe és abban állást foglal a berlini kérdésben. Élesen ellenez minden engedékenységet. “Ha Berlinnél nem állítjuk meg Kruscsevet, írja, sehol másutt Európában nem fogjuk megállítani. Nem szabad további kalandokra biztatást adnunk a Szovjet vezetőknek.” Truman energikusan elitéli azt is, hogy amerikai politikusok egymásután keresték fel Kruscsevet Hoszkvában, felelőtlenül tárgyaltak vele és utána a beszélgetősek sajtó ismertetése róván szószéket adtak Kruscsevnek az amerikai lapokban. Különösen Harriman volt neve yorki kormányzó moszkvai útját Ítéli el. Az angolok csodát várnak A londoni Daily Mail azt Írja, hogy uj csodák korszaka érkezett el aztáltal, hogy Kruschev Amerikába jön és Eisenhower Moszkvába megy és hogy ebből a csodából még újabb csodák származhatnak . . . Bámulatos, hogy egy világlap ilyen naivságokat irkái össze. Mi egyelőre csak azt csodáljuk, hogy az angolok mennyire be vannak gyulladva máris. Lehet-e sokat számítani ilyen szövetségesre ? Pontosan kapja-e a lapot? Eérjük olvasóinkat, hogj ah valamilyen okból nem kapj e pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. Brack Miklós Magyarországon járt f CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND
