Hiradó, 1959. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-24 / 52. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JAi Only, 3/unrjnhinn Wo tu A papa a. fcdilsuL. tuitL fiubh&hiuL in. finAÜL ÚJVŰMUf. VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM PERTH AMBOY NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY — 1959. DECEMBER 24 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Budapesti helyzetkép Ulfert Schröder német tudósító több hetet töltött Magyarországon. Szerinte a magyar lakosság bizalmatlansága az oroszokkal szemben határtalanul megnőtt. Többször megkérdezték a német tudósítót, hogy nem a Szovjet Unióból jött-e? Csak miután megmutatta nyugat-német útlevelét, derültek fel az arcok. A lakosság kulturális javak iránti szomja óriási. A könyvesboltokban mindig nagy a forgalom. Főleg fiatalok érdeklődnek könyvek iránt. A választék nem elégíti ki őket. Nyíltan hangsúlyozzák, hogy a vonalas irodalom nem érdekli őket. A fiatalok nem olyan elővigyázatosak, mint az öregebbek. Bennük él a nyugtalanság. A MISKOLCIAK REMÉNYKEDNEK (FEC) — Miskolc hangulaton meglátszik, hogy ez a város a forradalom egyik utolsó bástyája volt. A miskolciakat még ma is lelkesíti a szabadságharc emléke. Szívesen beszélgetnek a három évvel ezelőtti eseményekről és ha egy megbízható pesti kerül a társaságukba, örömmel hallgatják a szabadságharccal kapcsolatos élményeit. 1956-óta Miskolcon Budapestet hős városnak tartják s a korábban lenézett “pestiekre” nagy tisztelettel néznek. Az emberek egymásközti viszonyát nagyban megjavította az a körülmény, hogy a szabadságharc alatt megismerték egymást és a káderlapok nyilvánosságra kerülésével kiderült, hogy kik az ÁVH-s besúgók és kik a megbízható emberek. tudta a munkásosztály hatalmát.” Bár Miskolcon és közvetlen környékén nincsenek szovjet csapatok, a lakosság mégis az orosz erők kivonásától várja sorsának jobbrafordulását. A MAGYAR MUNKÁSSÁG NEM HAGYJA MAGÁT (FEC) — Az üzemi pártszemináriumokban a “merész” felszólalások és “kényes” kérdések gyakran kellemetlen perceket okoznak az előadóknak. Gyakran felteszik például azt a kérdést, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja-e a Magyar Dolgozok pártjának? Az előadók azt állítják, hogy igen. Ilyenkor azonban megkérdezik tőlük, hogyha ugyanis fenn áll a jogfolytonosság, akkor miért kellett a párt nevét megváltoztatni? “Talán rossz emléke van a nép szivében az MDP-npk?” “Hát rossz volt ez a párt?” “Ha rossz volt, akkor hogy lehet jogfolytonosságról beszélni, ha pedig nem volt rossz, akkor miért nem ragaszkodunk a dicső nevéhez?” Ilyenkor nagyon nehéz dolguk van előadó elvtársaknak és sokszor bizony beleizzadnak a kínos kérdések megválaszolásába. A munkások szinte sportot űznek a szeminárium-vezetők megkinzásából. MUNKÁCSY-KÉPET TALÁLTAK (FEC) Ismeretlen Munkácsy képet fedeztek fel Bulgáriában, amelyen három leányalak látható. Az egyik zongorán játszik, a másik kettő pedig figyelmesen hallgatja. A festmény 1928-ban Amszterdamból került Bulgáriába. Előzőleg egy gazdag holland műgyűjtőé volt, akinek halála után egy árverésen egy bolgár család vásárolta meg. Miskolcon Hruscsov amerikai látogatását megelőzően elterjedt a hir, hogy a szovjet csapatok rövidesen elhagyják az ország területét. Ezzel a hírrel kapcsolatos az alábbi eset, ameiy egy pártbizottsági ülésen történt 1959 október elején. Prieszol Józsefnek, a borsodmegyei pártbizottság titkárának feltette valaki a kérdést, hogy az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei vállalnák-e a felelősséget a város rendjéért abban az esetben, ha a szovjet csapatok elhagynák az ország területét. Prieszol határozott nem-mel válaszolt s hivatkozott az 1956-os. “ellenforradalom”-ra, amely az orosz csapatok jelenléte mellett is fel tudta boritani az ország rendjét és “veszélyeztetni Budapest 1959 novemberében 1959. novemberében egy nyugatnémet tudósitó pár napot töltött Budapesten. Feltűnt neki a sötét barnás-szürke füstfelhő, amel ya város fölött lebegett. A magyarok szerint ez a rosszminőségü szénnek tudható be. Mindenütt a szegénység és a kényszer jelei láthatók. Ennek ellenére a lakosság életkedve a viszonyokhoz mérten töretlen. Áruk nagyobb mennyiségben kaphatók, de a drágaság nyugati fogalmak szerint elképzelhetetlen. A nyugatnémet látogató turista árfolyamon egy márkáért 5.50 forintot kapott, de egy márka vásárló ereje 5.50 forintnál jóval nagyobb. A német turista a turistaárfolyamon számította át a pesti árakat. Az átlag havi kerestek 150-300 márka között vannak. Ezek szerint a következő árakat jegyezte fel: Cipő 50-80 márkáig (Németországban 10-15 márkáig), egy rossz minőségű, színes munkaing 26 márka, egy állítólagos “nylon” -férfiing 64 márka," -egy- öltözet 300-400 márkáig, egy egyszerű karóra 120 márka (Németországban 25 márka), egy keletnémet fényképezőgép 1,360 márka. A legfontosabb élelmiszerek árai azonosak a németországi árakkal, de a magyar keresetekhez viszonyítva drágábbak. Görög postabélyeg Nagy Imre arcképével / ” December 6-án hozták forgalomba Athénben — a klaszszikus görög kultúra ma is látható, csodálatos alkotásainak színhelyén — egy olyan postabélyeget, amely magyar embert ábrázol. A politikai “revánsból” kiadott bélyegeken Nagy Imre, a tragikus sorsú magyar politikus arcképe látható, aki az 1956 októbervégi forradalom rövidéletü kormányának volt miniszterelnöke. Köztudomásúlag az oroszok először hitegették, majd tőrbe csalták és végül is minden törvényszéki tárgyalás nélkül meggyilkolták. A bélyeggyűjtők körében széleskörű érdeklődést kiváltó, magyar tárgyú bélyegeknek érdekességei közé tartoznak az alábbi körülmények: A moszkvai szovjetkormány november közepén emlékbélyeget adott ki Manolis Glezos athéni baloldali lapszerkesztő képével. Glezos kommunista kémeket csempészett Görögországba és ezért az athéni törvényszék öt évi börtönbüntetéssel sújtotta. A görög kormány a Glezos bélyeg forgalomból kivonását követelte, majd megüzente az oroszoknak, hogy retorzióval fog élni, ha a tiltakozást nem méltatják cselekedetre. Úgy is történt és Nagy Imre mártiriumának adnak a görögök ezzel újabb világpublicitást, igy szerezvén elégtéltelt Moszkvától. Kommunista ön cenzúra November 23-án számolt be a magyar ráió a magyar ügy tárgyalásának kitűzéséről az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt. A “Szülőföldünk” nevű hazacsalogatási rövidhullámi rádió hosszú bezsámolókban tudósította erről a külföldön élő magyarokat. A “Szülőföldünk” adásait Magyarországon nem lehet hallgatni. A belföldi hallgatóság számára a Kossuth adón keresztül közvetítették ezeket a beszámolókat. A magyar hallgatóság által könnyen ellenőrizhető hazugságokat, vagy kényes kijelentéseket azonban kivágták a Kossuth adón keresztül közvetített adásból. Kihagyták Péter Jánosnak azt a kijelentését, hogy a legkényesebb kérdésekkel Jánosnak azt a dicsekedését, mely szerint az Egyesült Nemzetek tagállamainak polgárai, akik legutóbbi időben Magyarországon jártak tanúsíthatják, hogy a magyar nép sohasem élt jobb körülmények között, mint ma. Kihagyták az Egyesült Államok delegációjának sajtónyilatkozatából azt az idézetet, mely szerint “Magyarországon és Magyarországon kívül minden felelős embernek együtt kell dolgoznia velünk az Egyesült Nemzetek túlnyomó többsége által elfogadott határozatok végrehajtásának érdekében.” Kihagyták a New York Times RÖVIDEBB MUNKAHETET! Az egyesült AFL-CIO szakszervezet vezetői a legutóbbi san franciscoi gyűlésen nyíltan bejelentették, hogy a hetenként munkában eltöltött időt a legtöbb szakmában le kell szállítani. Ilyen irányú javaslatokat már korábban is hallott az amerikai közönség, de az egyesült szakszervezetek állásfoglalása erőteljes lökést adott a mozgalomnak. Az utolsó évtizedben lényegesen javultak a munkaviszonyok egész Amerikában. A ruha- és az építő-iparban, a legtöbb irodában a heti munkaidő 37-35, sőt rövidebb számú órára szállott alá. Más iparokban talán lassúbb a fejlődés, de az irányzat mindenütt tért hódit. A munkahét megrövidítését elsősorban a technológiai fejlődésnek köszönhetjük, aminek következtében egyre kevesebb emberi erőre van szükség a termelésben. Több és jobb árut állítunk elő, kevesebb munkással. Az Egyesült Államok gyári termelése 1953-tól 1959-ig 16 százalékkal emelkedett, mig a gvári munkások száma ugyanakkor 10 százalékkal csökkent. A termelés fokozását tudományos kutatások eredményének, tökéletesebb gépek szerkesztésének, az atomenergia felhasználásának és a gyártási módon egyöntetűségének köszönhetjük. A s>okszervezetek vezetői azt állítják, hogyha a többtermelést nem használjuk fel a munkaidő leszállítására, a munkanélküliség állandóan növekedni fog. Ezért a technológiai haladás nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy kevesebbet dolgozzunk. Az elmúlt 50 év alatt a munkásságnak kevesebb munkaóra iránti követelését az ipari és üzleti világ hevesen ellenezte. Sok esetben vésztjósló jövendölések hangzottak el arról, hogyha a munkás több pihenéshez és szórakozáshoz jut, erkölcsileg lezüllik és a nemzet közgazdasága összeroppan. E vélemények ellenére is az amerikai kongresszus már 20 évvel ezelőtt törvénybe iktatta a “Fair Labor Standards Act”ot, amely heti 40 órára makszimálta az államközi iparban és kereskedelemben megkövetelhető munkaidőt. A munkásság ma már azt javasolja, hogy ezt a 40 órát a törvény 35 órára szállítsa le, legfeljebb 7 órai munkát állapitva meg 5 hétköznapon keresztül. Az AFL-CIO hangsúlyozza, hogy a rövidebb munkahét a munkanélküliséget csak az esetben csökkentheti, ha rövinovember 15-iki számában megjelent Péter János idézetét, mely szerint a nyugati hatalmak elhatározták a vita kierőszakolását a közgyűlés jelenlegi időszakán, de egyes nyugati hatalmak attól tartanak, hogyha az Egyesült Államok, vagy más nyugati hatalmak kérnék a közgyűléstől a kérdés napirendre tűzését, ezt a hidegháború felújításának, a Camp David-i tanácskozásokból fakadó megjavult légkör megmérgezésének lehetne tekinteni. desen életbeléptetik, még mielőtt az állásnélküliek száma érezhetően emelkednék. Ez a rendszabály csak egy a sok közül, amelyet a szakszervezetek szükségesnek tartanak a munkanélküliség enyhítése érdekében. A kormánynak és a magánvállalkozásnak őszintén össze kell fogniok, hogy a nemzet közgazdasága fejlődhessen és uj munkaalkalmakat teremthesssenek. Csak röviden térünk ki itt arra, hogy a rövidebb munkahétnek nemcsak közgazdasági jelentősége volna, hanem a munkásság és az egész ország kulturális életét fellendítené, a társadalmi viszonyokat megszilárdítaná és a családi életet előnyösen befolyásolná. A nemzetközi sajtó a magyar ügy tárgyalásáról Az angol sajtó üdvözölte aíayyar ügy újbóli tárgyalását az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt. A konzervatív Daily Telegraph szerint Kruscsev a magyar üggyel kapcsolatban egy dolgot nem ért meg: t. i. hogy a feszültség fenntartásáért a terrorisztikus tettek elkövetői felelősek, nem pedig azok, akik e tettek láttán felháborodásuknak adnak kifejezést. A Guardian szerint az a tény, hogy a kommunista vezetők minden .tőlük telhetőt elkövettek, hogy elkerüljék a magyar ügynek az Egyesült Nemzetek előtti megvitatását, bizonyítja, hogy nem érzéketlenek a világ közvéleménye iránt. A Scotsman szerint Kruscsev nehezen kockáztathatja meg az orosz csapatok visszavonását Magyarországról, mert a magyarok kemények és nem oly engedelmesek, mint pl. a románok. Az osztrák Die Presse szerint az oroszok koegzisztencia propagandájának csak akkor volna komoly alapja, ha tettekkel bizonyítanák be Magyarországon, hogy a koegzisztencia nem csupán a nyugat elaltatására szánt pirula. A többi nyugateurópai lap is hasonló kommentárokat fűzött ahhoz a tényhez, hogy a magyar ügy az Egyesült Nemzetek elé került. Tito a kis nemzetekhez Tito üzenetet küldött a kis nemzetekhez, melyben arra szólítja fel őket, akadályozzák meg minden eszközzel, hogy a Szovjet és Amerika megosztozzanak a világ felett. Ami úgy jönne létre, Tito szerint, hogy Amerika nem szól bele a Szovjet ügyeibe, ha őt a Szovjet békén hagyja. De — mondja Tito — ez a valóságban csak annyit jelent, hogy a Szovjet Amerikát majd hátrahagyja. SZERETET ÜNNEPÉN Szerétéiről szól a templomok harangja, Szeretetröl beszél az orgona hangja, Szeretetről zeneiül ajkunkon az ének: Dicsőség! Dicsőség! A menny Istenének! Dicsőség Istennek, dicsőség Jézusnak, Miértünk születeti drága Megváltónknak! Ki elé lerakjuk szivünk-lelkünk terhét: És ő eloszlatja bánatunk fellegét. Bethlehemi csillag vezess, vezess minket, Bethlehemi Kisded: tisztisd meg szivünket, Hogy a szeretetnek fényét befogadja■, Szeretet, békesség legyen a. lakója. A kommunista kongresszus bizonyítja a magyar kérdés tárgyalását (FEC) A magyarországi kommunisták a magyar forradalom után három évre annyira összeszedték magukat, hogy a nyilvánosság elé mertek lépni. De nem egyedül! Kádár- Münnich-Marosán trio jól tudta, hogyha csupán a magyar kommunisták tartják a konferenciát, az érdektelen lenne, de egyébként is meg kell mutatni, hogy Kádárt mennyire szereti Hruscsov és, hogy a szovjet hadsereg ott áll magyarországi figurái mögött. így hát november 30-ra összegyűjtötték a szovjet, kelet-német, dán, izraeli, koreai, kanadai és még egy pár ország kommunista vezetőit, hogy azok jelenlétében számoljanak be az elmúlt évek munkájáról és a jövő terveiről. Az első napokban azonban kevés szó esett a belső ügyekről, annál inkább izgatta Kádárt és Hruscsovot az ENSZ közgyűlésének döntése a magyar kérdés tárgyalásáról. A kongresszuson a szokásos j frázisokon kiyül két kijelentés figyelemre méltó. Először is Kádár közölte a magyar népnél, hogy a szovjet hadsereg Magyarországon nem a belső helyzet, hanem külpolitikai okokból tartózkodik. Függetlenül az állítás valóságától, ha Kádár maga is beismeri, hogy Magyarországon egy idegen fegyveres erő nemzetközi i okokból táborozik, akkor miért tiltakozik az ENSZ közgyűlésének megállapítása ellen, hogy Magyarország jelenlegi helyzetének tárgyalása nem belső, hanem nemzetközi ügy? Még érdekesebb Hruscsov bejelentése a magyar forradalom okait illetően. Köztudomású, hogy Kádár ez év szeptember Tisztviselő-változás a Bridgeporti Szövetség Központjában A “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life Insurance Association november havában tartott rendes igazgatósági gyűlése jóváhagyta Suta Péternek, az egyesület elnökének kérelmét, hogy engedélyezze részére az intézmény nyugdijterve alapján az alkalmazottak által igénybevehető időelőtti nyugdíjaztatását. Kérelme indoklására Suta elnök közölte az igazgatósággal, hogy szándékában van üzleti magánvállalkozásba bocsátkozni, amely teljes idejének a felhasználását igényli. Suta Péter elnöki tiszségétől való visszavonulása ez év december 31-i hatállyal lép életbe. Az igazgatóság ezekután Káldor Kálmán igazgatósági elnök ajánlatára egyhangú szavazattal kinevezte és megválasztotta Szegedy L. Istvánt, az egylet jelenlegi titkárát a megüresedett elnöki tisztség betöltésére 1960 i'anuár 1-től, az eredeti terminus ’ejárásáig. Ezen határodat következtében sulks'5e-essé vált ugyancsak egy " i titkár választása és erre a tisztségre az ivauratőság evvbaugu szavazattal Judve John P. ■Rvan.s-t. az egylet i^azvatósári ta"iát és közoonti jogtanácsosát választotta meg. KA A7T AK4R.TA. hnov vól I lalknzása sikerüljön hirdessen I a mi lapunkban! 27-én még az “imperialista tábort, a nemzetközi kapitalistákat” élüKön Amerikát támadta a magyar forradalom kitöréséért. Most Hruscsov uj hangokat pendített meg és bevallotta, hogy a magyar forradalmat (illetve, ahogy ők nevezik: ellenforradalmat) Rákosi és gárdája okozta, akik személyi kultuszt űzve a sztálini borzalmakat elkövették és ez ellen kelt fel a magyar nép. Végre ide is eljutottunk. Ha ez igy van, akkor viszont miért tiltakoznak Kádár és Péter János elvtársak, hogy a magyar ügyet az ENSZ tárgyalja, amikor Hruscsov is bevallja már, hogy ez egy belügy volt és — ezt Hruscsok természetesen már nem mondja — egy idegen fegyveres erő, a szovjet hadsereg verte le? A magyarországi kommunista kongresszus tehát alátámasztja az ENSZ Közgyűlésének a magyar kérdésre vonatkozó két alaptételét: a magyar forradalom a nép belső megnozd 'lása volt a zsarnokság ellen és az idegen fegyveres erő beavatkozása a magyar belügyet nemzetközivé változiatta, igy azzal a Közgyűlésnek — az ENSZ alapokmányának 1. és 10. szakaszai értelmében — kötelessége foglalkozni. Kettős eljegyzés örömteljes családi esemény színhelye volt szombaton, december 12-én este a 10 Kempton Ave., new brunswicki Novák rezidencia, ahol kettős kézfogót tartottak: Novák Ibolyát, aki évek óta áll lapvállalatunk alkalmazásában — eljegyezte Tóth Aurél fogtechnikus, a másik Novák-leányt, Irénkét pedig eljegyezte Száméi Gyula vegyészmérnök. Mindkét Novák-leány vőlegénye 56-os szabadságharcos, akik a Camp Kilmer elhagyása után csakhamar megtalálták elhelyezkedésüket szakmájukban és lelkiismeretes munkájukkal, tudásukkal megbecsülést szereztek maguknak és a magyar névnek. A példás életű, szorgalmas munkájú, bájos Novák-leányokban méltó feleségi-e találtak ezek a kedves, szeretetreméltó magyar fiuk, akiket a sors, annyi megpróbáltatás után szabad amerikai hazánk partjaira vezényelt, hogy a második világháború menekültjeiként jött özv. Novák Istvánná két bájos-szép leányának életpárjai legyenek. őszinte, igaz szívvel gratulálunk a fiataloknak elhatározásukhoz és kívánjuk, hogy közeli házasságuk beteljesülése legyen álmaiknak! Hisszük, hogy a jó Isten akarata teljesült, amikor összetalálkoztak s ki-ki megtalálta jövendőbelijét itt a messzi tengerentúlon, mérföldek ezreire a szülőhazától, melyet menekültként hagytak el valamennyien. Az eljegyzési partyt a leányok édesanyja rendezte és a család közvetlen barátai vettek részt azon, akiknek a szintén alig 3 éve Amerikába érkezett Novák István, a Novák-leányok fivére jelentette be az örvendetes eseményt. A fiatalok az év elejére tervezik a kettős esküvőt a Szt. László r. k. templomban.
