Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-14 / 20. szám

"\ AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JAi Only. Hunaakian, ThuaApaptUL £jbUí/uL atuL ßnbliiJuuL in, ß&ÄJth. űsmhtuf. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 38. ÉVFOLYAM NO. 20. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1959. MÁJUS 14 Genf körül bolyongunk Nyugati figyelő... Amerikai levelek hete gondolatban s erről nem tehe­tünk. S nem azért, mert várha­tunk valamit, az eseményeknek ebben a szakaszában. Valamit, ami a magyar nép sorsának jobbrafordulását eredményez­hetné, Nem várhatunk ilyesmit, — és ezt a gondolatot el kell visel­nünk. Nyugat és Kelet dulako­dásában Magyarország nem el­sőrendű tétel. Derűlátásra iga­zán nincs okunk. Józanok vagyunk és józan ma­gyar testvéreinknek Írjuk eze­ket a sorokat. Többször is figyelmeztettük olvasóinkat, hogy Genf a ma­gyar népnek aligha hozhat jót. Genfben hosszú időre megpe­csételhetik a magyar nép sorsát is, ha -a világháború veszélyét igy kerülhetik el a nyugati poli­tikusok. Ne essék félreértés. Nem kizárólag a magyar nép sorsát értjük, hanem valameny­­nyi vasfüggöny mögötti nemze­tét, — amelyeket nem is olyan rég a Nyugat még a felszabadí­tás reményével kecsegtetett. A komunista uralom megszilárdítása a vasfüggönytől keletre, — ez Hhruscsov főcélja Genfben. A moszkvai diktátor úgy érzi, hogy a Szovjetunió ka­tonailag elég erős, hogy a béké­ért cserében eddigi hódításai el­ismerését követelje. Talán nem Írásban. Egyelőre az egyszerű fejbólintással is megelégszik. Szovjet gondolko­dás szerint a rab népek túlsók bajt okoznak—ezek közt is a ma­gyarok okozták a legtöbbet, — igy tehát a legsürgősebb teendő a remény csirájának kipusztitá­­sa. Ha nem reménykednek többé ezek a népek külső felszabadítás­ban, az ellenállás szelleme kihal, a lélek megtörik s akkor a mai gyermekből igazi, egyéni akarat nélküli szovjet ember válik. Ne bizzunk túlságosan abban, hogy a Hruscsovnak a hőn óhaj­tott fejbólintást a nyugati ha­talmak nem adják meg. A ma­gyar hősiesség lélekben megráz­ta a Nyugatot, de .annyira nem, hogy az élet-halál harcát vívó nép segítségére siessen. A Nyu­gat ma is tiszteli a magyar né­pet; a forradalom dicsfénye még nem hunyt ki. A jelenlegi válságban — ne­vezhetjük kutyaszorítónak is — érzelmeire legkevésbhé hallgat a nyugati államférfi. A harmadik világháborút előidézhető veszély elhárítása lebeg most előtte s tudja, hogy ezért cserében Hrus­csov követeléseket támaszt. Al­ku csak úgy jöhet létre, ha Hruscsov megkapja követelése jórészét. Véletlen körülmények előre nem látható alakulása kö­vetkeztében lehetséges, hogy a magyar helyzetben valamelyes enyhülés történik. Csak egy eset lehetséges: ha nyugat és kelet kölcsönösen visszavonja csapa­tait Középeurópából s ebbe a tervbe Magyarország is bele­esik. Ilyen hivatalos terv még nincs (a Rapaczky-féle lengyel terv­ben nincs benne Magyarország), de a tárgyalások során készül­het. Persze, még ebben az eset­ben sem lehetne remélni a ma­gyarországi komunista uralom gyors véget. De egy bizonyos, lassú kibontakozást el lehetne képzelni. Még erre is csak egy egészen parányi eshetőséget látunk ezek­ben a napokban. A valóságban alig több, mint a fuldoklónak a szalmaszál. Komor időket élünk. A nagy szavak hangoztatása bárgvuság volna, a vágyálmok kergetése pedig nevetséges. Sok-sok oko­san gondolkodó, összefogásra, áldozatkészségre kész nyugati magyarra volna most szükség, így a kellő pillanatban még te­hetnének valamit. MALTHUS ELŐRE MEGMONDJA . . . Parádé volt a Kremlin előtti téren. Az emelvényeken Sztálin és a többi bolsi nagyság fogadta az elvonuló katonaság tisztelgé­sét. Egyszerre urambocsá’ — az egyik katona eltüsszentette ma­gát. Mire a laktanyába vissza­értek, már ott várta őket a tit­kosrendőrség főnöke. “Ki tüsz­­szentett?” — kérdezte. Amikor' nem kapott feleletet, agyonlövet­te a zelső sor katonát. Amikor másodszor és harmadszor sem kapott feleletet, a második és harmadik sor katona lett agyon­lőve. Amennyire bíznak a kivég­ző osztagban, annak is csak há­rom tölténye volt katonánként. Amikor a harmadik sor katoná­ra a harmadik töltényüket el­használták, az utolsó sorból je­lentkezett egy muzsik: “Én tüsz­­szentette, ezredes elvtár ur.” — “Egészségedre fiam !’’ — mond­ta a főhóhér, töltény hiányában. A baj ezzel a viccel az, hogy Nikita Krucsev mondta el a kül­földi diplomatáknak. És ő volt az egyetlen, aki nevetett rajta. A vörös rémuralom alatt világ­szerte folyik az emberirtás. De azt a problémát, amit Rév. Thomas Malthus angol lelkész 1798-ban megjelent könyvében tárgyalt, emberirtással nem le­het megoldani. Malthus könyvében azt fejtet­te ki, hogy a világ népessége gyorsabb iramban szaporodik, mint azok a termelő eszközök, a­­melyek élelemmel, ruházattal és hajlékkal látják el őket. Ha ma élne, kokkal jobban meg lenne i­­jedve a jámbor anglikán pap. Ebben az évben mindennap 246,000 gyermek születik a vilá­gon. Az Egyesült Nemzetek becslése szerint 1962-ben 3 bil­lió, 2000-ben pedig 6i/2 billió ember lesz a világon, ebből min­den ötödik kínai lesz. Csak né­hány hosszú számot iktatunk ide a UN jelentésből: 2000-ben lesz: 330 millió amerikai, 379 millió orosz, 517 millió afrikai és 3,870 millió ázsiai . . . A problémát a legkegyetle­nebb emberirtással sem lehetne megoldani. A kínai vörös kor­mány a Formoza-i krízis idején azzal kérkedett, hogy ha az ame­rikai bombázók 300 millió kínait kiirtanak, még mindig marad e­­lég a világ leigázására. A hala­­dottab országok, saját fennma­radásuk érdekéhen kénytelenek lesznek az ázsiai és afrikai élet­színvonal emelésében segíteni. Ezt célozzák azok a billiók, amit az amerikai adófizető költ min­den évben Ázsiában és Afriká­ban. MI ÚJSÁG, SZOMSZÉD? Ha ezt a kérdést teszi wel va­laki a vasfüggöny mögött, köny­­nyü rá a felelet: Csak éppen annyi, amennyit a hatalom bitor­lói jónak látnak a nép orrára kötni. A Nemzetközi Sajtószö­vetség, amely Svájcban székel, most adott ki egy könyvet, a­­melynek cime: “Sajtó a Vasfüg­göny mögött.” A szövetségnek 500 újságszerkesztő tagja van, kik 38 országban élnek. Ott tart­ván ujjúkat a világhirszolgálat ütőerén, náluk senki sem lehet hivatottabb ezzel a kérdéssel foglalkozni. , 1955-ben a szovjet Fekete­tengeri flotta legnagyobb hajója elsüllyedt a Crimea ?i partok mentén. 1500 tengerész veszett oda. Erről eg yszó sem jelent meg a vörös lapokban. A Nyugat is cak akkor vett róla tudomást, amikor egy Vdrös tengerésztiszt átszökött nyugatra. — Amikor (Folyt, a 4-ik oldalon.) Készül a Liszt film A magyar eredetű Vidor Ká­roly'ismert hollywoodi filmigaz­gató Bécsben egy Liszt életét megelevenítő filmet forgat. A film 3 és fél millió dollárba fog kerülni és cime “A Varázsláng” lesz. Egyes részleteit München­ben, Bayrouth-ban és Linderhof kastélyban fogják felvenni. A római jelenetet Bécsben forgat­ják. Dirk Bogerdo fogja Liszt személyét alakítani. Katonai gyakorla­tok a vasfüggöny mentén Április elején a burgenlandi Morgersdorf közelében ma­gyar katonaság és határőrök nagyobb katonai gyakorlatot tartottak’ a vasfüggöny tőszom­szédságában. Senki sem tudja, hogy mi volt a “gyakorlatok” célja. Kőszeg közelében na­gyobb erdőtűz keletkezett a vasfüggöny közelében, mely osztrák területre is átcsapott. Az aknamezők és a többi aka­dály közt elégtek a bokrok, de akna nem robbant fel. A William Penn Fraternális Egyesület Clevelandban rendezi 16-ik Országos Kugliversenyét május 30 és 31-én, szombaton és vasárnap, a Decoration Day wekendjén. Ezzel a sportese­ménnyel kapcsolatosan tartják meg a hagyományos Testvérisé­­gi Napokat, melyekre a verseny résztvevőin kívül egyesületi ta­gok és érdeklődő vendégek szá­zait várja a rendezőség. New Yorktól Los Angelesig az ország minden részéből 162 csapat jelentkezett a versenyre, melyre 111 férfi és 61 női csa­pat, összesen 824 játékost fog kiállni. A verseny színhelye a 16725 Brookpark Roadon levő, auto­matikus baba állogatóval felsze­relt 52-pályás Bowl-Arena. A két napos eseményláncola­tok fénypontja a szombat esti győzelmi díszvacsora, az ünne­pélyes díjkiosztás a Sheraton- Cleveland Hotel báltermében. Kitűnő műsor és kitűnő zenekar lesz. A Testvérségi Napok kereté­ben kitűnő alkalom adódik arra, hogy a hires amerikai magyar Debrecent, Cleveland városát megtekintsük, mely szinte hem­zseg a magyar alkotásoktól. Ér­demes megnézni a Kultur Kert-Leveleinkben rendszerint ő­­szinte beszámolót adunk. A vi­lágirodalom legnagyobb levél­írói nemcsak a történelmi jelen­tőségű eseményekről emlékeznek meg, hanem a mindennapi élet apró-cseprő problémáiról is köz­ük gondolataikat. Kevesen vannak köztünk, a­­kiknek magánlevelei irodalom­­történeti értékűek, de ha roko­naink, vagy barátaink kezébe kerülnek, figyelmesebben fog­ják olvasni, mint a hírlapokat, amelyek fontosabb események­kel foglalkoznak. ben levő magyar emlékműveket, a művészi alkotásu vaska jut és a főkönyvtárban levő fehér már­vány Petőfi szobrot. A kétnapos Testvér-Találko­zóról felejthetetlen élményt visz haza minden résztvevő, mert a két nap a sport terén az erő és ügyesség izgalmas versengését, társadalmi téren pedig a testvé­ri megértést, a baráti szellem megerősödését, egymás kölcsö­nös megbecsülését szolgálja. Első dijat nyert egy angol Mindszeniy­­film A spanyolországi Valladolid­­ban tartották meg a negyedik nemzetközi vallásos film hetet. Az első dijat az angol “A Fo­goly” cimü film nyertese. A ka­tolikus hitre áttért világhírű színész, Alec Guinness 'alakítja a filmben Mindszenty herceg­prímást. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkba» hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszi Azok pedig, akik — bár közel állnak hozzánk — régebben nem kaptak hirt rólunk, még na­gyobb érdeklődéssel fogják min­den szavunkat mérlegelni. Az egymást követő leveleink tartal­mából lassanként kibontakozik az egész amerikai élet képe. “Peóple to People Program” az Egyesült Államok elnöke által megindított ismeretterjesztő mozgalom a következő levelet kapta a Vasfüggöny mögül: “Reánk nézve a levelezés az e­­gyetlen eszköz, amelynek révén igaz, el nem torzított képet ka­punk a nyugati országokból, hi­szen a külföldre való utazástól— amelyet meg sem fizethetnénk— el vagyunk tiltva.” Az amerikai élet ismertetése, a demokráciába vetett hitünk megerősítése, rendkívül érdekli a külföld közönségét és roko­naink, vagy barátaink türelmet­lenül várják a nyugatról jövő hí­reket. A külföld szívesen olvassa azt, hogy Amerika a béke érde­kében dolgozik; hogy hisz az emberi szabadságban és az egyé­ni méltóságban és az egész em­beriség jólétét kívánja előmozdí­tani. Még ha nem is hangsúlyoz­zuk ez elveket, leveleink tartal­mából mindez úgyis kiviláglik. A mi bizonyságunk pedig rájuk nézve többet ér, mint ékesszóló hivatalos nyilatkoztatok tucatja. Ezért minden levél, amit kül­földre írunk, hozzájárul a nem­zetközi viszonyok megjavításá­hoz. Amikor Amerika igazát hir­detjük, a hamis híreszteléseket megcáfoljuk, az Amerikai Egye­sült Államok szószólói vagyunk! Most, az Amerikai Levelek Hete idején, pótoljuk elmulasz tott levelezésünket. Eisenhower elnök szerint: “Az Amerikai Le­velek Hete alkalmából figyel­meztetem polgárainkat arra, hogy módjukban áll a békés vi­lágot felépíteni. Minden külföld­re Írott levelünkkel egy-egy tég­lával járulnak a világbéke felé­pítéséhez.” American Council. WILLIAM PENN KUGLIVERSENY CLEVELANDBAN MÁJUS 30-31-ÉN LEVÉL MAGYARORSZÁGBÓL (A Bostonban megjelenő “Diák-Tájékoztató,” az Ameri­kai Magyar Diákszövetség sok­szorosított lapja 1959 március 31-én megjelent számából vet­tük át az itt teljes terjedelmé­ben közölt levelet, amit az óhazá­ból irt valaki egy szabadsághar­cos társához, ide, Amerikába. Érdemes elolvasni, különösen a­­zoknak, akikhez éppen úgy szól­hat ez a levél, mint aki kapta...) “Kedves öreg Imrém, Keserű a szám ize, ahogy a tollat a kezembe veszem, de nem hallgatok. Nem hallgathatok egyszerűen azért, mert közietek ott a vasfüggöny másik oldalán tudatosan, vagy öntudatlanul orvlövészek bújnak meg, akik ránk, itthonmaradottakra, elti­­portakra és meggyötörtekre sü­tögetik fegyvereiket, meggya­lázva a nemzet becsületét, ha­­lottainkat és eszményeinket". Vagy nem vagytok tudatában annak, hogy minden kis, vagy nagy disznóság, amit ott a na­gyobb jólétben és nagyobb sza­badságban elkövettek, fegyver Hruscsovék és Kádárék kezében. Hogy a pártsajtó vigyorgó kár­örömmel, boldogan regisztrálja tetteiteket és ellenünk használja fel. Nekik bizonyíték kell, hogy októberben a söpredék volt az utcán és ezt a bizonyítékot, ti szolgáltatjátok, kimenekültek. Mi nem Ítélünk el senkit, aki kimenekült, megértjük és még hasznosnak is tartjuk nagyon sok szempontból, 170,000 honfi­társunk tettét. A nemzetnek szüksége' lesz, ha a szabadság napja ránkköszönt tapasztalt és világotlátott emberekre, hogy behozhassa egyre nagyobbá vá­ló elmaradottságát, melyet gyarmati sorsunk és elzártsá­gunk okoz. Szükségünk vol­na rátok, akik most viszonylag szabadabb, de mindenesetre em­berszabásúbb világban éltek. Tudom, hogy nagyon nehéz a ti helyzetek is, öregem. Ne­hogy azt hidd, hogy paradicsom­nak gondoljuk állapototokat, de kételkedünk abban, hogy lehető­ségeiteket jól használjátok fel s hogy kötelességeteknek eleget tesztek. Azt, hogy titeket ott be­fogadnak, a nemzet 16,000 ha­lottal fizette meg! MAGYARNAK LENNI NEM KÖTELEZŐ s jó volna, ha mind­azok, akik nem éreznek bátorsá­got és elhivatottságot a nemzet ügyének támogatására, csende­sen és nagyobb feltűnés nélkül igyekeznének beleolvadni az ő­­ket befogadó nemzet közösségé­be. Jó szolgálatot tennének vele a magyar ügynek. Ha hasznot nem tudnak hajtani, ne okozza­nak kárt! Ha valaki azért menekült, hogy autót vegyen, az túl drágán fizeti meg ezt a csábitó közleke­dési eszközt. Hiszen a négykere­kű benzincsoda nyugati vételára mellé anyanyeivét, barátait, a sorsközösséget, amelyben élt, a Dunántúl dombjait, az Alföld végtelen egét és a pesti sírokat kell, hogy lefizesse. Sajnos, van aki hazájával fizet meg egy pár rongyos luxus-cikket. Megdöb­bentő, hogy fiatal emberek, akik az októberi barrikádokon oly­annyira tudtak hallgatni egész­séges, tiszta érzéseikre, ott az ÁVO-mentes, gazdagabb, szaba­dabb másik oldalán a vasfüg­gönynek, ilyen hamar és ilyen szégyenteljesen megfutnak fel­adataik elől. Cinkosai lesznek a süket polgári kényelemnek. — Vagy táján nem is voltak ott a barrikádokon? Persze tudom, hogy az elnyo­másban könnyebb, mert itt a jó és a rossz élesen elválik egymás­tól, s a barrikádokon is köny­­j nyebb, mert az ellenség a túlsó oldalon van. Ott, széttagolva, a legjobbnak fegyelmező erejétől és jó példájától megfosztva, egy szürke hétköznapoktól terhes é­­let őrlőmalmában nagyon nehéz hősnek megmaradni. De azt, u­­gye tudjátok, hogy itt nálunk még nehezebb. Emlékezni talán még tudtok?! Mi mindent meg­teszünk, hogy mentsük a ment­hetőt, hogy ébrentartsuk, élesz­­szük és óvjuk az emberség, Euró pa és a magyarság hunyó para­zsát. A mi sivár minden nap­jaink és a kegyetlen elnyomás, ez a dátum, határidő nélküli o­­koskodás nehézzé teszi a sírok megkoszorúzását, de legalább nem rondítjuk be őket! Elmond­hatjátok-e ugyanezt Ti is? Sokat hallunk fiatalokról, idősebbekről, akik honvágytól, megbántóttságtól hajtva féltég­lával verik a mellüket, bizony­gatva, hogy otthon minden jobb volt. Ez nem igaz! Egyszerűen nem felel meg a valóságnak! Hogy a magyar micsoda kiváló nép! — Be is bizonyítjátok ezt? — Nem egy táncmulatságon, nem a szátokkal, hanem a tette­itekkel ? A honvágy szörnyű betegség, de nektek ott a tárgyilagosság a kötelességetek. A nemzet sú­lyos sebesült, okosabb hallgatni, mint rossz diagnózist adva fél­revezetni bárkit is. Az oroszok kezére játssza az országot min­denki, aki bármilyen módon is rontja a nemzet és rontja októ­ber hitelét! Rontsa bár a munka­helyén, hivatalában, kocsmában, az utcán, lakóhelyén, akárhol. Rontsa öntudatosan, butaságból, vagy fegyelmezetlenségből. Kérlek, olvasd fel ezt a leve­let. Meg kell értenetek, hogy or­gyilkosokat mi itt viszontlátni semmi körülmények között sem akarunk! Hullagyalázók, akik a nemzet sírjába rugdosnak, ne­künk nem kellenek! A magyar ügy nem nemzeti, hanem emberi ügy elsősorban és ti mint embe­rek képviselitek a nemzetet! Ha egy csibész van köztetek, a kül­földi azt mondja: ilyen a ma­gyar ! Mi is hajlamosak vagyunk ugyanígy Ítélni, tudom. Legyen egy becstelen, megtévedt, vagy felelőtlen, Kádáréknak segít uj bilincset kovácsolni és a bilincset a mi csuklóinkra verik, nem a tietekre! Érted, öregem? A mi csuklóinkra! Tagadjátok ki, zavarjátok el magatok közül és szégyenitsétek meg az efféléket. De embersége­­j sen és csendben .tegyétek. Az ember hamar és sokszor ok nél­kül vádaskodik. Imre, Öreg Legény! Ez egy nagyon keserű levél, de azt sze­retnénk, hogy ne tekintsetek vissza, hanem messze előre és folytassátok a harcot a minden­napok szürkeségében. Ne kuruc­­kodjatok! Tanuljatok, művelőd­jetek. Úgy kell ez most! Tudom, rettenetes áldozatot követelünk tőletek! Ha ezt a le­velet felolvasod, talán ünnep­rontó levél lesz, de ha teheted, olvasd el. Nektek szól, akik ott együtt lesztek és tőlünk jön, a­­kik itt együtt vagyunk. Minden félrecsuszástok, botlástok hely­rehozhatatlan kárt okoz itt. Tu­dom', hogy a szerencsésebbek nyelves élés és hogy á nyomorul­tabbat olyan könnyű elitélni. Itt is ítélnek, mondanom sem kell, hogyan! Tudom, hogy többször találtok értetlenségre, mint megértésre, s tudom, hogy a magyar gyerek mind forrófejű —- ez a tulajdon­ságunk nem erény. Tudom, hogy az elrmilt évtizedek főleg rossz példával szolgáltak, s hogy azt a társadalmi formát, amiben most éltek, megszokni nem könyü. Tu­dom, hogy a magány, az otthon­­talanság és a társtalanság na­gyon rossz tanácsadók. De he hagyjatok minket mégsem cser­ben, elmenekült magyarok! Mentőkörülmény sok akad, de a tény, hogy rengeteget ártotta­tok már nekünk, sajnos, fájó va­lóság. Hisz ti most pont a mun­kahelyeteken jó példával tehet­nétek sokat az érdekünkben. Vizsgáld meg a lelkiismeretedet és kérd a többit is erre: És előre, öregem! Nem kell izgulni, mi az itthoni ügyeket, amennyire le­het, rendben tartjuk — ne főj­­jön a fejetek miatta! A ti felada­totok jól felhasználni a minden­napokat, hogy ha a napja eljön, húszunkra lehessetek. Figyel­meztesd a fiukat arra, hogy Ma­gyarországnak semmirekellőkre nincs szüksége, abból a szüksé­ges mennyiséggel máris el va­gyunk látva. — Nyelveket beszé­lő, jó szakemberek, világlátott, okos legények kellenek ! A magyarországi belépőjegy számotokra a jól felhasznált be­csületes életetek lesz. Enélkül a belépőjegy nélkül ide visszatérés nincs! Ölellek,’öreg harcos! Jó egész­séget! Fel a fejjel! A. (Budapest)”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom