Hiradó, 1959. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-19 / 8. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független, POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND J/ul Only. MuiuvVijuul TlaivApapaJL £dU&iL and, (pjubliáJuuL in, fisüdk, űmhsxy. VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1959. FEBRUÁR / (\ AZ AMERIKAI TESTVÉRISÉG HETE . — FEBRUÁR 15-22 — Az Egyesült Államok két nagy halhatatlanja: Washington és Lincoln elnökök születésnapja közötti időben tartják Amerikában minden évben a “Testvériség Hetet.” A testvériség gondolatának szentelt hét során a felekezeti és faji különbségeken túlmenő közös felebaráti szálakat kivánják erős'iteni rádió-beszédekkel, szónoklatokkal, újságcikkekkel és sok-sok művészi kivitelű képpel és plakáttal. Az itt közölt kép egyike a legsikerültebbeknek. Engedjék Amerikába rokonainkat! Évek óta fáradozik az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni titkársága azon, hogy ab eddiginél méltányosabban kezeljék a bevándorlási kérdéseket az Egyesült Államok illetékes hatóságai. Részben ennek volt köszönhető, hogy a két év előtti szabadságharcot követően ez eredeti hatezres, illetőleg tízezres '‘parolee’ keretet lényegesen kibővítették és jóval több mint negyvenezer hazánkfia telepedhetett meg azóta a ma már 49 állam területén. Az első világháború óta azonban az úgynevezett “nemzetiségi kvóta” alapján szabályozzák a bevándorlást, ami a történelmi Magyarországon születettek részére rendkívül hátrányos. A megcsonkított óhazából eszerint évente összesen 865, Romániából pedig mindössze 289 kivándorló kaphat beutazási, illetőleg letelpedési engedélyt még akkor is, ha rokonaikhoz jönnének. Még sérelmesebb rendelkezés, hogy ezeknek az alacsony keleteurópai kvótáknak a felét hosszú évekre elöic lefoglalják, “mortgage”-olják olyanok részére, akiknek speciális képzettségére Amerikának szüksége van; eszerint tehát az évi kvótaszám az eredetinek voltaképen csak fele. A rég esedékes bevándorlási reform irányában való törekvések eddig hajótörést szenvedtek, mig most végül a többségben levő demokrata párt vezérei szintén magukévá tették az ügyet és hajlandók a republikánus kormány törvényjavaslatait bizonyos módosításokkal felkarolni. A módosítások beterjesztésekor készült fenti képünkön (balról jobbra) a keleteurópai származású amerikaiak titkár, Paul M. Deac; Senator Hubert H. Humphrey, Congressman Thaddeus M. Machrowicz és Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára láthatók a washingtoni Capitol országházban. A Humphrey-Machrowicz törvényjavaslat hamarosan bizottság elé kerül és hacsak az idegen-ellenes érdekeltségek meg nem akadályozzák az abban foglalt könnyítések megszavazását, talán már ebben az évben megkezdődhetik a tengerentúlon levő családtagok, rokonok gyorsított ki vándoroltatása. WASHINGTON BÚCSÚZÓ SZAVAI Amerikai Kossuth bélyegek ára a magyarországi “feketepiacon” ‘Szeretett külügyminiszterünk’ igy nevezte a beteg Dullest az ellenzék vezére, Lyndon Johnson, a szenátus nyílt ülésén. Dulles külpolitikáját ma már senki sem bírálja, legyen az republikánus, vagy demokrata. Egyszerre mérhetetlen aggodalommal figyeli mindenki a washingtoni kórházat, ahol egy bátor öreg ember birkózik az egyik legszörnyübb betegséggel, a rákkal. Több forog ma kockán, mint a republikánus, vagy demokrata érdek. Az egész ország, sőt a szabad világ léte. Az az ember, aki biztos kézzel kormányozta ennek a világnak a hajájót a külpolitika sötét vizein, egyszerre félreállt. Reméljük, ideiglenesen. Csodák még történnek. Egy bátor, magabiztos és hivő ember a birkózásból győztesen kerülhet ki. John Foster Dullesben pedig megvannak ezek a kiváló tulajdonságok. Mi, amerikai magyarok is csatlakozunk azokhoz, akik aggódó szeretettel veszik körül a washingtoni kórház betegágyát. Európa uj történelmet ir, ezt nem is vesszük észre a sok más fontosnak látszó kérdés közepette. A Közös Piac-ba tömörült hat nyugateurópai ország együttes gazdasági ereje messze meghaladja a Szovjetunióét. A Közös Piac több acélt, autót, és más iparcikket termel, mint a nagy garral hirdetett vörös népi paradicsom. Január elejétől a hat ország gazdaságilag egyesült s a vámhatárokat fokozatosan lebontják. A gazdasági egyesülést egyben bizonyos politikai szövetség foglalja keretbe. Ma senki sem tudja megmondani, hogy ezen az utón haladva, Európa hová fejlődhet? Lehet, hogy az Európai Egyesült Államok lesz a végső kifejlődés... A Közös Piac néven ismert Nvugateurópa máris szuper-hatalom. Nem katonailag, vagyis: legalább még nem. Számokat itt nem akarunk írni. De egyet megjegyezhetünk. Nyugateurópa ma sokkal több nyersanyagot importál, mint, például, a világ óriása, az Egyesült Államok. Az utóbbi tiz évben ipari fejlődése példátlan. Miközben az Egyesült Államok 39 százalékos fejlődést ért el, Anglia pedig 29-et, a Közös Piac országai 97 százalékos gyarapodást mutatnak fel, megdönthetetlen statisztikai adatok alapján. A másik fontos dolog, Nyugateurópa és Amerika további közeledéséinek szinte naponként szaporodó jelei mutatkoznak. Az amerikai kormány most azt ajánlotta a Közös Piacnak, hogy kölcsönösen csökkentsék — 20 százalékkal — a vámilletéket. Jean Monnet francia államférfi nemrégiben kijelentette, hogy az Atlanti Óceán ma már nem jelent akadályt Európa és Amerika közt. “Eljön az idő, amikor Európa és Amerika öszszekapcsolódik, egy lesz, mert a nagy összefogások korát éljük.” Egy fővárost keres hat európai ország. Ma még nem tudjuk, hogy hol legyen a Közös Piac országának a központja. Azt szeretnék, ha valahol ‘független’ területen lehetne. Valami aféle elgondolás kezd felülkerekedni, hogy valahol Európában egy területet kellene kihasítani s ott építeni fel az uj európai fővárost. Éppen az amerikai példa sarkalja erre az európaiakat. Washington, a főváros nem tartozik egyetlen államhoz sem, hanem külön kerület. A nyugateurópaiak annyi nehéz kérdést oldottak meg már, annyi előítéleten tették túl magukat, amig a jelenlegi egység kialakult, hogy bizonyosan ezt is jól megoldják majd. Nagyon is érdemes most figyelni Európa nyújtózkodását. Uj óriás van születőben. EGYESÜL A MÁVAG ÉS A GANZ GYÁR Január 15-én tartotta az egyesült Ganz-MÁVAG műszaki gárdája az első közös termelési tanácskozást. A vezérigazgató szerint az egyesítést a közös tradíciók figyelembevételével, lépésről-lépésre kivánják megvalósítani. A két gyár. egyesítését a “dieselesitési” program meg- 1 indítása tette szükségessé. A Vatikán megemlékezése a Mindszenty perről Február 8-án vatikáni tisztviselők magyar menekültekkel együtt résztvettek a római Maria Maggiore templomban tartott és Mindszenty hercegprimás perének tizedik évfordulójáról megemlékező misén. A szentmisét Confalonieri kardinális mondotta. A Vatikán hivatalos szócsöve, az Osservatore Romano vezércikkben emlékezett meg az évfordulóról és megállapította, hogy Mindszenty hercegprímást nem azért állították a kommunisták bíróság elé, mert “reakciós” lett volna, hanem mert a hit és az egyház bátor harcosa volt. A pokolban, vagy a menyországban? Az angol sajtóban hire ment és nagy felháborodást keltett, hogy a bolsi hajlamú canterbury érsek 85-ik születésnapján azt mondta, hogy szerinte Stalin a menyországba került . . . Sokan leveleket Írtak a laphoz és azt Írták, hogy ha Stalin nem a pokolban van, ahova való, akkor ők se akarnak a menyországba kerülni. sőt akkor sem, ha a canterbury érsek odakerül. . . Teller anyja Amerikában A magyar kormány, hosszas huzavona után végre vizumot adott a magyarszármazásu amerikai atomtudós, Teller Ede 75 éves anyjának, aki már útban van Amerika felé, hogy viszontláthassa világhírűvé vált fiát, akit általában a hidrogénbomba “atyájának” neveznek. Hitler és Éva holtteste ______ I Hugh Trevor Roper, az Oxford egyetem történelem-tanára közhírré tette, hogy Hitler és Braun Éva holttestét minden kétséget kizáróan az oroszok vitték el zárt koporsóban Moszkvába, egyenesen Sztálin kívánságára, aki még egyszer akarta látni Hitlert, akinek azelőtt nagy csodáló ja volt. Az oroszok azért tartották titokban, hogy a holttesteket Moszkvába vitték, hogy Európát tovább izgassák a “bujdosó” Hitler legendájával. A hazatérők sorsa Aki ma Magyarországra hazamegy, az teljesen “el van vágva.” Három dolog történhet egy hazatérőivel: az eltűnés, a munkanélküliség és a degradálás. A visszatérőket a rendőrség figyeli, eleinte jelentkezniük kell rendszeres időzözökben Később titokban figyelik, vagy figyeltetik a házfelügyelővel, vagy más spiclivel. Aki a nyugaton elszenvedett “nélkülözésekről” számol be rádión, vagy a sajtóban, az eleinte megkülönböztetett bánásmódban részesül. Hazatérők nem kerülnek vissza ugyanabba a beosztásba, amelyet elhagytak — még szakemberek, szakmunkások és mérnökök sem, — hanem jóval alacsonyabb hatáskörbe, sokkal kisebb fizetéssel. Visszatért kisiparos nem kaphat iparengedélyt. Amerikai lapok beszámoltak arról a jellemző és érdekes hírről, hogy Magyarországon a bélyeggyűjtők — de mások is — hatalmas árakat fizetnek az amerikai posta által kibo^ csátott Kossuth bélyegekért. Amikor a “Szabadság Bajnokai” sorozatban Kossuth La-Kádárt kinevették az orosz munkások Kádár a 21-ik Moszkvai pártkongresszus után meglátogatta a Moszkvics kisfogyasztásu kocsikat gyártó gépgyárat. Kádár rövid beszédet mondott az összecsőditett orosz munkások előtt és a beszédet a budapesti rádió is közvetítette. Kádár beszédét a magyar forradalom leverésében résztvett leszerelt orosz katonák felszólalásai előzték meg. Mikor Kádár kijelentette: “Elvtársak, a magyar nép mély hálát érez a szovjet nép iránt azért, mert többször, a történelem súlyos óráiban testvéri segítséget nyújtott nekünk,” az összegyűlt munkás tömeg állandóan moraj lőtt cs a beszéd e részénél hangos nevetés csattant fel. VÖRÖS PANTHEON KÉSZÜL A KEREPESI TEMETŐBEN Március 21-én, az 1919-es proletárdiktatúra kikiáltásának 40. évfordulóján avatják fel az akkori vörös rémuralom emlékművét a kerepesi temetőben. jós képével bélyegeket adtak ki, Amerika olyan megtiszteltetésben részesítette az 1848. évi magyar szabadságharc hőseit, amilyenre — magyar emberrel kapcsolatban — eddig még nem volt példa. A Kossuth bélyeggel ellátott leveleket azonban nem kézbesitette a magyar posta. A kerülő-utakon, borítékok belsejében Magyarországra került Kossuth bélyegeket a gyűjtők hatalmas árakon kapkodják szét. A 4^-es bélyegért — állítólag 8 dollárnak megfelelő forintot fizetnek a fekete piacon. MAGYAR FOGLYOK KÉNYSZERMUNKÁN Amióta a kényszermunka törvényt nyilvánosságra hozták a román hivatalos lapban, a foglyok százait helyezték át a temesvári, szatmárnémetii, brassói és kolozsvári közigaz* gatási területeken levő börtönökből a Dunadeltai kényszertáborokba. A foglyok közt közönséges bűnözők és politikai foglyok is vannak. Tekintettel arra, hogy a rabok áthelyezése a magyarlakta területekről történt, feltételezhető, hogy a foglyok közt sok a magyar. A kényszermunkásokat a Duna deltájában épülő nagy cellulozegyár munkálatainál foglalkoztatják. A Duna-delta kiimája igen rossz. Ezért a kényszermunkások közt igen magas a halálozási létszám és a rezsimnek állandóan pótolnia kell a kieső rabokat. Az amerikai Szenátus február 22-ki ülését egy évszázados szokás megünneplésének szenteli. Pontosan déli 12-kor a Szenátus elnöke megnyitja az ülést és Washington György búcsúbeszédét olvastatja fel. Az amerikai Képviselőház ugyanezt teszi és felolvastatja azokat a szavakt, amelyeket a nemzet atyja elnöki tisztének befejeztével a nemzethez intézett. A haló poraiban másfél század óta nyugvó elnök gondolatai minden évben uj életre kelnek. Százhatvanhárom éve annak, hogy az amerikai kongresszushoz intézett halhatatlan szónoklat először elhangzott a gyülekezet előtt, amely nagyon Kitüntetett diák Ifj. Diénes Lászlót, lapunk szerkesztő-tulajdonosának és feleségének fiát, ki a Metuchen IFJ. DIÉNES LÁSZLÓ High School utolsó éves tanulója, a National Honor Society tagjává választották. A kitüntetettek országos egyesületének tagsága nemcsak azt jelenti, hogy a beválasztott diák tanulmányi előmenetele szempontjából kiválik az átlag közül, hanem vezetőszerep, jellem és munkateljesítmény szerint is az elsők között áll. William J. Nunan, az iskola igazgatója a szülőkhöz intézett szép levélben elmondotta mindezt és azt is, hogy a National Honor Society tagsága mindegyik iskola tanulójára nézve nagy kitüntetés, de különösen áll ez a metucheni középiskolára, ahol “rendkívül szigorú mértékkel mérnek és a tanulók versengése is sokkal fokozottabb.” Február 6-án délelőtt a metucheni iskola 800-valamennyi tanulója bevonult a hatalmas uj auditóriumba, ahol szertartásos ünnepség keretében szólították fel a színpadra azt a 7 fiút és 18 leány-tanulót, akiket ebben az évben ez a megtiszteltetés és kitüntetés ért. S a “közönség” soraiban, a leghátulsó sorokban ott ültek a kitüntetettek szülei s nemcsak az édesanyáknak gyűlt örömkönny a szemébe . . . Leslie Dienes újságírónak, illetve sport-cikkirónak készül. Több egyetemre adta be felvételi kérelmét s kitűnő előmenetele alapján, illetve az igazgató ajánlásával sokféle ösztöndíjra számíthat, ha szüksége lesz rá. A Metuchen High School diák-újságjának a sport-szerkesztője, a Metuchen Recorder hetilapnak pedig állandó sportrovat-vezetŐ- je Leslie Dienes, vagyis Ifj. Diénes László, akinek e téren nagy jövőt jósolnak mindazok, akik tevékenységét és képességeit ismerik. is tudatában volt annak, mivel tartozik az amerikai forradalom győzelmes vezérének. “Commander of Chief of the Continental Armies” (a hadsereg főparancsnoka) volt az első cime és első elévülhetetlen szolgálata, amelyért örök hála és tisztelet jár. Washington tábornok vezérelte a polgársereget — rongyokba burkolt, csizmátlan, majdnem fegyvertelen felkelőket — az akkori idők legfélelmetesebb hadserege ellen. Hat éven keresztül vesztett el ütközeteket, de Washington makacsul és lelkesen kitartott az utolsó ütközetig, az 1871. yorkfowni csatáig, amelyet megn/ert és amely eldöntötte a háború sorsát a felkelők javár.a. De Washingtonnak a béke idején folytatott politikájáért is örök elismerés jár. ő elnökölt az alkotmányozó nemzetgyűlésen és az alkotmányban elrendelt országos választáson első elnökül Washingtont választották meg a szavazók. A “Haza Atyának” nevezik őt, mert az elnöki székben — bár nem volt módjában útmutató példákat követnie — megalkotta az első kormányt, melynek megszerezte az annak járó tekintélyt. Az elnyomott, háborútól feldúlt, véráztatott gyarmatokat egységes, erőteljes nemzetté kovácsolta össze. Búcsúbeszédében az amerikai kormány vezérelveit szegezte le. Nemcsak üres szertartás tehát, amit a törvényhozás mindkét háza február 22- én elvégez, hanem megerősítése azoknak az elveknek, melyeket az amerikai nép megválasztott képviselőinek követnie kell. “Politikai rendszerünk alapja az, hogy népünk maga állapította meg alkotmányát, melyet mindenkor meg is változtathat és amelynek tételei — mig azokat törvényes utón meg nem változtatják — mindenkire nézve mindenekfelett kötelezők. Az előirt módozat mellőzése : jogbitorlás volna, melynek a történelemben számos példáját láthattuk, amikor szabad népek szolgasorsba kerültek.” Ugyanakkor az amerikai külügyi politika jövőbeli elveit is körül irta, amelyeket ma is követnünk kell: “Minden nemzetet jóindulattal és igazságosan kell elbírálnunk . . . senkivel szemben sem érezhetünk megrögzött ellenszenvet vagy indokolatlan vonzódást. Barátságunkra és méltányos elbírálásunkra mindenki számíthat. Az együttérzést és szabad közlekedést az emberiesség törvényei és jogos érdekeink is megkövetelik.” Másfél évszázad távlatában mennyire időszerű a szózat: “Mindnyájan kívánjuk, hogy a háború rémségeit és pusztításait az alkotás és termelés vált(Folyt. a 4-ik oldalon)
