Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METÜCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJUL Quitt, Kungnhinn WotaApnheA ßjÜtiuL tUttL ßubliAhtuL UL fin/dk, űtnbtUf. VOL. 87. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1958. JULIUS 31 A hidegháború dühöng, mégpedig teljes erővel és egy­ben a csúcs-értekezlet körüli buzgalom- alábbhagy. Hruscsov egyideig beleszédült a boldog tu­datba, hogy New Yorkban szid­hatja Eisenhowert és Ameri­kát, aztán egyszerre újra kijó­zanodott és visszatért a jólbe­vált hidegháborús fogásokhoz. New York tehát eltávolodott, mint valami messzi álom s en­nek eltűnése miatti dühében Hruschov keresetlen szavakkal szidja Eisenhowert, Amerikát és az egész Nyugatot. A diplo­mácia titkos csatornáin keresz­tül próbálják megértetni Hrus­­csovval, hogy Nyugaton nem szeretik az alpári hangot és a dühös handabandázást. Próbál­ja meg nyugodtan összefoglal­ni a kívánságait s ezeket adja elő a nemzetközi érintkezésben elfogadható modorban, — a­­jánlják neki. Egyelőre Hrus­csov nem akarja megérteni, hogy ebben az érintkezésben vannak Írott és nem Írott szabá­lyok, amelyeket nem lökhet fél­re még a Szovjetunió ura sem. Hruscsov a Fehér Házban? Egy kissé szokatlanul hang­zik, ugy-e? Már pedig nem vala­mi rossz viccről van szó, hanem komolynak látszó értesülésről. Az ^értesülés a US News and World Report cimü hetilaptól származik. Ezt a lapot Washing­tonban szerkesztik s főmunka­­tonbanszerkesztik s főmunka-tá társai közül sokan fordulnak meg ‘magas helyeken.’ Eisenhower elnök komolyan számolt az eshetőséggel — Ír­ja a lap, — hogy Hruscsovot a Fehér Házban szállásolja el, ha a Szovjet mindenható urának az amerikai látogatására sor kerülne. Az ellenkező vélemények meghallgatása után Eisenhower úgy érvelt, — Írja a lap, — hogy a Fehér Házban nem először a­­ludna szovjet ember. Megesett már előbb is. Mégpedig a há­ború idején, amikor Molotov la­kott ott. Erről a tényről az ame­rikaiak szívesen elfeledkezné­nek, de meg van Írva a Fehér Ház annaleseiben. A lehetőségek tudománya, valaki egyszer igy határozta meg a politikát. A régi receptek mostanában nem igen válnak be. így, ez a meghatározás sem áll­ja meg a helyét. A lehetőségek ma, ugyanis, határtalanok. Ami tegnap még lehetőség­nek számított, ma már nem az. S ami tegnap még képtelenség volt, — azzal ma komolyan szá­molni lehet. Példát? Itt van, pél­dául, ez az egész csúcs-konfe­rencia körüli tánc és a napnak, a hétnek majdnem valamennyi nemzetközi eseménye. Olyen korban élünk, amikor a technika nem ismer lehetet­lenséget. Ehhez igazodik a poli­tika is. Kissé félszegen és még a régimódi szabályok szem előtt tartásával, de korunkhoz illő merészséggel is. Ahogy Amerika a Libánon megszállása körül hetvenkedő szovjet főembereket leszállította a magas lóról, igen imponál. Nemcsak nekünk, hanem szerte a világon mindenkinek. Talán VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra teszi még maguknak a szovjet főem­bereknek is. New Yorkba akart jönni kezdettől fogva Hruscsov. Nem azért, hogy csakugyan meg­egyezésre lépjen a nyugati nagyhatalmak vezetőivel. Ha­nem azért, hogy jó propagan­dát csináljon a szovjet világ­nak. New York a televízió, a rádió központja. Az amerikai televí­ziós emberek egyrésze az idén sem irtózott volna a gondolattól, hogy belopja Hruscsovot —- a homályos üvegen keresztül — az amerikai ember hálószobájá­ba, vagy lakása más meghitt sarkába. Ezt szerette volna Hruscsov olyan időkben, amikor a hideg­háború teljes erővel tombol. Megmagyarázta volna az ameri­kai emberek millióinak, hogy miért volt szükség a budapesti, vérfürdőre és miért maradnak tovább is jelenlegi állapotukban a középeurópai rab országok...? Az ilyen, vagy hasonló hrus­­cseviádára semmi szükség. A KALIFORNIAI ARANYLÁZ Az idén volt pontosan 100 éve, hogy a kaliforniai Coloma tele­pen munkások, akik viz után ku­tattak, néhány szikladarabot mozdítottak el helyükről és ime, csodák csodája, nagy darab nyersaranyra leltek. A csoda hi­re hamarosan szétfutott és a Sutter tulajdonában állott elha­gyatott vidék, néhány hónap le­forgása alatt, sokezer ember re­ményeinek .célkitűzésévé válott. Csak az 1849. év folyamán, 8000 szerencsevadász érkezett Kaliforniába, ekhós, fedett sze­kereken, vagy a tengeren át, vi­torlás hajók utitársaként. Hir­telen meggazdagodás vágya fü­tötte az emberek fantáziáját, a­­kiket a “negyvenkilenceseknek” neveztek el Amerikában. Sokan megtalálták, amit ke­restek, de még több próbálkozó­ra kiábrándulás várt, a fárasztó szárazföldi vagy vizi utazás nél­külözései után. Akik visszatér­tek, sokat mesélhettek az átélt élményekről; de csak az emlé­kek voltak maradandók, a kéz­zelfogható eredmény hamaro­san elfogyott. Az aranyásók egyik legnagyobb bánata a nők hiánya volt. Csak kevés vállal­kozó szellemű férfi hozta magá­val családjának nőtagjait, de akadtak még vállalkozóbb Szel­lemű nők is ,akik mint “színész­nők” szerződtek el a hevenyé­ben összetákolt “városok” “ope­raházaiba.” A bányászok a be­váltott zsákmány árának nagy részét könnyű szórakozásokra költötték el. A népköltészetet is megihlet­ték a kalandos események és sok népdal maradt fenn ezekből az időkből, amelyek még ma is ismeretesek, mint például a “Clementine” és a “Used-Up Man.” Sok mozidarabban js feldol­gozták Kalifornia hőskorát. 1848-ban engedte át Mexiko Kaliforniát az Egyesült Álla­moknak, de akkor még csak “U. S. Territory” volt. Az aranyláz- okozta uj telepítések következtében a lakosság hama­rosan megsokszorozódott és Ka­lifornia már 1850-ben államisá­got nyert. Fontos intézkedés a munkanélküli menekültek ügyében Dunn ezredes, Béky püspök, és Hajdú György tárgyalása az állami vezetőkkel Meyner kormányzó megbízá­sából a kormányzói menekült­­ügyi bizottság három vezetője fontos tárgyalásokat folytatott e héten hétfőn a különböző álla­mai departmentek commissio­ner jeivel és megbízottjaival. A kormányzó, valamint a me­nekült ügyi bizottság vezetői minden lehetőt megtesznek, hogy a Munkanélküli menekül­tek minél előbb munkát kaphas­sanak. Col. Dunn, Béky püspök és Hajdú György közbenjárása a különböző állami departmentek vezetői azonnal akcióba léptek, hogy a még münkanélkül lévő menekülteket minél előbb el­helyezzék. A bizottság több fon­tos ügyben megállapodott az ál­lami vezetőkkel. A kormányzói menekültügyi bizottság arra kéri a New Jer­sey állam területén lakó munka­­nélküli menekülteket, hogy je­lentkezzenek a városukban levő lelkészeknél, vallásfelekezeti kü­lönbség nélkül és a helyi segély szervezetek vezetőinél és nevü­ket, szakképzettségüket és cí­müket juttassák el Col. Jack B. Dunn hivatalába: 1544 Irwing St. Rahway, N. J. Gondolkozz . . . (------(----------------------------------------------------------------;--------------------­Talán nem is hinné az ember, hogy vannak és léteznek és még is vannak, kik? Epigónok! Ugyan kik is azok az epigónok? A válasz egészen egyszerű: az epigónok a képzelt nagyságok! Más szóval, a pozíciókba ülte­tett szűklátókörű emberek. Nyugodtan mondhat j uk, hogy a mai élet tragédiája ép­pen ez, hogy az életünk tele van ilyen kaliberű emberekkel. A vi­lág színpadja hemzseg a félmü­veit, oda nem való emberektől, akik csak elképzelik rátermett­ségüket, de valóban még az át­lag ember nívóját sem ütik meg. Tényeket megállapítani köny­­nyü, de az okot felfedni, a té­nyekre valóban rá is mutatni, ez már építő munka. Tény az, hogy minden fel­nőtt egyszer iskolásgyermek volt. Megítélni a felnőtteket ta­lán igazságtalanság is bizonyos mértékben, mert az, amit vala­kiben kifogásolunk, nem egy év szüleménye. A gyökér volt gyenge, azaz a fiatalság évei yoltak könnyelműek. A tanuló évek voltak hiányosak. Termé­szetesen, ahogy az évek rohan­nak az ember feje felett, velük együtt rohannak a tanulás hiá­nyai is és növekednek és igen kellemetlenül ütköznek ki itt is, ott is a felnőtt korban. Ez az epigónok bölcsője. Lássuk most már, hogy milyenek is egy epi­­gónnak tanuló évei? Az epigón: 1. A tanulást, szellemi fejlő­dést kényszernek veszi. Ott bu­­pik ki alóla, ahol csak lehet. 2. A házi feladatokat nem maga végzi el, hanem másokkal csináltatja mek, vagy lemásol­tatja, vagy másolja. 3. A tanítás idejének végét remegve várja, hogy minél ha­marabb játszhasson és szóra­kozhasson. 4. A tanítást nem szükséges és nem fontos dolognak tartja, hanem csak időtöltésnek, me­lyet nem maga választott, ha­nem csak rákényszeritettek. És az évek rohannak. És a hézagos tudásu emberek és em­berkék ízléstelenül szellemes­kedve megjelennek az élet szín­padán, amig az egy szép napon le nem buktatja s elnyeli a min­­denapi élet és annak robotja és rohanása. És igy napról-napra jelennek meg a “neveletlen és könnyelmű emberek.” Hogy hol vannak ma az epi­gónok, azt nem [is olyan nagyon nehéz megtalálni. Próbáljunk csak egynéhány “neveletlen, müveit” egyént az élet külön­böző pozíciójában megfigyelni és kielemezni: ' Hogyan tud jó apa, vagy anya lenni az, .aki mindig csak a maga akaratát követte? Aki szótfogadni és tartani és enge­delmeskedni nem tanult meg serdülő korában? Hogyan tud másokat vezetni az, aki a könnyelmű és akarat­nélküli ifjúság után üres fejjel, de teli zsebbel és protekcióval vezető állásba került? Hogyan tud egyesületeket veeztni és irányítani az, akinek csak annyi a tudása, hogy az ételt nem fülbe kell tenni, ha­nem a szájba? Hogyan tud tanácsot és útba­igazítást vagy segítséget nyúj­tani az, aki még az anyanyelvén sem tud helyesen írni? ... És igy mehetnénk még to­vább és tovább. Röviden összefoglalva: a mai századnak tragédiája éppen az, hogy a mai élet tele van sze­rencselovagokkal és pénzembe­rekkel, önjelölt nagyságokkal s szellemi kiválóságokkal. A gyö­­kértelen, felnőtt élet csak rossz gyümölcsöt teremhet, vagy leg­feljebb irgalomból és könyörü­­letből félig érettet. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a cim nem ad egy­úttal tudást is! És a tudást nem rontja le a cim! Valóságo s fizikai fájdalom az epigónokat nézni, amint te­hetetlenül vergődnek, nagyzol­­nak és ámítják a világot. Talán el fog jönni még az az idő, amikor a világot az ész és a felelősség emberei fogják irá­nyítani és nem az epigónok. Mi legalább is erre várunk. SPEKTÁTOR Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban se ezzel is biztosítva legyen! Kizárták a kádáris­ta delegátusokat A nemzetközi munkaügyi szervezet genfi ülése kizárta a kádárista megbízottakat a szer­vezetből. A nagy többséggel megszavazott határozatot arra alapították, hogy a Münnich- Kádár kormány nem kéuviseli a magyar népet. A kizárás követ­kezménye valószínűleg az lesz, hogy Kádárék képviselőit ki­zárják az Egyesült Nemzetek ellenőrzése alatt működő többi szak-organizációból is. Magasabb posta­dijak Augusztus 1-én életbelép az uj postai tarifa Amerikában'. Tehát amire e lapszámunk olva­sóink kezébe kerül, már a fele­melt belföldi postai dijak van­nak érvényben: elsőosztályu belföldi levél dija az eddigi 3 cent helyett unciánként 4 cent, levelezőlap 3 cent, légiposta-le­velek dija az eddigi 6 cent he­lyett 7 cent unciánként, légi­posta levelezőlap dija 5 cent. Harmadosztályú küldemények (csomagok) dija 3 cent az első két uncia és 1 Ve cent minden to­vábbi ounce. Felemelték a másodosztályú küldemények, újságok szállítási diját is, ami azonban olvasóin­kat csak annyiban érdekelheti, hogy lapunk amúgy is rendkí­vül alacsony előfizetési diját ezentúl tanácsos pontosan fizet­ni, mert nekünk minden héten pontosan fizetnünk kell nem­csak a nyomdai költségeket, de a postai szállítási dijakat is! Gazok bíráskodása Megbízható jelentés szerint Magyarországon a szabadság­­harc újabb hat résztvevőjét ál­lították titkos bíróság elé: Rajk Júliát, Haraszt i Sándort, Tán­cos Gábort, Fazekas Györgyöt, Újhelyi Szilárdot és Erdős Pé­tert. Mindannyian összekötte­tésben állottak az aljas módon elitéit és kivégzett Nagy Imré­vel. Három közülük újságíró, három pedig a Petőfi Kör tag­jai voltak. Nagy magyar en­gesztelő zarán­doklat Az Amerikában levő magyar Pálos Atyák augusztus 31-én, vasárnap közös nagy magyar engesztelő zarándok-napot tar­tanak a Fekete Madonna kegy­helyen, Doylestown, Pa.-ban. A Fényeshegyi (Czestochowa) Madonna kegyhelye a magyar­­alapitásu Pálos Szerzetesrend vezetése alatt áll. Cim: Pauline Fathers, Ferry Rd. Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Az engesztelő zarándoklattal kapcsolatban a Pálos Atyák a következők közlésére kérték fel lapunkat: “Engesztelésünket fölajánl­juk a Vasfüggöny mögött szen­vedők szenvedésének megrövi­düléséért és a szétszórt magyar­ság lelkiegységéért. Tisztelettel meghívunk téged, kedves családodat és kedves is­merőseidet. Jöjjetek, imádkoz­zatok velünk együtt. Ne sajnáljátok az időt és a fáradságot. Ne legyetek szűk keblüek és kicsiny hitüek. Talán éppen a ti áldozatos fáradozás­tokért és az ég felé fordult biza­­lalmatokért lesz irgalmas a jó Isten a szenvedőkhöz. Minden magyar szívnek oly szent és kedves ügyért szövet­kezzünk az Égiekkel. Harcolj a lélek erejével és a szellem fegy­verével ! A szenvedők várják tőled, hogy megtégy értük mindent, a­­mit tehetsz. Az elfolyó magyar vér pedig kötelez erre. Jöjjetek! Legyünk egy szív, egy lélek a szenvedők, a remény­kedők megsegítésében. Szeretettel hívnak és várnak téged, kedves családodat és is­merőseidet a magyar PÁLOS ATYÁK.” HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL ORDASS PÜSPÖKÖT EL­MOZDÍTJÁK TISZT­SÉGÉBŐL Kádárék nyomására Ordass La­jost, a magyarországi luthránus egyház déli kerületének püspö­két eltávolították egyházi tiszt­ségéből. Ordass fő bűne az volt, hogy feüggetleniteni akarta a lutheránus egyházat a kommu­nista egyházi kémközponttól: az Egyházügyi Hivataltól. Egyes nyugati megfigyelők szerint le­hetséges, hogy ismét sor kerül Ordass püspök letartóztatására. Ordas eltávolításával egyidőben több ismert “békepap”-ot kény­­szeritett a rezsim a szerencsét­len magyar lutheránus egyházra. A MAGYAR VÉRTANUK VÉRE ÖSSZEKOVÁCSOL­JA A NYUGATI NEM­ZETEKET Nagy Imrének és társainak kivégzése ismét emlékeztette a nyugati országok közvéleményét a szabadságharc magyar vérta­núira. Elhallgattatta az ameri­­kaellenes nyugateurópai hango­kat és az amerikai izolacionistá­­kat. Ez a változott légkör meg­lepő eredménnyel járt. Néhány amerikai hírmagyarázó szerint Anglia és Amerika között soha­sem volt olyan bensőséges vi­szony, mint napjainkban. Meg­kötötték a kölcsönös aiígol-ame­­rikai atomfizikai segélynyújtási szerződést, melynek értelmében a két ország eddig legféltettebb titkait fogja kicserélni egymás­sal. Ez a szerződés sohasem jö­hetett volna létre a régi légkör­ben. SZOVJET ÁLNOKSÁG A külföldi szovjet propagan­da azt hirdeti, hogy az orosz csa­patokat kivonják Magyaror­szágról. Székesfehérváron nagy ünnepségek közepette ki is von­ta kegyes csapatokat. Bevago­­nirozták és elvitték őket Kecs­kemétre. A kecskeméti oroszo­kat viszont Fehérvárra hozták, minden ünnepélyes fogadtatás nélkül. Az oroszok a beszerzési szövetkezetükben mindent fillé­rekért megvehettek. A lakosság nem jut háztartási cikkekhez, az orosz menyecskék azonban sza­badon vásárolhatják e cikkeket. Egy kiló disznóhusért az oroszok 3 forintot fizetnek, a magyarok 23 forintot a Közértben. A vá­­góhidhoz hajnalban érkeznek a szovjet teherautók és a legszebb vágómarha nekik jut. VEZETŐNEK LENNI NÉPSZERŰTLEN, HÁLÁT­LAN FELADAT... A Népszabadság nemrég ki­fogásolta a vehetők elleni túlzott kritikát. A Népszabadság sze­rint a vezetők bírálata akkor hasznos, ha növeli a tisztességes, jószándéku vezetők iránti bizal­mat és megbecsülést, bátorítja őket a határozottab cselekede­tekre. De a kritika nyomán az az érzés keletkezik bennük, hogy vezetőnek lenni népszerűtlen, hálátlan feladat. EMELKEDIK AZ IDEG­­CSILLAPITÓK FO­GYASZTÁSA A Kossuth Rádió közlése sze­rint naponta százszor és ezer­szer hangzik el a következő ké­rés az SZTK üzemi és körzeti rendelőiben: “Drága doktor ur, ha már itt vagyoó, Írjon fel ne­kem karilt és valami jó idegcsil­­lapitót.” Rengeteg a gyógyszer­mániákus, aki naponta fogyaszt­ja a gyógyszereket, a különböző fájdalom- és idegcsillapitókat. A rezsim felhívta az orvosok fi­gyelmét arra, hogy ha nem fel­tétlenül szükséges, ne írjanak fel idegcsillapitókat. VISSZATÉR A KEGYET­LEN FOGHÁZPARANCS­NOK Bánhegyit, y,ki a Rákosi-idők­­ben a gyüj tőfogház parancsnoka volt, 1958 tavaszán újból visz­­szahelyeztók az aktiv szolgálat­ba. Bánhegyi kegyetlenkedését még a Rákosi-időkben is túlzás­nak tekintették. A “foglyokkal való rossz bánásmód” miatt an­nak idején leváltották és négy évi fogházra Ítélték. UJ PETÖFI-PORTRÉT TA­LÁLTAK NAGYVÁ­RADON Nagyváradon uj Petőfi port­rét találtaó. A Magyar Nemzet c. budapesti lap a képről készült fényképet is leközölte. ÚJABB TERRORITÉLE­­TEK ÉS TITKOS PEREK A Nemzetközi Jogászszövet­ség juniüs 28-iki közleménye szerint titkos lejárásban Kádá­rék hat 21 és 26 év közti diákot Ítéltek nemrég halára. 12 diá­kot életfogytiglani és más sú­lyos börtönbüntetésre Ítéltek. A diákokat az “Élünk” cimü for­radalmi újság szerkesztéséért fogták perbe Kádárék. Az ítélet­hirdetés napján a diákokat pá­rosával összeláncolva vezették a bírósági tárgyalóterembe, de még nevüket sem hozták nyilvá­nosságra. A Nagy Imre köréhez tartozó személyiségek ellen szintén megkezdődtek a titkos perek. E perek vádlottai többek közt Rajk Julia, Tánczos Gábor és Haraszti Sándor lesznek. E- zek a hírek alaposan rácáfolnak Kádáréknak arra ab állítására, hogy Nagy és társai kivégzésé­vel többé-kevésbbé lezárultak a forradalomban résztvettek elle­ni perek. Jön a 3,300 uj mene­kült magyar... Az 1956 évi magyar felkelés­nek mintegy 10,000 olyan mene­kültje sínylődik még Ausztriá­ban és Olaszországban, akik ed­dig egyetlen országban sem kap­tak letelepedési engedélyt s már 18 hónapja eszik a hontalanok kolduskenyerét ... Az Egyesült Államok kormánya most beje­lentette, hogy a UN menekült­­ügyi főbiztosának kérésére Ausztriából 3,000, Olaszország­ból pedig 300 magyar menekül­tet hajlandó soronkivül been­gedni. Ezeknek a bevándorlási kérvényeit nem Washingtonban, hanem az illetékes országokban levő US konzulátusokon intézik el s átszállításuk körülményeiről Amerika gondoskodik. Azok is benyújthatják kérvényüket, a­­kiknek kérelmét azelőtt elutasí­tották. Az erre vonatkozó ren­delkezéseket most szövegezik s rövidesen kiküldésre kerülnek. Itt említjük meg, hogy Canada 2,000 újabb magyar menekültet fogad be. Az Amerikába jövő magyar menekültek sponsorolása, illetve kezdeti elhelyezése kérdésével a New Brunswick-i Magyar Sza­badságharcosok Egyesülete leg­utóbbi gyűlésén már foglalko­zott és eddig már 10 olyan me­nekült ajánlotta fel segítségét, aki munkában van. polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom