Hiradó, 1958. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-17 / 29. szám

PERTH AMBOY HERALD JMjl Önül. Kunijait inn WatuApapajk. faUisucL and, ßnJbüahad, in, fljUdth. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1958. JULIUS 17 Robban a Középkelet a benne oly régóta felhalmo­zott dinamit megrázza a vilá­got. Amikor ezeket a sorokat írjuk, az amerikai haditenge­részeti gyalogság bevonult Le­­banonba, szovjet sürgetésre összehívták az ENSz biztonsá­gi tanácsát, Eisenhower elnök szerint az amerikai lépés nem minősíthető háborúsnak. Washingtonban nem minősi­tik annak, de Moszkvában igen. Budapesten, Prágában és Szófiában is. Legalább 50 szá­zalékos az esélye annak, hogy az iraki és libanoni helyzet el­simul. De akármi is fejlődhetik belőle. Például, világháború is. Ma általában úgy illik be­szélni, hogy újabb, harmadik világháborúról szó sem lehet. Az atom-hidrogénbomba korá­ban már nem lehet háborúzni. S mégis! Akik a világpolitikai kérdésekkel f o g 1 a 1 k óznak, azok eredőit és kapcsolatait keresik, meg vannak győződ­ve, hogy korunk problémáira csak a háború tehet pontot. Az aztán megint más kérdés, természetesen, hogy egy kö­zépkeleti háborúnak át kell-e harapóznia az egész világra. Az egyensúly megbomlott mégpedig a Középkelet eltoló­dásával. Ezt az eltolódást vilá­gosan mutatta a new yorki bör­ze, ahol a riasztó középkeleti hírek érkezésével egyidejűleg zuhanni kezdtek az érdekelt zónába tartozó részvények. A Nyugat nem engedheti, hogy az egész Középkelet kicsusz­­szon a kezéből. Az amerikai akció mögött ott vannak teljes szívvel az angolok is. Lehet, hogy háború nem lesz. Ezt eb­ben a percben, amikor ezeket a sorokat Írjuk, nem tudhat­juk. De annyi bizonyosnak lát­szik, hogy a középkeleti föld­csuszamlást háború nélkül meg állítani nem lehet. Nasszer vonzása nagy. Az egységes arab birodalom álom­képe kivirágzott az ezeregy éjszaka meséje szülőföldjén és ezt már lehetetlen kitörülni. A régi politika csődöt mond a Középkeleten. De mi az uj amerikai politika? Libánon huzamos megszállása aligha lehet a válasz. A bagdadi paktum foghijjas lett. Amerika nem tagja ugyan a bagdadi pak­tum néven ismert szövetség­nek, de köztudomású, hogy a szereplők mögött az Egyesült Államok kormánya áll. így is mondhatjuk: az Egyesült Ál­lamok volt a főrendező. Egyelőre nem tudni, mivel lehet majd pótolni a bagdadi paktumot, tehát azt a szövet­séget, amely a földgolyóbisnak ezen a táján a szovjet térhódi­­tását megakadályozhatja. Minden jel arra vall, hogy nemcsak a bagdadi paktumot kell megfoltozni, hanem sok­mindent, mert a Középkelet már régóta puskaporos hordó s a helyzet nem rendezhető az amerikai alakulatok libánoni tartózkodásával. Valami más módot kell kita­lálni a középkeleti helyzet ren­dezésére. Az eddigi eszközök és utak hibásak voltak. A Szovjetnek is elég nehéz az “igazság védelmezőjének” a szerepében tetszelegni most, amikor Nasszer éppen a tilos­ban járt. Nasszer most tért vissza Kairóba, miután jó hosz­­szu időt töltött Titóval, ennek kacsalábon forgó nyaralójá­ban. Márpedig, akj most Titó­val barátkozik, az nem lehet igaz barátja Hruscsovnak. így aztán Moszkvában, mi­közben tiltakoznak és fenye­getőznek az amerikai lépés miatt, egyben keserű nyálat is nyernek a' csapodár Nasszer miatt, aki — mint a csapodár szép asszony — egyformán jól érzi magát a Hruscsov és a Ti­to karjában. A recesszió véget ért, legalább is minden amerikai városból jó hírek érkeznek. A közönség vásárol, a gyárak tel­jes ütemben kezdenek dolgoz­ni. A washingtoni kormány hi­vatalos kimutatása is jelenté­keny javulásról számol be. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy egyszerre minden gyár megindul s nem lesz több mun­kanélküli. Egyelőre csak a kulcsipar nekilendüléséről van szó. Valószinünek látszik, hogy a nyár végére, de legké­sőbb az ősz végére teljes üzem­be lendül az amerikai gazda­sági élet. MÁV történet (A budapesti Kosuth Rádió a­­dásából merítettük az alábbi hi­teles történetet.) Úgy történt, hogy egy moz­donyon járt Kocsmáros moz­donyvezető és. Blaskó fi|tő. B. fütő soha nem vitt magával kosztot, csak lábast, sót, papri­kát, szóval ami főzéshez kell, de főznivcdót soha. És mégis csir­két evett, mindég! Kisebb állomásokon ugyanis, ahol a bakter, vagy a falu csir­kéi az állomás körül szaladgál­tak, szerzett magának egy csir­két, persze nem a legbecsülete­sebb módon. De mert csirkét fogni nem könnyű, hát Blaskó furfanghoz folyamodott. Kerített apró kis acélgolyó­kat, azokat tüzesre hevitette a kazánban és az állomásokon szárnyasok elé szórta. Mivel pe­dig a baromfi buta jószág és mindent, amit lát, vagy előgu­rul, rögvest bekap, hát ezt a tü­zes golyót is bekapta mindig va­lamelyik. Az aztán azon nyom­ban keersztiil is égette torkát, gyomrát, és máris fazékba ke­rülhetett. Furcsa, de igy történt E^jy harmincegy éves ameri­kai joghallgató megölte a menyasszonyát, mert az — el­aludt miközben ő szerelmet val­lott neki. A börtönben majd uj mód­szert dolgozhat ki magának a nők meghódítására. Menekült magyar “Jockey” Haydu Györggyel New Jersey hires lóversenypályáján, Monmouth Parkban készült a közelmúltban ez a felvétel Lazok István menekült magyar fiúról, aki már odahaza hires lóversenyzö “jockey” volt és akinek a siker felé vezető útját Haydu K. Gyógy plainfieldi gyárosünk, az Amerikai Ma­gyar Szövetség országos elnöke is egy kicsit “egyengeti” . . . Lazok Pista—aki 20 éves és 110 fontot nyom---úgy sima, mint akadályver­senyben kitünően megüli a lovat s Haydu szerint, aki maga is ért vala­micskét a lóversenyekhez, a fiúnak jó esélyei vannak itt Amerikában. Társadalombiztosítás enyhíti a gazdasági válságot A jelenlegi gazdasági lanyhu­lás külömbözik minden előző válságtól, aminek főoka az, hogy a kifizetésre kerülő tár­sadalombiztosítási nyugdijak a­­látámasz'tják a közönség vásár­lóerejét. A Munkaügyi Minisz­térium szerint, a folyó évben fo­lyósítandó szociális nyugdíj ak és hasonló illetmények 23 milliárd dollárra rúgnak. Ebben az öszegben a szövet­ségi, állami és városi munkanél­küli segélyek, az aggkoruak és túlélők nyugdijai, a hadviseltek és rokkantak járulékai, vissza­vonult kormányalkalmazottak és vasutasok illetményei is benn­foglaltatnak. Havonta 300,000 dollárral többet fizetnek ki ilyen címen az idén, mint tavaly. Korábbi gazdasági válságok ide­jén ilyesmiről szó sem lehetett. Ezért bizonyos, hogy a mostani lanyhulásból nem fejlődhetik ki általános válság-. Az amerikai jóléti intézmények munkája o­­lyan nagy területekre terjed ki, hogy hasonlóan nehéz időkben az általános közgazdaságot is a­­látámasztja és az üzleti forga­lom színvonalát állandósítja. A két év előtti adatokhoz ké­pest, hét billió dollárral többet fizetünk ki az idén jóléti ala­pokból. Ez a majdnem csillagá­szati szám, sokat lendít a közön­ség vásárló erején. A visszavonult, egyedülálló munkás átlagos havi nyugdija ma 75 dollár. Az átlagos munka­­nélküli segély heti 30 dollár. A munkásság ugyan azt vitatja, hogy ezek az összegek nem elég­ségesek ahhoz, hogy az Ameri­kában megszokott magas élet­­színvonalat fenntartsák, de el­ismerik, hogy hozzásegítenek ahhoz és a legegyszerűbb lakás, élelmiszer és ruházat költségei­nek nagy részét fedezik. Azok­nak az ügyét, akiknek nincs más jövedelmük, a ktilömböző szö­vetségi, állami és helyi jóté­konysági alapok karolják fel. Két és fél millió ilyen személy él az Egyesült Államokban, akik átlagban 61 dollárt vesznek fel közalapokból. ; A közjóléti intézmények, a­­melyeknek a mai szellemben va­ló átszervezése az 1936-i évben kezdődött meg, F.D. Roosevelt elnöksége alatt,'ma minden hó­napban 2 billió dollárt juttatnak el Amerika lakóihoz, ami a ke­reskedelmi és ipari forgalom ki­elégítő fenntartását biztosítja. Common Council. Zilahy Sándor sikeres munkája Zilahy Sándor színigazgató a nyári hónapokban azon fárac^)­­zik, hogy a magyar fiatalságot a csoportos táncok bemutatásai­val sikerre vezesse a szabadtéri eseményeken. A fáradozásnak megvolt az eredménye, a julius 2-án »tartott Pittsburgh és Vi­déki Magyar Nap táncosai, va­lamint a julius G-i duquesnei g.k. Egyházközség javára tartott nyári eseményen szereplő tánco­sok is várakozáson felüli sikert arattak. Julius 13-án Delhi, Ont.-ban, Canadában szerepelt a magyar tánccsoport a g.k. egyház javára. Menekültek munka nélkül Egy londoni kiállításon csak nyolc nappal a megnyitás után vette észre valaki, hogy az egyik absztrakt képet véletlenül fej­jel lefelé akasztották. A közönség véleménye sze­rint, fejjel felfelé nem látszik olyan merésznek és eredetinek, mint fejjel lefelé. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Több alvás - több zsir Angol orvosok hoszu évek el­mélyedt kutatásai után feltalál­tak egy csodaszert, mely állító­lag , hatásosan gyógyítja — a disznók álmatlanságát. Szégyen pirítja orcánkat, de nekünk még csak fogalmunk sem volt arról, hogy ily súlyos, krónikus álmatlanság gyötri ragyogó kondícióban lévőnek látszó mangalica barátainkat. A gazdasági hanyatlást, a­­mely sok millió amerikainak a kenyerébe került, a magyar me­nekültek is megsinyíik. A Co­­orinated Hungarian Relief a­­datgyüjtéséből kitűnik, hogy a recesszió folyamán tízezer ma­gyar menekült vesztette el ke­nyerét. Júniusban kiadott jelentésé­ben dr. Máday Béla főtitkár rá­mutatott arra, hogy a tízezer munkáját vesztett menekült kö­zül sok ismét elhelyezkedett, de rosszabbul fizető állásokba. So­kan állami segélyből élnek, de olyanok is akadnak szép szám­mal, akik ezt nem kapják, mivel nem dolgoztak a törvényben e­­lőirt ideig az illető államban. E- zeket a helyi községi és magán intézmények jóléti alapjaiból vagy helyi magyar bizottságok gyűjtéséből segélyezik. Kiderül a jelentésekből az is, hogy gyakran a menekültek, a szabályok ismerete i hiányában, nem jelentkeztek idejében mun­kanélküli segélyre és igy elvesz­tették jogosultságukat. A mun­ka és bevétel nélkül maradtak helyzetét súlyosbítja az is, hogy legtöbbnek nincsenek amerikai rokonai, akiktől ideiglenes tá­mogatásra számíthatnának. Rit­kaság számba megy az olyan menekült is aki jelentősebb ösz­­szegü pénzt takarított volna meg, hiszen keresetüket ruház­kodásra, a háztartás berendezé­sére és otthon maradt hozzátar­tozóik támogatására fordítot­ták. Kormánykörök és egyes gaz­dasági szakértők úgy vélik, hogy a gazdasági hanyatlás csökke­nőben van. A munkanélküliek száma is alacsonyabb, mint az elmúlt hetekben. Ennek ellené­re azonban még hoszu ideig, ta­lán jövő év elejéig is eltarthat, amig a munaknélküli magyar menekültek problémája teljesen megoldódik. A munkanélküli magyar me­nekültek támogatására a Coor­dinated Hungarian Relief több pontból álló program-terveze­tet terjesztett az illetékes ható­ságok elé. A tervezet azt java­solja, hogy a szövetségi kormány pénzügyi támogatásával járul­jon hozzá az egyes államok és magán intézmények munkanél­küli segélyprogramjához, vala­mint, hogy közpénzen gondos­kodjanak a magyar menekültek gyógykezeléséről és kórházi á­­polásáról. A kormányhoz benyújtott ja­vaslat azt is ajánlja, hogy a ha­tóságok szükség esetén szolgál­janak tanáccsal, különösen ab­ban az esetben, ha lehetőség nyí­lik arra, hogy egyes családok iparvidékről olyan államba te­lepedhetnek át, ahol jobb elhe­lyezkedési lehetőségekre szá­míthatnak. 3,300 ÚJABB MAGYAR MENEKÜLT JÖN AMERIKÁBA Az Egyesült Nemzetek Me­nekültügyi Főbiztosa és az ICM között felhívást intézett a világ szabad népeinek kormányaihoz, hogy a még Ausztriából és O- laszországból kivándorlásra vá­ró magyar menekülteket fogad­ják be. Körülbelül 10,000 olyan magyar menekültje van még az 1956-os magyar felkelésnek, a­­kik eddig nem kaptak letelpe­­désre jogosító beutazási enge­délyt és több mint 18 hónapja sínylődnek az európai táborok­ban. Az Egyesült Államok kor­mánya most kiadott jelentésé­ben közölte, hogy Ausztriából 3,000 és Olaszországból 300 ma­gyar menekültet hajlandó soron kívül beengedni. A Coordinated Hungarian Relief magyar segélyakció, kormánykörökkel folytatott tár­gyalásaiból megtudta, hogy en­nek a menekültcsoportnak a kér­vényeit nem Washingtonban, ha­nem az illetékes országban levő USA konzulátuson fogják el­dönteni s azok is benyújthatják kérvényüket, akiknek a 85-3166- os számú törvény alapján be­adott kérésüket elutasították. Az errevonatkozó rendelkezé­sek most vannak szövegezés a­­latt és a közeljövőben kerülnek kiküldésre. Örvendetes tény az, hogy az Egyesült Államok kormányá­nak jó példáját más kormányok is követték. Ausztrália 3,000, Kanada 2,000 magyar menekült befogadására tett ígéretet, ami azt jelenti, hogy az év végére minden kivándorolni szándékozó magyar menekült elhagyhatja Ausztria és Olaszország tábo­rait. IFJÚKORI BŰNÖZÉS HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! SZERENÁD ODA TÚLRA... REMÉNYIK SÁNDOR Ezen az első őszi reggelen Jobban fáj, hogy nem lehetsz velem. Most lehetnék hozzád figyelmesebb: Az ősz, tudod, mindég megenyhitett. Beteg lelkemen most pattan a szár, Pattintgatja búcsúzó sugár. Most nyitnak bennem fátyolos egek, Most félve én is föltekinthetek. Most Írhatnék Neked sokat, sokat, Mig szólnál: “Fiam ne fáraszd magad.’ Most mutathatnék elsőül Neked A reggelinél elibéd simulva. Sápadt szirmú, késői verseket S hallgatnám kritikád, a halkszavut. Egyetlen, drága anya-kifogást: “ó, fiam, — csak ne oly szomorút.” Ha a fiatalkorúak rakon­­cátlanságá eléri azt a fokot, hogy másoknak is kárt okoz úgy, hogy az a törvényt végre­hajtó közegek tudomására jut, “ifjúkori bünözés”-nek neve­zik az Egyesült Államokban, de sok más országban is. A sajtó, rádió és televízió révén az ügy túlzott nyilvánosság elé kerül s az emberek erősitge­­tik, hogy az ifjúkori bűnözés újfajta jelenség. Pedig a fia­talkorúak részére már 1899- ben állítottak fel külön bíró­ságokat Amerikában. A tény az, hogy a 10-17 év közötti gyermekek 90 százalé­ka iskolát látogat, felnő és megrázkódtatások nélkül éri el azt a kort, amikor már felnőtt polgár számba veszik anélkül, hogy a törvénnyel összeütkö­zésbe kerülne. A másik három százaléknak, amely megsérti a törvényt és a rendőrség ke­zébe kerül, a felét az eset el­bírálása után ismét hazaküldik és csak egy és fél százalékot állítanak a fiatalkorúak bíró­sága elé. Ez utóbbi csoportban a fiuk ötszörösen haladják túl a lányok számát. Ezek a szá­mok az országos átlagot feje­zik ki; a .nagy városokban az arányszám nagyobb, a vidéken kisebb. Sok szakértő azt vallja, hogy az ifjúkori bűnözés nem is szaporodott meg az utolsó időkben. Szerintük az a tény, hogy a rendőrség több fiatal­embert tartóztat le, csak azt mutatja, hogy a hatóságok mostanában, szigorúbban jár­nak el. A legtöbb község többé-ke­­vésbé szervezetten küzd a fia­talkorúak kilengései ellen és azokat, akik rossz útra tértek, igyekszik megjavítani. Kísérle­teket is végeznek és például azt is megállapították, hogy egyé­ni és családi jellemvonásokból már egészen fiatal gyermekek­ről is meg lehet “jósolni,” hogy későbben bűnözők válnak-e be­lőlük. Ilyenformán a bűnt meg­­gátló és elhárító intézkedéseket idejében foganatosíthatják. Egy másik megállapítás az, hogy az ifjúkori bűnözők nagy részét azok az “otthonok” ter­melik ki, ahol a részeges, gon­datlan és degerált szülők fizi­kailag és erkölcsileg elhanya­golják a gyermekeket. A bíró­nak, aki ilyen esetekben Ítéle­tet hoz, mindig tekintetbe kell vennie a hibás nevelés okozta hátrányokat, amelyek az ifjú­ságot sújtják. Az ifjukoruak bíróságai,' amelyek mind a 48 államban működnek, kizárják tárgyalá­saikról a nyilvánosságot. Har­minckét államban 18-21 éven aluliak, 16 államban csak a 16 éven aluliak kerülnek a bíró­ság elé. Gyermekszakértők meghallgatása után mondja ki a biró az Ítéletet, amely szerint javító vagy fegyelmező iskolá­ba, vagy “probation officer” felügyelete alá helyezik a {Folyt, a 3-ik oldalon) A Common Council ingyen küldi szét a “Levélírók Tanácsadóját” “Az Egyesült Államok Szó­szólói Lehetünk’ a cime annak a hatoldalas röpiratnak, amit a Common Council for American Unity, (20 West 40th Street, New York 18, N.Y.) bárkinek ingyen és portómentesen küld el. Magyar nyelven is levelezhe­tünk. A röpirat annak a mogza­­lomnak a támogatója, amely a külföldi rokonok és barátok he­lyes tájékoztatását tűzte ki cél­jául. A röpirat javaslatokat tesz arra nézve, hogyan állíthatjuk be levelezésünket a nemzetközi békés megértés szolgálatába és hogyan oszlathatjuk el a rólunk táplált, esetleg kedvezőtlen vé­leményeket. Eisenhower elnök is azok kö­zöt van, akik a mozgalmat tá­mogatják; szerinte: “Minden amerikai, aki kül­földre levelet ir, a nemzetközi jobb megértés apostola lehet. Az amerikai kormány hivatalos nyi­latkozatai soha sem lehetnek o­­lyan közvetlen hatással, mint az amerikai polgár őszinte beszá­molója itteni életéről, munkájá­ról, társadalmi helyeztéről s szó­rakozásairól. Reményiem, hogy az idén még többen fognak le­velet írni külföldre, mint ta­valy. A Common Council for American Unity, amely 1950- ben indította meg az “Amerikai Levelek” mozgalmát, 37 éve fennálló, országos jótékonycélu egyesület, a bevándorlók érde­keinek védelmére. Common Council. úmbiup POLGÁROSÍTÓ £3 FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom