Hiradó, 1958. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-20 / 8. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Only, 2{unfjahian. WoiuApapaA- fcdit&iL anti, (pjubliAhsuL in, ftsudk. űntbiuf-VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1958. FEBRUÁR 20 Az Amerikai Magyar Szövetség tájékoztatója Kossuth-bélyegekkel kapcsolatban GEORGE WASHINGTON ÉS A FORRADALMI SZELLEM Borúlátás után jón az események derűsebb szemlé­lete. Ebben a hangulatban Ei­senhower elnök levele Bulgá­­nyinhoz erőteljes és oktató hangnemben íródott. Attól tar­tunk, hogy Bulgányin nem teszi ablakba. Eisenhower elnök levelének van egy részlete, amely különö­sen érdekelhet bennünket. Az elnök, ugyanis, felhívja a szov­jet miniszterelnököt, hogy az e­­setleges csúcstalálkozón tárgyal­ják, például, a közép-keleteuró­­pai népek ügyét . . . Igen, hát az amerikai külpo­litika tenorja most határozot­tabb. Az újabb becslések szerint a nyugati világ s annak vezető­je Amerika, sokkal erősebb, mint a Szovjet. Ennélfogva há­borútól tartani nem kell, mert a Szovjet nem támad, ha a má­sik oldalon az ellenfél komolyan visszalő. A jövőben ez az erő­­különbség még inkább kifeje­zésre jut, újra csak a nyugat ja­vára. Szputnyikok — igy mondják a szakértők — nem változtattak a korábbi erőviszonyokon. Az első elhamarkodott vélemények szerint nagyerejü rakétáival a Szovjet megelőzte Amerikát, de aztán lassan kiderült, hogy a becslések túlzottak voltak. A készen kigyártott amerikai katonai rakéták rövidesen már Angliában lesznek s ezzel az a­­merikai, illetve nyugati fölény még inkább kidomborodik. Ezek a rakéták 1500 mérföld hatósu­­garuak “csupán,” de elérik a Szovjet minden stratégiailag fontos pontját. A többit pedig elérné a SAC—Amerika straté­­gigai legiere je. A rakéták még nem jelentik, hogy az ember kormányozta re­pülőgépek kimentek a divatból. Szó sincs róla- A németek most, hogy épülő hadseregük számára a legmodernebb felszerelést vá­sárolják, igen nagy figyelmet szentelnek a közönséges repülő­gépeknek. Azt mondják, hogy az eljövendő 10-20 éven belől a ra­kéták nem küszöbölik ki a léglö­­késes, ember kormányozta re­pülőgépeket. Márpedig, katonai dolgokban a németeknek jó sze­mük van. Eljöhet majd az idő, hogy a Szovjetnek megfelelő számú távrakétája lesz s ezekkel belő­­hetné Amerikát. Csakhogy ad­digra májd az Egyesült Álla­moknak is lesz nagy hatótávol­ságú rakétája. • A kölcsönös megsemmisítéstől való félelem nem engedi kirobbantani a har­madik világháborút . . . Lesz-e sztrájk? A felelet; határozott nem. A A RENDSZERES HIRDETÉS kodással határozottan aláássa folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — míg a folytonos panasz­­azt. sztrájk főleg az autóiparban volna elképzelhető. Reuther au­tószakszervezeti elnök igényes követelésekkel lép fel az idei szakszervezeti tárgyalásokon. Haszonrészesedést akar, nem­csak a munkásoknak, hanem a nagyközönségnek is. Úgy lát­szik, nagyszerűen fel tudná osz­tani a nagy autóvállalatok pén­zét .. . Az autóipar nincs begyullad­va. Valami 750,000 eladatlan autó van az amerikai piacon, te­hát a kocsigyártás nem sürgős . . . Az autóipar mágnásai ráér­nek, ha a munkások éppen sztrájkolni akarnának. Nem valószínű, hogy a mun­kások, ilyen kilátásokkal, vál­lalnák a sztrájkot. A pangó ipar nem is olyan pangó, ha valaki jól megnézi. Általában az acél­­feldogozó iparban határozott a pangás. A bányászatban is alább hagyott a munka. De különben nincs olyan nagy baj. Becslések szerint öt millió a munkanélküli. A kormány néhány nagyobb a­­rányu ut- és házépítési akciója nagyban csökkenthetné ezt a számot. A többi pedig könnyedén al­kalmazást találhatna a lassan lendületbe jövő iparban. “The People Take the Lead” (A nép veszi át a vezeést) cí­men uj füzet jelent meg, az ál­talános egyenjogúság terén az utolsó tiz évben elért haladásról. A kormányhivatalok betölté­sénél gyakorlott türelmességről ■Nixon alelnck számol be. Szerin­te “. . . kevés hü-hóval, de annál következetesebben, a szövetségi kormány kiirtotta a faji és fele­kezeti megkülömböztetést az al­kalmaztatás terén. A legmaga­sabb nagyköveti állástól a leg­szerényebb irattári hivatalig, minden állás nyitva áll minden­ki előtt és csak a tehetség és rá­termettség állít fel korlátokat.” Ugyancsak Nixon alelnök hangsúlyozza, hogyha kormány megköveteli, hogy azok a válla­latok, amelyekkel szerződéses viszonyban áll, a maguk hatás­körén belül, hasonlóan kiirtsák az előítéleteken alapuló megkü­lömböztetést. Az erre vonatkozó kikötés minden kormányrende­lés fletételei között szerepel, a­­melyet a kormány aláír és annak végrehajtását szigorúan ellen­őrzi. A hadsereg is kiküszöbölte a faji, nemzetiségi és vallási meg­­külömböztetéseket. Már Tru­man elnök bocsátotta ki elnöki rendeletét 1948-ban, ezzel a cél­zattal. A reformot fokozatosan végrehajtották és ma már min­den fegyvereimben, bel- és kül­földön, kaszárnyában és kórhá­zakban, szigorúan az általános emberi egyenlőség szabályai sze­rint járnak el. A washingtoni postahatóság lapunkhoz is megküldött hivata­los tájékoztatója alapján mi voltunk a legelsők, akik a ma­gyar sajtóban világgá kiáltot­tuk a szenzáció erejével ható ö­­römhirt, hogy az amerikai pos­ta a “Szabadság Bajnokai” so­rozatban Kossuth Lajos emlé­kére bélyeget fog kibocsájtani. Cikkünk írásakor telefonáltunk az Amerikai Magyar Szövetség kitűnő titkárának, Báchkai Bé­lának és felhívtuk figyelmét Sumerfield főpostamester hiva­talos bejelentésére. A Szövetség főtitkára azonnal akcióba lé­pett s az alábbi tájékoztató, a­­mit a magyar lapokhoz szétkül­dött, az ő személyesen beszer­zett információi alapján készült. Lincoln Day alkalmából hoz­ta nyilyánosságra az amerikai kormány nevében Arthur E. Summerfield főpostamester, hogy Kossuth Lajos széletésé­­nek ezévi fordulóját páratlan külsőségek között szándékozik megünnepelni. Ezzel az ameri­kai magyarság régi óhaját tel­jesíti az Egyesült Államok pos­tafőigazgatósága midőn belföl­di forgalomban 120,000,000 da­rab 3-centes (viteldíjemelés ese­tén 4 vagy 5-centes)—külföldi forgalom céljaira pedig 40,000,- 000 darab 8-centes levélbélyeget ad ki. Pontosan 156 évvel azután, hogy Kossuth Lajos a zemplén­­megyei Monok községben meg­született, ez év szeptember 19- én 37,000 amerikai postahiva­talban lesz kapható a kibocsá­tandó emlékbélyeg. A nagyala­kú, 1 és 1/3 inch magas, 1 és 1/10 inch széles bélyeg mindkét névértékű változatában dom­borművű aranyérem fogja áb­vénybe iktatta a “Civil Rights Bill”-t, amelynek alapján bizott­ságokat állítottak fel, annak az ellenőrzésére, hogy amerikai polgároktól a választói jogot megvonni ne lehessen. A közoktatás terén elért ha­ladásról Paul Reinert, a St. Louis Egyetem elnöke ir. A Leg­felsőbb Bíróság 1954-i nagy je­lentőségű döntése óta, amelynek értelmében a fajok szerint el­különített iskolák rendszere az alkotmányba ütközik, j elenté­­keny változásokat észlelhetünk. Mig a határozat idején 17 állam és District of Columbia tartott fenn fajok szerint elkülönített iskolákat, az elmúlt év végével ezeken a területeken 2 millió fe­hér és 350,000 néger diákot i­­rattak be közös iskolákba. Walter Reuther, aki az egye­sült AFL-CIO vezérkarához tar­tozik, a szakszervezeti mozga­lomban elért eredményeket so­rolja fel. Az 1955-i uj alapsza­bályok megnyitottaák az összes munkásegyesületek kapuit min­denki részére, tekintet nélkül fajra, színre, nemzetiségre, vagy vallásra. A füzethez Harry S. Truman, az Egyesült Államok volt elnö­ke, irt előszót, amely szerint “még messze vagyunk a tökéle­tességtől, dg már bizonyosak va­gyunk abban, hogy eljön a nap, amikor minden amerikai, őseire és vallásra való tekintet nélkül, egyformán fogja élvezhetni em­beri méltóságát, érvényesülési lehetőségeit és polgárságával já­ró összes jogait.” Common Council. rázolni Kossuth Apánk körsza­kállas képét. Nemzetiszin sza­laggal átkötve lángol a szabad­ság fáklyája, fölötte e feirat­­tal: Champion of Liberty, La­jos Kossuth, 1802,1894. (Hiva­talosan is elfogadták a ’’Lajos” keresztnevet). A Kossuth-bélyegek iránt máris széleskörű érdeklődés nyilvánult meg országszerte bé­lyeggyűjtő körökbne. A Svájc­ból nemrég vásárolt Giori pre­cíziós, sokszinnyomó préseken még a nyár folyamán megkezdik a diszkiálíitásű bélyegek nyo­mását. / Egy-egy ivén vízszintes sorban nyolc, függőleges sorban hat bélyeg lesz—tehát összesen 48 (mintha ez is az 1848-as sza­badságharcra emlékeztetne . . .) Amerikai művészekből álló bi­zottság választja ki az Ameri­kai Magyar Szövetség által ren­delkezésre bocsátott Kossuth képekből azt, amelyről, a mély­­nyomású lemezeket készítik. A Kossuth-uélyegek kibocsá­tását megelőző napon Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke részvételével és Arthur E. Summerfield országos fő­­postamest.er védnöksége alatt ünnepélyes fogadás lesz a pos­taügyi minisztérium palotájá­ban. 1958 szeptember 18-án pedig az Amerikai Magyar Szö­vetség, kormányférfiak és az a­­merikai magyarság küldöttsé­geinek részvételével magas szín­vonalú ünnepséget tervez. Első Ízben történik ugyanis meg, hogy a magyar nemzet szü­löttjét abban a kitüntető meg­tiszteltetésben részesítsék kül­földön, méghozzá a hatalmas U.S.A.-ben, hogy születése nap­ját emlékbélyeggel teszik örök­re feledhetetlenné. Nem véletlen, hogy Lincoln születésnapján hozza nyilvános­ságra az amerikai posta a fen­tieket. A nagy Emancipátor u­­gyanis mindig őszinte hive volt Kossuthnak, akinek klasszikus angolsággal elmondott beszédei­ből maga is idézett. A 160 millió amerikai Kossuth-bélyeg ily módon kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar szabadságtörek­vésekre újból felhívja az egész világ figyelmét. POLITIKAI FOGLYOK A TŰZVESZÉLYES BÁNYÁKBAN Két magyarországi bányavi­déken: Tatabányán és Ormos­bányán 16 eddig lezárt bánya­mezőt újra megnyitottak. Az évek óta zár alatt tartott bá­nyarészeken, a gyakori öngyul­­ladásko miatt, életveszélyes volt a munka. A bánya- és ener­giaügyi miniszter január 2-án kelt rendelete értelmében most politikai foglyokat szállítottak az újonnan megnyitott tárnák­ba, hogy az ország energia-el­látását súlyos zavarokkal fe­nyegető szénhiányon segítse­nek. Jelentések szerint két hét alatt 22 politikai fogoly vesz­tette életét a váratlan öngyul­ladások következtében. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogj ak valamilyen okból nem kapje pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Hírek Rabmagyar­ofszágból MI A HÁTTERE KÁDÁR LEMONDÁSÁNAK? Februrá 1-én és 2-án, kétna­pos rendkívüli ülést tartott a magyar kommunista párt politi­kai bizottsága. Kádár János, a párt első titkára az ülésen éles szemrehányással illette Apró Antalt azért, mert a Népfront elnökségi ülésén, január 25-én bejelentette, hogy kinevezték miniszterelnök helyettesnek, an­nak ellenére, hogy Kádár János csak két nappal később, január 27-én tett javaslatot a parla­mentnek a kormány átalakítá­sára. “Apró elvtárs ezzel az in­­diszkrécióval alkalmat adott el­lenségeinknek arar, hogy a ma­gyar parlamentet Fejbőlintó Já­nosok társaságának bélyegez­zék,” mondta Kádár. A politikai bizottság Münnich Ferenc hozzászólása után úgy határozott, hogy a kérdéssel nem kíván foglalkozni. Megtár­gyalták a párt uj tagsági politi­káját, a sürgős, széleskörű párt­tag-toborzást és a magyar-jugo­­szláv viszony kérdését. A hang­adó szerepet Münnich vitte, az uj miniszterelnök, aki kijelen­tette, hogy a tétovázások és en­gedékenység kora lejárt. Aki nem engedelmeskedik, az ellen­ség; ez vonatkozik a határokon belülre és határainkon túlra is, — mondta Münnich. Budapesten elterjedt hírek szerint január 15-én tudta meg Kádár Gromoy magyarországi szovjet nagykövettől: a szovjet pártnak az. a véleménye, hogy ketté kell választani a párt és a kormány vezetését. Gromov ezt a “tanácsot” Münnich, Apró, Kállay és Kiss Károly jelenlété­ben adta. Kádár nem helyeselte a szétválasztást, mert az, — vé­leménye szerint — még nem idő­szerű és csak gyengítené á kom­munistákat. Kijelentette, hogy az orosz forradalom 40-ik évfor­dulóján Hruscsov őt legteljesebb bizalmáról biztosította és helyes­nek ítélte eddigi politikai vonal­­vezetését. Gromov közölte, hogy ez a bizalom változatlanul fenn­áll, hiszen ezért kívánja Hrus­csov, hogy Kádár legyen a kom­munista párt első titkára. Az igazság ezzel szemben az, — és ezt Kádár is tudja — hogy azért váltották le a miniszterelnöki posztról, mert Hruscsovot Sze­röv,, a szovjet titkosrendőrség főnöke, ebben az irányban befo­lyásolta. Münnichet tartják az egyetlen erőskezü embernek Magyarországon, aki adott eset­ben Titoval szemben is határo­zottan és ingadozás nélkül fogja képviselni az orosz álláspontot. Münnich barátsága Szerovval az 1930-as évekig nyúlik visz­­sza, amikor mint NKVD ügy­nök, több ízben dolgozott együtt Szerovval. A politikai bizottság ülésén Kádár János bejelentette, hogy a közeljövőben látogatást kíván tenni Belgrádban, hogy “tovább javítsa a két ország kommunista pártjai közöti viszonyt.” A po­litikai bizottság úgy döntött, hogy hozzájárulás előtt kikéri a szovjet pártvezetőség vélemé­nyét. Kádár Titoban szövetsé­gest keres pozíciója megerősíté­sére, tulva azt, hogy a jugoszlá­­vok szemében Münnich rendkí­vül népszerűtlen. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, ?a lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. 1775 áprilisában a tavasz is­mét megérkezett New England környékére és a maassachusett­­si dombokon, Lexingtonban és Concordban a fák rügyezni kezd­tek. Vörösköpenyeges angol ka­tonák ütköztek össze ott néhány elszánt farmerrel és városi lakó­val. Az amerikai forradalom ki­tört. Ralph Waldo Emerson, a kiváló amerikai költő és elbeszé­lő írja, hogy a Lexington és Concord környékén eldördült fegyverek hangját az egész vilá­gon meghallották . . . Az amerikai forradalom va­lóban kihatással volt a világ sok népének sorsára éspedig tartó­san. Még ma is halljuk vissz­hangját néha. Halán azért, mert az amerikai forradalom nem­csak politikai célokat szolgált, hanem erkölcsi és szellemi ru­gói is voltak. A Függetlenségi Nyilatkozat, amelyet Thomas Jefferson szerkesztett meg, — “természetes igazságoknak” nyilvánította, hogy minden em­ber szabadnak született, az élet­hez, szabadsághoz és a boldogu­láshoz való isteni jogokkal. En­nek a szellemnek volt kifejező­je George Washington, akinek 225-ik születésnapját ünnepel­jük most február 22-én. A fehér­­parókás, vékonyajku, sasorru férfipéldaképa lett nemcsak az amerikaiknak, akik megunták a zsarnokság igáját, hanem mindenkinek a világon, aki az emberi szabadságért lelkesedett. Ott volt például Lafayette márki, aki mint generális és Washington meghitt barátja, hásiesen harcolt kiképzetlen a­­merikai honvédek ellen. Ameri­kában a célokat elérve, vissza­tért Franciaországba, ahol a francia forradalom egyik veze­tője lett. Az 1789-i francia nem­zetgyűlésen Lafayette nyújtotta be a Jogok Nyilatkozatát, a­­mely a 13 évvel előbb megszer­kesztett amerikai függetlenségi nyilatkozat alapján készült, az aikotmányozó gyűlésen pedig azokért az elvekért szállt síkra, amelyeket Amerikában már ki­vívtak: a jogtalan letartóztatá­sok ellen, a vallási türelmesség, népképviselet, zsüritárgyalás és sajtószabadság mellett. Ott volt a lengyel Tadeusz Kosciuszko, aki szintén önkénte­sen áltt Washington hadseregé­be, fyogy adjutánásává és barát­jává legyen Kosciuszko is ame­rikai értelemben vett demokrata volt. Követelte a lengyel köztár­saság visszaállítását, népszabad­sággal és törvényelőtti egyenlő­séggel. 1794-ben, amikor Orosz­ország és Poroszország Len­gyelországnak kétharmadát megszállották, (a történelem te­hát csak megismétlődött 1939- ban) Kosciuszko Krakkóba sie­tett és a népet ellenállásra ser­kentette. Az ő szabadságharca nem sikerült, ahogy letörték a magyar szbadságharcot is Kos­­suth-al és Petőfivel az élén. A magyar nemzet lánglelkü költő­je, Petőfi, Washingtonnal azo­nos elveket vallott: “Mert győzni fogsz dicső reépublika, Bár vessen ég és föld eledbe gátot, Miként egy uj, de szent Napoleon, Elfoglalod majd a kerek világot!” Az amerikai forradalom sok » (Folyt, a 2-ik oldalon) Az elmúlt év, szeptemberében I az amerikai kongresszus tör-MEGTÖRHETETLEN MAGYAR ELLENÁLLÁS Az 1956 október-novemberi magyar szabadsághar­cot vérbefojthatták az orosz tankok ezrei, de az ellenál­lás, a földalatti harc ma is folyik tovább. Megtörhetetlen a magyar nép ellenállása. Tankok, puskák, kínzások, halál sem tudja kioltani a. kommunisták iránti gyűlöletet és utá­latot az igaz magyarok szivéből, sem pedig azt a bizodal­mát, hogy eljön egyszer a nap, amikor Kádár János és cinkosai, Moszkva zsoldos cselédei lakolni fognak bűnei­kért, miket Magyarország és a magyar nép ellen elkövet­tek! A megfélemlítésnek oly borzalmas eszközeivel dol­goznak a vörösek Magyarországon, hogy az ellenállás je­lei ma már csak itt-ott felbukkanó humoros-izü megjegy­zésekben, há£ak falaira, gyárak kerítéseire sietve, dugva eszközölt felírásokban mutatkoznak. Valamelyik bősz vörös-talpnyaló az egyik gyárban nagy betűkkel felirta a falra : ÉLJEN KÁDÁR! Másnap reggel már egy “F” betűvel többől állt ez a felirat. így nézett ki: FÉLJEN KÁDÁR! A “kiáltvány” eredeti szövegezője erre még két betű­vel megtoldotta a maga szája ize szerint a feliratot: NE FÉLJEN KÁDÁR! Az éjszaka leple alatt azonban tovább módosult me­gint a felirat. Másnap már ez állt ott a falon: MIÉRT NE FÉLJEN KÁDÁR? Idáig szól az óhazai üzenet, ennek a feliratnak a tör­ténete, amit egyik szabadságharcosunknak írtak meg le­vélben. Mi pedig azzal folytatnánk ezt a régi választási “plakátharcokra” emlékeztető falragasz-vitát, hogy a fel­írás fölé még odatennénk: Van-e, aki meg tudná mondani: MIÉRT NE FÉLJEN KÁDÁR? Tiz évi haladás az egyenlőség felé ».■■«■i rntmmmmm** ■"——I■mi I I I J. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND illOrailiM®® Wllfö February 16*23 Brotherhood Believe It — Live It Support It Sponsored by THE NATIONAL CONFERENCE OF CHRISTIANS AND JEWS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom