Hiradó, 1958. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-02 / 1. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only, diuiutcüüan. WjuiiApapjUL fcdiisuL aiuL (pjubliAJuuL in. (psiAik, üm&iuj. VOL. 37. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1958. JANUÁR 2 Jósolni nem szoktunk ezeken a hasábokon, de ezúttal kivételt teszünk. Az uj év küszöbén mindenkinek meg szokták bocsátani a jövendőmondást. Félig tréfás, félig komoly dolog ez. Játék, de összeszorul a szivünk. Rajta hát- Jelképesén megzörgetjük a szerencsét jelentő disznó ólának ajtaját s gondosan megszámoljuk, hányszor röfög a kényelmében megzavart állat? Ólmot is öntünk és csillagot vizsgálunk. Megérintjük a kéményseprő kormos hátát. Szóval mindent megteszünk, ami ilyenkor dukál. Amiben hisszünk 1958-ban Csodagépén egy amerikai ember feljut a világűrbe. Amerikai mesterséges holdak keringenek majd a világűrben. Az amerikai légijáratoknak csupa léglökéses gépei lesznek. A jelenleg mesterségesen lelassított ipar újra nekilendül. A nagy háború réme halványul. Az amerikai katonai erő még szédületesebb arányokat ölt. Megkezdik az amerikai középtávú rakéták gyártását. A hosszútávé rakéták gyártásában nagy haladás lesz. Rakétakilövő helyeket építenek szerte a világon. Az atomhajtásos tengeralattjárók száma szaporodik, jelentőségük megnő. A legnagyobb katonai hatalom vitathatatlanul újra Amerikáé lesz. A hideg háborúban nem lesz megállás. A békéről sokat beszélnek majd, de nem valósul meg. A világűr “meghódítása” az . amerikai költségvetésben első Ízben szerepel. A különféle rakéták, világűr hajók és löten tudja mi minden, rengeteg pénzt emésztenek fel. Az első rakéta valószínűleg a holdba száll. A gazadsági élet 1958-ban Amerikában felvirágzik, a termelés soha nem ismert arányokat ölt. Élelem, árucikk lesz bőségesen. Az árak alig lesznek magasabbak. Áz év második felében kevés lesz a munkanélküli. Kölcsönt könnyebben kap a kisember. Az adós és a hitelező egyformán elégedett lesz. A pénz értéke nem csökken. Az adót nem emelik de a kormány sokkal többet költ, mint 1957-ben. A kongresszus és a kormány legkisebb gondja is nagyobb lesz a költségvetés egyensúlyban tartásánál. Ami nem jön be az adóból, a kormány kölcsönökből teremti elő. A demokraták valószínűleg nyernek a novemberi választásokon. Amerika szövetségesei erőszakolni fogják a Szovjettel való tárgyalásokat. A leszerelésről sokat beszélnek és keveset tesznek. A lista végére érkeztünk s most arról beszélünk, amiben nem hiszünk. Nem hisszük, hogy terroruralmát a Szovjet Magyarországon tovább fokozza. Enyhülés lesz, de milyen mértékű, azt senki sem sejtheti; hogy a magyar emigráció a pártoskodás hínárjából kive^gődik. 1958-ban sem akad majd olyan tiz ember, aki a személyi és csoportérdekeket f é 1 r eértve, csakis a magyar ügyet nézi s akiket erre legalkalmasabbnak talál a külföldre szakadt magyarság; hogy a különféle időpontban külföldre szakadt magyarság rétegei közt olyan széles lesz a szakadék, mint most. S ezzel boldog újévet kivánunk Jóslatainkért semmi felelősséget sem vállalunk. Ami beválik belőlük, azt mondtuk komolyan. A másik rész csak játék volt. Bizzunk Istenben. Az amerikai diéta A mai amerikai nem fogyaszt el annyi kenyeret és burgonyát, mint elődje, mondjuk 40 év előtt. Akkoriban a húson kívül, ebből a kétfajta eledelből állott a legtöbb ember diétája. Azóta fokozatosan áttértünk a tejtermékekre, szárnyasra, tojásra, konzervált gyümölcsökre és főzelékekre is. Az újabban még erősebben megindult irányzatnak egyik oka a fagyasztott élelmiszerek gyártásának fellendülésében keresendő. A legutolsó kimutatások szerint évenként kilenc milliárd font fagyasztott élelmiszer kerül az amerikaiak asztalára. A fagyasztási eljárás lehetővé teszi ugyanis, hogy az egész éven át élvezhessünk mindenfajta gyümölcsöt és főzeléket, nemcsak amikor megértek. A földmivelési minisztérium más változásokat is észlel az amerikai étkezési szokásokban. A háziasszonyok ma jobban válogatnak és hajlandók magsabb árakat is fizetni, ha az élelmiszereket megfelelően elkészítették. Azoknak a száma, akik vendéglőkben étkeznek, erősen megszaporodott. Egész élelmezésünk költségeinek húsz százalékát vendéglőknek fizetjük ki mostanában és ez az arányszám egyre emelkedik. Az is megállapítást nyert, hogy a külföldön termett vagy gyártott élelmiszerekből többet fogyasztunk, mint azelőtt, ami természetes * fejlemény, hiszen a külföld meglátogatása egyre inkább divatba jött és az ott megkedvelt specialitásokat itt is fogyasztani akarja az amerikai, aki megfizetheti az importált különlegességet. Havonta 20 millió dollár értékű élelmiszer készítményt hozunk be Amerikába más országokból. Legnagyobbrészük Ínyencség, mint kaviár, libamáj, stb. Hasonló irányzat majd minden országban tért hódit. A gabonanemüek fogyasztásának háttérbe szorítása azonban tipikusan amerikai fejlemény. Az orvosok megállapítása szerint ez az átalakulás a helyes irányban történik és az újabb ételrend egészségesebb és hoszszabb életet biztosit. BOLDOG UJ ESZTENDŐT! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja neked gazdag és szegény. Kit irgalom adott Megváltónkul nekünk, Terád emeljük mind könnyben úszó szemünk. Lelkünk reménye, lásd, ajtód előtt virraszt: tengersok bajában tőled kér, esd vigaszt. Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj esztendőt! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja feléd, a gazdag és szegény, Minden szenvedőnek add, lelked erejét, hogy békével hordja fájdalma keresztjét. Te adj mindnyájunknak benned bizó hitet; adj minden gazdagnak könyörülő szivet. Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj, esztendőt! Jézus, benned bízva az uj év reggelén, szivét nyújtja feléd a gazdag és szegény. Kinek munka töri két dolgos tenyerét, özvegy s árvának is rendeld ki kenyerét. Add, szeressük egymást igaz beesüléssel s hazánkat aggódó, anyai féltéssel . . . Szánd meg, ó, népedet, a sok bajjal küzdőt: adj magyar népednek boldog uj esztendőt! ‘Öreg Góbé’ Tovább folytatják a bosszaállás munkáját a szabadságharcosok ellen A Magyarországon karácsonyra a szabadságharcosok számára várt amnesztia teljesen elmaradt. Ehelyett Szénási Géza legfőbb államügyész beszédet tartott a “parlamentben” és kijelentette, nem érez együtt azokkal, akik arról beszélnek, hogy a büntetés ideje után a kegyelem idejének is el kell következnie. Ellenez mindenféle részleges amnesztiát, büntetés leszállítást is. A szabadságharcosok, (szerinte “ellenforradalmárok”) elleni pereket még éveken át kívánja folytatni. “A statáriumot megszüntették — úgymond Szénási,—de téved aki azt hiszi, hogy az ellenforradalmárok elleni szigor megenyhül. Ez nagy károkkal járna. Nem szabad azokra a szirénhangokra hallgatni, amelyek megbékélést akarnak a tegnapi ellenfelekkel.” Szénási közölte azt is, hogy Maiéter Pál a szabadságharc egyik katonai vezetője és több tiszttársa ellen még folyik a vizsgálat, tárgyalásuk még nincs kitűzve. Mint mondotta vizsgálat folyik Nagy Imre és társai ellen is, mert szerinte Nagy Imre előbb biztatást adott az ellenforradalmároknak, aztán pedig maga állt az élükre. Beszélt Domokos József, a legfőbb bi)v.; ' 'inüke j>;.± elmondotta, hogy a bírói karnak több mint felét el kellett bocsájtani, mert nem voltak hajlandók ítéletet hozni a szabadságharcosok ellen. A főügyészség sokkal alacsonyabbra teszi azok számát, akiket a szabadságharcban való részvétel miatt letartóztattak, mint általában ismeretes. Külföldre kiszivárgott hírek szerint a letartóztatottak száma meghaladta a 25,000-t mig az ügyész ség szerint eddig elitéltek 1869 személyt s még vizsgálati fogságban van 1,432. személy. Hir szerint a mostani ‘parlamenti” ülésezés a deportálási eljárás felélesztését szavazta meg és uj deportálási hullám várható azok ellen, akikre gyanú van, hogy résztvetek a szabadságharcban. Megszavazták egy uj “nép-ellenórzőhatóság” felállítását is, amely mindenkit szemmel fog tartani, nem dolgozik-e a rendszer ellen. A Panama csatorna “Nyílt leszámolás a Szovjettel többet ér, mint a huza-vona az UN-ben!” Az UN megbízottja, Wan herceg azt kérte a magyar bábkormánytól, hogy szüntessék meg azonnal Magyarországon a rémuralmat, engedjék vissza hazájukba a Szibériába elhurcoltakat, bocsássák azonnal szabadon a politikai foglyokat. Az utolsó orosz katonáig s politikai megbízottig vonja ki minden emberét Magyarországról a jogtalanul és törvénytelenül ott tartózkodó szovjet s írják ki a szabad választásokat, hogy igy a magyar nép döntsön saját sorsáról. A vörös bábkormány kihívó hangon azt üzente, hogy ez a magyar belügyekbe való beavatkozás, amit Wan herceg kíván. S ugyanezt hangoztatta Gromyko szovjet külügyminiszter is az UN-ben. Wan herceg ezekután a következőket terjesztette az UN elé: Ha a magyar vörös bábkormány nem tesz eleget az UN felszólításának, úgy az UN szakítson meg minden összeköttetést Magyarországgal és ne csak a jelenlegi delegátusokat dobják ki, de zárják ki az UN-ből Magyarországot is. Knowland californiai szenátor ugyanezért támadta a szovjetet és rámutatott arra, hogy nemcsak Magyarországot, de a Szovjetet is jó lenne eltávolitani az UN-ből, mert jobban járna a Nemzetek Szövetsége, ha a Szovjet is kívül lenne azon. “A Szovjet eddig 81 esetben vétózta meg az UN határozatát s a Szovjettel való együttműködésre e 1 r e 11 entő példát mutat a koreai háború s a magyarországi szabadságharc. Egy nyílt leszámolás a Szovjettel többet ér, mint a huzavona a UN-ben, mely tagságát propagandára használja fel, békés húrokat penget, ügyanakkor nyíltan, vagy burkoltan minden erejével háborúra, a szabad világ legázolására készül.” Az Atlanti Óceánon 400 év óta hajójáratok bonyolítják le a forgalmat, de Amerika keleti partjai és a Csendes Óceán közti összeköttetés útjában állott az amerikai szárazföld. Már 300 évvel ezelőtt gondoltak a spanyolok arra, hogy a panamai földnyelveket áttörik a hajózás megkönnyítésére, a tervek azonban nem valósultak meg. A 19-ik században mindinkább szükségessé vált, hogy a Cape Horn körüli hoszu hajóút elkerülésére, az amerikai szárazföld áttörésével uj utat nyissanak a világforgalom számára. 1879-ben Párizsban meg is alakult a Panama Canal Company, amelynek Lesseps Ferdinand, a szuezi csatorna megteremtője, lett az elnöke. A kezdeményező zsenialitása ellenére csütörtököt mondott a vállalkozás, főleg pénzügyi okokból. Most már az amerikai kormány vette a kezébe az ügyet, mert hiszen elsősorban amerikai érdek volt a terv megvalósítása ; ez volt a leggazdaságosabb útja a keleti és nyugati partok forgalmának és az egyetlen módja a nyugati partok fellendítésének. Az amerikaiak 1899-ben életbe hívták az Isthmian Canal Company-t és röviddel azután az építkezés J-jitlTöbbször megtörtént ugyan, hogy a munkálatokban fennakadás állott be, de 1914-ben a csatorna mégis végleg elkészült. A viziut hossza 50 mérföld, tehát sokkal kevesebb, mint a szuezi csatornáé. A csatorna mélysége 45 és 85 láb közt váltakozik. Az ut fele a Gatun Tavon vezet keresztül, amely mesterséges tavat a Charges folyó vizének felduzzasztásával teremtették meg. Az Atlanti Óceán felől érkező gőzösöket a tó felszínének magasságára emelik fel, tehát körülbelül 85 lábnyira, három medencén keresztül. A tavat elhagyva, a hajók 500-1,000 láb szélességű csatornán haladnak tovább, de mielőtt elérnék a Csendes Óceánt, fokozatosan alacsonyabb felszinü medencéket kell utbaejteniök. A Panama Csatorna megteremtése nemcsak mérnöki problémák sikeres megoldását jelentette, hanem az orvosi tudomány diadalát is a malária és a sárgaláz felett. Az utóbbi a mérnökök, orvosok s az egész emberiség háláját kiérdemlő hősök együttes közreműködésével sikerült. Ez utóbbiak önként vetették magukat a súlyos betegségek következményei alá, hogy a járványok okozóit és a legsikeresebb gyógymódokat megállapíthassák. A Panama Csatorna sokezer mérfölddel rövidítette meg az utat az Atlanti és Csendes Óceánok között és az Európából a Távol Keletre irányuló kereskedelmet óriási mértékben fellendítette. 1951. áprilisában a 160,000-ik oceánjáró hajó jutott át a Panama Csatornán. Common Council “A MUNKÁHOZ VALÓ JOG” FELHÍVÁS OLVASÓINKHOZ! Kérjük úgy régi, mint uj előfizetőinket, hogy címváltozás esetében, különösen ha pénzt küldenek, mindig írják meg a régi címet is. Ezzel könyvelésünket megkönnyítik és meggyorsítják. A Kongresszus legközelebbi ülésszakában és az 1958-i általános választások folyamán a munkához való jog törvénybeiktatása körül heves viták fognak lefolyni. A kongresszus tagjai között ugyanis sokan úgy gondolkoznak, hogy a “munkához való jogot biztosítani kell,” a legtöbb kollektív szerződés kikötésével szemben, amely szerint az alkalmazott köteles az illetékes szakszervezethez csatlakozni, hogy állását megtarthassa. A kérdés elbírálásához elsősorban meg kell állapítanunk, mi is az a “union shop,” amire a legtöbb kollektiv szerződés céloz. Vizsgáljuk meg például egy szövőgyár helyzetét, melynek alkalmazottai ma még szervezetlenek. A Textile Workers Union kiküldi tehát oda egy szervezőjét, aki igyekszik az alkalmazottak többségének hozzájárulását elnyerni, hogy belépjenek a szakszervezetbe. Az Union ezután a National Labor Relations Boardot felkéri, hogy hivatalos szavazást rendeljen el a gyárban. Tegyük fel, hogy ezen a szavazáson a munkások többsége a szakszervezethez való csatlakozás mellett nyilatkozik meg. Az alkalmazottak törvényes képviselője, a szakszervezet, kollektív szerződést köt a vállai ' Atal.. ■» ÄÄSZÖrh Rabszolgák üzenete a Szovjetunióból Az elmúlt hetekben Olaszországban, Marsala tartományban, egy vadásztársaság egy a délszaki tájakon ritka madárka lábán levélkét talált: háromszáz olasz hadifogoly kétségbeesett üzenetét a jégvilágból. íme a levél szövege: “Mennyi üzenet remény nélkül. Tizenhárom éve dolgozunk, mint rabszolgák a bányákban, ahol ferde szemvágásu emberek vannak — úgy halunk meg, mint a kutyák. Akinek szerencséje lesz lelőni ezt madarat, vegye e levelet és hozza tudtára a világnak a vörösök barbár cselekedeteit. — Nem írhatjuk ki nevünket máskép. Üdvözöljétek a trevisoi orvost Itáliában. Az északi sarkon vagyunk . . . háromszázan katonák. Az Isten ment meg bennünket — Salara, Fruil'i, Verona, Padova, Rovigo.” A levelet a rendőrség megvizsgálta laboratóriumi eszközökkel ; a madárkát ornitológusoknak adták át. S bár az utóbbiak megállapították, hogy a madár arktikus vidékek lakója, mely vándorlásaiban eljut Albániáig s Görögországig is, Itáliában nagyon ritka. A levél hiteles. A szöveg nehezen utánozható velencei tájszólásban íródott — annak a vidéknek a nyelvén, amely városokat az üzenet megemlíti. Éppen erről a tájról rekrutálódott az a két alpesi hadosztály, a “Julia” és a “Tridentina,” amelyek résztvettek az orosz expedícióban s úgy számolnak, hogy belőlük még mintegy 6,000 hadifogoly sínylődik a szovjet sarkvidéken. Nyugtával dicsérá a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. a “union shop” kikötés is szerepel, mely szerint minden uj alkalmazott egy havi próbaidő eltelte után köteles a szakszervezethez csatlakozni, ha meg akarja állását tartani. A 48 államból 18-ban az ilyen kikötés a “Right to Work” törvénybe ütközik. Ezek túlnyomóan földmivelő államok, ahol a munkásmozgalom gyönge. A “Right to Work” törvények védelmében Gibson, a Chamber of Commerce képviselője igy érvel: “Nincs bebizonyítva, hogy mi a fontosabb: az a jog, hogy ne legyünk kötelesek a szervezethez csatlakozni, vagy az a kötelesség, hogy odatartozó zunk.” Gibson szerint gyakran megtörténik, hogy a szakszervezet olyan politikai pártot támogat, amelyet a munkás ellenez. Miért fizessen ez a munkás tagdijat, ellenfelének támogatására? Más szabad országokban a szakszervezti tagság nem kötelező. Ma már 17 millió tagot számlálnak a szakszervezetek, mig 25 évvel ezelőtt csak három millió munkás tartozott oda. Ezt az óriási sikert a kötelező tagság nélkül is elérte a munkásság. Még azokban az államokban is, ahol Right to Work törvények vannak, a szervezett munkások száma zTipófoöást mutat fel. William Knowland szenátor, aki nemrég nyilvánította ki, hogy Kalifornia kormányzói állására pályázik, ugyanezt az álláspontot képviseli. Szerinte “biztosítandó emberi jog az, hogy se a vállalkozó, se a munkás ne legyen köteles tagsági, dijat fizetni ahhoz, hogy kenyeret keressen. A Right to Work az amerikai polgár alapjoga.” Mit mondanak a törvény ellenzői? Goodwin Knight, California jelenlegi kormányzója nemrég jelentette ki, hogy a “union shop” előmozdítja a békés ipari fejlődést, mig a Right to Work törvények veszélyeztetik ugyanazt. A munkásvezérek is azt állítják, hogy a Right to Work törvények viszályt teremtenek a vállalatok vezetői éá a munkásság között, mig az union shop az együttműködést mozdítja elő. Rámutatnak arra, hogy a mai kollektiv szerződések 95 százaléka a békés alkudozások után jön létre és hogy ötből négy esetben a vállalatok vezetősége hozzájárul a szakszervezetek megerősítéséhez. Van sok vállalat, amely támogatja a szervezetek álláspontját, mert szerintük ezzel az ipari munkaviszonyok állandósítását mozdítják elő. Ezen a véleményen vannak egyes egyházi szervezetek is, mint a Protestant National Council of Churches és a National Catholic Welfare Conference. Eisenhower elnök maga is ellenzi a Right to Work törvényeket, a munkaügyi miniszter, James Mitchell nyilatkozatai szerint. Mint végső érvet, a szakszervezetek hangsúlyozzák, hogy a Right to Work törvények uralma alatt azok a munkások, akik nem csatlakoztak a szakszervezethez, élvezik a jogokat, melyeket a kollektiv szerződések biztosítanak (mint magasabb bért, rövidebb munkaidőt, nyugdijat, stb.), anélkül, hogy a szakszervezet fenntartásához j á r u 1 n ának, amely az előnyöket kivívta.
