Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-21 / 47. szám
JJvl Only. MuiuvviwrL VUwApaftoA. frditsxL and.. (puJbliAhsuL in. fisudL VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM Döglött kutya kering a világűrben, de—sajnos—.kevés időnk van, hogy őt sajnáljuk, mert nekünk is megvan a magunk baja, mégpedig nem is egyj A sok közül azon is töprenghetünk, hogy hol is van a tavalyi hó? Hol vannak azok az idők, amikor nem volt nyoma sem a Szputnyik-politikának ? Ennek illusztrálására sokmindent elmondhatnánk. Az alábbi is megfelel. Színhely: az ENSz mellé rendelt szovjet delegáció palotája, New Yorkban, a Park Avenue-n, a 68-ik utca sarkán. Idő: 1957 november 7-ike, a bolsevista forradalom 40 éves fordulója. Este 6 óra. Sötét van. Llletve, csak volna. Nem a Szputnyikról jön a fény, hanem a new yorki rendőrség autóiról. A reflektorok tömege világítja meg a hírhedt épületet s mellette a tüntető magyarokat. A főbejárati oldalon nem le. hét tüntetni, mert ez zavarná az estélyi ruhában érkező vendégeket. Azokat a vendégeket, akik rendkívül módon örülnek a bolsevista forradalom évfordulójának és a Sbputnyiknak. A magyarok komoran járkálnak. Aztán egyszerre lárma támad és dulakodás. Mit történt? A fekete zászló Szájról-szájra megy a szó, mint régi elporladt eleinknél az ének. A rendőrség kifogásolja, hogy a magyarok fekete zászlót is hoztak. Állítólag városi szabályrendelet van, nem is újkeletű, hanem ngaycn régi, hogy egy másik nép ünnepén senki sem hordozhat fekete zászlót. Nem lehet gyászolni, amikor valaki ünnepel és örvendezik. A fékét zászlót azonban magyar gyerek viszi, aki nem hajlandó kiadni a kezéből. A rendőrök valamennyien elsőrangú taktikusok s hirtelen a sarokra vonulnak, hogy a térülőben kapják el a zászlótartót. Ennyi szik a magyaroknak is van. A zászlótartó ezelőtt egy éyvel a budapesti utcákon harcolt, némi taktikára neki is szüksége volt, amikor puszta ököllel ment neki a szovjet tanknak. S aztán vannak barátai, valamennyien fiatalok, kemény pesti srácok. Ezek a barátok körülveszik a zászlótartót. S a ötrülőnél egyszerre vad dulakodás kezdődik. A harc nem tart sokáig. A gyaylogos. rendőrök segítségére sietnek a lovasok. A zászlótartó ájultan hever. Két rendőr felkapja és bedobja egy kapualjba. Egy másik, rugkapálódzó magyar fiút legalább öten fognak s viszik valamerre. A kettő után még hármat. Ennyi az egész. Valaki azt mondhatná, hogy szóra sem érdemes. A rendőrök nyilván a kötelességüket teljesítették. De mi élesen visszaemléksztink egy másik képre. A színhely ugyanez volt, csak egy évvel korábban. 1956 november 1-ikén, a tüntető magyaroknál nem is egy, hanem sok-sok fekete zászló volt, mert hiszen még gőzölgőit a vég a pesti utcákon. Ak-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. kor nem jutott eszébe senkinek az a fránya rendelet, amelyik megtiltja, hogy ‘más nép” ünnepét a gyász komor színével zavarják. Bizony, hol van a tavalyi hó? A Szputnyik elolvasztotta. A vendégek akkor és most S a tavalyi és mostani vendégkoszoru közt is némi különbséget láttunk. Tavaly mindössze néhány fanatikus, rosszul öltötzött komunista sündörgött be a főbejáraton s örült, ha a magyaroktól csak egy rúgást kapott. Az asztalok roskadásig voltak rakva káviárral, vodkával és más muszka Ínyencségekkel. Vendég alig érkezett s ha érkezett, azokat is ásítva fogadták a házigazdáké Most? Jött mindenki, aki csak valamit is számit. Köztük az egyik amerikai delegátus és maga Hammerskjöld, az ENSz vezértitkára. Hatalmas vendégjárás volt. Ittak a bolsevista forradalom dicsőséges forudlójára, a szovjet vezetők egészségére . . . Ilyen volt a lakoma. A Szputnyik művelte a csodát . . . Nyugateurópa növekvő gyanakvással tekint Amerikára. Mi ennek az oka? Az európai népekben az a hiedelem ébredt, hogy Amerika őérettük nem vállalná az atomháborút a Szovjettel. Igaz, — mondják az európaiak — hogy van- egy Atlanti Szövetség, de ennek a hadereje nem volt és ma sem elég erős a Szovjet feltartóztatására. Amolyan elő-örs- féle, amelyiknek az a feladata, hogy vegye fel a harcot a túlnyomó erejű ellenséggel s áldozza fel magát. A második, az igazi védelmi harcvonal az óceánon túl van, Amerikában. Csakhogy ez már nem érdekli az európaiakat. Ha őket lerohanja és elpusztítja a Szovjet, számukra már nem vigasztalás, hogy áll még az amerikai erődítmény. Az európaiak egyszerre sok mindent felhánytorgatnak. Azt, hogy az amerikai diplomácia eredménytelen. És hogy az egész Európa biztonsága azon múlik, vájjon milyen hangulatban lesz adott pillanatban Amerika ? S az európaiak most kenyértörésre viszik a dolgot. Nem kell elfelejteni, hogy most nem a gyenge és erőtlen Nyugateurópa hangja hallatszik. Nyugateurópa duzzadó életerővel telt meg és a január elsejével életbelépő gazdasági összefogás határtalan lehetőségeket nyit az öreg földrész lakóinak. A harmadik nagyhatalom születésének • vagyunk a tanúi. Gazdaságilag komoly versenytársa lesz Amerikának, katonailag pedig nem tiiri tovább a ki- I szolgáltatottságot. S van bizonyos európai szolidaritás is. Nemcsak Franciaországnak fáj, hogy Amerika — Angliával egyetértésben — fegyvert szállított Tunisznak, hanem visszatetszést szült Németországban, Olaszországban is. Ily “hátbaszuró” politikával össze lehet-e tartani még az Atlanti Szövetséget? Ha Ame(Folyt. a 4-ik oldalon) PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1957.'NOVEMBER 21 AZ ELSŐ LÉPÉS Irta: DR. NAGY JÁNOS Egy gyűlésre voltunk hivatalosak a múlt hét csütörtökén és boldogok voltunk, hogy jelen lehettünk. Valami érdekes, valami uj történt ott, ami figyelemre, fiijegyzésre méltó. Alakuló gyűlés volt. A New Brunswick környéki legújabb - amerikás magyarok (szabadság - harcosok) jöttek össze, hogy — anynyi próbálkozás után — létrehozzanak, elindítsanak egy egyesületet, amely az övék, mely uj szint hez magyar Amerikába és az idők folfyamán kinövi magát egy magyar intézménnyé éppen úgy, mint ez a többi egyesületeink, intézményeink esetében történt. Időálló intézményt létrehozni, elindítani nem könnyű és a lelkesedés önmagában véve nem elegendő. A szervezésre váró, a szervezésre szrouló és szervezésre alkalmas személyek egyetértő összefogása, nem egy világot rengető cselekedet végrehajtására, mégcsak nem is egy politikai vezér, vagy tanács kiválasztására, hanem egész egyszerűen azoknak az elsődleges, mindennapi igényeknek, problémáknak megoldására, amejyek annak a csoportnak a legégetőbbek, legfontosabbak ... Ez lenne az első lépés. És enenk a csütörtökesti beszélgetésnek az adott különös jelentőéget, hogy ezt az első lépést megtette. Húsz fiatalember egyy formanélküli összejövetelen megállapítottá a következeket : Körülbelül 600 ujamerikás Thanksgiving Daykor, november 28-án ismét nevezetes ünnepnapja lesz a Perth Amboy-i magyar görögkatolikus egyház népének: ekkor fogj a M. Rév. Elkó Miklós püspök megszentelni a St. Michael Auditorium felett épült és teljesen elkészült iskolát, valamint a Tisztelendő Nővérek átjavitott otthonát, a Convent-et, ahol a Staten Isländern székelő Isteni Szeretet Leányai magyar apácafend kiküldöttei, az iskolásgyermekeket tanító kedves Nővérek laknak. A szentelési aktus után, délelőtt 10 órai kezdettel fényes magyar él a négy New Brunswicki körzetben már több mint egy esztendeje és társtalannak érzi magát. A szülőföldtől való rendkívül gyors ; elszakadás, a világszemléleti különbség, valamint az uj világ látszólagos furcsaságai, érzkf.tlensége és talán közönye—mely a lángoló meleg fogadtatás után még kirívóbbnak látszik—élhető módon idézett elő az egyes emberekben lelki válságot, az egész csoportban pedig egy kissé a számkivetettség érzését. Egymást megtalálni, felkuttatni, számbavenni, ha bajban van segíteni és főképpen egymást megérteni a közös sorsban . . . ez lenne az első célja ennek az egyesülésnek. Kulturális és önsegélyző egyesülefre van szüksége az uj onnan jöteknek, mely politikamentesen, a saját magukról való gondoskodás és' egyesülésükben való erejükön keresztül, megőrzi és ébren tartja azt a magyar kultúrát és szellemet, melyet—meggyőződésünk szerint—ők hordoznak és amely, elvitathatatlanul: 1956 Október 23-ikát adta a világnak.1 Ezt határozták el. Ezt az egyesületet alapították meg. A neve: New Brunswicki Magyar Szabad 'jégharcosek Kulturális és Önsegélyző Egyesülete. Áz első lépést megtették. A jelenlévők aláírtak egy nyilatkozatot, hogy mindent elkövetnek, hogy céljukat elérjék. Nagy örömö és nagy felelősség. Re(Folyt, a 4-ik oldalon) püspöki nagymise lesz a Szent Mihály g. 4c. templomban, ahol M. Rév. Elkó Miklós püspök ur fel fogja olvasni a washingtoni Pápai Nuncius utján a Vatikánból érkezett pápai áldást. Főt. Gajdos Albert, az egyházközség plébánosa és számos más környékbeli lelkipásztor vesz részt a püspöki nagymisében való segédkezésben. Délben a Szt. Mihály Auditóriumban nagy bankett, illetve Hálaadás Napi ebéd lesz. (Jegyek ára $2.50, gyermekeknek $1.25.) A perth amboyi Szent Mihály görögkatolikus egyházközségnél SPORT HÍREK A Perth Amboy-i Hungária í. csapata múlt vasárnap a Jersey City-i Salerno ellen, a Hungária II. pedig a Newark-i Italian-A- mefican Csapat ellen győzedelmes mérkőzést játszott. Mindkét magyar csapat 7 :l-re győzött. A gólokát Princ (2), Kovács (2), Palicz, Török és Jäger, valamint Kardos (2), Eszlári (2) , Béres, Gudics és Haklár szerezték, az ellenfél erőszakos játéka dacára. Most vasárnap, november 24- én a Perth Amböy-i magyar csapatok “idehaza” játszanak, a Convery Blvd. mellett levő pályán. Ligamérkőzések lesznek. Kérik a sportbarátokat, hogy minél többen legyének ott ezeknél a mérkőzéseknél. A New Brunswicki Magyar Atléta Klub sakkozó szakosztályának vezetője, Szer Mihály jelenti, hogy november 27-én, szerdán este a klub 198 Somerset St.- helyiségében nagy sakk-verseny lesz a Bound Brook-i Sakk Club tagjaival. A sakkjáték kedvelő magyarságot szívesen látják és szeretettel invitálják erre az alkalomra. Bankett Cartereten A Cartereti Független Magyar Református Egyház szokásos évi bankettje november 24-én, vasárnap este 6 órai kezdettel lesz az egyház dísztermében, a Bethlen Hallban. Mindenkit szeretettel hívnak és várnak. a nagyarányú építkezések tervei Father Gajdos Albert itteni lelkipásztorkodásának első éveiben kezdtek odáig jutni, hogy komolyan lehetett foglalkozni megvalósításukkal. Az ő érdeme, hogy ma ott áll az Amboy Avenuen, a Hall Ave. sarkán levő templom mellett a gyönyörű, hatalmas méretű St. Michael’s Auditorium és Iskolaépület. A város egyik legnagyobb és legszebb terme van ebben az épületben, felül pedig a most már teljesen elkészült iskolatermek, ahol ovódai és rendszeres elemiiskolai oktatás folyik. Fr. Gajdosnak és az egyházközségben lelkesen munkálkodó Minden tisztességes ember természetes ösztöne a hálaérzps az élvezett jóért, szépért vagy előnyökért. Ezért minden nép életében is van legalább egy ünnepnap, amikor minden évben hálát ad Teremtőjének, amiért átsegítette a nehézségeken. Az amerikai honfoglalók, a 102 pilgrim, akik Angliából menekültek el, hogy Istent a maguk módja szerint imádják, három hónapig tartó viharos hajózás után Mayflower hajójukon az Ur 1620-ik esztendejében New England hófedte partjain kötöttek ki. Vezetőjük kilépett a szárazföldre és a többiek követték őt, földreborulva, Istent dicsőítve. Az első tél, amely a pilgrimekre várt, súlyos megpróbáltatásokat hozott magával. Mikorra a tavasz, beköszöntött, már csak kisebb (Jelük maradt életben, a nagyobbik felét eltemették. A sírokat vetőmagvakkal borították el, mert attól tartottak, hogyha az ellenséges indiánok megállapítják, hányán pusztultak el közülük, a kisszámú túlélőt megtámadják és kiirtják. Éjszakánként gyakran hallották az indiánok távoli dobpergését, gyakorlatra hiva a bennszülötteket. Egy szép tavaszi napon azonban, mikor ültetvényeiket férfiaknak és nőknek jár az elismerés mindezekért a teljesítményekért s azért, hogy elérkezett végre a nap, amikor a Püsj)ök Ur a teljesen befejezett épületet és modernizált zárdát megszentelheti. Egyházi jellege mellett — úgy érezzük — a magyar névnek is becsületet szerzett, a magyar szónak is “szállást adott” ez az uj Iskola s bizonyára minden magyar igaz örömmel olvassa ezeket a sorokat, akár Perth Amboyban él, akár Dél-Amerikában, akárhol a nagyvilágon. Gratulálunk s szeretettel köszöntjük a Szent Mihály egyházközség népét! gondozták, egy indián lépett ki az erdő sűrűjéből s legnagyobb meglepetésükre, angolul szólította meg őket. A szórványosan érkező korábbi telepesektől tanulta meg a nyelvet. Kukoricát és tökmagot hozott magával — amit a pilgrimek sohasem láttak azelőtt— és megtanította őket, hogyan ültessék el és hogyan készítsék elő a talajt halakból készült műtrágyával. 1621 novemberében takarították be az első amerikai termést, amikor is a pilgrimek elhatározták, hogy egy egész napot hálaadásra szentelnek, imával, zsoltárénekekkel és mulatozással. Erre az ünnepre meghívták Massasoit-ot is, a barátságos indián törzs főnökét. Érthető volt az 50 takarékos pilgrim elképedése, amikor a tprzsfő 90 indiánból álló kísérettel jelent meg. Az élelem mennyisége azonban nem bizonyult. problémának. Massasoit legjobb vadászait küldte ki az erdőbe, akik öt leteritett őzből álló zsákmánnyal tértek viszsza. Aztán megmutatta a telepeseknek, hol találhatnak vad pulykákat és vörös áfonyát. A hagyományos Thanksgiving lakoma ma ugyanezen ételekből áll: pulyka áfonyával, kukoricával és tökfőzelékkel körítve. “Thanksgiving Day” igazi imerikai ünneppé vált. Amilyen várakozással a pilgrimek ültek aá ünnepi lakomához, úgy készül a mai amerikai is Hálaadás Napjára. Barátaink, akik különben egyedül lennének, hivatalosak az ünnep alkalmából. Mostanában újonnan érkezetteket, menekülteket, diákokat hiv magához a magyar-amerikai család, élénk cáfolatául ellenségeink propagandájának, amely szerint “Amerika az elbizakodott, gőgös, anyagias parvenük hazája, mely a családi élet melegét csak hírből ismeri.” Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy aki valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postábahatóságnál. A JÖVŐ HÉTEN a csütörtöki Thanksgiving ünnep miatt lapunkat egy nappal előbb, SZERDÁN nyomjuk, lapzárta tehát hétfőn este lesz. Hálaadás Napján lesz a Szt. Mihály Görögkatolikus Egyház Iskolájának és Apácaotthonának felszentelése Perth Amboyb an, püspöki nagymisével és bankettel CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD AZ ELSŐ
