Hiradó, 1957. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-26 / 52. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL ffw/y dCuihgahiaiL VbutiApafuUc Edited, and. ßubitehjuL in. flji/dfi. únűwjf. VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent. A karácsonyt régente még a “forró háborúban“ is megünnepelték. Még vannak jó­­néhányan, akik az első világhá­borúban a keleti fronton harcol­tak. Karácsonyig szóltak az ágyuk, ropogtak a géppuskák, de december 24-én délután hir­telen csend lett. Leszállt a csendes éj . . . A szemben levő oroszok átszi­várogtak a jól fütött földalatti magyar fedezékekbe. Vodkát hoztak magukkal és kalácsot és megkínálták a magyar továri­­sokat. Felváltva magyar nóta és szomorkás orosz dal hangzott fel a fedezékekből. Senki sem gondolt a puskára és más gyil­koló fegyverekre, mert kará­csony volt. S jaj lett volna an­nak a hadvezérnek, aki meg merte volna törni a szentséges éj csöndjét. Most, a hideg háborúban nincs karácsonyi csönd. Az em­berek egyre jobban elvadulnak a huszadik század második fe­lében. Lehet, hogy most is akad­na vodkát kinálgató muszka, de ki merné elfogadni? Bizonyos, hogy nem szeretetből kinálgat­­ná. A hideg háborúban nincs szü­net, nincs csendes éj. A párizsi konferencia még nem ért véget, amikor eze­ket a sorokat Írjuk. így nem is szabad méltatni. Viszont nem is mehetünk el szó nélkül mellette. A mostani párizsihoz hasonló hajdani bé­csi kongresszus arról volt hires, hogy táncolt. Ez a kongresszus nem táncol. Nincs kedve rá. Az értekezlet befejezését jelentő hivatalos komünikét is készen megfogal­mazva vitték Washingtonból. Nagyobb meglepetések nem le­hetnek, kevés változtatni való lesz rajta.­Adenauer nem fogadta el az amerikai ajánlatot, hogy Nyu­­gat-németország területén raké­takilövő támaszpont épüljön. A dánok, a norvégek szintén nem lelkesedtek a gondolatért. Egyáltalán, az európai szö­vetségesek kevés gondolatért lelkesedtek. Csak egyet nem ér­tünk. Eisenhower elnök hogy kerülhetett ilyen kínos helyzet­be? Miért kellett neki éppen a tárgyalóasztalnál megtudnia, hogy az amerikai ajánlat nem tetszetős? Hol van az amerikai diplomácia? Nem lett volna jobb mindezt előbb diplomáci­ai vonalon elintézni? Ehelyett jobb volt a Szovjetnek módot adni, hogy az Atlanti Szövet­ség csődjéről beszélhessen a moszkvai rádió? Sok kérdés és nincs felelet bizonyára jobban tudja, minek mi volt az oka? Azt pontosan megértjük, hogy a nyugatnémetek nem akarnak maguknak semmiféle rakétakilövő támaszpontot. . . . Főleg, nem olyan rakéták szá­mára, amelyek egy év múlva, vagy később készülnek el. Ez a lépés örökre elvághatná Né­metország egyesítésének a le­­szövetséges, de nem annyira, hogy önmaga alatt vágja a fát. Kennan tételét boncolják szerte a világon. Volt moszkvai -nagykövetünk (Folyt, a 4-ik oldalon) Hadüzenet a szabad világ ellen AZ UJ KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY: A szabad világ elleni had­üzenetnek is beillő együttmű­ködést fogadott meg moszkvai vezetéssel 12 kommunista ura­lom alá kényszeritett ország kormánya. A kiáltvány, amit most az együttműködésről nyil­vánosságra hoztak, nyíltan a kommunista világfront kiépíté­sét és a kommunista világura­lom szükség esetén fegyveres megvalósítását hirdeti. Egyedül Jugoszlávia nem ir­ta alá a kiáltványt, ugylátszik Titot még bizonyos nyugati ér­dekek gátolják a nyílt színval­lásban. Egy nappal később “Krus­­csev karnagy” beintésére meg­jelent egy másik kiáltvány is, 64 ország kommunista pártjá­nak aláírásával, amely a fegy­verkezési verseny beszünteté­sét, a nukleáris fegyverek be­tiltását, a katonai blokkok és bázisok feloszlatását és azt kö­veteli, hogy egyik ország se avatkozzék bele a másiknak belügyeibe. (Ck>da, hogy nem esett ki a toll az aláírók kezé­ből, amikor a Moszkvában ké­szült kiáltvány eme utóbbi mondatát olvasták.) Ezt a kiáltványt már Titoék is szentesitették kézjegyükkel, de — nyilván a fentebb emlí­tett okok miatt — a saját pél­dányukból kiollózták azon ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. részt, amely az Egyesült Ál­lamokat támadja, mint amely­nek világuralmi törekvései van­nak. A kommunista országok ki­áltványa kimondja, hogy időn­ként konferenciára jönnek ösz­­sze, hogy taktikai lépéseiket megbeszéljék s hogy e konfe­renciákat, mint az “egyenlők közt első,” a szovjet vezetné. A kiáltvány nagyhangon hir­det békét, együttélést és egy kalap alá vonja a kapitaliz­mus kommunizmusba való “békés átnövését” világviszony­latban és a világkommunizmus biztos győzelmét. Azt kürtöli, hogy a nemzetközi egyensúly átbillent a kommunizmus javá­ra és a győzelemhez még szük­séges harchoz, egységfrontba szólítja a szociáldemokrata pártokat, sőt még a parasztsá­got és a kis-kapitalistákat is. Pillanatra se szűnő osztályhar­cot hirdet a kiáltvány, hideg­háború helyett hideg világfor­radalmat s azt sem feledkezik el kijelenteni, hogy “az átté­rés nem békés lehetőségével is számolni kell.” És ez az, amit ők egészen bizonyosra vesznek, mert igy indokolják a nem bé­kés lehetőséget. “Attól függ, hogy a reakciós körök (értsd kommunista ellenesek) ellen­állást tanusitanak-e.” Egyszó­val békésen megy a dolog, ha az antikommunista emberek százmilliói megadják magukat s belehajtják fejüket a kom­munista rabság igájába, Krus­­csev nagyobb dicsőségére. A Független Amerikai Magyar Reformá­tus Egyház tagja lett az Egyházak Országos Tanácsának Az Egyesült Államok Ke­resztyén Egyházainak Orszá­gos Tanácsa (angolul: Na­tional Council of tjie Churches of Christ in the U. S.) decem­ber 1-6 között tartotta naggyü­­lését a Mississippi partján, St. Louis-ban. Harminc egyház­testhez tartozó mintegy negy­venmillió amerikai protestáns képviseletében több, mint 2,400 hivatalos kiküldött vett részt ezeken a tanácskozásokon, A gyűlésen résztvevő egyetlen magyar egyháztest, a Függet­len Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház képviseletében Béky Zoltán főesperes, Szőke István egyházkerületi főjegyző és Csordás Gábor keleti esperes vettek részt. Az Egyházak Országos Ta­nácsa semmi más, mint “ta­nács,” testvéri közösség. Nem szól bele a hozzá tartozó egy­háztestek belső ügyeibe, köte­lező határozatokat nem hoz, de ez az a “nagybizottság,” mely-Kerületi szervező uj cime Csik Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyesület trentoni kerületének szervezője ideiglenes lakhelyéről beköltö­zött állandó lakhelyére New Brunswickra, a Louis St. 93 szá malá, ahol az Egyesület ke­rületi irodáját megnyitotta. Uj telefonszáma: CHarter 9-6228. Minden az egyesületet érintő ügyben készséggel áll rendelke­zésre uj irodájában nemcsak a tagoknak, hanem a Református Egyesület biztos kötvényei iránt iérdeklődőknek is! ben az amerikai protestántiz­­mus képviselői együtt megvall­­ják Krisztusban vetett hitüket, Benne valósággá váló egységü­ket és közösen megbeszélik a minden amerikai keresztyént egyformán érdeklő problémá­kat. A Független Amerikai Ma­gyar Református Egyházat há­rom másik egyháztesttel együtt egyhangú lelkesedéssel fogad­ta tagjai sorába az Egyházak Országos Tanácsának St. Louisi gyűlése. Béky Zoltán főesperes ékes szavakkal szólt a kongresszushoz és biztosítot­ta az amerikai protestántizmus képviselőit arról, hogy refor­mátus magyarságunk szívesen dolgozik együtt velük. A most már 34 egyházból álló testvéri közösség legfőbb kormányzó testületének, az évente három­szor ülésező igazgatóságnak a tagjai lettek Csordás Gábor és Szőke István, akik tisztüket eskütétellel foglalták el és szolgálatukat azonnal meg­kezdték. A Független Egyház felvéte­lének a ténye ennek az egyházi közösségnek az elismerését je­lenti. A Krisztus szolgálatában és az Isten Országa építésében egyenrangú í-Cpt lettek a nagy amerikai egyház testeknek. Nem elszigetelt csoport többé a Független Egyház, hanem az egyházak nagy családjának a tagja. Megbecsült képviselője a négyszázéves magyar kálvi­­nizmus amerikai hajtásának. Hisszük, hogy uj kapcsolatait az egész amerikai magyar re­­formátusság javára hasznosít­hatja majd a Független Ame­rikai Magyar Református Egy­ház. Hazai levelekre ne ragasszunk szabad­ságharcos bélyeget! Az Amerikai Magyar Szövet­ség általános népszerűségnek örvendő karácsonyi bélyegeit egyesek véletlenül olyan leve­lekre is ráragasztották, amelye­ket az Óhazába címeztek. Ne­hogy a címzettnek: szeretteink­nek, barátainknak bántódásuk legyen, felkérünk mindenkit, hogy a vasfüggöny mögötti or­szágokba irányított leveleikre ne ragasszák rá az Amerikai Magyar Szövetség karácsonyi bélyegét. Az 1956 októberi szabadság­­harc emlékére készült bélyegek az Óhazát rabságban tartó kom­munistáktól eltekintve a legszé­lesebb körökben méltatásra ta­láltak. Nem csupán magyarok, hanem benszülótt amerikaiak is nagy számban igényeltek ezek­ből a bélyegekből, melyek piros­­fehér-zöld zászlót lobogtató szabadságharcok lánykát ábrá­zolnak a “Saturday Evening Post” nagy művésze, Dohányos István ábrázolásában. Bármennyire is tetszetős az Amerikai Magyar Szövetség ka­rácsonyi bélyege, bármennyire ki is fejezi a sarló-kalapács nél­küli nemzetiszinü lobogó a ma­gyar nép hangulatát — csak a szabad világba szóló leveleinken használjuk fel, nehogy a cím­zettnek kellemetlensége szár­mazzon odahaza. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban hozhatjuk. A LEGSZEBB SZÓ IRTA: REMÉNYIÉ SÁNDOR Testvér, testvérem: ez a legszebb szó a világon Ha jól nem tudtam volna régesrég, Most megtanulhattam a betegágyon. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Ahogy kitágul ősi jelentése És túlnő lassan véren és családon — De visszatér mint gazdag bujdosó, S szentelve meg, mi vérszerint való. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Mikor igy szólhatok valakihez S nem a lapos, hűvös szóval: barátom — Az nekem békességem s boldogságom. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Harmat a réten, Illat a virágon, Barackvirágszin sejtelem a tájon, Hogy fakad még rügy száraz ágon. Testvériség: Nincs szebb szó a világon. A szabadság s az egyenlőség1 álma Elbukott sodró időn, ezer gáton, A bebizonyult Lehetetlenségen S a vérrel mocskolt, őrült akaráson. A forradalom örökségeképen A Háromságból lobogó fehéren Egyedül a testvériség maradt, Omló világok romjai alatt. Testvériség: Nincs szebb szó a világon. S én hinni, hinni vágyom, Én minden széllel szemben hinni vágyom: Ez az egy álom nem csalóka álom. Rend-társ, polgártárs, elvtárs, honfitárs: Eltűnnek egyszer mind e szólamok És elvesznek a mélyben, Pártatlan semmiségben. S egy szó zeng majd csak a világ fölött Őrök Üdvözlégyképen: Testvér, testvérem . . . NEM ADJA KI A SZEMTANUK NEVEIT A GERINCES DÁN DIPLOMATA Nemzetközi feltűnést keltett Povl Bang-Jensen bátor kiállása a magyarság érdekében Több mint 400 menekült ha­zánkfia aggodalmait oszlatja el egy bátor és a saját anyagi kö­rülményeit embertársai érdeke­inek alárendelő skandináv kül­­\ politikai szakértő: Povl Bang- Jensen. Bárha minél többen me­nekülhetnének meg a kommu­nisták bosszújától az Óhazában, mert a Gondviselés olyasvalaki­nek a lelkiismeretére bízta az Egyesült Nemzetek kihallgató bizottságával e g y ü tt m ü ködő szemtanukat, mint Povj Bang- Jensen. Középkorú férfiú, szép szál ember ez a szőke dán dip­lomata, akinek nevét érdemes imáinkba foglalnunk, mert a karácsonyi szellemét talán az ő jellemessége érzékelteti legtöké­letesebben. A világlapok beszámoltak ar­ról, hogy Povl Bang-Jensent egyik napról a másikra felfüg­gesztették az United Nations new yorki központjában viselt állásától. Azért, mert nem volt hajlandó kiszolgáltatni azoknak a magyaroknak a neveit, akik mint szemtanuk adatokat szol­gáltattak a U. N. Special Com­mittee on Hungary jelentéséhez. A kötelességtudó dán diplomata hivatkozott arra, hogy az Egye­sült Nemzetek tudtávaj és bele­egyezésével ünnepélyes Ígéretet tett minden kihallgatott ma­gyarnak, hogy az Óhazában ma­radt szerettei érdekében kilétü­ket titokban fogják tartani. Bang-Jensen hivatkozott arra, hogy sem erkölcsi, sem pedig jo­gi okoknál fogva a magyar me­nekülteknek tett ígéretét nem szegheti meg, illetőleg az álta-Néma tünetes a budapesti Köz­társaság-téren A Köztársaság-téri (volt Ti­sza Kálmán tér) múlt év októ­berében szétrombolt s most új­jáépített Pártház felavatási ünnepségén olyan nem várt, hatalmas, önként összeverődő tömeg vonult fel, amely nem­csak a teret, hanem a környező mellékutcákat is megtöltötte. A rendőrségben nagyfokú iz­galmat okozott ez a meglepe­­tésszerü, demonstratív jellegű tömeg jelenléte. Rosszat sejtve, azonnal mozgósították az ösz­­szes budapesti “karhatalmi” (azelőtt ÁVÓ) alakulatokat. De, hogy azok jelenléte nehogy felbőszítse a tömeget, szétosz­tották őket a környékbeli há­zak udvarán, a Kun-utcai tüz­­oltószertár épületeiben, vala­mint a Mosonyi utcai rendőr­laktanyában. Itt állottak ké­szenlétben páncélgépkocsikkal és géppuskákkal felszerelve. A hatalmas tömeg némán és mozdulatlanul hallgatta végig az ünnepséget. Tapsot és éljen­zést csak a tribünt körülfogó, kordont álló pártaktivisták so­raiból lehetett elvétve hallani. Az ünnepség lezajlása után még jó félórán át nem mozdult helyéről a tömeg, majd fegyel­mezett, kisebb csoportokban oszlott szét. A múlt év októberi esemé­nyek óta ez volt az első alka­lom, hogy legális tömegde­monstrációt rendezhetett Bu­dapest népe. la őrzött névjegyzéket nem ad­hatja ki senkinek. Az Egyesült Nemzetek főtit­­kjrsága erre valóságos ultimá­tumot intézett a “senior politi­cal affairs officer” rangban le­vő főtisztviselőjéhez — Povl Bang-Jensen azontáan váltig ki­tartott álláspontja mellett. Majd midőn jól fizetett méltó­ságából felfüggesztették, hala­déktalanul Washingtonba uta­zott, hogy a kényes nemzetközi kérdésben tanácskozásokat foly­tasson. Illetékes diplomáciai és kormánykörökben mindenütt rendkívül szívélyesen fogadták, ami részben a magyar menekül­tek érdekében elfoglalt bátor ki­állásának, részben pedig annak volt köszönhető, hogy a rendkí­vül müveit, szerény és rokon­szenves diplomata mint főkon­zul tiz éve szolgálta az amerikai fővárosban hazáját és igen sok magasrangu barátra tett szert, mielőtt az U. N. kötelékébe lé­pett volna. Szempontjainkból rendkívül fontos a dolgok ilyentén alaku­lása. A magyar menekültek lis­táját ugyanis sikerült olyan he­lyen biztonságba helyezni, ahol seneki más nem tud hozzájutni. Továbbá, Povl Bang-Jensen megfellebbezte az Egyesült Nemzetek főtitkárságának dön­tését és vizsgálatot kért annak megállapítására miként követel­hetik utólag a szemtanuk név­jegyzékének kiadatását, alig egy évvel azután, hogy azok tel­jes titokban tartására hivatalo­san ígéretet tettek! Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi titkárának módjá­ban állott beható megbeszélést folytatni menekültjeink e fen­­költ szellemű pártfogójával. Si­került tisztázni azt is, mennyi­ben áll fenn az a hiedelem, mi­szerint a renegát Szabó Miklós állítólag a szemtanuk névjegy­zékével szökött volna Budapest­re és azt pénzért a kommunista kormány rendelkezésére bocsá­totta volna. Povl Bang-Jensen szerint ez az állítás egyáltalá­ban nem felel meg a tényeknek: még a United Nations-nek sincs a névlistáról másolata, nem­hogy Kadáréknak! Szabó Mik­lós, avagy a vörösök más kém­jei mindössze azok neveit vihet­ték Magyarországra, akikét ők maguk a különböző táborokban összeírtak. Igaz, felajánlották az egyes táborokban összeirt névjegyzéket az'U. N. Special Committee-nak felhasználás cél­jából, Povl Bang-Jensen azon­ban óvatosságból azokat lehető­leg nem vette igénybe. Sajnos, bármennyire is meg­nyugtató a dán diplomata kor­rektsége, egy-egy országos ter­ror-hullám megrendezéséért a magyar nép zsarnokai nem mennek a szomszédba. Több esetben az U. N. bizottsággal közreműködés nélkül is elfog­tak, 1 megkinoztak, börtönbe ve­tettek ártatlan embereket azért, mert valamely rokonuk szabad földre menekült. Povl Bang- Jensen tanúsága értelmében a kommunisták eddig egyszerűen képtelenek voltak megállapítani odahaza, hogy kinek az ija-fia szolgáltatott adatokat az Egye­sült Nemzetek jelentéséhez. Vi­szont a mindenkire gyanakvó ÁVO rendszer intézményesen gyártja a hamis vádakat és ki­rakatpereket, hogy azzal Ma­gyarország lakosságát állandó rettegésben tartsa. polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY THURSDAY— 1957. DECEMBER 26 LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog Uj Évet kívánunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom