Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 2. szám

3 1957. JANUAR 10. — Est. in 1921 — Megjelenik minden csütörtökön — Published every thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség — Eűilonaí Office: 303 MAPLE ST. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephones If no answer—Ha nem kap rálttsl Hlllcrest 2-3528 Liberty 8-1369 Subscription rates: Előfizetési ára $3.00 for one year $3.00 egy évre ($4.00 in foreign countries) (Külföldre $4.00) Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of America'as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, whose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable, established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” “1 therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” Kedves Szerkesztő Uram: ■ . . hallomásból tudom, hogy Szerkesztő uramat is elérte egy távirat Ausztriából . . . Testvér­­húga szerencsésen átjutott a ha­táron, éppen Szilveszter éjsza­káján, amikor legtöbb ember gondfeledten mulatozott . . . Nos, fő' hogy most már bizton­ságban van a leányka s remél­jük, nemsokára itt lesz Ameri­kában, Szerkesztő uramék ott­honában! . . . A szilveszteri mulatozásokról jut eszembe, — hiszen annyi minden történt, mióta utoljára Írtam e helyen — hogy az egyik mulatságon majdnem verekedés történt, mert . egy nagylegény kedvezőtlenül nyilatkozott a magyar menekültekről . . . Ma­napság, amikor a magyar név ol ytiszteletben áll a világ tisz­tességesen gondolkodó milliói előtt és amikor itt ezrével kö­szönthetjük a Camp Kilmerbe érkezve azokat, akik ezt a tisz­teletet és becsületet kivívták . . . manapság nemcsak merészség, de jóaddg ostobaság is kell ah­hoz, hogy valaki tiszteletlenül nyilatkozzék a magyarokról! Hogy ki volt az illető, azt nekem nem merték megmondani, mert szavamra mondom, kiírtam vol­na ide a nevét . . . (Ennyit erről és ne többet!) Szilveszter éjszakáján, a gondfeledt ivás és mulatozás he­vében valaki az egyik báré mel­lett azt mondta nagy bölcsen, a tizenkettedik pohárka után: — Ha nem volna házasság, a férjék és feeslégek idegenekkel kellene veszekedjenek ... egy nagyreményű kisfiú igy szól a mamájához: — Mama, ha nem adsz rögtön egy darab süteményt, kimegyek és — meghűltöm magamat . . .! meg benne a szobában jár hálás közben, amíg végül dühbe gurul és bedobja a mosógépbe . A kis Betty a papájával az állatkertben . sétált s! egyszer csak megkédezte: — Apuka, miért van. a zsiráf­nak olyan hosszú nyakú? — Azért, leányom -— magya­rázza a papa—- mert amit iszik, az jobban esik neki, ha jó soká­ig megy végig a torkán . . . — Apuka! — szólal meg rö­vid tűnődés után ismét w leány­ka. — Nos? — Ugy-e, te is szeretnéd, ha ilyen, zsiráf-nyakad lenne, ami­kor a bort iszod . . . ? Bölcselkedő beszélgetést foly­tat két atyafi a báré mellett. Azt mondja az egyik: ; — Az ember egy csodálatos teremtmény . . . Megtanult, pél­dául, úgy repülni, mint a ma­dár . . . — Igen —- vágja rá a másik — de azt még nem tanulta meg, hogy úgy üljön a telefondróton, mint a madár . . .! Egy bácsi megszólít egy is­merős fiúcskát: — Ejnye, de megnőttél tavaly óta, fiacskám! — Bizony, tavaly csak a mel­lemig értem magamat! Egy öreg-diák a múltról el­mélkedve meséli: — Amikor a harmadik osz­tályba jártam, feleségül akar­tam venni a tanitónénit . . . Per­sze, ez lehetetlen volt . . . — A korkülönbség miatt, ugye ? — Igen! . . . ö húszéves volt, én pedig harmincegy . . . Gyermekek beszélgetnek: — Képzeld, a mamám egész éjszaka sirt . . . Tegnap kivetet­te egyik fogát . . . — És azért' sirt ? Az én ma­mám minden este kiveszi az összes fogait és mégsem sir azért soha . . .! Magyar lapok indulnak, ma­gyar lapok szűnnek meg gyors egymásutánban . . . Kezd egé­szen pezsgő magyar élet kiala­kulni ismét nagy Amerikában! Persze, a lapinditóknak mindig az az érvük, hogy a régiek nem megfelelőek . . . újat kell csinál­ni .. . Amilyen még nincs, vagy pláne: amilyen még nem volt! A hét-három tucat amerikai ma-Egy férjuram büszkélkedik a feleségére: — Az én feleségem pontos szisztémával végzi a házimun­kákat . . . — Megértem, de magyaráz­nád meg, mit keres akkor ez a nagy kosár szennyes ruha a nappali szoba közepében? — kérdi a látogató. — Ez az ö nagymosási szisz­témája . . . Addig-addig botlik Camp Kilmer-heli menekült magyar testvéreink figyelmébe! Lapunkból minden héten 1,000 extra példányt nyoma­tunk s azt a Camp Kilmer-ben menekült magyar szabadság­­harcos testvéreink között osztatjuk szét, attól a naptól kezdve, ahogy az első transzport beérkezett. Azóta sokan már letelepedtek Amerika valamelyik részében, munkába áll­tak s uj életet kezdtek ... A magukkal vitt lap-példány alap­ján pedig néhányan már meg is rendelték lapunkat. Elhatároztuk, hogy az első félévre nem számítunk elő­fizetési dijat lapunkért menekült magyar testvéreinknek. Közülük bárki, aki járatni szeretné lapunkat, ingyen, mutat­­, ványba kapja lapunkat egy FÉL ÉVEN ÁT. Ha megkedveli, majd előfizethet rá, ha nem, abbahagyhatja járatását. Min­den kötelezettség nélkül kérheti tehát lapunkat, mihelyt elhagyja a tábort és uj lakhelye pontos címét tudja. Mind­össze az alanti szelvényt kell kitöltenie s beküldenie lapunk­hoz. Bármilyen útbaigazítást szívesen, készséggel és termé­szetesen teljesen díjtalanul megadunk uj-Amerikás magyar honfitársainknak, bizalommal fordulhatnak hozzánk.-----------Vágja ki s küldje be szerkesztőségünkhez!----------­Kérem a lapot, mint menekültnek, félévig díjtalanul kül­deni szíveskedjenek az alábbi címre: NÉV ....................................................................................... UTCA, HÁZSZÁM ............................................................. VÁROS (község) ...................................ÁLLAM .............. Magyar otthon agyar konyha érsekeit árak Indian Creek Lodge 6981 INDIAN CREEK DRIVE MIAMI BEACH 41, FLORIDA Tel. UN 6-9126 2 perc a tengerhez és üzletekhez— Bus-megálló mellett gyár újság között van olyan is, amelyiknek a jelszava ez, “MÁS MINT A TÖBBI!” ... A leg­több azonban hosszú évtizedes múltra néz, vissza, tapasztala­tokban gazdag' múltra, amelyek alapján a lehetőségek határvo­nalai már régen kirajzolódtak... Aki máskép akarja kezdeni, vagy folytatni, előbb-utóbb sa­ját kárán tanulja meg, hogy NEM LEHET MÁSKÉP! Azok, akik pusztán csak ÜZLETNEK tekintik a magyar lapkiadást Amerikában, éppen úgy bele­buknak, mint akik pusztán csak MAGYAR ’szempontokat kivan­nak követni, az* üzleti rész mel­lőzésével . . .! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS 'EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon--------—P É N Z"----------­MAGYARORSZÁGRA jutányos ráta mellett ‘ Légipostán, v. kábeiileg. Teljes jótállással Gramercy Shipping Co. 744 Broad St. Newark, N. J. Lie. and Bonded l?y Statt* Bank. Com. BAUM’S Bútorüzletében mindenféle berendezési tárgyak, szoba- és konyha-bútorok a leg­alacsonyabb árban kaphatók — részletfizetésre is! 172 MARKET STREET Passaic, N. J. Tel, PR 9-2584 AZ AMERIKAI KAPITALIZMUS Elismert tény, hogy Amerika anyagi alapjai; a tőkés magán­­gazdaság elvén épültek fél. De sokan helytelen következtetése­ket fűznek ehez a tényhez. A kommunisták például azt állít­ják, hogy a magánkapitalizmus a kizsákmányolással egyértel­mű, hogy az amerikai közgaz­daságot a Wall Street Uralja, stb. De sok más országban sem kedvelik azt a kapitalizmust, a­­mit ez a szó a tizenkilencedik században jelentett. Az a kapi­talizmus tényleg a munkások kizsákmányolásával járt együtt és általános gazdasági bizonyta­lanság lett a következménye. A visszamaradt világrészekben a kapitalizmus a gyarmatosítást is jelentette. Az a kapitalizmus tényleg kevesek javát szolgálta, milliók kárára. De fel kell világositanuk a kül­földet arról, hogy a modern a­­merikai rendszernek valami egé­szen más a lényege. Igaz, hogy közgazdaságunk rugói a ma­gánvállalkozás, az egyházi kez­deményezés, az egyéni befekte­tés és kockázat vállalás. De nem I igaz, hogy a milliók erőfeszítése csak kevesek javát szolgálja. A gazdasági siker ennek épen az ellenkezőjétől függ. Attól, hogy termelő erőink emelni tudják-e állandóan a milliók életszínvona­lát. Ez a dinamikus szabad vál­lalkozói szellem alig emlékeztet többé a régimódi kapitalista doktrínára. Alaptalan az az állítás is, hogy a nagyvállalkozók, vagy bármi­lyen más csoport uralkodnék korlátlanul az Egyesült Álla­mokban. Nálunk tulvalevőleg demokratikus a kormányforma, választott törvényhozói, végre­hajtói és bírói hatalommal. Az amerikai nép megválasztott képviselői szabályozzák és ellen­őrzik az üzleti vállalkozásokat is és pedig gyakran igen szigo­rúan. . Sokszor azzal is gyanúsítanak bennünket, hogy gyengébb nem­zetek kiaknázása céljából, gyar­matosításra törekszünk. Ennek is épen az ellenkezője igaz. Kül­földi befektetéseink sohasem célozták azt, hogy gyarmatokat harácsoljunk. Mint a Fülöp Szigetekkel szemben követett politikánk is igazolja, olyan te­rületeket, amelyeket joggal be­kebelezhettünk volna, őszintén igyekeztünk önállóságra nevelni és mihelyt lehetségessé vált, a­­zoknak függetlenséget biztosíta­ni. A háború következtében megszállt országokat, mint Né­metországot és Japánt, ismét lá­bukra állítottuk, úgy közgazda­ságba g, mint politikai tekintet­ben. Más nemzetek az egész vi­lágon, anyagi és erkölcsi segít­séget élveznek tőlünk, ugyan­ilyen célok érdekében. De a legnagyobb különbség a régi kapitalista felfogás és az amerikai rendszer között az, hogy ennek hasznát nem a kevés kiválasztott, hanem sokmilliós tömegek élvezik. Rengeteg bi­zonyítékunk van ennek az iga­zolására. A nemzeti jövedelem szélesebb alapokon és egyenle­tesebben oszlik meg ma, mint valaha. TöJjb mint háromne­gyed részét a munkásság kapja kézhez, mert fizetésekben, mun­kabérekben, társadalmi biztosí­tási illetékekben, stb., kerül ki­fizetésre. A nemzeti jövedelem egy nyolcadrészét a földbirtoko­sok, az önálló vállalkozók, keres­kedők és diplomás emberek él­vezik és csak a megmaradt egy nyolcadrészt fizetik ki kamatok, Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAID” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom ■aélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Road, Soutt Bend 17, Indiana. osztalékok és házbér fejében. Ez azt jelenti, hogy Amerika termelésének* öroszlánrésze a nemzet munkásainak gazdasági jólété szolgálja. Ezért van az, hogy a.z amejrikái munkás ma háromszor annyi árut vásárolhat béréből, mint 190Ó-ban tehette. Az életszínvonal felemelésén kivül, a kollektiv szerződések egyéb feltételei is haladást hoz­tak. Az amerikai gazdasági é­­letben ma már szilárdan meg­alapozott tétel az, hogy a szak­­szervezetekhez mindenki szaba­don csatlakozhatik és a vállal­kozókkal ezek utján kereshet megegyezést. A szabad és fele­lős szakszervezetek a szabad és felelős “kapitalistákkal” váll­vetve dolgzonak a kölcsönös megértés és béke szellemében. A szabad vállalkozási rend­szerben a munkásság az egyen­jogú társ szerepét vívta ki ma­gának. A nyereségben való ré­szesedés és egyéni részvényvá­sárlások segítségével, a munká­sok, milliói vállaltak érdekeltsé­get. az amerikai iparban, ami­nek csak természetes következ­ménye az, hogy a mai amerikai munkás emberi méltósága és a­­nyagi biztonsága, szilárdan megalapozódon. Megírhatjuk vagy megmond­­hatjuk külföldi -bírálóinknak, hogy a mai amerikai kapitaliz­­mus nem is hasonlít á 19-ik szá­zadbeli őséhez, ami azonban nem azt jelenti, hogy a mi rend­szerünket másokra akarjuk e­­rőszakolni. Minden más nemzeti elfogulatlanul Ítélje meg á mi viszonyainkat és azután alkossa meg a maga véleményét arról, hogy mi a kívánatosabb. DALOLJUNK • • • (Évekén át közöltünk lapunk­ban műiden héten 2-3 magyar nóta-szöveget, anélkül, hogy is­mételtünk volna egyet is. Ami­kor aztán már azt hittük, hogy kifogytunk belőle, abbahagytuk a nótaszövegek közlését. Az utóbbi időben azonban annyi sok, általunk még nem közölt magyar nóta-szövegre bukkan­tunk, hogy “Daloljunk” c. heti rovatunkat felújítjuk. Olvasó­ink közül, aki tud jó magyar nó­taszövegeket, amiket mi még nem közöltünk és leírva beküldi nekünk, készséggel közölni fog­juk azokat is. — Szerk.) CSÁRDÁSOK Szomorufüz ága ... Szomorú fűz ága, Hajlik a virágra, Fáj a szivem érted, Falu szép leánya . . . Fáj a szivem érted, De te azt nem bánod, Van tenéked nálam Gyönyörűbb virágod . . . E0 ÍI € if % N e ■ *'. íl .Lm Jaj, ha e kis lánynak az jutna eszébe, Hogy id’adna nékem a szivét cserébe. (Jaj. de jól is járna, megtoldanám sokkal, Ezer öleléssel s ezerannyi csókkal . . .) Madár az ágon . . . Madár az ágon, Virág a fákon, ,Kap a legény a hamis leányon : . . Virág a mézet, Szikla az ércet, Nem őrzené úgy, mint én téged . . . Ha nyű a rózsa, Ne ha jts a szóra, Jer az ölembe forró csókra . . ’. Remegüe érzem Te léssz énnékem,, Halálom, avagy üdvösségem . . . HUNGÁRIA FÉNYKÉP-ALBUM, Gyönyörű Budapesti és Magyarország-i f énykepfelvételek reprodukciói. ---- 77 kép, angol és magyar szöveggel. Szép magyar ajándék bárkinek ÁRA $3.00 Foreign Book Shop 216 Somerset St. New Brunswick ★ ★★★★★★★★★ * Eljövendő * * Esztendők * * ★ ★ ★★★★★★★★★ A Public Service bizik New Jersey jövőjében, olyannyira, hogy mostan­tól kezdve 1965-ig valószínűleg több, mint egy billió dollárt kell majd be­fektetnünk, hogy az előrelátható vil­lany- és gáz-szükségletnek eleget tudjunk majd tenni. Például máris számítunk arra, hogy villamos üzemeink terhelése 1965-ben kb. négy millió kilowatt lesz, ami duplája az 1955-ös terhe­lésnek. Azon fogyasztóink száma, akik házaikat gázzal fütik, 1950 óta 270 százalékkal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy New Jersey fejlődik és a Public Service együtt fejlődik ezzel a nagy állam­mal. A lüktető ipari fejlődés mellett a külvárosok ujraépülése is fokozó­dik, ami New Jersey különböző he­lyein észlelhető és különösen New­ark on szembetűnő, ahol a lakó terü­letek egészséges népesség szaporo­dása még egyre tart. Az eljövendő évek végtelenül biz­tatóak New Jersey s a Public Service számáré. Mi teljes mértékben reszt akarunk venni ennek beteljesülésé­ben. VÁMMMTMTEC ^ k 4.kaotea,nylon harisnya mLIHimra m EJ szövet,vaszontipőrádictKLRÉKPÁR, CIGARETTA ÉS EGYÉB CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁLIITÁ' SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK MEGRENDELÉSEKET. BEVEZETTÜK A GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSÁT IS AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGYSZERP A Z A K LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK KIZÁRÓLAG RUHANEMŰT TARTALMAZÓ ^ , POSTACSOMAGOK , B/AA M/W BUTáT*m/ar-ms VÁMMENTES 1TESERE SZOLGÁLÓ Wm/wbJBk ÍMbÍBÍ CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK. ^ J7/iJEGYZÉKE T r- Tl/DN/V/ZLÓfé/77 K/FAMTfí/7 KÜLDÜNK u. S. RELIEF PARCEL SERVICE inc. P//ONEm-LE/IIG/l 5-3535 3/5 EAST 79 SL NEW YORK 2/, /V.V. • BRACMS RELIEF »I V PVBLICÍt)SEKVICE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom