Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-28 / 13. szám

PERTH AMBOY HERALD JJul Only. TiunyWiian, yisuoApapsiX- faUisid. and (publíáJicd in, fisudh, Ornboy, VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— ' 1957. MÁRCIUS 28. Magyar görög-katolikic szentmise a New York-i St. Patrick katedráiisban “Csak nyelvében magyar . . Nagy a kitüntetés, majdnem beleszédülünk; tessék elképzelni a Budapesten1 megjelenő kom­munista újság, a “Népszabad­ság” velünk méltóztatik foglal­kozni. Igenis, ezzel a lappal! Aszongya, hofey mi dicsek­szünk dicstelen tevékenysé­günkkel. Nevezetesen azzal, hogy lápunk csak nyelvében ma­gyar, de szellemében amerikai. Nosza, ha nem csalódunk, véde­keznünk kellene, ámbár, nem hisszük, hogy rászorulnánk. Azzal a lappal szemben, ame­lyik már a címében — “Népsza­badság” — egy óriási hazugsá­got visel, nem védekezünk. Har­ci bárdunkat nem élesítjük, túl­ságosan nagy megtiszteltetés volna, a vörös szolgatollnokok számára. Gúnyolódni akarna velünk a “Népszabadság” cimü budapes­ti sajtótermék, de mi büszkén viseljük a rajtunk esett “szé­gyenfoltot.” Valóban amerikai szellemű ez a lap, mert hi­szünk az amerikai szabadságesz­ményekben. Ennek az ország­nak az alapitói valamikor papír­ra fektették azokat az ideálokat, amelyek alapján élni akartak. S talán ez az egyetlen ország a vi­lágon, ahol ezek az eszmények törést nem szenvedtek. A Füg­getlenségi Nyilatkozat, az Ame­rikai Alkotmány nem maradt egyszerű irka-firka, nem tolta félre valamelyik diktátor, ha­nem átültetődött a gyakorlatba. Nem akarjuk kifejteni most az amerikai szabadságeszmé­nyünket, hiszen könyvtárat ki­tevő köteteket Írtak már mások. Mi csak azt üzejük a “Népsza­badság” cimü förmedvénynek: bárcsak a magyar nép is kap­hatná meg — legalább részben a szabadságot, amelyiket min­den amerikai polgár oly mara­déktalanul élvez. Ezért küzdünk, ini, amerikai magyarok. Nekünk itt megvan mindenünk, s csak azért fáj a szivünk, hogy szülő­hazánk népe a világtörténelem legsötétebb rabságában nyög. S még valamit. Ha a magyar népnek szava lehetne, csak fele­annyi, mint az amerikainak, a “Népszabadság” címen ágáló hazugságok tára többé nem je­lenhetnék meg. Október 23.-ika óta négy hónap múlt el s az Ameri­kába érkezett magyar egyetemi hallgatók nagy többsége ma sem tudja, mi lesz belük. A di­ákok engedelmesen jártak és járnak angol nyelvtanfolyamra, remélve, hogy jó ajánlólevél lesz az egyegtemek és főiskolák ka­puinál, de még mindig sehol semmi. Ezerszáz körül van az Ameri­kában tartózkodó magyar egye­temisták létszáma. Amikor ide érkeztek, úgy látszott, hogy túl­sók az ösztöndíj. Később aztán kiderült, hogy az ösztöndíj olyan ritka, mint a fehér holló, ami van, az is leányiskolákba szól, márpedig a magyar egyete­mistáknak csak valami 20 szá­zaléka leány. Nagyrészük mérnök szeretne lenni, — de ilyen ösztöndíj még tiz sincs összesen. Orvosi ösz­töndíjat egyetlenegyet sem ajánlottak fel. Sőt mi több, még ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak,.gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: C Harter 7-S484. akkor sem juthatnának be az orvosi fakultásokra, ha történe­tesen maguk fizetnék a tandiju­kat. Állítólag nagy a túlzsúfolt­ság ott is és a műszaki egyete­meken is. Nem egészen értjük. Tudomá­sunk szerint az Egyesült Álla­mok mögötte marad a Szovjet­uniónak a mérnökök képzésé­ben. Erre vonatkozólag statisz­tikákat láttunk. Tudjuk, hogy a kongresszus is foglalkozik a kér­déssel s akkor itt vannak a te­hetséges magyar fiuk, akik — a jelek szerint — nem lehetnek mérnökök. Úgy gondoljuk, hogy az ame­rikai magyarság csucsszerveze­­tének, az Amerikai Magyar Szö­vetségnek mindent el kellene kö­vetnie a jelenlegi helyzet meg­változtatása érdekében. A kor­mány idáig mindent az egyházi és a társadalmi szervezetekre bízott. Mostmár ideje volna, ha sajátmaga is tenne valamit. Az Egyesült Európa alapjait lerakták. Történelmi esemény játszzdott le az elmúlt hétfőn Rómában. A nagykultú­rája de nemzeti szuverénitá­­sukra túlságosan büszke nyuga­ti népek végre belátták: vagy összefognak, vagy elpusztulnak. Összefogtak és élni fognak. Amerika és a Szovjet közt, ha egyelőre mégcsak körvonalai­ban is, létrejött a harmadik nagyhatalom, amelyik a hóna­pok múltával egyre nagyobb s végül döntő szerepet kap a világ politikájának és gazdasági éle­tének irányításában. Politikát nem is lett volna szabad említeni, hiszen volta­képpen gazdasági tömörülésről van szó. De ha ez nem politika, hát akkor mi? Csak abban reménykedünk, hogy ebben a történelmi együt­tesben részt vehet majd a sza­bad Magyarország is. Ma job­ban reménykedünk, mint vala­ha, hogy Magyarország vissza­kapja a szabadságát s ennek egyik sürgetője és kovásza az Egyesült Európa lesz. Elkaptak két ide igyekvő magyar kémet... Az osztrák rendőrség a bécsi repülőtéren, felszállás előtt pár perccel letartóztatott két ma­gyart, akik állítólag a Kádár kormány titkos ügynökei voltak és Amerikába készültek, hogy az ideszállitott menekültek köré­ben kémkedjenek. A két letar­tóztatott magyar dr. J. Kurt, 55 éves és S. József, 35 éves, be­vallották, hogy hamis útlevéllel és vízummal utaznak. Az osztrák rendőrség szerint a magyar menekülőket nemcsak Amerikába, de Ausztriába és Kanadába is követik a kommu­nista ügynökök s megbízásuk a hazacsalogatás, hogy aztán a könnyen hívőket a törvény min­den szigorával büntessék, ha egyszer beléptek a határon . . . “PAULA NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J., vászonkötésben $3.75. Felújított terror­eszközök Kádár János bábkormánya mind erősebben rátér a “sztálini vonalra.” A Rákosi-rezsim leg­sötétebb napjait felidéző eszkö­zöket is igénybe veszi, egyelőre a lakosság feje fölött Damokles­­kardként lebegő fenyegetés gya­nánt. A kárpátaljai ruthén szárma­zású belügyminiszter, Biszku Béla, március 19-én rendeletet tett közzé a hivatalos lapban, mely szerint az államra és ál­lambiztonságra politikai és gaz­dasági szempontból veszélyes egyének rendőri felügyelet alá helyezhetők, eltávolithatók lak­helyeikről s ez esetben uj lakó­helyet kötelesek választani két héten belül. Az utóbbi rendelke­zés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kommunista rezsim bár­mikor a neki nem tetsző személy lakását elkobozhatja, az illetőt kiteheti az utcára s ha nem tud valahol összeköttetései révén le­­tlepedést szerezni, mint lakás és foglalkozás nélküli csavargót a rendőrségi szervek valahova az Isten háta mögé “kitelepítik,” amint ezt Rákosiék gyagkorol­­ták, sok tízezer ilyen szerencsét­len deportált korai halálát okozva. A kommunisták levetet­ték álarcukat Magyarországon s újra a nyers erőszak és terror az uralmuk kizárólagos alapja! Kossuth-utca Párisban Érdekes hir érkezett a francia fővárosból: a Városi Tanács a magyar szabadságharc iránti rckonszenvének kinyilvánítása­ként az eddigi Chateaudon utat “Kossuth, Nemzeti Hősök Utjá­nak” nevezte el. A hir különös érdekessége az, hogy pontosan ezen az utón van Párisban a francia kommunisták főhadi­szállása. A francia “komik’? is közutálat tárgyai Párisban, amióta moszkvai elvtársaik Ma­gyarországon tömegmészárlást rendeztek . . . Az uj magyar szabadságharc története .1"— A Free E urope Press kiadásá­ban most jelent meg egy érdekes rádió-adás gyűjtemény, amely' az 1956 évi magyar szabadság­­harc hiteles történetének is mondható. A 374 oldalas kiad­vány az 1956 október 23 és no­vember 4.-e közötti rádióadáso­kat teljes t 'rmedülmekben, mig november 4.-e után csak a sza­badságharcos rádió adásokat tartalmazza. A gyűjtemény nem tartalmaz magyarázatokat, mert a kiadók nem akarták a forradalom és szabadságharc csodálatos ese­ményeinek egységét megtörni, igy a kiadvány nemcsak lebi­lincselő olvasmány, de pótolha­tatlan dokumentációs anyag is. , Megrendelhető Free Europe Press c/o L. Varga 2 Park Ave­nue, 26th floor New Yorl^ 16, N. Y. cimen $2.50 beküldése el­lenében. Az Észak-Amerikában és Kanadában lakók csekken, vagy money orderen, mások nemzetközi post autalványon küldhetik be a jelzett összeget. Szabadságharcosok a kiad­ványt díjmentesen kapják ne­vük és címük beküldésével, vala­mint annak megjelölésével, hogy az illető szabadságharcos. A kiathÁúv Csák korlátolt példányszámbank készült s ezért tanácsos megrendeléssel sietni! Üstökös közeleg... Óránként 144,000 mérföldes sebességgel közeleg Földünk felé az Arend-Roland nevű üstökös, amely annakidején belga felfe­dezőinek tiszteletére kapta ne­vét. Csillagászok figyelik a cso­dálatos jelenséget a világűrben; évtizedek óta ez az első üstökös, amelyik igazán közel jár majd a Földhöz, de nem fog belénktit­­közni. Április közepetáján ér közelünkbe a most még kb. 35 millió mérföldre levő üstökös, amely szabad szemmel is látható lesz esténként az égbolton . . . Elakadt a “mene­kült-törvény .. A Scripps Howard lapok Ír­ják országszerte: Eisenhower elnököt aggasztja azon javasla­tának sorsa, melyben magyar ujmenekültek számos további ezreinek bebocsájtását kérte a kongresszustól. A javaslat megrekedt a kép­viselőház bevándorlási albizott­ságában, amelynek elnöke Fran­cis E. Walter eastoni képviselő. Walter kezdetben lelkesedett a magyar menekülők bebocsájtá­­sáért, de utóbb visszatért régeb­bi szigorú álláspontjához s ieg­­utóbb jelezte, hogy a javaslat nem egyhamar for a Ház elé ke­rülni.. Az ily javaslatoknál szo­kásos szakértői kihallgatásokról sincs még szó. Camp Kilmerbe még mindig havi 4,000 magyar uj menekült érkezik. Március 8-áig, az érke­zettek száma 28,928 volt és 1300 kivételével a legtöbben már ál­lásra találtak vagy legalább is elköltöztek Camp Kilmerből. A teljes számból 22,000 csak mint “parolee,” ideiglenes ví­zummal jött be és addig nem nyerhet szabályos bevándorlói státuszt, amig a kongresszus el nem fogadja Eisenhower emlí­tett javaslatát, amely módosítja státuszukat. Amikor Eisenhower a javas­latot benyújtottá, a kongresszu­si vezetők gyors elfogadást ígér­tek, de azóta nem történik sem­mi. Neki is elég volt vörösekből... Nádor István, a genfi magyar delegáció tagja és politikai me­nedékjogot kért feleségével együtt a svájci szövetségi kor­mánynál. Nádor feleségével Geifből ismeretlen helyre távo­­zitt, nyilván attól tartva, hogy a kommunisták részéről, akinek Genf egyébként egyik kitünően megszervezett kémközpontjuk, bántódás érheti őket. Szombaton, április 6-án dél­előtt 11 órakor a new yorki hi­res St. Patrick katedráiisban (5th Avenue) magyar nyelvű görög katolikus szentmise lesz, amelyre felsereglenek közeli és távoli vidékekről az amerikai magyar görögkatolikus hívek. Az ünnepélyes husvét előtti li­turgiát Főt. Roskovics Konstan­tin, a new brunswicki Szt. Jó­zsef g. k. egyházközség lelki­­pásztora, Főt. Gajdos Albert, a perth amboyi Szt. Mihály g. k. Beléptünk az uj esztendőbe s hetven nappal a magyar sza­badságharc fellángolása óta kormánynuk még mindig csak ott tart, hogy gyüjteti a pénzt a másfélszázezernyi menekült­nek s jóformán keresztül-szal­­mát sem tesz azért a kilenc mil­lióért, amelyik a hősök vére ál­tal áztatott Duna-Tisza közén még mindig forrong s még min­dig várja a világ lelkiismefet furdalásának az övékéhez ha­sonló bátor és elszánt tetté for­málódását. Azt mondják az okosok (s ilyenek mindig bőven akadnak, amikor valamit elodázni kell!) hogy “legmagasabb körökben” az az elgondolás kapott lábra, mely szerint nem szabad izgatni a “sebzett oroszlánt,” már mint az orosz szovjetet, mert végső elkeseredésében olyan kétségbe­esett akcióra ragadtathatja ma­gát, melynek következtében nyakunkba szakadhat a minden eddiginél borzalmasabb világhá­ború. Ki kell tehát várni, mig szép csendesen kinyaldossa se­beit s akkor — nos, akkor majd csak történik valami . . . Van ugyan, mint mondják egy másik tábor is, amely a seb­­nyalogatási “truga Dei” helyett jobbnak vélné, ha a szabad ál­lamok épen ezt a “sebzett álla­potot” használnák k ia megnyo­morított, agyongyötört, legá­zolt, halomra gyilkolt “csatlós népek” (micsoda undorító meg­nevezése ez az áldozatul lökött millióknak!) felszabadítására; ezeknek hangja azonban majd csak inkább az uj kongresszus gyűlésén érvényesülhet, ha ugyan addig a színfalak mögöt­ti érv-csatározást el nem döntik a “magasabb” szempontok. Egyelőre tehát odaát csak a magyar nép szenvedése s leti­­portságában is nyilvánvaló har­ca, itt pedig a tobzódó gazdag­ság karácsony ?uj évi hangulatá­ban az okoskodás folyik. A tett halála pedig az okoskodás. Shakespeare pedig valahol ezt mondatja valamélyik hősével: “Sok szép szavunk van, szerel­münk kevés,” ami közönséges prózai nyelvre ültetve aligha­nem csak azt jelenti, hogy tehe­tetlenségünket, vagy nem aka­rásunkat szeretjük sallangokba álcázni. És milyen végzetes tévedés ez az egész “sebzett oroszlán” el­mélet. Nem sebekről van itt szó, nagy jó uraink s nem is orosz­lánról. Hanem medvéről, ame­lyik gygomorbajt kapott. Egé­szén helytelen tehát a “legmaga­sabb körök” felcsereinek diag­nózisa. A méhek kirablásából táplálkozó medvét nem volna szabad összetéveszteni a sivata­gok bátor királyával s a harcok­ban kapott sebeket a gyomor nyavalyáival S egyházközség lelkipásztora és Főt. Németh Imre, a new yorki Szentkereszt g. k. egyházközség pásztora fogják celebrálni, M. Rev. Francis Spellman new yor­ki érsek elnökletével és jelenlé­tében. A bizánci ritüsu római kato­likus (görögkatolikus) nagymi­sén a Perth Amboy-i Szent Mi­hály egyházközség énekkara fogja szebbnél-szebb magyar­­szövegű egyházi énekekkel ki­sérni A szertartást, Magyar Já­nos kántor vezényletével. ■ Dehát minek esnéngk be mi is az okoskodás időt és életet fe­­csérlő fényűzésébe? Jobb talán ha szép szerényen meghúzzuk magunkat s a mi saját diagnó­zisunkkal még jobban alá nem támasztjuk a “Cunctator”-ok, hallgatók kényelmes álláspont­ját: hiszen ha gyomorbajról van szó, akkor — ugye — még több és veszélytelenebb idő van a semmittevésre. Hogy aztán közben szépen el­helyeződik s a kérlelhetetlen he­vítés következtében az a másfél­­százezer magyar szétolvad a vi­lág különböző kemencéiben, az a kilenc millió pedig vagy éhen­­hal, vagy beadja a derekát a gyomorbajos medvének: ugyan kinek fáj az? Csak nekünk magyaroknak. Nekünk azonban nagyon. Olyan nagyon, hogy ebből a bajból alighanem fertőző betegség lesz a világ számára. De Isten tálán megőriz ettől is, mer ő nem okoskodik, hanem Ítél. Elevenek és holtak fölött is, Borshy Kereke$ György (Testvériség, 1957 Jan.) Az ÁVH egri besúgói (SzES) Az egri szabadság­­harcosok egyik tagja, aki részt­­vett az ottani ÁVH laktanya el­foglalásában és ez alkalommal végigvizsgált egy csomó ÁVH dossziét, különös gonddal olvas­ta át azt az iratcsomót, melyben a politikai rendőrség egri besú­góinak bizalmas jelentései vol­tak az általuk megfigyelt sze­mélyekről. A besúgók közt az időközben Ausztráiba menekült szabadságharcos nagy meglepe­téssel talált olyan egrieket is, akikről a városban senki sem gondolta volna, hogy már be­szervezte őket az ÁVH spiclis­­kedésre. Informátorunk a kö­vetkező egri beszervezett besú­gók neveire emlékszik a bizal­mas dosszié alapján: Dr. Pan­­kotai Sándor 44 éves nőorvos, ismert kártyás, — Fekete Sán­dor 40 év körüli fényképész, az előbbi jóbarátja, — dr. Hallat­ná, egy orvos özvegye, aki titkos találkahelyet tart fenn, melyet kommunista funkcionáriusok is gyakran látogattak, — Várko­­nyi Gyula, az egri Park-szálló 20 éves portása, — dr. Horváth Mihály 55 éves egri ügyvéd és az ő viharos életű elvált felesége, aki “Cso-cso-szan” néven a Park-szálló bármixere, — s Dancz Pál, az Egri Borvállalat igazgatója, < ki népszerű ember volt. (Hazaáruló bűneikért egy na­pon ezek is lakolni fognak! — Szerk.) Március 15. Amerikában . i Irta és a Camp Kilmer ben március 15-én elszavalta KAPPEL IMRE magyar szabadságharcos Feltéptem a friss sebet, mégcsak be sem hegedt, Szivem vérzik, lelkem beteg s ezt a nagy ünnepet Megünnepelni méltón hogyan tudom ? Ezer Golgotán vérzik Hazánk s minden [gondolatom Hozzátok száll, testvéreim, hozzátok, haza. Akik szenvedtek, éheztek és a propaganda Mérgezi lelketek, a kezetek béklyóba verve, Gyászos ma otthon március tizenötödike! Megjelentek lelki szemeim előtt: vonultok [dacosan A zászlót egy férfi viszi gyászszalagosan. Hiába van minden terror, arcotokon gyűlölet, Szent elhatározás s utatok a hősökhöz vezet. . . Drága édesanyák, testvérek siratják [mártírjaink, Akik mindent feláldoztak s drága halottaink Emléke benn él a szivetekben, Gyászos ma otthon március tizenötödike! Szavalni nem szabad, csak a néma kegyelet, Ezer hóhér nézi, spicli a gyás^menetet. Minden ablakban virág, ünnepeltek , Kisirt arccal most Petőfi szobrához mentek. A Himnusz hangja mellett egy percre megálltok, Arcotokon megjelen a ki nem mondott átok . . . Soha nem volt még igy magyar egységben, Gyászos ma otthon március tizenötödike! Camp Kilmer, 1957. márc. 14. Gyászszalagos zászlók lengenek a házak tetején Morajlik a tömeg s énekel a Körút elején. Kádár-pribékek állnak körül és tehetetlen [néznek, Folyik a kivégzés a börtönkben és csendben [temetnek . . . Nem volt elég a vér s a hetvenezer halott, Kádár ma is gyilkol, az átkozott. A szivünk megszakad, bánattal van telve . . . Gyászos ma otthon március tizenötödike! A sok menekült most mind ünnepel és gyászol, Szivünkben újból Petőfi, Kossuth szelleme [lángol: Negyvennyolc szent emléke és október [huszonharmadika. Veled könnyezünk most, magyar édesanya! Drága fiad adtad a szent ügyért, vagy [elbujdosott, Vagy börtönben ülsz, mert Kádár elfogatott. A szenvedés'a lelkünket össze ne törje . . . Gyászos ma otthon március tizenötödike! A jó Isten megsegít, leszünk mi még nagyok. Ünnepet ülnek, nagyot, mégegyszer magyarok! Elűzünk minden bitangot s szabadon élünk, Miénk lesz az ország, szabadon beszélünk. Magyar anyák szemén majd öröm könnye ül, A házakon csak a szent zászló leng, örül . . . Szivünknek otthon újból lesz nagy ünnepe Nem lesz többé gyászos március tizenötödike!----:-------------------------1---1_________________________________________ MEGSEBZETT OROSZUN? AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND SU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom