Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-14 / 7. szám

PERTH AMBOY HERALD JJxjl Only Kuntynhian. WouiApapak. fc/diisuL cufidL (piibliAhsud, in, ftjiJrfh. (hnboif. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY — 1957. FEBRUÁR 14. “Egy háborút nyert meg a magyar nép az USA-nak, mégpedig olyant, amelyik leg­alább száz millió dollárba és többszáz amerikai életbe került volna ...” — ezt mondta valaki a minap, a magyar szabadság­­harc eredményeiről beszélve. Talán nem is kell katonai zse­ninek lenni ahhoz, hogy megál­lapítsuk, a fenti megjegyzés nem üres szólam, hanem való­ság, amit a washingtoni Penta­gonban adatról-adatra elköny­veltek. A Szovjet többé a csatlós had­seregekben meg nem bizhatik. Adhatnak az elnyomott népek katonáira akármilyen oroszos egyenruhát, a durva szövet alatt dobogó szív ettől még nem lesz orosz. Ahány hadosztályt fel­fegyverez Moszkva a leigázott népek fiaiból, legalább annyi hadosztály szovjet hadsereget kell állítania ezek őrzésére. De vájjon a saját katonáiban megbizhatik-e Moszkva? A ma­gyar szabadságharc bebizonyí­totta, hogy a szovjet katonák igen gyakran nem tartanak ki a sarlós-kalapácsos vörös lobogó mellett, — néha egy üveg pálin­káért, vágy egy jó szóért átad­ták a tankjaikat is . . . Hát ezeket kivel őrizteti Moszkva? Talán vannak meg­bízható hadosztályai is, a kultú­rában visszamaradt keleti né­pekből, mint a mongolokból, stb. De vájjon egjl hadseregben megindult bomlási folyamatot meddig lehet a továbbterjedés­től elszigetelni? S a háború ese­Uj, folytatásos regényt kezdünk Mai lepszámunkban újabb re­gény folytatásos közlését kezdjük el. MÓRICZ ZSIGMOND jeles, ma­gyar írónk egyik örökbecsű szép regényét: “A FÁKLYA” c. regényt kezdjük el, amelynek ol­vasásában bizonyára sok élvezete lesz mindazoknak, akik még nem olvasták. Kérjük olvasóinkat, adják át el­olvasás után lapunkat másoknak is, bogy megismerjék és megkedvel­jék. Aki nem kapja pontosan a lapot, jelentse szerkesztőségünknek, hogy a postán intézkedhessünk! tén mi lehet egy ilyen hadsereg teherbíró képessége? Legutóbb Zsukov, a legfőbb vörös marsall valósággal szitko­zódott Indiában. Amerikára szórta átkait s még “régi barát­ját” Eisenhowert sem kímélte. Washingtonban azt mondták: várható volt Zsukov kifakadása. Hogyne! Zsukov és a többi szovjet katonai potentát kényte­len volt megállapítani, hogy a vörös hadsereg ma nem más, mint vert hadsereg, a demorali­­zálódás minden ismérvével. Ezért várták Washingtonban Zsukov kirohanását. A Penta­gonban pontosan kiszámították, hogy a magyar nép véghezvitte a csodát, amit senki a világon remélni nem mert volna. Buda­pest füstös romváros, a Duna Királynője szán alomraméltó Hamupipőke, de a romok alatt s az üszkös falak közt él egy nép, amelyik a halálosnak szá­mitó lövést a legyőzhetetlennek hitt Vörös Hadseregnek meg­adta. A UN tény meg állapitó bizottsága azokat a tényeket állapitgatja meg, amelyeket a nemes világ­­szervedet minden egyes delegá­tusa amúgy is igen bölcsen tud. Azt viszont, hogy mikor lesz vé­ge ennek a számunkra oly tra­gikus játéknak, senki sem tudja. Az Egyesült Nemzeteknek minden egyébnél sürgősebb a Szuez körül fodrozó vizek lecsil­lapítása. Azért fontosabb ez, mert Szuez a nagyhatalmak ér­deke s ennélfogva a new yorki üvegpalotában olyan táncot jár­nak, amilyent a nagyhatalmak muzsikálnak. Csak a nyugati nagyhatalmakat értjük, mert hiszért a Szovjetnek érdeke vol­na a zavaros viz s abban a ha­­lászgatás. Minden nagyon szép és bizo­nyára hasznos is, mert újra csak kiderült, hogy az olaj mégiscsak értékesebb, mint a vér, főleg, ha az a vér magyar. Hammarks­­jold vezértitkár ur, aki egy mukkot sem szólt a magyar sza­badságharc alatt s aki Nagy Im­re kétségbeesett hívására nem moccant, most Szuez körül jár­­kel, nyilatkozik, tervez, végre­hajt és igy tovább. Olajozott vezértitkár! HATÁROZATI JAVASLAT Magyarország függetlensége érdekében “RESOLVED, that in the opinion of this meeting, the immediate acknowledgement of the independence of -Hun­gary by our Government is due from American freeman to their struggling brethren, to the general cause of republican liberty.” Magyarul: “HATÁROZATILAG KIMONDJUK, hogy e gyűlés tag­jainak meggyőződése szerint, Magyarország függetlenségé­nek a mi kormányunk által való azonnali elismertetése olyan kötelesség, amivel az amerikai szabad emberek az ő küzdő testvéreiknek és a köztársasági szabadság egyetemes ügyé­nek tartoznak.” * * * 107 évvel ezelőtt, pontosan: 1849 szeptemberében Írták le ezeket a sorokat itt Amerikában, de szinte minden szava ma is szomorúan időszerű s akár ma is aláírhatnánk és továbbíthatnánk washingtoni kormányunkhoz ... Egy akkor még kevéssé ismert amerikai ügyvéd vetette papírra ezeket a sorokat Illinois állam Springfield városá­ban . . . Halhatatlan nagy lelke azonban már a kV or tisztában volt vele, hogy a szabadság egyetemes ügy: a szabadság ellenségei minden szabad embernek ellensgei, akárhol ezen a föld kerekén ... A springfieldi ügyvéd a későbbi nagy amerikai elnök volt: LINCOLN ÁBRAHÁM. Uj rendszer a menekült-bevándorlásban A sponsornak nemcsak lakást és munkát kell biztosítani, hanem a legtöbb esetben a menekült közeli rokoni kapcsolatát is igazolnia kell Eddig mintegy 25,000 ma­gyar menekült érkezett az Egyesült Államokba és jelen­leg — addig, amig a kong­resszus nem hoz uj törvényt — az az illetékes hatóságok ter­ve, hogy ezt a számot február havában valamivel több mint 28,000-re emelik fel. Körülbe­lül 3,000 magyar menekültnek van tehát még. kilátása arra, hogy Amerikába bebocsátást nyer. De sokakat kiábrándulás fog érni: ugyanis.az uj előírá­sok megszigorították a beuta­zási lehetőségeket. Az első 9,000 menekültet vá­logatás nélkül bocsátották út­nak az Egyesült Államokba. Aki hamarább jutott a konzu­látusra, hamarább kapott ví­zumot. Sokszor közelharc folyt ilyen elsőbbségért és sokan 24 órán át is álltak a hosszú sorok­ban a bécsi U. S. konzulátus épülete előtt. Hogy ennek az “anarchiá­nak” zs a vele járó harcoknak végetvessnek, az amerikai kon­zulátus a menekültek válogatá­sát és ajánlását az egyházi szervezetekre bízta, melyek a legtöbb esetben nyújtották a megkívánt biztosítékot. Az egyházi szervezetek közt pedig egy “gentlemen’s agreement” jött létre a felekezeti arány­számra nézve és ettóí kezdve a vízumok 62 százalékát katoli­kusok, 2 2százalékát protestán­sok és 10 százalékát zsidók kapták. (A maradék vízumok egyes világi sponsoroló szerve­zeteknek jutottak kiosztásra.) Ezt a rendszert azonban maguk az egyházi szervezetek Az infláció veszélye Amerikát az infláció veszélye fenyegeti ... A dollár egyre “hígul,” vagyis: vásárló értéke belföldön csökken. Az árak emelkedésével jönnek az újabb és újabb magasabb bérkövetelé­sek s ezek teljesítése az árak to­vábbi emelkedését hozza magá­val .. . Hogy hol áll meg, vagy hol állítható meg ez a folyamat, senki sem tudja. Az inflációtól washingtoni kormánykörökben is félnek: Humphrey pénzügyminiszter nyíltan a nagyiparosokra há­­ritja a felelősséget, akik profit­éhségükben nem törődnek a fi­gyelmeztetésekkel. De maga a kormány sem hajlandó a költ­ségvetést csökkenteni (Hoover volt elnök szerint évi 103 billiót költ a kormány, ami meghalad­ja a nemzet normális képessé­geit . . .). A “kijárók” oly erő­teljesen működnek Washington­ban, hogy a kongresszus esetleg még emelni fogja a költségve­tést ahelyett, hogy csökkentené. Az ál-prosperitásból — mond­ják a gazdasági szakértők, — mindenki siet lefölezni a maga hasznát, nem törődve azzal, hogy mi lesz a kisemberekkel, ha a bajok elkezdődnek . . . A tőzsde az utóbbi hetekben erősen zuhant, amit azzal ma­gyaráznák, hogy mindenki azt várja, hogy lám, mit fog tenni a kormány, milyen hadirendelé­seket eszközölnek, stb. Általá­ban a világhelyzet feszültsége nagy mértékben hozzájárul a bizonytalan pénzügyi helyzet­hez, a munkanélküliség száza­lékszámának átmeneti emelke­déséhez s az infláció veszélyé­nek előtérbe vetüléséhez. sem tartották kielégítőnek és következett egy uj fejezet: az amerikaid hatóságok maguk ha­­tározzákhneg, hogy milyen ka­tegóriába tartozó menekültek kapnak qzentul beutazási vízu­mot. I Azonban nem egy, hanem két amerikai főhatóságnak van a bevándorlási ügyekben egymás­tól független hatásköre: a kül­ügyminisztériumnak. A külügy­miniszter, alá tartoznak a kon­zulátusok; és az igazságügymi­niszter alá tartozik a Bevándor­lási és Honosítási Hivatal. Mindkét részről hivatalosan közük, hogy a jelenleg életbelép­tetett uj rend “hajlékony,” vagyis bármikor megváltoztat­ható. Jelenleg érvényes egy uj rend és minden érdekeltnek ez uj rend értelmében kell eljár­nia, hogy sikert érjen el. Nemcsak amerikai állampol­gárok, hanem jogosan (legáli­san) Amerikában lakó nem-pol­gárok is sponsorolhatják oly hozzátartozóikat: szülőket, fér­jet vagy feleséget, gyermekeket, testvéreket, kik jelenleg Auszt­riában levő magyar menekültek. Akik ilyen közeli családtago­kat “spónsorolni” óhajtanak, azok köti’*' sek a családi kapcso­latot aífidavittel, vagyis eskü alatti írásbeli nyilatkozattal igazolni. Az ilyen affidavitot a helyi, (Folyt, az 5-ik oldalon) Horthy Miklós halála Nt. Daróczy Sándor búcsúztatása HORTHY MIKLÓS (teljes nevén: Nagybányai vi­téz Horthy Miklós), Magyaror­szág negyedszázadon át volt kormányzója portugáliai szám­kivetésben, Estoril-ban 88 éves korában február 8-án meghalt. Özvegye, fia s elhunyt fiának özvegye és egyetlen unokája, valamint sok tisztelője, katoná­ja és barátja gyászolják. A New York Times a halálát bejelentő hir címéül azt irta, hogy “Horthy, a volt diktátor meghalt” ... Mi nem mondunk őreá semmit, legkevésbé azt, hogy diktátor volt. Bírálni, kri­tizálni lehet a volt kormányzó személyét és élete munkássá­­kát, de aggastyán-korban, ha­zájától távoli számkivetésben bekövetkezett halálakor, — nem illő, Mi tehát csak annyit mondunk: Béke poraira! (Ha az októberi szabadság­­harc szabadságot hozhatott volna szegény szülőhazánknak, bizonyára Horthy Miklóst most az édes anyaföldben temették volna el. Lehet, hogy egykor hazaszállítják hamvait a ken­­deresi családi sírboltba.) Szépen sikerült, fényes bu­­csubanketet rendezett a cartere­­ti Független Magyar Reformá­tus Egyház népe 21 éven át volt szeretett lelkipásztoruk, Nt. Da­róczy Sándor és felesége tiszte­letére vasárnap, február 10-én este az egyház Bethlen Hall-já­­ban abból az alkalomból, hogy ezen a vasárnapon prédikált utoljára Nt. Daróczy a hívei­nek, mint itteni lelkipásztor s jövő vasárnap már a ligonieri kis templomban tartja bekö­szöntő istentiszteletet, mint a Bethlen Otthon megválasztott, uj igazgatója. A termet megtöltő hatalmas vendégsereget Nemesh János főgondnok üdvözölte, majd Nt. Szathmáry Bertalan angol és Nt. Szigethy Béla magyar asz­tali áldása titán felszolgálták a finom' vacsorát. Vacsora után Nemesh tósztmester a követke­zőket hívta szólásra, akik vala­mennyien a nagyrabecsülés' és szeretet- hangján mondottak méltató és búcsúbeszédet: Nt. Béky Zoltán főesperes, Roy Hennéssy cartereti városi tisztviselő, Nt. Csordás Gábor eseperes, Nt. Ábrahám Dezső, Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület megválasztott elnö­ke, aki az est főszónoka volt, majd: Nt. Szathmáry Bertalan, a Ref. Egyesület vezértestületi tagja, Father John Hundeák cartereti plébános, Király Imre, a Ref. Egyesület pénztárnoka, Pirigyi Ferenc volt főgondnok és Nt. Daróczy, Károly, az ünne­peltek fia. Tósztmester bemu­tatta a következőket: Alex Duch, Richard Donavan és Edm. Urbansky községi taná­csosokat, Louis Tárni, Stephen Skiba, Michael Costello, Wm. Dimanski és Albert Hotana köz­ségi jelölteket, Julius Holik helybeli újságírót, Lester Szabó postamestert, Nt. Vitéz Feren­cet, Nt. Leslie J. Carey-t, Nt. Egri Lászlót, Nt. Komjáthyt, Nt. Szigethy Bélát, Jos. Mittuch és Frank Bareford volt polgár­­mestereket, Andy Banek, Dr. Kemény Imre orvost és felesé­gét, Dr. Szafir Pál orvost és fe­leségét, Diénes Lászlót, lapunk szerkesztőjét és másokat. A kis Nancy Riesz a gyerme­kek nevében nyújtott át egy bo­rítékot s köszöntötte a távozó lelkipásztort, Elsie Dorko az Ifj. Nők Köre nevében, Biri Balázs­­né a Lorántffy Nőegylet nevé­ben, Nagy Béla a Men’s Club nevében, maga a tósztmester pedig, Nemesh János az egyház nevében mondott szép beszédet s nyújtotta át mindannyiuk sze­­retetét és ragaszkodását kife­jező ajándékukat. Végezetül Nt. Daróczy Sán­dor keresetlen szép szavakkal köszöte meg úgy angolul, mint magyarul az őket ért kedves megtiszteltetést és szép búcsúz­tatást. Az egész estén a beszédekből és megnyilatkozásokból annak bizonysága tűnt elő, hogy való­ban : amilyen vesztesége Nt. Da­róczy Sándor távozása a carte­reti reformátusságnak és . az egész itteni magyarságnak, olyan igazi nyereseége a Ligo­­nier-i Bethlen Otthonnak, amely szeretet-intézmény a Nt. Kecs­­keméthy József “árvaatya” e­­gyesületi főtitkárrá választása folytán megüresedett igazgatói állásba keresve se kaphaott vol­na jobb, alkalmasabb embert és LINCOLN ÁBRAHÁM a nagy Amerikai elnök " születésnapja FEBRUÁR 12 nemzeti ünnepnapunk MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP (Szemléltető rövid hírek, hirfoszlányok szülőhazánkból) A magyarországi kommunis­ta sajtó cikkei azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy az ál­talános gazdasági helyzet javul és a kormány úrrá lesz a nehéz­ségeken. A súlyos politikai és gazdasági bajokról a közfigyel­met derűsebb jelenségek felé próbálják terelni:-szinházi, mo­zi és sporthírek, könyvkiadási és lapinditási tervekkel, a nyu­gatra menekültek rossz sorsá­nak vázolásával traktálják a kö­zönséget és — természetesen — az október 23-iki “ellenforrada­lom kilengéseinek bőséges elbe­szélésével, amiből azonban messze kiabál az átlátszó propa­ganda célzat. (Jól tudják, hogy a vörösek lapjai a világon min­denütt, Ameirkában is, sietnek átvenni s “bizonyítékul” szánva közölni ezeket az álcázott propa­ganda-cikkeket!) A fegyverrejtegetők és a sza­badságharcban résztvevők tö­meges letartóztatása és elitélése a Rákosi-Gerő rezsim legsöté­tebb napjainak érni ékét idézi fel. A Jugoszlávia felé megin­dult s utóbb erélyesebb eszkö­zökkel gátolni próbált menekü­lések aránya is mutatja, mi ma az általános helyzet Magyaror­szágon. A kormány február 5-i egyik jellemző intézkedése: be­tiltotta az angol, francia, német szótárak árusítását a könyves­boltokban, hogy ezzel is kedvét szegje a nyugatra kivánkozók­­nak . . . Kádár János, a moszkvai báb­­kormányfő egy MSzMP-ülésen, február 3-án, azt állította, hogy még igen sok fegyver van el­rejtve, a falvak és iskolák ve­szélyes pontok és márciusra számítani lehet újabb “lázongá­sok” kitörésére. (Ezt a lehető­séget alátámasztani látszik az a nyugatra jutott hir is, hogy a diákok mindenfelé “MŰK” sza­­vacskával üdvözlik egymást, ha találkoznak, ami annak a jelszó­nak a rövidítése, hogy “Márci­usban Újra Kezdjük!”) Hivatalos jugoszláv jelentés 2-2i2g2222eél k-lmíis z z szerint 1957. január 28-ig, 13,- 0G5 magyar menekült szökött hitének, népének élő lelkipász­tort, mint ő . . . Nt. Borshy Ke­rekes György elnök mondotta valahogy igy beszédében: “Nt. Daróczy Sándor elmegy Carte­­rétről, de közénk jön Magyar- Amerikába . . .” és valóban igy van: az egész amerikai magyar reformátusságé és az egész amerikai magyarságé lesz ezen­túl ő, mint ligonieri szeretet-ott­­honunk igazgatója! A jó Isten őrizze s tartsa meg őt és hitve­sét közöttünk még nagyon so­káig! Isten velük . . . Isten hozta őket! — IKAFALV1 — át a határon Jugoszláviába. Na­ponta átlag ötszázan lépték át a déli határt . . . Budapesten megindult mint­egy 7-8,00 “lakásfoglalás” fe­lülvizsgálása. (A “Népakarat” c. lap február 2-iki száma közli) Az újvidéki (Jugoszlávia) rá­dió február 2-i magyar adása szerint a rádió egyik munkatár­sa beszélgetést folytatott Ma­gyarországon egy veterán párt­taggal, aki kijelentette, hogy: sok régi kommunista távol tart­ja magát az uj párttól, mert nincs bizalmuk hozzá ... Február 7-én megjelent a tiltott határátlépést (tehát a Nyugatra való meneküslést és főleg annak elősegítését, propa­gálását) büntető törvényere­jű rendelet, melynek tiz év a leg­magasabb büntetési tétele. Két évig terjedhető börtön fenyeget azonban mindenkit, akinek hite­les értesülése van egy tervezett vagy már végrehajtott kiszökés­ről és azt nem jelenti a hatósá­goknak. (Ezen az alapon tiz millió magyart rögtön börtönbe is lehet csukni.) Az elhagyott telefon mentett meg 10 magyart A napokban az ausztriai “Save the Children” mentsétek meg a gyermekeket szervezet telefonja az osztrák határon Andau-nál megszólalt s egy ki­merült hang kérte: Jöjjetek, mentsetek meg, mert halálra fa­gyunk.” Á telefonhívás egy ha­tármentén lévő elhagyott kuny­hóból jött. Egy osztrák határőr járat 10 magyar menekültet talált ott önkívületi állapotban s már majdnem halálra fagyva. A magyarok a határon lévő mocsaras, jeges tavon keresztül menekültek — a magyar-oszt­rák határ ott a tó közepén húzó­dik el s a magyaroknak sike­rült a tó másik oldalára, az asztriai határra menekülni. A menekültek meglátták a már osztrák területen lévő elhagyott kunyhoót, betörték annak ajta­ját s szerencséjükre a telefon még üzemben volt s igy segítsé­get kérhettek. Az osztrák határőrség a me­nekült magyarokat kocsira rak­ta s bevitte az Andau-i kór­házba. BÁRMILYEN PÉNZADOMÁNYT átveszünk, a lapban nyugtá­zunk és illetékes helyre továbbí­tunk a magyar szabadságharc áldozatainak segélyezésére! A SZERKESZTŐSÉG AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom