Hiradó, 1957. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-31 / 5. szám

CARTERET, WOODBRÍDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhjL Only* diunyaAian, VbuvApapaA- frditsuL and, (publiáJisjcL in, fin/dh, CbnJbny, VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM — NO. 5: SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1957. JANUÁR 31. A magyar ügy “kihülőben van/’ a nyugati világ érdeklődése megcsappant. A magyar ügy le­került a világlapok első oldalá­ról és az ódaszerüen szép vezér­cikkek, “editorial”-ok ideje is el­múlt. Keserves sóhajjal vesszük tudomásul. De, valljuk be, nem is számít­hattunk többre. Az is csodálatos volt, hogy hosszú hónapokon ke­resztül a magyar nép tetteit zengték a rádiók, a televíziók s a magyar szabadságharc mesé­­beillő fejezeteit dicsőítették az újságok. A magyar ügy iránti érdeklő­dés megcsappanásának sokféle oka van. Ezekkel most ne fog­lalkozzunk. Túlnyomó részben rajtunk kívül álló okok ezek. De, valljuk be, a Saját portán­kon is söpörhetünk. A nyugaton élő magyarság egyes elemei nem tudtak és nem tudnak a magyar szabadságharc maga slataira emelkedni; a tiszta vizeket fel­kavarják, kezük érintésétől egyszerre piszkos lesz minden, pedig a magyar szabadságharc makulátlan tiszta volt. Ezeknek a magyaroknak nem lehet meg­magyarázni, hogy mi használ a magyar ügynek és mi árt. Egy­szerűen nincs eszük a dolgok megértésére, nincs fülük a hal­lásra, szemük a látásra. Nemsokára majd erről is be­szélünk: a , magyar ügy magyar kártevőiről. Most azonban azt szeretnők megemlíteni, hogy a magyar ügy iránti érdeklődés megcsappanását talán sehol má­sutt annyira nem lehetett érzé­kelni, mint az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, ahol most a “ténymegállapitó b i z o ttság” egymásután hallgatja ki a tanu­kat. Ezek a kihallgatások teljesen nyilvánosak, de érdektelenségbe fulladnak. Az első napokon a “nagy ágyukat” vonultatták fel, mint Kéthy Annát, a volt Nagy Imre kormány egyetlen nyugaton élő tagját, Király Bé­la vezérőrnagyot, Budapest vé­dőjét és Kővágó Józsefet, a Bu­dapest volt polgármesterét, de a különféle országok delegátusai még az ő vallomásukat sem tar­tották meghallgatásra érdemes­nek. A delegátusok padsorai­ban alig lézengtek s a karzaton kevés volt közönség. Ezek is főleg magyarok voltak. Vannak amerikai honfitársa­ink közt, akik Kéthly Anna ne­vére legyintenek, vagy valami más módon adnak kifejezést nemtetszésüknek. Ezeknek csak azt mondhatjuk: a tény mégis az, hogy ma Kéthly Anna a nemzetközi fórumokon valaki, akár tetszik, akár nem. A szov­jet erőszakkal megdöntött Nagy Imre kormányt látják benne Amerikában is, Nyugateurópá­­ban is. Mi amerikai magyarok már elég okosak lehetnénk ah­hoz, hogy ne a vágyaink szerint Ítéljük meg embereket és ese­ményeket, hanem a rideg való­ság szürke szemüvegén keresz­tül. Mi nem valljuk Kéthly An­na politikai felfogását — mint ahogy kevesen akadnak az ame­rikai magyarok közt, akik vall­ják, — de jelen pillanatban nem az a fontos, hogy ő szociálde­mokrata s mi mindenféle mar­xista alapon álló pártot heve­sen ellenzünk . . . Egyedül csak az fontos — és ezt a nézetet kel­lene magáévá tennie minden magyarnak, — hogy jelen pilla­natban Kéthly Anna szavát hall­gatják meg a nemzetközi fóru­mokon és nem Pityi Palkóét, aki nekünk rokonszenvesebb . . . Félreértés ne essék, nem Kéthly Annának akarunk propagandát csinálni, hanem mindössze az ő személyé­vel kapcsolatban rámutatunk arra, hogy a magyar ügyet kár éri, mert bizonyos honfitársa­ink kedélyét hevesen borzolja ennek az asszonynak a puszta jelenléte is. A magyar ügynek pedig nem szabad sem miatta, sem más miatt kárt szenvednie. így is éppen elég baj, hogy a magyar kérdés nem elég érde­kes már a világ szemében. Ha már segitefni ezen nem tudunk, legalább ne rontsunk rajta. A magyar egyetemi hallgatók elhelyezése Amerikában nem kis gond lett, s a kérdés mellett nem mehetünk el szó nélkül. Jelen pillanatban legalább 1300 magyar egyetemi és főis­kolai hallgató van Amerikában. Valamennyien remélték, hogy ösztöndíjat kapnak s igy nyu­godtan tovább tanulhatnak. Vi­szont idáig csak 300 magyar di­ák számára ajánlottak fel ösz­töndíjat az amerikai egyete­mek. Mi lesz a többivel? Az amerikai egyetemek és fő­iskolák egyeszerre szűkmarkú­ak lettek . . . s ennek oka az, hogy különféle hírek kaptak szárnyra. Ezek a hírek nem tün­tetik fel előnyös .színben a ma­gyar diákokat. Hogyan és mi okból keletkeztek ezek a hírek? — ezt most ne feszegessük, mert nem is tudnánk rá pontos választ adni. A lényeg az, hogy eljutottak az egyetemek veze­tőihez s ezek egyszerre begom­bolkoztak. így aztán a magyar diákok helyzete nem rózsás. Bizonyta­lanságban élnek. Nem tudják, hogy közülük kik kapják meg az ösztöndíjakat és mi lesz a többivel? Mi csak azf szeretnők mondani nekik, hogy fel a fej­jel, csüggedésre nincs ok. Elég fiatalok ahhoz, hogy még min­dent elérjenek, amit akarnak. Legrosszabb esetben azt csi­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Ingyenes angol nyelvtanfolyam magyar mene­külteknek! Hétfőn, február 4-én a Perth Amboy High School-ban ingye-/ nes angol nyelvtanfolyam kez­dődik. A kezdők számára (me­nekült uj-Amerkiás magya­rok!), valamint haladók és elő­rehaladottak számára lesznek kurzusok. Tanítás minden hét­főn és szerdán este, 10 héten át, 7:30-tól 9:30-ig. A kezdők szá­mára' a tanítást Bodo Károly végzi, aki magyarul is beszél és aki a Perth Amboy-i iskolák el­ismert tanerője. A tanfolyamokra Von V. Roseboro, Jr., a felnőttek okta­tásának igazgatójánál lehet je­lentkezni hétfőn este a High School-ban. Természetesen a haladók és angolul már beszé­lők, de továbbképzésre felirat­kozni szándékozók is hivatalo­sak ezekre a tanfolyamokra. CSOMAGKÜLDÉS POSTÁN MAGYARORSZÁGRA Mint már jelentettük, január 3-tól kezdve ismét lehet postán ajándékcsomagot küldeni Magyarországra, még pedig — meg nem határozott ideig — teljesen vámmentesen. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a washingtoni •amerikai postahatóság legutóbbi rendelkezése, illetve a ma­gyar posta értesítése szerint egy csomag súlya nem halad­hatja meg a 44 fontot, mérete pedig nem lehet nagyobb mint 36” hosszú, keresztben körülmérve pedig egy 36” hosszú cso­mag nem lehet több, mint 36”. (Vagyis: a csomag hosszú­sága, valamint keresztben körűimért szélessége összesen 72” lehet, nem több.) A csomag tartalma lehet: ruhanemű, cipő, stb., nem romlandó élelmiszer, gyógyszer, kannázott áru, de csak korlátozott mennyiségben és kimondottan magánhasz­nálatra, nem eladásra szánva. A csomagot, még ha dobozban van is a holmi, ajánlatos zsákba (párnahuzatba, vagy ha­sonló anyagba) bevarrni, jól átkötni és tintával, vagy nem mosódó iróanyaggal megcímezni. A csomag tartalmát fel kell sorolni egy erre a célra szolgáló Custom Declaration és egy Dispatch Note kártyán, amit a postán ingyen kapha­tunk. Ezeket madzaggal a csomaghpz kell erősíteni. Egy kis sárga cédulát is ki kell tölteni és a csomagra ragasztani. A magyarországi csomag postai tarifája ez idő szerint: 51c ni, első font és minden további font súly után 28 cent. (Egy 25 font súlyú csomag tehát $7.23-ba, egy 40 font súlyú csomag $11.43-ba kerül postán Magyarországba.) A csomagokat ajánlatos d.e. 10 és d.u. 4 óra között a pos­tára vinni; más időpontokban nagy forgalom van minden postán. Tanácsos előre lemérni, hogy rá két fogunk a cso­magba tenni, mert ha az összsúly meghaladja a 44 fontot, a posta nem veszi fel és újra kell csomagoljuk. MIT TESZ A SZÖVETSÉG AZ ÓHAZAI NYOMOR ENYHÍTÉSÉÉRT? FONTONKÉNT 6 CENT KEDVEZMÉNYES POSTA­CSOMAG SZÁLLÍTÁSI DIJAT SÜRGET Arra hivatkozással, hogy a második világháborút követően, az úgynevezett Marshall Plan keretébe tartozó nyugateurópai országokba a rendes postai vi­­teldij egy-ötödéért szállíthatott bárki névre címzett szeretetcso­­magokat: a Szövetség most ugyanennek a kedvezménynek a biztosítását kérte az amerikai kormányhatóságoktól. Az oroszok által lerohant Ma­gyarország népének felsegélye­zésében ily módon az amerikai magyarság közvetlenül és az ed­diginél lényegesen nagyobb mértékben vehetne részt. Mi több, a rokonoktól, barátoktól várt nyugták és köszönőlevelek révén győződhetnék meg arról, hogy a csomagok azok nyomo­rán enyhítettek, akiknek azokat ténylegesen szánták. Az Apieri­­kai Magyar Szövetség központi titkára a fontonként 6 centes kedvezményes szeretet-csomag­­ráta értékében az alábbi illeté­kes hivatalokban j árt el: Executive Department, The White House The Postmaster General International Cooper ation Administration U. S. Department of State Department of Commerce Committee on Voluntary For­eign Aid A NINCSTELENEKET SE­GÍTSÉK AZ EGYESÜLT NEMZETEK A United Nations Magyaror­szágon járt segélybizottsága azt ajánlotta jelentésében, hogy a Magyarországnak juttatandó 30 millió dolláros támogatást ne ingyen osszák ki, hanem vi­lágpiaci áron árusítsák az óha­zában. Tekintettel arra, hogy maga a budapesti kormány 300 ezerre becsüli a munkanélküli­ek számát, a szerencsétleneket tehát már eleve kizárták a kül­földi segélyből. Az Amerikai Magyar Szövetség ezért memo­randumban arra kérte az Egye­sült Nemzetek tanácsát, hogy SÍK SÁNDOR: MÁRIÁS ÉNEK... Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, Szüzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a. Duna táján, magyaroknak éjszakáján nincs más ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony! Megcsufolták, megköpdösétk, ami bennünk szép volt. Kilenc-felé hasogatták, ami rajtuk ép volt; Tépett, testünk megtaposták, ragadozók ragadozzák édes-keveseünket; koporsónkat faragdalják, — eléd sírják magyar árvák, ami keservünket. Idegenek megnevetik drága magyar szónkat, idegentől kéregetjük kenyerünket sónkat. Magyar kezek szántogatnak régi rögöt uj uraknak, néped hegye-völgyén; más arat hol mi vetettünk: jövevények szolgák lettünk ur-apáink földjén! Boldogasszony ezer évig édesanyánk voltál, eleiyik ha Hozzád sírtak, hozzájuk hajoltál. Száz ostorral ostorozzon, csak ez egyért Boldogasszony Négy-viz-parton, háromhegyen a jó Krisztust kérd meg: mindörökké magyar legyen a Máriás ének! éppen a nincsteleneket igyekez­zék megmenteni az elpusztulás­tól. Arra ugyanis aligha van ki­látás, hogy a közelmúlt borzal­mak áldozatai munkához, kere­sethez jussanak. Mivel a United Nations csak az Egyesült Államok nagyobb­­mérvü anyagi támogatása estén lesz abban a helyzetben, hogy magyar népnek, a Szövetség úgy az amerikai kormány ille­tékes hivatalának, valamint a törvényhozás házának is meg­küldi memorandumát. Annál is inkább, mivel az Egyesült Nem­zetek elgondolása értelmében a Magyarországon rendes keres­kedelmi utón értékesítendő “se­gély” ellenében befolyó összege­ket a kommunista kormáynak akarják juttatni. Utóbbi ugyan­is “ígéretet” tett arra vonatko­zólag, hogy az igy szerzett pénzösszegeket kórházakra és más jóléti intézmények fenntar-AMERIKA POLGÁRI VÉDELME . . A Washingtonban székelő Federal Civil Defense Administration az Egyesült Államok polgári lakosságát tökéletesen beszervezte arra az esetre, ha hazánkat ellenséges támadás érné. A Polgári Védelmi Szervezet tökéletesen működik. A fenti egymásmelletti két képen a New York-ba vivő George Washington hid bejáratát mutatja egy július délutánon, a jobbkéfelőli néhány perccel a légi-riadó szi­rénák elhangzása után. A riadó-próba nagyszerűen sikerült: mindenki pontosan követte az előirt szabá­lyokat és a legközelebbi menedékhelyre sietett . . . Légitámadás nem érheti Amerikát váratlanul. Kö­zel félmillió önkéntes “égi-figyelő” áll a napnak minden percében az amerikai légihaderő szolgálatában, gyors, pontos jelentést adva bármilyen “igazolatlan” repülőgépről, vagy levegőben levő tárgyról. New York felhőkarcolóinak tetején épugy őrtállnak az önkéntes polgári megfigyelők (személyenként napi 1-2 órai időt adva), mint távoli erdők közepén, vagy falvak tornyában . . . 17,000 megfigyelőállo­más, 18,180 mérföldnyi jelző-hálózat (katonai radar-hálózat is!) őrizi Amerikát. A MAGYAR SZABADSÁGHARC VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Berlinben megjelenő Der Monat c. tekintélyes német fo­lyóirat januári számában Ri­chard Löwenthal hírneves pub­licista “Nincs visszaút” cimü cikkében a magyar és lengyel események világtörténelmi je­lentőségét méltatja. “A történelem fordulópont­ján állunk, írja cikke kezdetén. — Lengyelország és Magyaror­szág népei oly csapásokat mér­tek a Szovjetbirodalom hatal­mára és ideológiájára, amelyek­ből az a régi alapon nem képes felépülni. Ez a totalitárius kor­szak végének a kezdete — leg­alább is Európa számára. Ma­gyarországon elsőizben döntöt­te meg a modern totalitárius re­zsimet saját népe háború nél­kül. Lengyelországban a népnek épugy sikerült az a példátlan teljesítmény, hogy az uralkodó kizárólagosságot élvező pártra alulról jövő nyomással uj veze­tést kényszerítsenek és ezáltal jellegét alapvetően megváltoz­tassák. : Ezek az eredmények már mint tisztán nemzeti ese­mények is korszakalkotóak. Ezek csak a sztálinizmus szét­­bomlási válsága révén váltak le­hetségessé és ezek jelölik azt a pontot, amelybe ezek a szovjet imperializmusnak és nemzetkö­zi pártapparátusnak döntő vál­ságába belekapcsolódnak. “Emellett nem játszik szere­pet, hogy vájjon a tömeges szovjet katonai erő bevetésének sikerül-e még egyszer Magyar­­országon külsőleg helyreállítani egy ‘kommunista’ reszimet . . . és hogy vájjon az oroszok meg­­kisérlik-e hasonló eszközökkel megtörni Lengyelország uj füg­getlenségét. Mert ezektől elte­kintve két dolog biztos máris: Először a varsói paktum kato­nai szövetségi rendszere halálos sebet kapott; miután a magyar hadsereg átállt a felkelők olda- Iára és a lengyel hadsereg kész­nek mutatkozott egy szovjet beavatkozás elleni ellenállásra, tására fogja “kizárélag” fordí­tani. A Szövetség azt kéri az amerikai kormánytól és a tör­vényhozástól, hogy ha mégis pépzért, piaci áron hozzák for­galomba az amerikai segélyt, úgy az igy befolyt összegeket semleges nemzetközi bizottság ellenőrzésével fordítsák jóté­kony célra Magyarországon. NÉVRE CÍMZETT CSO­MAGOKAT IS VEGYEN FEL A CARE! Az Eisenhower elnök által a szabadságharc napjaiban fel­ajánlott 20 millió dolláros anya­gi gyorssegélyt — beavatott helyről kapott értesülés .szerint — már úgyszólván teljes egé­szében felhasználták. A fenn­álló óriási szükséghez mérten elenyésző összeg utolsó maradé­kait a “Cooperative for Ameri­can Remittances to Every­where” (CARE) nevű vállalat­nak utalják ki azzal a megbí­zással, hogy Jugoszlávián, pon­tosabban Horvátországon és az elszakított Délvidéken keresz­tül amerikai “surplus” élelmi­szereket, azaz: évek óta feltor­lódott mezőgazdasági terményt, vajat, sajtot stb. szállítson Bu­dapestre és általában Magyar­­országra. Az Amerikai Magyar Szövet­ség a fentiek tudatában ismé­telten felkérte úgy a kormány (Folyt, a 2-ik oldalon) a Kreml nem számíthat tovább eddigi csatlós hadseregei lojali­tására . . . Másodszor: Hrus­­csovnak u.n. neo-leninista kísér­lete . . . mindössze kétévi időtar­tam után teljes csőddel végző­dött ... Az ‘áruló’ Titonak reha­­bilitása és Sztálin büneinék le­leplezése a szovjet vezetés te­kintélyét a kommunista világ­mozgalomban és főleg a csatló­sok pártjaiban súlyosan meg­rendítette, nemzetközi küzdel­met idézett fel a ‘sztálinisták’ és ‘antisztalinisták’ között, meg­­könnytiette a lengyel és magyar változásokat és még Jugoszlávi­át sem nyerte vissza a Szovjet­blokkba.” ❖ ❖ ❖ Az Associated Press ameri­kai hírügynökség ismert buda­pesti tudósítója, Marton Endre (akit a kommunisták évekig börtönben tartottak), az elmúlt napokban családjával együtt Ausztriába távozott és a szabad világban irt első beszámolójá­ban drámai képet nyújtott a magyarországi helyzetről. A New York Times január 24-i számában többek között ezeket a megállapításokat tette: “A magyar forradalom még tart, ha a fegyverek el is hall­gattak, kivéve alkalmi fellángo­lásokat. A legutóbbi három hó­nap a szellemi újjászületését látta egy népnek, amelyet a to­talitárius diktatúra terrorral alázott meg és alacsonyitott le. Tovább fogják folytatni az el­lenállást. Két hét alatt október 23 után pár ezer elkeseredett magyar szabadságharcos körülbelül 360 orosz tankot semmisített meg és néhány ezer orosz katonát ölt meg. De ők valami mást is elértek. Ők megrendítették az alapjait annak a hatásos terrorrend­szernek, melyet a nemzetközi kommunizmus használ 900 mil­lió ember kormányzására. A magyar szabadságharcosok ki­ábrándították a nyugati kom­munisták ezreit, ők kinyitották a szemeit Ázsia számos népé­nek, akiket a kommunizmus szép szavakkal csábítgatott. A magyar forradalmat két hét alatt közel 5000 tank és több mint 200,000 orosz katona szét­zúzta. Leverték egy nagyhata­lomnak a modern fegyvereivel. De sem a terror, sem a tankok nem képesek végleg legyőzni ezt a forradalmat. Az továbbtart, különböző és kevésbbé látvá­­kiilönböző és kevésbbé látvá­nyos módszerekkel, habár el is tűnt a remény arra, hogy kívül­ről aktiv segély érkezik.” “A forradalom most a negye­dik szakaszához érkezett és min­den jel azt mutatja, hogy ez hosszú lesz. Aránylag könnyű dolog lázongókat, utcai harco­kat, sztrájkokat és munkástün­tetéseket jelenteni. Most, hogy ezek a drámai dolgok nagyjá­ban befejeződtek, ott marad a tízmillió magyar, összeforrva jobban mint valaha ezeréves történelme során, egyetlen tö­­meggyülöíetben az oroszok és a kommunizmus ellen. Ez oly ve­szély, mellyel a nemzetközi kommunizmusnak s z á molnia kell. A rideg valóság az, hogy az aktiv, mint a passzív ellenállás folytatódik M a g ya rországon, Kádár János, az oroszok által oda rakott miniszterelnök re­­zsimjének minden erőlködése el­lenére.” AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom