Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-26 / 17. szám

PERTH AMBOY HERALD JhjL Only. KunyaJiian, ThuvApapAA. faUbuL wuL (pubüóJisuL ifl fisudk. Cbnboy. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 17. SZÁM. PERTH AMBOY. NEW JERSEY Ára 10 cent THURSDAY— 1956. ÁPRILIS 26. Az álarc levetése után Nagy “Magyar Találkozó” május 12-én este New Brunswickon V V •'< V '■ 5 f ' ' , ’ • . ■ : 1 ; * Alkalmi beszédet mond s üdvözli az itteni magyarságot Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség titkára, Wa­shingtonból — Zilahy Sándor irányításával művészi prog­ram, majd táncmulatság teszi felejthetetlenné ezt a társas­vacsorát, a jerseyi magyarság nagy találkozóját lülemelkedő “t a 1 á 1 k ozásra,” Ki táplált illúziókat a szovjet trubadúrokról? Ki hitt abban, hogy Sztálinra kenve a múlt minden sötét bűnét, a két truba­dúrnak öltözött vörös főmarta­­lóc ezután csak lágy, simogató dalokat fognak zengeni? Ki hitt abban, hogy a kutyából szalon­na lesz? Mi nem, az biztos. Mi ezeken a hasábokon min­dig félreérthetetlenül megmond­tuk, hogy a Szovjet taktikázik, cselezget, lejti a táncot jobbra, lejti balra, hajbókol, sőt joviális arcot is tud vágni, de a lényege ugyanaz marad. Akár Sztálin, akár Hruscsev — egy kutya és a kutyából sza­lonna sohasem lesz. Az első napokban a Hruscsev- Bulgányin pár elég bölcs mér­séklettel lépkedett azon a szigo­rúan kiszabott ösvényen, ame­lyet az angol kormány aprólékos 4 pontossággal jelölt ki számukra. Azt már partralépésük pillana­tában belátták, hogy mosollyal az angoloknál semmit sem érnek el. így hát jóindulatú, szemlélő­dő álarcukat öltötték fel. S aztán egyszerre Hruscsev mester földhöz vágta az álarcot. De a bitang mindenit ennek a^c angolszász világnak, majd meg­mutatom én, milyen legény va­gyok . . .! — mondta és megmu­tatta. Ebből pedig rengeteget tanul­tak még azok is, akik idáig kö­zömbösen szemlélték a; két világ lélekzetállitó harcát. Hruscsev dühkitöréséből meg­tanulhatta a: világ, hpgy minden közönséges volta ellenére való­ban Hruscsev a szovjet világ fe­je. A kollektiv vezetés jelszava csak humbug. Az erő, a hatalom enjrek a_pókhitsu, .sümölcsös em­bernek a birtokában, van és Bul­­gányin, a “miniszterelnök” oly kis legény mellette, hogy gug­golni sem mer, ha Hruscsev or­dítani méltóztatik. Megtanulta a világ, Hruscsev önfeledt dühkitöréséből, hogy a szovjet békeszólamok a szap­panbuborékkal egyenlő értékű­ek. Ahogy a közönséges kapca­betyár módjára toporzékoló Hruscsev meg akarta zsarolni Angliát és a nyugati világot! Azt mondta, hogy Szovjetorosz­­ország most olyan rakétákat gyárt, amelyek a hidrogénbom­bát a világ bármelyik pontjára ledobhatják, tehát ezek alapján Angliának kutyakötelessége elő­nyös kereskedelmi szerződésbe lépni Moszkvával... Az angolok néma megvetéssel szemlélték a szovjet főembereket, amikor a szigetország partjaira léptek. A partralépés pillanatában sokan Előre az óra­mutatót! Vasárnap, április 29-én megkezdődik a Daylight Sav­ing Time nyári időszámítás. Szombaton este, vagy vasár­nap reggel ne felejtsük el az óramutatót egy órával előre vinni, mert vasárnap már a nyári időszámítás szerint megy minden itt, a keleti álla­mokban, a vasutak, repülőgé­pek, stb. kivételével, amelyek rendszerint Standard Time szerint nyomtatják ki menet­rendjüket. azt hitték, hogy a két moszkvai utas jelentős eredmény éket ér­het el Angliában. Az angol nép egyrészét esetleg áthangolják... Át is hangolták. Hrüscsev fara­gatlan viselkedése az angol nép néma megvetését leplezetlen un­dorrá, utálkózássá változtatta. Ez az angliai vendégeskedés mérlege. A nyugati világ közelről látta a szovjet vezéreket, álarc nél­kül. A történelmi tüntetés Újságolvasás közben bizonyá­ra sok ember figyelmét elkerül­te, hogy Hruscsev dühkitörését a vasfüggöny mögül menekült népek londoni tüntetése váltotta ki. Valami 50 ezer lengyel, uk­rán, balti és más nép menekült fiai vonultak fel az angol fővá­ros utcáin, némán, zárt sorok­ban. Hangos tüntetésre a rend­őrség nem adott engedélyt. De a menekültek vitték a zászlókat. Ott lengett a koronás-címeres magyar zászló is . . . Ez a néma tüntetés hozta ki sodrából Hruscsevet. Egyszerre elvesztette a fejét. Egyszerre handabandázni kezdett s átko­­zódni. A durva fickó mérges pukkancs módjára átkozódott s egyszerre megcáfolta az egész szovjet politikát. Nagy fárad­sággal Moszkvából sikerült elhi­tetni a világ egyrészével, hogy a kommunistáknak nincs bajuk a szociáldemokratákkal. Hrus­csev ordítozva vallotta be, hogy nem óhajt á másik marxista párt felé egyetlen jottányi en­gedményt sem tenni. Utálja őket és akik közüíök börtönben vannak, — noshát dögöljenek meg. A szovjetoroszországi zsi­dó kisebbség? Semmi köze hozzá senkinek! — ordította Hrus­csev. Eisenhower elnök légi el­lenőrzési terve? Majd bolondok leszünk bárkit is beengedni a hálószobánkba . . . Hruscsev az volt, akinek nem akarta mutatni magát. De amikor a némán tüntető menekülteket meglátta, egy­szerre elvesztette a fejét. S megmutatta az igazi Hruscse­vet, az igazi szovjet embert. Utazásuk elején a szovjet em­berek amiatt panaszkodtak, hogy az angol kormány nem akarja közelükbe engedni a né­pet. Távozásukkor nem akarták látni a népet. Elég volt nekik. Igen, a menekültek London­ban történelmet csináltak. Pesti humor A fegyvertelen pestieknek csak régi jó humoruk maradt meg. Csak ezzel harcolhatnak a gyűlölt rendszer ellen. És ez a fegyver nem él nélküli . . . A pesti Városliget szélén csu­­foskodó Sztálin szobrot a tél fo­lyamán bedeszkázták, hogy igy óvják a hideg ellen.-Amikor az­tán Hruscsev lepucskondiázta Sztálint, a jó pestiek igy nevez­ték maguk közt a szobrot körül­vevő deszka tákol mányt: Bla­mázs bátya kunyhója. Egy másik: Mint ismeretes, Rákosinak szokatlan méretű tökfeje van. Amikor a tanító feltette a kérdést: ‘Gyerekek, ki tudná lerajzolni Rákosi paj­tást ?” — a gyermekek kórusban kérdezték: “Szabad-e körzőt használni . , , ?” A májüs 12-re, szombat estére hirdetett new brunswicki nagy “magyar találkozó” iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg min­denfelé a magyarság köreiben. Nemcsak New Jersey-ből, de New Yorktól Philadelphiáig minden magyarlakta helyről so­kan készülődnek erre a most már valóban jelentős “magyar találkozónak” Ígérkező műsoros vacsorára, amelynék keretében, mint titkár, első Ízben köszönti személyesen is az itten magyar­ságot Báchkai Béla, az Ameri­kai Magyar Szövetség Washing­tont központja részéről. Az idők szava összefogásra s együttes, komoly, valósággal “nemzetmentő” munkára sürget és ha most, a tizenkettedik órá­ban sem értjük meg nagy össze­fogó szervünk, az Amerikai Ma­gyar Szövetség célkitűzését és nem támogatjuk azt igaz értel­me és értéke szerint, akkor hol­nap, már későn lesz . . .! Ez az alkalom tehát soha jobkor nem jöhetett Volna s a New Jersey állambeli, igazán jelentős számú magyárságnak soha jobb alkal­ma nem volt a felekezeti s talán kicsinyes elvi különbségeken fe-Mozrt és Liszt zon­gorái Magyar­­országon A budapesti Szabad Nép áp­rilis 12.-i közlése szerint hagy a valószínűsége annak, hogy rövi­desen megtalálják Mozart úti klavikordját — a zongora egyik ősformája — amely Haibel Já­nos zeneszerző és énekes révén került Magyarországra. Már az eddigi kutatások is kiderítették, hogy Mozart klavikordjának még Magyarországon kell len­nie. A készülő Mozart kiállítás rendezősége most általános nyo­mozást indított a zongora meg­találására. Ugyancsak a Szabad Nép közli április 10-én, hogy Pécsett megtalálták azt a zon­gorát, amelyet Liszt Ferenc mindig magával hozott pécsi hangversenyeire. Nyugati léggömbök Brailában A Mahart egyik uszályának matróza 1955 novemberben járt Brailában (Románia). Szemta­núja volt, amint az ottani pa­rasztok a partmentén megfog­tak egy lassan leereszkedő ylon­­ból készült kb. két méter átmé­rőjű, inkább lapos, mint gömg­­alaku ballont. A román rendőr­ség azonnal kiszállt a helyszín­re s lefoglalta a léggömböt. Az ott lévő parasztok elbeszélése szerint a léggömb mar kiürítet­te röpírattartó ládáját. (A Nemzeti Ellenallá.rí Mozgalom nyugatról küldött •'ujság-kihor­­dó” léggömbjeinek egyike volt.) KAPCSOLÓDJUNK BE min­denütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségei­be, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. mint most! Ez a május 12-iki találkozó, ami néhány lelkes ma­gyar ember komoly beszélgeté­séből “nőtte ki magát” nagyvo­nalú, szép reményekre jogosító értékes megmozdulássá, vala­hogy azt setjteti velünk, hogy még lesz ennek folytatása is; . . . még lesz alkalmunk a jövő­ben itt nagy magyar összefogás­ról, együttmunkálkodásról szá­molni be . . . A vacsorát, mint már megír­tuk, Hajdú Németh Lajos és családja vendéglője fogja készí­teni. A műsor összeállításáról és művészi rendezéséről Zilahy Sándor gondoskodik. Fellép az Amerikai Magyar Szövetség philadelphiai osztályának ifjú­sági tánccsoportja. Alkalmi é­­nekszámokat ad elő á new yorki magyarság bájos “csalogánya,” Vereczkey Kató. B. Leskó Jo­­lánka és Földessy Lilla, az ame­rikai magyarság kedvenceinek énekszámai, valamint Gruber Kató hegedümüvésznő (Somer­­villeből), Mild sits József (Beth­lehem, Pa.-béí),' Kátai Mihály (New Yorkból) fogják fellépé­sükkel gazdagítani és igazán magasnivó j uvá tenni az est mű­sorát. Az ének- és zeneszámokat Gödry Julia zongoraművésznő fogja kisérni. A trentolri Did­­renc Guszti cigányzenekara mu­zsikál a vacsora alatt és az es­télyt követő táncmulatságon. Május 13-ika Anyák Napja lé­vén, az édesanyák illő köszönté­séről is gondoskodik a rendező­ség. A fentiekből is látható, hogy a rendezőség figyelme nem csak arra terjed ki, hogy minél több magyart hozzon össze erre a ta­lálkozóra, hanem arra is, hogy a műsor valóban jó legyen, fe­lejthetetlen élményt jelentő le­gyen s méltó keretet adjon a ma­gyar összefogás, magyar együtt­­munkálkodás elindításának...! Külön meghívókat nem küld szét a rendezőség, e sorok utján azonban meghív mindenkit, aki úgy érzi, hogy egy ilyen magyar találkozóról nem szabad elma­radnia, egy ilyen szép elgondo­lásból kiindult, igazán magyar­­sziv-diktálta megmozdulásból nem szabad kimaradnia ... Ha ez most sikerül, ledöntöttük a képzelt válaszfalakat és akadá­lyokat s a jövőben New Jersey egész magyarsága előtt nyitva lesz az ut és lehetőség nyílik szép, nagyvonalú közös munkák véghezvitelére, “országos hí­rű” események megrendezésére . . . Ha pedig nem sikerül, — amit alig hiszünk — akkor a szomszédos államok magyarsá­gának szép, együttes munkájá­ban fogunk csak továbbra is gyönyörködni anélkül, hogy mi magunk a közös munkának vala­mi eredményét tudnánk itt fel­mutatni . . . A vacsora-jegy ára mindössze 2 dollár és elővételben már kap­hatók nemcsak New Bruns­wickon, a szokott helyeken, de Trentonban, Ámboy vidékén, Passaicon és más városokban is. Minden jel arra mutat, hogy május 12-én este New Bruns­wickon, a Szent László Hall-ban valóban nagy magyar találkozó lesz! Egyidejűleg Kruscsev és Bul­ganin angliai látogatásával, aZ Egyesült Államok központi tör­vényhozásának képviselőháza félreérthetetlen formában tett tanúságot arról, hogy rendület­lenül kitart a rabnemzetek fel­szabadítása mellett. Mintegy válaszul a széles körben megnyi­latkozott aggodalmaskodásokra, a James Richards, South Caroli­na képviselőjének elnöklete alatt működő képviselőházi kül­ügyi bizottság egyhangúlag pár­­tolólag terjesztette elő az alábbi törvényjavaslatot: 1) Sajnálatos tényként álla­pítja meg a törvényhozás, hogy a földkerekség számos országát és annak népét minősíthetetlen igazságtalanság sújtja; 2) az Egyesült Államok kor­mányok és népképviselete ezeket a méltánytalan fonákságokat nemhogy nem nézi jő szemmel, hanem óvakodik bármi olyat cselekedni, avagy olyan szerző­dést kötni, ami ezen igazságta­lanságok fenmmarádását a leg­csekélyebb módon is elősegítené, tartamát meghoszábbitaná; 3) ugyancsak leszögezi az Egyésült Államok törvényhozá-Baljós előjel Rákosi számára...- • ■_ .4" H v Cservenkov bolgár miniszter­­elnök bukása és a Kominform­­nak április 17-én nyilvánosság­ra hozott “felosztása” világszen­záció a Nyugat tájékozatlan közvéleménye számára, ,de ra­vaszul kiszámított propaganda­fogás azok szemében, akik a Szovjetunió és országonkénti helytartói igazi céljait és eszkö­zeit saját bőrükön tanulták megismerni. Ennek ellenére Tito nagy győzelmének számit mindkét esemény s már csak ez okból is igen kellemetlen ómen Sztálin leghűségesebb és legte­hetségesebb magyarországi ta­nítványa: Rákosi Mátyás részé­re. Budapesti kommunista körök­ben igen nyomott a hangulat. Hruscsev és Bulganyin londoni látogatása a koegzisztencia ba­rátságosabb légkörét kívánná biztosítani a Szovjetuniónak, nyilván a jelenlegi statusquo alapján,, apró látszatengedmé­nyekkel. Mert a rideg valóság: Magyarországon változatlanul sztálini kurzus érvényesül, a még önállóan gazdálkodó pa­rasztságra Rákosiék szinte ki­bírhatatlan nyomást gyakorol­­hogy behajtsák őket “önkéntes belépéssel” a kolhoszokba, — a munkásság bérét siralmasan alacsony színvonalon tartják, kizsákmányolását a normák ál­landó emelésével folytatják, börtönökben és deportációban ártatlan magyarok tízezrei síny­lődnek, köztük Mindszenty bíbo­ros is, s az “osztáiyidegennek” minősített értelmiségieket fizi­kai megsemmisülés fenyegeti. A rabország kénytelen kiizzadni a megszálló ,orosz hadsereg, a párt- és terrorappartáus költsé­geit s “árucsereforgalmi szer­ződések” leple alatt tűrni állan­dó gyarmati kizsákmányolását. Ez a hazai helyzetkép a legutób­bi világpolitikai események ide-; jen. . ) sa mindeme országoknak és né­peiknek elvitatlan jogát szabad­ságukhoz, önálló í állami életük­höz, nemzeti függetlenségükhöz, nemkülönben a határaikon túl, idegen közigazgatás alá kény­­szeritett testvérekkel való egye­sülésükhöz; 4) az orosz és kínai kommu­nizmus által megszállott terüle­tek sok-sok millió lakója való­sággal rabszolga-sorsra van kárhoztatva és teljesen ki ván szolgáltatva a szovjetrendszer kényürálmának; 5) az említett körülmények­ből kifolyóan az emberiséget ál­landóan egy újabb világháború fenyegti, jóllehet az Egyesült Államok kormánya és népe min­den tőle telhetőt elkövet a világ­­béke megmentésére; 6) minek következtében az Egyesült Államok kormányának elsőrendű kötelessége állándóan a,szabad világ lelkiismeretét éb­ren tartani á fenyegető vesze­delmekkel szemben; 7) miért is az amerikai kor­mányzatot erkölcsi kényszer sarkalja, hogy ne nyugodjék miidaddig, amig az igazság és a maradandó béke érdekében a szóbanforgó 'igazságtalanságok orvoslását elérve, a rabnépek felszabadulhatnak a jelén elnyo­matás járma alól. , Egyetlen ellenvetés nélkül ha­tározta’ ezekután él á washingto­ni képviselőház, hogy a kormány mindén1 olyan' irányú ténykedé­sét; hatékonyan támogatni fog­ja, amely a rabnemzetek felsza­badítását és alkotmányos önkor­mányzatát eredményezheti. To­vábbá minden olyan külpolitikai kísérletet eleve jóváhagy, ami békés eszközökkel igyekszik el­érni a leigázott nemzetek szov­jet-befolyás alóli mentesítését. A u ír • C 99 Kommiorm feloszlatása A vörösek bejelentették a kommunista párt moszkvai vi­lágszervezetének: a világ összes pártjait ellenőrző, magatartásu­kat megszabó Kominform fel­oszlatását. A budapesti Kossuth-rádió adása a Kominform feloszlatá­sát azzal indokolja meg, hogy “a szocializmus ma már elhagy­ta egyetlen országnak, a Szov­jetuniónak a kereteit és uralko­dó tényezővé vált az egész vilá­gon, ennélfogva megvan a lehe­tősége annak, hogy minden ál­lamban és minden területen tel­jesen önállóan lépjen fel.” Ez a megokolás megtagadása a sztá­lini jelszónak, a “szocializmus egy országban” szólamnak, amely azt hirdette, hogy miután a szocializmus egyedül a Szov­jetunióban valósult meg, min­den szempontot, bármely or­szágról legyen is szó, ,alá kell rendelni a Szovjetunió fennma­radása és emelkedése szempont­jának. Rákosi Mátyás tudvalevőleg vezető helyet töltött be a Komin­­formban. A közeli jövő fogja megmutatni, hogy a Kominform feloszlatása kihat-e magyaror­szági vezetők pozíciójára. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! Richards külügyi bizottsági •elnök után Alvin M. Bentley michigani republikánus képvi­selő — aki Mindszenty herceg­prímás meghurcoltatása idején budapesti amerikai konzul volt —■, hatalmas beszédben indokol­ta meg á “House Resolution 370” számú törvényjavaslatot. A magyarbarátságáról országo­san ismert Congressman Bent­ley beszéde után a 435 tagú kép­viselőház kimondotta a sürgős­séget és a rabnemzetek felszaba­dítását ismételten az Egyesült Államok mindenkori kormányá­nak a lelkére kötő 370-es tör­vényjavaslatot a szükséges két­harmad többségen jóval felül, azonnal meg is szavazta, • Az Amerikai Magyar Szövet­ség központi titkára személye­sen mondott köszönetét a képvi­selőház elnökének, a demokrata Sám Rayburn ; veterán texasi honatyának, úgyszintén Ri­chards külügyi bizottsági elnök­nek és Bentley főelőadónak. Ugyancsak kifejezte köszönetét a külügyi bizottság 32 tagjának, akik a felszabaditási törvényt ,nagv gonddaJ^ és ügyszeretettel _ készítették elő. Hivatali szeniö­­ritásuk sorrendjében a Külügyi Bizottság tagjai á következők: • DeŐiokraták James P. Richards (S, Caro­lina), Thomas Sí, Gordon (Ilii­­nois), Thomas E. Morgan (Pennsylvania), A. S. J. Car­nahan (Misáourí), Thurmond Chatham ,North Carolina), Cle­ment J. Zablocki (Wisconsin), Omar Burleson . (Tex.), Brooks Hays (Arkansas), Edna F. Kel­ly (New York), Thomas J. Dodd (Connecticut), Wayne L. Hays (Ohio), James G. Dono­van (New York), John Jarman (Oklahoma), Robert C. Byrd (West Virginia), Armistead I. Seiden, Jr. (Alabama), John L. Pilcher (Georgia), Harrison A. Williams, Jr. (New Jersey). Republikánusok Robert B. Chiperfield (Illi­nois, John M. Vorys (Ohio), Frances P. Bolton (Ohio), Law­rence H. Smith (Wisconsin), Chester E- Merrow (New Hampshire), Walter H. Judd (Minnesota), James G. Fulton (Pennsylvania), Donald L. Jackson (California), Karl M. LeCompte (Iowa), Edmund P. Radwan (New York), Albert P. Morano (Connecticut), Mar­guerite Stitt Church (Illinois) E. Ross Adair (Indiana), Wins­ton L. Prouty (Vermont), Alvin M. Bentley (Michigan). A megszavazott 370 számú képviselőházi javaslat Eisen­hower elnök biztosra várható aláírásával emelkedik a közeljö­vőben törvényerőre. Magyar vonatkozású szakaszait eredeti angol szövegben kívánatra bár­kinek megküldi az Amerikai Magyar Szövetség, 527 Mills Bldg., NW, Washington 6, D.C. Magyarok! írjunk köszönőle­velet minél többen saját kerüle­tünk képviselőjének, amiért sik­­raszállott Vasfüggöny mögötti véreink emberi jogaiért. Ha nyelvi akadaly forogna fenn, an­gol fogalmazásra kérjük fel az itt iskolázott ifjúságot, avagy kérjünk levélszöveget e lap szer­kesztősége utján a Szövetség központjától AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP A felszabadítás mellett szavazott a kongresszus ti / ,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom