Hiradó, 1956. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-07 / 23. szám

JhL Qntii- diunawdan, ‘YlciDApatisiA- fjcUiaoL euuL (publuJisuL in. fisüdtk. CünJbűif. VOL. XXXV. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. A jaltai konferencián Talán nem történt meg, . de megtörténhetett volna. Eszerint Hruscsev ez év feb­ruárjában a szovjet kommunis­ta párt huszadik kongresszusán elmondta nagy beszédét: gyil­kosnak, hatalmi őrültnek, kö­nyörtelen fenevadnak, politikai és katonai marhának nevezve Sztálint. Az elvtársak néma csendben hallgatták meg Hruscsev szó­áradatát s utána lelkesen tap­soltak, mint már ez minden vö­rös gyűlésen szokás. Ámde a másnapi posta egy le­velet hozott Hruscsevnek. Nem volt rajta aláírás, de az ismeret­len levélíró igen kellemetlen kérdést tett fel neki. “Ha ilyen jól tudták Hruscsev elvtárs, — szólt a levél, — hogy Sztálin tö­meggyilkos, a legnagyobb gaz­ember, akit valaha a föld a há­tán hordott, hát akkor te, Hruscsev elvtárs miért segítet­tél neki, miért tapsoltál neki egész életében? . . . Miért nem mondtad meg neki még életében mindezt . . .? Miért nem álltái fel . . Hruscsev a kongresszuson meglobogtatta a levelet. — Ki irta ezt a levelet nekem, elvtársak. Álljon fel az illető, válaszolni akarok neki. Néma csend. Senki sem moz­dul. Hruscsev körüljáratta tekin­tetét a teremben, majd igy szólt: — Látjátok, elvtársak, annak idején ezért nem álltam fel én sem . . . Most, hogy közzé tették Hrus­csev beszédét s a nyugati világ politikusai, diplomatái, újság­írói úgyszólván egyöntetűen megállapítják: Sztálin ugyan nincs többé, de a szovjet eszkö­zök pontosan ugyanazok marad­tak, mint az ő idejében, legfel­jebb mások vezényelnek a ki­­végző osztagoknak, mások írják alá a deportálási parancsot, — ezt az előbb elmondott történe­tet egyszerűen megmagyaráz­za. Mi itt nyugaton mindig tud­tuk, hogy Sztálin tömeggyilkos. Azt is tudtuk, hogy nem “bölcs vezér,” hanem könyörtelen dik­tátor. De Hruscsev ugyanilyen tömeggyilkos és ugyanilyen könyörtelen dik­tátor. S aki, feltételezhetően — Sztálinnak is adott egy lökést a pokol felé . . . Ez a diktátorok sorsa. Hrus­csevnek is ad majd valaki egy lökést, ugyanazon kapu felé. Taine, a francia történész mondja, hogy a forradalom fel­falja saját gyermekeit. Sztálin sokat felfalt közülük, most Hruscsev falta fel Sztálint, az­tán megy ez sorjában. S itt visszaemlékszünk egy másik, ezúttal hiteles törté­netre. A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. Hétfőn csak kb. d. u. 3-6-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-3791 (Ha nem kap választ, hívja: Liberty 8-1369) felvetődött a kérdés, mi törté­nik, ha a “Három Nagy” közül valamelyik meghalna ? Roose­velt és Churchill egymásra néz­tek és azt mondták, ők azt nem tudják, majd a demokrácia sza­bályai szerint az utód a helyük­re lép. Sztálin öntelten böfö­gött : “Én pontoáan tudom, hogy mi történik a halálom után.” Erre, ami most történt, alig­ha számított. Vagy talán igen? Állítólag Hruscsev is azon a lis­tán volt, akiket Sztálin mihama­rabb akasztófára akart juttatni. Ezt mondja legalább is Hrus­csev. Az ő szavára viszont nem adunk sokat. Valószínűbb az: szeretné elfelejtetni, hogy ő volt Sztálin elsőszámú cinkosa. Most viszont a mártír szerepé­ben szeretne tetszelegni. Hruscsev és Bulgányin amerikai látogatását most már “félhivatalosan” is behirdették. Az egyik amerikai hirsözlgálati iroda “washingto­ni értesülésre” hivatkozva bo­csátotta uj tára a kísérleti göm­böt. A kormány azt szeretné tudni, mit szól hozzá a nép? Az istenadta nép részéről nincs tiltakozás. Inkább fásult közöny tapasztalható. Talán azért, mert a “históriai látoga­tás” még túlságosan távolinak tűnik. Dulles - nincs elragadtatva a gondolattól. Szerinte a világbé­kének semmit sem használna az, ha Hruscsev és Bulgányin, a szokásos széles mosollyal betop­pannának Amerikába. Csak a vörösek malmára hajtaná a vi­zet. Propagandavonalon óriási módon kihasználnák. Ellenben Eisenhower elnök­nek tetszik a gondolat s kezdet­től fogva ő melengette. Az Elnö­köt az sem riasztja el, hogy Genfben csődött mondott a szemtöl-szembe találkozás. Elővezetjük hát a véres med­vét! Nagy cirkuszi mutatvány lesz. A legnagyobb, amit ember valaha látott, — the greatest show ever seen, — mert, sajnos, Amerkiában is érvényesül a ré­gi római tétel: kenyeret és cir­kuszt a népnek. Hál’Istennek kenyér van s im’ cirkuszról is gondoskodnak . . . VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­ti,ekünk is tavunkra lesz! Junius 20-án gyiilé­­sezik a Magyar Szövetség Az Amerikai Magyar Szövet­ség hét-tagu igazgatósága, ez­­idei elnökének, Suta Péternek meghívása értelmében az Ame­rican Life Insurance Associa­tion 40-ik közgyűlésével egyide­jűleg junius 20-ikán, szerdán délután 4 órai kezdettel tartja rendes évi gyűlését. Az igzaga­­tósági gyűlés színhelye az Am­bassador Hotel, Atlantic City, New Jersey. A gyűlés határoza­tairól részletes beszámoló jele­nik meg a sajtóban. Rákosi kritikája a vörös basákról (FEP) “Elszaporodtak a ba­­sáskodó, öntelt kiskirályok és velük együtt a karrieristák, talpnyalók, a fej bólogató Jáno­sok, akik nem egy régi elvtársat háttérbe szorítottak és megbán­tottak. Ilyen körülmények közt nem fejlődhet megfelelően a bá­tor kritika és önkritika, a párt­­mokrácia, a kollektív vezetés. Ugyanakkor erősödött minden téren a centralizáció s a helyi egyéni kezdeményezés helyét egyre inkább a felülről jövő uta­sítás foglalta el.” (Rákosi be­szédéből.) m “A v •' ' j A vörös kisisten megalázkodása (FEP) “Eddig mi a nagy nyilvánosság előtt legtöbbször általánosságban beszéltünk a nálunk eluralkodott személyi kultuszról. Ez nem elég. A való­ság az, hogy ezt a személyi kul­tuszt én magam is eltűrtem, sőt nem egyszer támogattam. Ezt azért is ki kell mondani, mert különben az elvtársakban az az érzés keletkezhetne, hogy ke­rülgetjük a dolgot, mint macska a forró kását.” (Rákosi Mátyás nyilatkozata, Szabad Nép, 1956 május 19.) A cél változatlan “Nálunk a falun még előttünk áll a szocialista mezőgazdaság, a nagyüzemi termelés teljes megvalósítása.” (Rákosi kije­lentése, Szabad Nép, május 19.) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a le . ot! A “CALSO” gazolin-állomások ajándékai A “CALSO” gazolin-állomások az idén is ilyen és hasonló gyönyörű képeket adnak ajándékba a vevőknek, a tavaszi és nyári hónapokban. 15 különböző szép, színes képből áll a sorozat, melyet összegyüjthetünk, ha Calso gazolint vásárolunk. A képeket a leghíresebb fényképészek ké­szítették s hátsó felükön magyarázó-szöveg van. Május 25-től minden héten egy másik képet kap a vevő ajándékba, 15 héten át. Bekeretezve, díszei a háznak ezek, de sokféle más módon is fel lehet használni a ké­peket. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY— 1956. JUNIUS 7. ÜJ VEZETŐSÉG AZ AM. MAGY. REFORMÁTUS EGYESÜLET ÉLÉN NT. BORSHY KEREKES GYÖRGY LETT AZ ELNÖK — NT. DARÓCZY SÁNDOR ÉS NT. BÉKY ZOLTÁN ALELNÖKÖK — FONTOS HATÁROZATOKAT HOZOTT A LIGONIERI KONVENCIÓ Király Imre pénztárnokot egyhangú lelkesedéssel válasz­tották vissza. Nt. Kecskeméthy József lett az uj titkár, Eszenyi László az uj számvevő “Üzenet magyar testvéreinkhez” Az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligo­­nier, Pa.-ban megtartott 25-ik rendes közgyűlése az alábbi szövegű üzenetet intézte az óhazában kommunis­ták rabságában szenvedő magyarsághoz: Magyarok, Testvéreink! Mi, a fennállása 60-ik évfordulóját ünneplő Amerikai Magyar Református Egyesület tagságát alkotó testvéreitek szólunk hozzá­tok. Először: Vallástétellel. Azzal, hogy eddigi hat évtizedes, sok­szor göröngyös utunkon egyedül csak Istenben nem csalatkoztunk soha. Mert Benne bíztunk, orcánkat megszégyenülni nem hagyta s a régi földről hozott vándorbotunk úgy virágzott itt ki, mint egykor az Áron vesszeje. Jó hinni! Azután szólunk a biztatás szavával. Tudjuk a ti dolgaitokat, türésteket, szenvedéseiteket, nyomorúságaitokat. Tudjuk, hogy amint egymásután gördülnek felettetek az évek és tornyosulnak a csalódások, úgy halványul Szivetekben a szabadulás felőli reménység. De egyről ne feledkezzetek el: az idő az Isten szolgája s emberekben csalódtatok csak nfem az Istenben, ő veletek van, ti Néki sok verebecskéknél drágábbak vagytok s veletek vagyunk mi: imádságunkkal, amely nem hull pernyeként vissza fejünkre; szavunkkal, amely messze ér; kezünkkel, amely segítségre van kinyújtva. Szószólótok vagyunk! Minket az Isten nem véletlenül helyezett ide. S hogy anyagilag most még nem tudunk jobban támogatni benneteket, azt rabtartóitok akadályozzák meg. És szólunk hozzátok kérő szóval. Ne engedjétek, hogy zsarno­kaitok éket verjenek közétek; sem felekezeti, sem pedig úgyneve­zett faji viszálykodásnak teret ne engedjetek. Egy nyomorúság­nak vagytok részesei; úgy fogjatok össze, mint az imádságra kul­csolt kéz, s mert megtanultátok, mi a robság: “amikor Isten elhozza szabadulástok idejét és fogjaitokat, mint patakokat a déli földön,” gondoskodjatok róla, hogy a szabad és független uj Magyarország életformája a krisztusi értelmezésű, az embert önmagáért megbecsülő demokrácia legyen. Szavunk a más földrészekre, más országokba szakadt, vagy kényszerült véreinkhez is szól. Levelek vagytok: rólatok olvassák el, hogy milyen az a nép, amiből származtatok. Követek vagytok: fajtátok igazságának képviselői, védelmezői, s viselkedésietektől függ, hogy tudtok-e barátokat szerezni, vagy nem. Arra kérünk benneteket, ne csapásnak tekintsétek számüzetéstek esztendeit, hanem kiváltságnak és áldásnak. Alkalomnak arra, hogy a maga­tok értékeit megbizonyitsátok s á jövendő magyar élet Isten sze­rinti építésére több tudást és tapasztalatot szerezzetek. Vallástétellel kezdtük, vallástétellel végézzük. Valljuk, hogy Istennek velünk, magyarokkal célja van s mert célja van hisszük, hogy népünket megőrzi, országának szabadságát visszadaja. Ezért imádkozni, ezért cselekedni, mig élünk, meg nem szűnünk. Isten minket úgy segéljen! Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület 25-ik rendes közgyűlése junius 1-én, pénte­ken délután egy korszakot zárt le az egyesület történetében, amikor 25-évi hűséges, odaadó szolgálat után Nt. Dr. Újlaki Ferenc elnök helyére a 20 éven át titkárként szolgáló Nt. Bor­­shy Kerekes Györgyöt válasz­tották, a titkári hivatal vezeté­sére pedig a közgyűlés bizalma Nt. Kecsekeméthy Józsefet, a ligonieri Bethlen Otthon eddigi igazgatóját állította. Király Im­re pénztárnokot ellenjelölt nél­kül, nagy lelkesedéssel válasz­tották vissza állásába, mig a számvevői tisztségre az állását 20 év óta betöltő Nt. Vasváry Ödön számvevő helyére Eszenyi László titkári hivatalnokot vá­lasztotta meg a közgyűlés. A központi tisztviselők meg­választása után a vezértestület tagjainak választása követke­zett, melynek eredményeképen 1957 márpiafi 15-től kezdve az egyesület vezetőségében még a következők fognak helyet fog­lalni : Nt. Daróczy Sándor (Carte­ret, N. J.) első alelnök, Főt. Béky Zoltán főesperes (Tren­ton, N. J.) második alelnök, ve­zértestületi tagok pedig, New York-i kerület: Siposs István (Buffalo), pót-tag Nt. Böször­ményi István (Bridgeport, Conn.), — Trenton-i kerület: Molnár József (Passaic, N. J.), pót-tag Varga István (Roeb­­ling, N. J.), Nt. Szathmáry Ber­talan (Long Branch, N. J.), pót-tag Megyesi Géza (Carte­ret, N. J.), -— Pittsburgh-i ke­rület: Nt. Nagy Lajos (Mc­­keesport, Pa.), pót-tag Lénárt András (Pittsburgh, Pa.), Szűcs Béla (Sharon, Pa.), póttag Re­zes Mihály (Duquesne, Pa.), — Ohio-i kerület: Palágyi Zsig­­mond (Elyria, O.), pót-tag Nt. Daróczy Mátyás (Cleveland, O.), Nt. Dr. Szabó István (Cle­veland, 0.), pót-tag Lázár Jó­zsef (Lorain, O.), — Chicago-i kerület; Veszprémi Géza (Det­roit, Mich.), pót-tag Nt. György Árpád (Chicago, 111.). * * ❖ A Református Egyesület, ala­pításának 60-ik jubileumi évé­ben tartott közgyűlése 5 nap alatt folyt le s nagyszerű mun­kát végzett. A közgyűlés alkotó tagjai: 78 igazolt delegátus, a négy köz­ponti tisztviselő és a vezértes­tület 8 tagja, tanácskozó tagok pedig az egyesület jogtanácsosa, főorvosa, számfejtője, a Bethlen Otthon igazgatója és felügyelő bizottsági tagjai, valamint a be­hívott szervezők voltak. Örömmel hallgatta a közgyű­lés a tisztviselők jelentéseit, amelyek 4 esztendő rendkívül sikeres eredményeiről számol­tak be, úgy vagyoni gyarapodás, mint taglétszámszaporulat te­kintetében. Óriási tapsviharral fogadta a közgyűlés Borshy Ke­rekes György titkár jelentését a hét hónapon át folyt tagszerzési versenyről, mely idő alatt közel 2 és félmillió dollárnyi uj bizto­sítást írtak. Mememlékeztek a még életben levő három alapitó tagról (özv. Danch Mihályné, Traveskyn, Pa.; Matyók Pál, Toledo, O. és Bodnár Andrásné, Bridgeport, Conn.), akiknek vi­rágcsokrot és a 60-ik évforduló alkalmából egyenként 60 dollárt küldött a közgyűlés. A különböző bizottságok je­lentései során több fontos uji­­tást célzó rendelkezést hozott a közgyűlés. A jövőben $250.— tói $25,000.—ig ad biztosítást az egyesület, 16 évestől 55 éves korig, balesetbiztosítást pedig $10,000-ig és ezen tulmenőleg még $25,000 “term” biztosítást is vehet ki a tag. A központi tisztviselők fizetését évi $10,-000-ra emelték fel, az alelnökök és vezértestületi tagok tisztelet­diját pedig évi $400-ra. A szer­vezők javadalmazásának eme­lését, valamint az egyesület al­kalmazottainak fizetésemelését és özvegyeik segélyezésének ügyét jóakaratulag utalta a ve­zértestület elé a konvenció. Az ügykezelők kollektálási diját, valamint a tagszerzési jutalékot kb. 22%-al emelték fel. A tiszt­viselők és alkalmazottak részére élet-, baleset- és betegségi-bizto­sítást vesz ki az egyesület. Nt. Dr. Tóth Sándor nagyha­tású beszéde nyomán közgyűlés $1,000 adományt szavazott meg a Nándorfehérvár-i győzelem emlékére a mai Belgrádban építendő magyar református emlék-templom alapjára. Szentmiklóssy Pál, az egye­sület egyik legtevékenyebb szer­vezője 20 éves hűséges munkál­kodásának elismeréséül köszö­netét és 500 dollár jutalmat sza­vazott meg a közgyűlés. A közgyűlés táviratban üdvö­zölte az Egyesült Államok elnö­két, Pennsylvania állam kor­mányzóját és Nt. Daróczy Sán­dor alelnök szövegezésében drá­mai üzenetet küldött a vasfüg­göny mögött elő magyarsághoz, valamint egy átiratot készítet­tek az amerikai protestáns kö­­zületekhez. Pénteken, a közgyűlés utolsó napján került sor a tisztikar és a *vezértestület tagjainak vá­lasztására, Nt. Daróczy Mátyás korelnöklete mellett. A közgyű­lés határozata értelmében ezút­tal nyolc vezértestületi tagot választottak a tisztviselők és a két alelnök mellé. A titkos sza­vazással megejtett választás után Nt. Dr. Tóth Sándor feles­kette a megválasztottakat s imádsággal és a zsoltár hang­jaival zárult az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület gaz­dag eredményeket számbavevő és az egyesület jövőjét erősen szem előtt tartó 25-ik nagygyű­lése. Az uj washingtoni magyar követ A budapesti Kossuth rádió május 30.-i közlése szerint Kos Pétert nevezték ki Szarka Ká­roly helyébe Magyarország wa­shingtoni követévé és az UN-hez akreditált állandó delegátussá. Kos Péter eddig Indiában kép­viselte a bolsevista Magyaror­szágot. Eszterházi Pál. szabadon A London Observer jelentése szerint az egykori magyararisz­tokrácia több ismrt tagja: igy az Eszterházy család hercegi ágának feje: Esterházy Pál, akit Mindszenty bíboros ügyé­ben ítéltek 15 évi fegyházra, to­vábbá Pallavicini György és egy Pálffy gróf is kiszabadul­tak a börtönből, amnesztiát kaptak. A lap hire szerint a ki­szabadult szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők értekez­letet tartottak, melyen a kor­mány ajánlatát tárgyalták, hogy vegyenek részt a politikai életben és támogassák a rend­szert. (Romániában igy tett Ta­­tarescu volt miniszterelnök, aki szintén amnesztiával jött ki a börtönből.) A nyíregyházi gim­nazisták is “tisz­togatnak” A nyíregyházai Kossuth-gim­­názium DISZ szervezetének több besúgóját utolérte a vég­zet az elmúlt hetekben. A diák­­szervezet egyik alattomos besú­góját, Sárpi Ilonát, a sötétség leple alatt ismeretlen tettesek feltartóztatták, lefogták és fejét kopaszra nyírták. A DISZ szer­vezet másik három gimnazista tagját ugyancsak az éjszakai órákban ismeretlen tettesek megtámadták es alaposan elver­ték. A “lincselés” után mind­három besúgót a kórházi ambu­lanciára szállították. Szabad magyar parlamentet - követelnek? Május 6 óta érdekes cikkek jelennek meg a budapesta kom­munista sajtóban. Eddig szám­­szeririt négyben azt kérik egyes kommunisták, hogy a parlamen­ti élet hagyjon fel a formalitás­sal és tegyék lehetővé, hogy ott élő vita alakuljon ki és bírálatot is lehessen hallani, nemcsak di­cséretet. Hogy ezek a- cikkek csupán propaganda célt szolgál­nak-e, vagy lesz némi foganat­juk, azt majd meglátjuk. Egy dolog azonban figyelem­re méltó. Ez pedig az, hogy a hazai demokratikus téneyzők is, felfigyelve erre az uj hangra, valószínűleg itt-ott kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy ahhoz, hogy a parlament­ben élő vita alakuljon ki, olyan parlamenti képviselők is kelle­nek, akiket a nép szabad válasz­tással küld be az országgyűlés­be. Lehetséges, hogy ezek a han­gok úgy a parasztság, mint a munkásság körében is elhang­zottak, mert a budapesti Kos­­suth-rádió május 21-i adásában élesen tiltakozik az ilyen felfo­gás ellen és többek között ezt mondta a rádió-magyarázó: “Mi nem vitatkozunk a Pfeif­fer- és Sulyok-párti tagokkal, az ellenzék képviselőivel, akik olyan eszméket hirdetnek, ame­lyek a nép számára ellensége­sek.” No lám, még hol vagyunk a parlamenti vitától és a kom­munisták maris idegesen taszít­ják vissza azokat, akik valóban tudnának egy kis élő vitát kiala­kítani. , AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLf polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom