Hiradó, 1955. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-07 / 27. szám
Kovács Béla él Annyiszor keltették halálhírét és most egy szenzációs értesülés szerint Vladimir szovjet város börtönében raboskodik á háború utáni Magyarország Kisgazdapártjának főtitkára. Olvasóink közül bizonyára kevesen emlékeznek erre a névre: Kovács Béla. Pedig annak idején nagy port vert fel tragikus esete, a világlapok is hatalmas cikkekben számoltak be harcáról és végül bukásáról. Egyike volt azoknak, akik nem akartak megalkudni a Szovjettel. Ezért kellett elbuknia. Nem akarjuk itt leírni az előzményeket, nem akarunk régi sebeket felpiszkálni, mert ennek a lapnak nem feladata ez. Kovács Béla 1947-ben már túlságos nagy szálka volt a moszkvai főmogulok és budapesti helytartói szemében. Vörös fogdmegek mentek érte és azóta tisztességes magyar ember nem látta Kovács Bélát. Mindenki meg volt győződve, hogy az embertelen kínzást nem élhette túl. Most aztán váratlan fordulat következett be. Egy osztrák politikai foglyot szabadonbocsátottak Vladimir szovjet városból. Bécsbe érkezése után egy újságírónak elbeszélte, hogy együtt raboskodott Kovács Bélával. Ebből az elbeszélésből tud juk, hogy mi is történt a Kisgazdapárt főtitkárával, miután a vörös pribékek markába került. Fél évig egy budapesti börtönben őrizték. Még a madár se juthatott be hozzá. Minden nap és minden éjjel kínozták. Aztán átvitték Sopronba, ahol szintén félévet töltött. A sok kínzás nem törte meg az erős testalkatú Kovács Bélát, de uj börtönében — ez már Ausztrában volt — azt mondta kínzóinak, hogy bármit aláir, csak hagyják már békén. Aláíratták vele, hogy Amerikának kémkedett, Róma szolgálatában állt és igy tovább. Ausztriában négy évet töltött a világtól elzárt börtönében és aztán egyszerre repülőgépre ültették és a Szovjetunióba szállitották. Az Ural környékén raboskodott és kinzqit csak arra kérte, hogy állítsák magyar bíróság elé. Kérésének nem tettek eleget, mert a budapesti vörös kormány nem merte megkockáztatni még a népibirósági tárgyalást sem. A vladimiri börtön a legutolsó stáció, de közben már volt egy rabkórházban, hol nincs egyetlen orvos, sem műszer. Ha valakinek — például — lefagyott az ujja, levágták egy bicskával. Kovács Bélának felesége él Magyarországon. Férjéről 1947 óta nem hallott semmit. Ennyi dióhéjban Kovács Béla története. Nem teszünk hozzá semmit, nem mondunk véleményt, hiszen az olvasónak meg van a maga véleménye. Táncol a szovjet medve Erőltetett vidámsággal, szapora cammogással táncra illegeti magát a vörös medve. Ilyet még nem látott á világ és a hiszékeny nyugati ember nagy élvezettel szemléli a szokatlan mutatványt. Hruscsev maga mellé vett úgy féltucatnyit a szovjet főhatalom nagyobb birtokosai közül és átrándult az amerikai nagykövetségre egy kis eszmecserére és hamisítatlan whiskyre. Hruscsev maga köré gyűjtötte az újságírókat és beszédet mondott. Nem gyűlöli ő az amerkiait — mondta, — ellenkezőleg, puszipajtásának tart minden yankeet és ahogy a pálinkáspoharak ürültek, még ennél cifrábban is kifejezésre juttatta Amerika iránti hő szerelmét. Furcsa volna, ha akadna Amerikában ember, aki ne örülne ennek a nyílt szerelmi vallomásnak. Az amerikai ember meg van győződve, hogy a szovjet vérmedve alapvető változáson esett keresztül és ezután már csak táncolni fog a világ mulattatására. A washingtoni kormány tagjai is el vannak büvülve. Csak semmit sem tenni, ami megtörhetné a varázst — ez most a jelszó. Nehogy előhozzuk a középkeleteurópai rabnépeket, mert akkor a medve újra dühöngeni kezd, márpedig ez a táncoló mackó annyival üdítőbb látvány . .. Hát imigyen érkezünk el lassan a genfi konferenciához. Addig még a medve néhány látványos bemutatót rendez, hiszen semmibe sem kerül és az amerikaiaknak nagyon tetszik. Néhány lépés a sakktáblán A ‘Nagyok” genfi konferenciájára különben mindenféleképen készítik elő a “hangulatot.” 1. Adenauer nyugatnémet kancellár kijelentette, hogy kész Moszkvába menni. 2. Egy másik bejelentkezett moszkvai utas: Tito, a jugoszláv vörös marsall. (Mindkét kilátásba helyezett utazásra a nyugati hatalmak áldásukat adták.) ) ) 3. Eisenhower elnök még szebbnek találja a “kilátásokat,” mint eleinte hitte. A Pravda teljes egészében közli a derűs elnöki nyilatkozatot. Szóval csupa jó hírek vannak. Mindenki boldog. Csak éppen a vasfüggöny mögötti százmillió ember nappalja és éjszakája gyötrelmesebb mint valaha. A mór mehet Ezúttal a mór Hegedűs, akit röviddel ezelőtt Rákosi kiemelt a szürkeségből. A budapesti kormány miniszterelnöke lett. Most egyszerre nincs szükség rá és a háj fejű diktátor félrelöki. Nem hullat érte könnyet senki. SZEKFÜ GYULA MEGHALT A budapesti ossuth-rádió június 28-,-i adása rövid hírben közli, hogy “S ekfü Gyula egyetemi tanár, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a neves történettudós, hosszú szenvedés után meghalt.” Szekfü Gyula halálával az egyik legnagyobb magyar történet-tudós távozott el az életből, akinek a legutóbbi években történt politikai szereplése azonban : ne mvolt szerencsés. MAGYAR TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Szövetség az egyetemes magyar érdekek érvényre juttatásán fáradozik. Cime: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. Szétkapkodta a Szövetség aláiréiveit Sen. Knowland amerikai hallgatósága A “Foundation to Defeat Communism” nevű szervezet a főváros központjában levő Washington Hotel-ben bankettet rendezett William Fife Knowland californaii szenátor, a felsőház külügybizottságának ve- i zető tagja tiszteletére. Ez alkalomból kerültek először kiosztásra több száz főnyi előkelő amerikai közönség körében az Amerikai Magyar Szövetség aláiróivei, melyek szövege a következő : “Párisban 1947-ben békeszerződést írtak alá a győztes nagyhatalmak. Eszerint Oroszország kötelezte magát arra, hogy Ausztria kiürítésével egyidejűleg Magyarország területéről is kivonja csapatait. A Szovjet azonban azóta erőszakos eszközökkel kommunista bábkormányt ültetett a magyar nép nyakára és különböző csalásokkal igyekszik kijátszani az ország kiürítésére vonatkozó kötelezvényét. Alulírottak, mint az Egyesült Államok szabad polgárai tiltakozunk a magyar nép további bilincsre kárhoztatása ellen. Tiltakozunk már azért is, mert a Magyarországot hatalmukban tartó vörös terroristák arcátlanul Amerika-ellenesek és egyúttal állandóan veszélyeztetik, a magyarság elnyomásával is, a világbékét.” A Foundation to Defeat Communism nemcsak magáévá tette, hanem tagjai között kiosztotta az AMSz aláiróíveit. A díszvacsora ünnepeltje, Knowland szenátor pedig többek között az alábbi magyar vonatkozású kijelentéseket tette, hatalmas külpolitikai beszéde során: “Senki se tartson attól, hogy az Egyesült Államok bedől az orosz kormány legújabb békefuvalmainak és belenyugszik a Vasfüggöny mögötti népek jelenlegi szánalmas sorsába. Minden gondolkodó amerikai államférfiú tisztában van azzal, hogy a bolsevista leopárd színeit hiába mázolták át: az még nem változott ártatlan cicává, ha nyájasan dorombol is. Amerika semmiesetre sem fogja 3,600 mérföldre visszavonni csapatait és repülőgépeit az óceán innenső partjára, ,cserébe azért, hogy. az oroszok pár száz mérföldnyi területsávot esetleg hajlandók lennének ezért ‘semlegesiteni’. Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter kezét éppen azért nem akarja semmi irányban megkötni a törvényhozás, hogy szabadon vethessék fel a négyhatalmi konferencián a világpolitika legsúlyosabb kérdéseit ; ezek közül az egyik legfontosabb a leigázott nemzetek felszabadításának gondja. Nem lehet megelégednünk azzal, hogy az eddigi hidegháborút most egyszerre ‘forró békével’ akarják felváltani a kommunisták— anélkül azonban, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében lényeges engedményeket tennének. Ha az Orosz nem hajlandó kivonulni a Vasfüggöny mögül, úgy az Egyesült Államok méltán követelhet ezeken a területeken nemzetközi felügyelet alatti népszavazást annak megállapittatására, hogy a lakosság tényleg belenyugszik-e az őt szipolyozó kommunista uralomba. Az Egyesült Államok felelős vezetői mély rokonszenvvel fogják júliusban felkarolni Géniben a magyar és más, kommunista szolgaságra kárhoztatott népek szabaddá tételének ügyét. Amerika nem nyugha*tik mindaddig, amig a keleteurópai nemzeteket vissza nem segíthette a független államélethez” — fejezte be óriási taps között beszédét Knowland szenátor, külpolitikánk egyik legbefolyásosab i rányitó ja. Amerikai 'kémeket' tartoztattak le Magyarországon (FEP) A Népszava junius 25-iki száma közli a belügyminisztérium jelentését, amely az alábbiakat tartalmazza: . A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma, az utóbbi időben, hazafias lakósok segítségével amerikai kémek és diverzánsok néhány csoportját leplezte le és vette őrizetbe. Az őrizetbe vett kémek és diverzánsok ügyében a vizsgálat folyik . . . Szilárd Sándor, Jakab Ferenc és társai, valamint más amerikai kémek és diverzánsok őrizetbevétele alkalmával az államvédelmi szervek lefoglaltak amerikai gyártmányú fegyvere-Czapik Gyula egri érsek külföldön A Helsinkiben tartott “Békevilágtalálkozón” a magyar kommunista kormány is nagy küldöttséggel képviseltette magát. A delegávió vezetője Andics Erzsébet volt. Nem kis meglepetésre a küldöttségben dr. Czapik Gyula egri érsek is ott található, aki “a Béke-Világtanács meghívására” ment ki, természetesen a kommunista küldöttséggel együtt. Mindszenty kardinális emlékezetes külföldi útja óta ez az első eset, hogy a magyar katolikus püspöki kar közül valaki elhagyhatta az országot. Czapik latin nyelven szólalt fel és a budapsti Kossuth-rádió junius 23-i híradása szerint “félreérthetetlenül állást foglalt a nemzetközi tárgyalások, valamint a H-bomba és a tömegpusztító fegyverek eltiltása mellett . .. Szónoki erővel idézte fel népünk hatalmas eredményeit az újjáépítésben . . .” A Népszava junius 24-i hire szerint Czapik beszédében kiemelte, hogy a rendszer “alkotmányba iktatatta a vallás és lelkiismereti szabadságot . . .” (Ez igaz, Magyarországon a vallás és lelkiismereti szabadság az alkotmányban meg van, csak a gyakorlatban hiányzik annak megvalósulása.) két és lőszert, a külföldi kémközpontokkal való titkos összekötetéshez használt vegyszereket, hamis iratokat, külföldi valutát stb. Az őrizetbe vett kémeket és diverzánsokat a CIC nevű amerikai kémszervezet és az úgynevezett ‘Szabad Európa Rádió’ imperialista propaganda és kémszervezet szervezte be és részesítette különleges kiképzésben, a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára.” A kommunista híradás szerint tehát ismét egy nagy kirakat-per van előkészületben. Nagyon nyugtalan 1 ehet a rendszer, ha most, a julius 18-i nemzetközi értekezlet előtt, ilyen perekkel kénytelen a magyar népre ismét újabb megfélemlítő hatást gyakorolni. UJ, OLCSÓBB MAGYARORSZÁGI CSOMAG-VÁMJEGYEK díjmentes tértivevényeket rendszeresít az IKKA, ami minden bizonnyal a közönségnek nagyobb biztonságot nyújt és sok panasznak és reklamációnak fogja elejét venni. Azok számára, akik további információért közvetlenül óhajtanak Mr. Brownfieldhez fordulni a csomagküldések dolgában, itt adjuk a címet (amit lapunk más helyén a hirdetésben is megtalálnak) : 62 William St., New York, N. Y. (Telefon WHitehall 4-3355.) Független Református Magyar Nap Most vasárnap, julius 10-én a Varady Grove-ban, Fordson A perth amboyi Független Magyar Református Egyház szokásos évi nagy piknikje most vasárnap, julius 10-én lesz a Fords-i Várady’ Grove-ban, amelyre nemcsak az egyház népe, de közeli és távolabbi vidékekről sokan készülődnek. A zenét a Kára-Németh Testvérek hires rádió-zenekara szolgáltatja, ami már egymagában véve is a siker, jó hangulat és igazi magyar mulatozás Ígérete. Az ízletes magyar ételeket az egyház asszonyai készítik ott a helyszínen és mindenféle nagyszerű hüsitőkről is gondoskodtak. A vasárnapi Református Magyar Nap nagy találkozója lesz az itteni magyarságnak a Várady farmon, ahol esős idő esetére is van fedett helyiség. Parkoló hely is van bőven. Aki egy kellemes napot akar eltölteni vasárnap, jó társaságban, jó magyarok között, legyen ott ezen a szabadtéri mulatságon . . . nem fogja megbánni! Az amerikai magyarság azon részének, mely ruha-csomagokkal szokta magyarországi hozzátartozóit és barátait segíteni, végre jó hírrel szolgálhatunk. Brownfield József, aki az Egyesült Államokban az ilyen csomagok vámmentesitésére szolgáló jegyeket árusította, hivatalos értesítést kapott Magyarországról, hogy a vámjegyek árát leszállitját. Eszerint a kizárólag használt ruhaneműeket tartalmazó csomagoknál felhasználható vámj egyek ára az eddigi 1 dollár helyett 58'és fél cent lesz fontonként, azaz kilogramonként $1.30. Brownfield József hosszú hónapokon át dolgozott azon, hogy a használt holmik vámtételét méltányosabban állapítsák meg. Fáradozásának eredményeképen néhány héten belül kaphatók lesznek az uj, mérsékelt áru vámj egyek. Az eddigi fontonként 1 dollár áru vámjegyek továbbra is érvényben maradnak uj holmik vámmentesitésére. Mr. Brownfieldtől megtudtuk azt is, hogy mostantól kezdve a vidéki címekre küldött IKKA csomagok átvételéről a címzett sajátkezű aláírásával ellátott Őszinte szóváltás Jávor Pállal Irta: KÁRA PÉTER A második-generációs magyarok közül én találkoztam először Jávor Pállal, aki partraszállása után rövid időre New Brunstviekon telepedett le és akivel a mai napig és remélem még nagyon sokáig, a legmelegebb barátság szálai kötnek össze. Jön a házunkhoz, mint fogadott fia a családnak és érezzük, hogy szeret bennünket és szereti a new brunswickiakat, mert mint ő mondja, “Nem Brunswick nekem az amerikai szülővárosom és a népe az én népem.” Most, hogy a 30-éves színészi jubileumát készíti elő Sárossy Mihály színigazgató, aki sok szép előadást mutatott be az amerikai magyarságnak, elővettem az én Jávor Pali barátomat, mikor utoljára nálunk volt és őszintén megkérdeztem, őszinte szót várva, hogy mit érez 30 éves színészi múlt után. — Nézd csak, Péterkém — mondotta — azok a magyarok, akik maholnap 9 éve olvassák a cikkeimet az amerikai magyar újságok hasábjain, már ismerik stílusomat s tudják, ha magam is vagyok cikkeim hőse, azért még sem a saját személyemmel foglalkozom, hanem csak részese vagyok az írásban megörökített történetnek. Hát most én eltérek az írástól, eltérek a stílustól és ez egyszer saját magam köré fogom építeni az elmondani valómat. Hiszen mindenkinek az életében adódott olyan alkalom, amikor valami rendkívüli történt vele. — Az én életemben — folytatta Jávor — most fog történni velem valami olyan nagy dolog, valami olyan nagy esemény, ami eddig nem történt meg és ami soha többé az éle-, temben nem fog előfordulni. Ez az én 30 éves színészi jubileumom. Most van az első alkalom, hogy 30 éves színészi működésem után egy kis időre megállók kiszusszantani magamat és vissza lapozom lelkem színes könyvtárában a nevetősre kunkorodott, vagy sírástól átázott emlék-lapokat, hogy vájjon jó munkát végeztem-e? Adtam-e eleget szivem terített asztaláról azoknak, kik éhesek voltak a magyar kultúrára, a magyar szóra, a magyar dalra. Elmondok őszintén mindent magamról, hogy az életem nyitott könyv legyen az amerikai magyarság előtt és aztán ők döntsenek, hogy érdemes-e Jávor Pálnak megünnepelni a színházi birodalomban eltöltött 30 esztendőt. — Én kereken 30 év előtt kaptam meg a szinész-diplomámat és az ég kárpitját döngetve, érces, fiatal hangommal helyet kértem, követeltem magamnak a magyar színpadon. Felkapaszkodtam Thália szekerére és nem hagytam onnan magam leszorítani, mig csak ennek a szeszélyes istennőnek kegyeltje nem lettem. Csortos Gyula adta az első szerződést a kezembe és igy két évig a pesti Renaissance színház tagja voltam. Mint kezdőnek, kevés szerep jutott nekem és amellett kicsik is voltak azok, tehát leszerződtem Székesfehérvárra szerelmes színésznek. Négy évig játszottam vidéki városokban. “Szédült pillangónak éreztem magam, aki megrészegedett a magyar nyelv virágos rétjein” — ezt mondottam egyszer egy újságírónak Pesten, aki azt kérdezte tőlem, hogy hogyan éreztem, mikor vidéki színész voltam. És igy is volt, mert aki érzi is és nemcsak mondja a gyönyörű magyar szavakat, annak le kell részegedni azoknak szépségétől. A vidéken töltött négy esztendő alatt a legjobb tudomásommal szolgáltam a magyar kultúrát és megismertem a színházat kedvelő vidéki magyarság magyar szóért és magyar dalért rajongó lelkét. — Szegedről a pesti Magyar Színházhoz szerződtem és onnan az előkelő Vigszinházhoz. Itt már erős szárnyaim nőttek az irodalmi magasságok elérésére és mikor az ország )első színházát, a budapesti Nemzeti Színházat újjászervezték, én voltam az első, akit felszólítottak a Kultuszminisztériumból — Párisban hívtak fel telefonon, mert ott jártam akkor, — hogy három évre szerződhetek az ország első színházához, ha a szerződést aláírom. Nagyon boldog voltam és 10 sikerekben gazdag esztendőt töltöttem el annak világhírű színpadán. Ha időm és a Nemzeti Színház munkarendje engedte, akkor vendégszerepeltem. Játszottam drámát, vígjátékot, operettet. Énekeltem, sőt még táncoltam is, ha kellett. Persze a szinházoií kívül filmekben is játszottam. — Az első magyar hangos filmben Eggerth Márta és én voltunk a főszereplők. A cime: “Csak egy kislány . . .” Az idő: 1928. Az akkor induló magyar hangosfilmgyártásnak állandó munkatársa voltam és az itt is elért sikereim igazolása az, hogy 78 magyar filmnek voltam a főszereplője. De játszottam három német film-főszerepet és két olasz nyelvüt is. A magyar filmeken keresztül ismert meg Amerika magyar szinházkedvelő közönsége és ezt egy régi jó barátomnak, Szenes Dezsőnek, a Danubia filmkölcsönző igazgatójának köszönhetem, aki a kapható Jávor filmeket mind bemutatta Amerikában. Amikor a komisz idők előszele fujdogálni kezdett Magyarországon, bízva Istenben és Amerikában ■—ide jöttem, hogy itt folytassam azt, amit Magyarországon abba kellett volna, hogy hagyjak — a magyar szó áplását. — Ez, Péterkém, az én színházi életem története dióhéjban. A színházi 30 évemből majdnem 10 évet, tehát egyharmadát, az amerikai magyarság között töltöttem el. Amerikában 17 magyar színházi turnénak a főszereplője voltam. Utaztam esőben, hóban, sárban, napsütésben. Lelkemből hirdettem a magyar szót és énekeltem a magyar dalt. És most itt vagyok a 30 éves színészi jubileumom elő(Folyt, a 2-ik oldalon) Szerkesztőnk vakáción Diénes László, lapunk szerkesztő-tulajdonosa, feleségével és négy gyermekükkel julius 9- én néhány heti vakációra a hegyekbe megy pihenni. Távolléte alatt bármilyen a lapot érintő ügyben központi irodánk is rendelkezésre áll. Cim: 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. (Tel. CHarter 9-3791) i
