Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-24 / 12. szám

Jalta rossz emléke visszajár Azt mondhatnék, hogy tul­­nagy a csatazaj a jaltai konfe­rencia titkos iratainak közzété­tele alkalmából. Washingtonban a honatyák táborokra oszlottak és különféle nézetek alakultak ki. Ilyenek, vagy olyanok a né­zetek, — de Jaltát senki sem vállalja, függetlenül attól, hogy demokrata, vagy republikánus párti szenátorról, vagy képvise­lőről van-e szó. Jaltát meg nem történtté kel­lene tenni, de nem lehet. Jaltát el kellene felejteni, -r­­még ezt sem lehet. Washingtontól Londonig és Londontól Moszkváig viharza­­nak a kedélyek és mindenki mást állít. Washington azt mondja, hogy a több mint tiz évvel ezelőtt Jal­tában, a feketetengeri orosz vá­rosban megkötött “háromhatal­mi egyezményt” fel kell monda­ni, mert az oroszok nem tartot­ták be. Moszkva azt állítja, hogy csak az oroszok tartották be . . . Honnan ez a félreértés? Két­ségtelen, hogy a Szovjetben min­dent másként értenek, a szava­kat kiforgatják igazi értelmük­ből, de mégis . . . Hát nincs egy írott szöveg? Nincs, tisztelt olvasó, valóban nincs , írott szöveg, amelyhez a magas szerződőfelek ragaszkod­hatnának. Amit nem lehetne fél­re érteni, másként magyarázni. Magyar Amerikában a kis egy­letek is jegyzőkönyvet vezetnek, de Jaltában, ahol 100 millió kö­­zép-keleteurópai ember sorsát és egész Távolkelet jövőjét dön­tötték el, a lefolyt beszélgetések­ről nem készült hivatalos fel­jegyzés. Egyetmást j egyezgettek, akik jónak látták. Amerikai részről készített jegyzeteket Bohlen mostani moszkvai nagykövetünk és Alger Hiss . . . A név ismerős? Most helyez­ték feltételesen szabadlábra. Ha­mis eskü miatt ült. Azt állította, ugyanis, hogy nem játszott szov­jet kézre féltve őrzött amerikai dokumentumokat, — s kiderült, hogy hazudik . . . Szóval Hiss is jegyezgetett. A saját szájaize szerint, — amit éppen fontos­nak tartott. A világtörténelemnek talán a legnagyobb jelentőségű konfe­renciája ment végbe ezelőtt tiz évvel Jaltában. S ennek a törté­nelemben páratlan jelentőségű konferenciának nincs hiteles históriája. Alger Hiss jegyez­­gegtett, — amit ő éppen fontos­nak talált. S hogy mit talált ép­pen ő fontosnak, arra már rész­ben feleletet adott az amerikai biróságg, amikor lakat alá tette az elnöki főtanácsadót. Egyébként a most közölt ira­tokból is kiderül — amit már előzőleg is tudunk, hogy Sztálin megkapott mindent, amit kért, sőt gyakran még többet is. Mondjunk egy példát? Tessék. Harry Dexter White, aki azóta öngyilkos lett, — 10 billió (ma­gyar használatlan 10 milliárd) dollár kölcsönt akart adni a há­ború után Szovjetoroszország­­nak, mégpedig 2 százalékos ka­mat mellett. A pénzügyi kor­mányzatnál levő egész befolyá­sát e tekintetben vetette latba... Ezzel szemben Sztálin csak 6 billió dollár kölcsönt kért, még pedig 2.25 százalék kamat mel­lett. S hogy a magyar népnek ma szenvednie kell, ez is nagy mér­tékben annak tulaj donitható, hogy Jaltában Sztálin többet ka­pott, mint amennyit kért. Egy-két megjegyzés a TASS híradásához Eddig sem tápláltunk illúzió­kat a szovjet* * szándékokra vo­natkozólag. Most aztán a hivata­los TASS hírszolgálat jelenti, hogy a leigázott országok had­seregét közös parancsnokság alá helyezik. Most már szemér­metlenül bevallja Moszkva, ha háború lesz, akkor a magyar ka­tonát szovjet tisztek vezetik majd . . . Ott és akkor lesz majd ágyutöltelék a magyar katona, ahol és amikor ezt a legfelsőbb szovjet hadvezetőség jónak lát­ja. Ha kell, valahol Mandzsúriá­ban, vagy Kínában ... Nem ma­gyar földön, mert félős, hogy a magyar katona átpártolna a nyugatiakhoz . . . Aki ismeri a szovjet hadveze­tést, tudja, hogy a vörös tisztek szemrebbenés nélkül küldték a halálba a százezreket s ha kellett a milliókat. Még akkor is, ha ezek á milliók oroszok voltak. A Szovjetben nem számit az embe­ri élet. Ha háború lesz, a magyar nép színe, virága újra elpusztul. Ha­csak valami csoda nem történik. Csodát pedig csak Istentől re­mélhetünk. Pat Ward, a sztár . . . Hetek óta egy prostituált az amerikai lapok és televíziók csil­laga. Az ő történetével vannak tele a lapok, az ő vallomásait hozzák a legdíszesebb oldalakon. Az a szenzáció, hogy hány férfi­vel és mikor, milyen körülmé­nyek közt és hol osztogatta pén­zért a szerelmét és végered­ményben mennyit keresett mindezzel ez a 21 éves nő? A vérbeli amerikai nem is veszi észre, hogy milyen káros az ilyen história kiteregetése. A nemzetközi arénában borotva­élen táncol a háború és béke, de a német Pat Ward nemi élete és az ebből származó haszon ér­dekli ... A földalattin, az autó­buszon, az iskolában Pat Ward “szerelmi titkait falja az ifjú­ság. Persze, persze, sajtószabad­ság! Dehát ennek semmi köze a szabadsághoz. Ez förtelem, pi­szok és zártkörű tárgyalásra való. Hol van a jóizlés, a szebb és jobb felé törekvés? Az Egye­sült Államoknak vezetőszérepe van a világon és az amerikai közvéleménynek nincs szava ennyi aljasság, disznóság “sza­bad” kiteregetéséhez? Szörnyű! VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra leszl Jövendölés IRTA: PETŐFI SÁNDOR Mondád, anyám, hogy [álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg mit jelent? Szárnyaim nővének, s ' [átrepültem A levegőt, a végtelent. ‘Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye örvendezz; Hosszúra nyújtja élted Isten, Álmodnak boldog titka ez.’ És nőtt a gyermek, lángra [lobbant Meleg keblén az ifjúkor, S a dal malasztos enyh a szívnek, Midőn hullámzó vére forr. Lantot ragad az ifjú karja, Lantjának adta érzetét, S dalszárnyon a láng­[szerzemények Madárként szálltak szerteszét. Égig repült a bűvös ének, Lehozta a hir csillagát, És a költőnek, sugarából Font homlokára koronát. De méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak ad, Szivének mindenik virága, Éltéből egy-egy drága nap. Pokollá lett az érzelemláng, És ő a lángban martalék; A földön őt az életfának Csak egy kis ága tartja még. Ott fekszik a halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke S hallá, mit a szülő bus ajka Kínjának hangján rebege: ♦ ‘Halál ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el a fiút; Soká ígérte öt éltetni Az ég... vagy álmunk is [hazad?...’ ‘Anyám, az álmok nem [hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.’ Légi-katasztrófa áldozata egy jerseyi magyar fiú A Hawaiiban lezuhant kato­nai csapatszállító repülőgép 66 halálos áldozata között egy ma­gyar fiú is volt: Cpl. Mészáros J. Mihály 20 éves mariner-káp­­lár, — Mrs. Catherine Mészáros, 285 Raritan St. South Amboy-i honfitársunk fia . . . New Jer­­seyből még 3 másik fiú is volt a szerencsétlenség áldozatai kö­zött. Mészáros Mihályt, — aki áp­rilis 9-én töltötte volna be 20-ik életévét — édesanyján kívül gyászolják még: édesapja Mé­száros Mihály (Neptune, N. J.) és két fivére, Imre és Raymond. A mélyen sújtott család csak 2 nappal azelőtt kapott egy leve­let Koreából Mészáros káplártól, amelyben azt irta, hogy ez az utolsó levele Koreából ... a leg­közelebbit már Californiából figja Írni . . . (Californiába már csak a holtteste érkezett meg szegény fiúnak . . .) MAGYAR szövegű húsvéti üdvözlő­kártyák kaphatók a Magyar Hirnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St. New Brunswick. Darabja 10c * borítékkal. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Kocsis József 190Ő február 22-én, mindössze 18 éves korá­ban (éppen születésnapján) Nagytárkány, Zemplén-megyé­­ből érkezett Amerikába, New Brunswick városába. Abban a fogékony korban jött ki, amikor az ifjú bevándorló leggyorsab­ban tud a változott viszonyok­hoz alkalmazkodni. Sok tervvel, reménységgel érkezett az uj vi­lágba és most, megérdemelten szép anyagi sikerei között visz­­szagondolva fiatal korára, józa­nul és bátran néz szemünkbe, mert mindaz, amije van, céltu­datos tervezésének, fáradságot, lehetetlenséget nem ismerő, ki­tartó munkájának az eredmé­nye. KOCSIS JÓZSEF Első munkája a Hoseryben volt, később a Johnson gyárban kapott alkalmazást, ahol a mun­katársai között mindig jó példá­val járt elől, mindenki tisztelet­ben tartotta és mindenki a leg­nagyobb megelégedéssel beszélt róla. 1907-ben feleségül vette Ka­­lán Juliannát, aki kevéssel az­előtt Beés, Ung-megyéből ván­dorolt Amerikába és aki mindig mint hűséges feleség és segítő­társ állott mellette. Kocsis József a new bruns­­wicki, nehezen dolgozó, takaré­koskodó magyarok egyike; 1919- ben önállósította magát és üz­letbe kezdett. Egy ilyen népsze­rű, köztiszteletben élő embernek mégha göröngyös is a kezdet útja, a siker számára akkor is csak megjön. 1930-tól 1940-ig a gazdasági válság ezer és ezer szépen kidolgozott tervet dön­tött porba és aki azt átvészelte, azon is nagyon meglátszott, hogy a nyomasztó gazdasági élet erősen kacoló drótkeféje látható nyomokat hagyott rajta. Kocsis akkor sem csüggedt el. Az élni­­akarás egy biztosabb jövő meg­alapozása felé vitte. Régi álma vált valóra, amikor megnyitotta Nagysikerű volt a Woodbridge-i kép­­kiállitás A Woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület által ren­dezett kiállítás várakozáson fe­lüli nagy sikerű volt. Hat nap alatt — múlt péntektől szerda estig — több mint ezren nézték meg a kiállított szebbnél szebb képeket, szobrokat, festett és varrott gyönyörű magyar ipar­művészeti tárgyakat. A festményekre kitűzött első dijat Juharos István “Európa szive” c. budapesti képe nyerte el, a második dijat pedig Markos Lajos “Pletyka” c. festménye. : (A kiállításról a jövő héten bővebben beszámolunk.) a Somerset utcán italmérési üz­letét, ami hamarosan közismert lett; az lett a helybeli és közel­­vidéki magyarság találkozóhe­lye. Kocsis Józsefet 1925-ben, számvizsgálónak választották meg a Magyar Savings and Loan-nál, 1929 augusztusában pedig az Igazgatótanácsba vá­lasztotta be a tagság. Azóta min­dig a tanács tagja. Időközön­ként különféle bizottságoknak volt tagja s mindig hiánytpótló volt szolgálata* * * * Csak a múlt héten számolunk be arról, hogy a Middlesex me­gyei bankok és hasoricélu intéze­tek részére házmegnyitást ren­deztünk, hogy azok is ismerjék meg tevékenységünket, figyel­jenek fel versenyképességünkre. Jól esik látni, hogy nemcsak a nagyszámú new brunswicki ma­gyarság pártolj a ezt a szilárd alapon álló pénzintézetet, de ma már Middlesex Megye, New Brunswick város és több tekin­télyes üzleti vállalat itt helyezi el kamatozásra szánt betétjét. Rövidesen beszámolhatunk ar­ról, hogy a szomszéd városok is idehozzák kamatozásra az éven­ként fel nem használt pénzössze­geiket. Házvételre, vagy uj ház épí­tésre kölcsönt a leggyorsabban ez a kölcsön-szövetkezet tud fo­lyósítani! Kérje ki tanácsunkat még akkor is, ha már máshol ér­deklődött volna kölcsön iránt. Közel 33 évi gyakorlati tudással állunk mindenkor a népek ren­delkezésére. Itt; minden betét $10,000 erejéig biztosítva van. Pénzét bármikor előzetes fel­mondás nélkül a hivatalos banki órák alatt visszaveheti. Osztalé­kot évenként kétszer fizetünk, junius 30 és december 29-én. A legutolsó osztalék 2>°/o volt. KÓSA IMRE Megtévesztéssel, csalással... Három kommunista “front” szervezetet azzal vádoltak meg, hogy megtévesztés és csalás ré­vén több mint három és félmil­lió dollárt gyűjtöttek össze jóhi­szemű emberek adományaiból. Az American Committee for Protection of the Foreign Born több mint egymilliót gyűjtött össze, de a pénzt kommunisták segélyezésére használták fel. A Joint Anti-Fascist Committee másfélmilliót zsebelt be azzal, hogy a Franco ellen küzdő köz­­társaságiakat támogatja, de a tekintélyes összeg tiz százalékát sem fordította erre a célra. A Civil Right Congress egymillió dolláros bevételét szintén isme­retlen célokra fordították. A be­idézett tisztviselők és vezetők az alkotmány ötödik paragrafu­sára való hivatkozással megta­gadták a válaszadást a feltett kérdésekre. Főleg akkor hallgat­tak nagyon, amikor azt akarták megtudni tőlük, kommunisták-e és hová tűntek a befolyt össze­gek pénztáraikból? Az igazság­ügyminiszter listáján mint fel­forgatok szerepelnek ezek az e­­gyesületek. KERESÜNK rádió-prigram kibővíté­sére közreműködőt. Jó fellépésű, németül is jél beszélő nők további információért e lap Szereksztőségé­­be írjanak. “Rádióműsor” megjelö­léssel* Egy magyarul megtanult amerikai katonatiszt márciusi ünnepi beszéde Californiában, az ottani ma­gyarok egyik márciusi ünnepé­lyén az egyik beszédet egy ame­rikai ember mondotta — ma­gyarul! A Monterel, California-i katona-iskola magyarul tanuló csoportjának fiatal vezető kapi­tánya, amerikai létére aránylag rövid idő alatt oly szépen meg­tanulta zengzetes magyar nyel­vünket, hogy nagyszerű kiejtés­sel az alábbi szép beszédet “vágta ki” az ünnepélyen: (A beszéd szövegét a kitünő­en szerkesztett Californiai Ma­gyarság c. laptársunktól vettük át. Sajnos a katonatiszt nevét nem közölték. — Szerk.) “Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Örömmel ragadom meg az al­kalmat, hogy ezen, a számomra teljesen uj nyelven osztozzak önökkel a márciusi ünneplésben. A mai istentisztelet után elhatá­roztam; hogy megváltoztatom egy kicsit a beszédemet. Háromszor történt meg éle­temben, hogy könnyes lett a sze­mem. Először, mikor hadnaggyá avattak. Másodszor, az esküvőm előtti este az előkészületek alatt és harmadszor ma, itt az isten­­tisztelet alatt, azért mert a gyü­lekezet oly nagy áhítattal és erős hittel énekelte az énekeket, a­­hogy soha még egyetlen temp­lomban se hallottam. Azt kívá­nom, hogy bár minden amerikai templomban igy tisztelnék az Is­tent. Nagyon büszkék vagyunk és . . . Kitüntetés számunkra, hogy itt, ma, jelen lehetünk 1848 március 15-e évfordulójá­nak ünneplésén. A márciusi ün­nep az öröm ünnepe. Az ormo­mé, mert a magyar nép talpra állt és emelt fővel, nagy elhatá­rozással megindult a szabadság felé vezető utón. A mai nap le­gyen az emlékezés napja és al­kalom arra, hogy erőt gyüjtsünk a szabadságért vívott örök harc­hoz. Ma ismét emlékezzünk Szé­chenyi Istvánra, aki Magyaror­szág belső megerősödésének irá­nyitó szelleme volt, különösen szociális és, gazdasági téren. Szé­chenyi világosan látta és leírta ezeket a szavakat: “A kiművelt emberfő a nemzet igazi ereje. Nem termékeny völgyek, he­gyek, ércek és az éghajlat terem­ti az erőt, hanem az elme, amely okosan használja fel a természet kincseit.” Kossuth Lajos neve éppen olyan drága a magyaroknak, mint Washington Györgyé Ame­rikának. Kossuth Lajos, az em­beri szabadságjogok nagy ma­gyar vezére, tollal és a szó erejé­vel vezette a harcot Magyaror­szágon, az egész nép által és az egész nép javára választott kor­mányzatért. Már akkor, 107 év­vel ezelőtt, világosan felismerte, amit mi határozbttan tudunk, hogy mi az egyes ember és a SPORTHÍREK Március 1-6 között rendezték meg Nyugat-Németországban az idei jégkoronk világbajnoki küzdelmeket. Érdekessé tette a küzdelmeket, hogy 1954-ben elő­ször tudta egy csapat megelőz­ni a kanadai j égkorongozókat; nagy meglepetésre az orosz vá­logatott. Az idei bajnokságra a kanadaiak j óbban felkészültek és vereség nélkül könnyen visz­­szahódithátták a szovjet csapat­tól a világbajnokságot. Végered­mény: 1. Kanada, 2. .Szovjet­unió, 3* Csehszlovákia, 4. U.S.A. nemzet szabadságának legna­gyobb veszélye. Petőfi Sándor ■ neve minden időkre kiemelkedik a nagy haza­fias költők sorából. A “Talpra Magyar” volt az a szikra, amivel a magyar szabadság fáklyáját 107 évvel ezelőtt lángra lobban­­totta. A magyar nép büszke le­het erre a költőjére, akinek ver­sei ma éppen olyan időszerűek, mint akkor voltak. A mai ünnepről azzal az elha­tározással távozunk, hogy Szé­chenyi céltudatosságával, Kos­suth bölcsességével és Petőfi lelkesedésével fogunk küzdeni a népek szabadságáért. Isten min­ket úgy segítsen!” A Református Egye­sület vezértestületi gyűlése Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület vezértestületé a közelmúltban tartotta meg évi rendes gyűlését a washingtoni Kossuth Házban. A gyűlés első napjának esté­jén, március 14-én, ünnepalkal­mi istentisztelet volt 1848 már­cius 15 emlékére a ház díszter­mében, melyet a Voice of Ame­rica is közvetített. A szolgálatot Daróczy Sándor, a Lelkész-egye­sület jelenlegi elnöke, Ft. Béky Zoltán, a FAMRE főesperese, Nt. Papp Károly warreni lelkész és Kecskéméthy József, a Beth­len Otthon igazgatója látták el. Amásodik estén a szokásos köz­vacsora volt a Dupont Plaza szálló különtermében, ahol a tel­jes vezértestülét és a központi hivatalnokok vettek részt, csa­ládtagjaikkal együtt. Az egész heti kitűnő gyüléssorozat felölel­te az 1954 év hivatalos jelenté­seinek és a hivataloknak vizsgá­latát, különösebb jelentőséget pedig azáltal nyert, hogy foglal­kozott az Egyesület 60-ik és a Bethlen Otthon 35-ik jubileumi esztendejének 1956-ban esedé­kes megünneplése terveivel, a­­mely egybeesik az Egyesület 1956 májusban Washingtonban tartandó konvenciójával is. A gyűlés hivatalos résztvevői voltak, a központi tisztikar ré­széről: Dr. Újlaki Ferenc elnök, Borshy Kerekes György titkár, Király Imre pénztárnok, Vasvá­­ry Ödön számvevő, Papp Károly (Warren, O.) és Daróczy Sán­dor (Carteret, N. J.) alelnökök, Syposs István (Tonawanda, N. Y.), Molnár Géza (Morgan­town, W. Va.), Béky Zoltán (Trenton, N. J.) Téglássy Pál (Pittsburgh), id. Perczel Imre (Toledo, O.) és Veszprémi Géza (Dearborn Mich.) vezértestü­leti rendes tagok, továbbá Kecs­­keméthy József, a Bethlen Ott­hon igazgatója, Dr. Horváth Ferenc főorvos (Washington), Fiók Albert jogtanácsos (Pitts­burgh), és J. H. Zeitlin (New­ark, N. J.) számfejtő, mint ta­nácskozó tagok. A Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom