Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-24 / 8. szám

Aki kővel dob . . A Szovjetunió népei éheznek és a nagylelkű Amerika élelmi­szert ajánlott fel az éhezőknek. Eisenhower elnök szószerint veszi a Szentirás tanítását: “A- ki kővel dob, dobd vissza kenyér­rel . . .” Moszkvában röviddel ezelőtt drámai események ját­szódtak ,le. Malenkov megbukott, mert azt szerette volna, ha több :enyeret kap az éhező nép. A bu-. kott nagyság helyébe mások lép­tek, akik azt vallják, hogy éhez­zen tovább a nép, mert több á­­gyura, több repülőgépre, több csatahajóra van szükség. S ezeknek az ágyuknak a tor­ka mind-mind Amerika felé néz. A repülőgépeket úgy gyártják, hogy képesek legyenek elhozni a hidrogénbombát Amerikába . . . S mi kenyeret adunk a szovjet népnek. így aztán jóllakottan gyártja a fegyvert az orosz nép — Amerika ellen. Emlékszünk, hogy a szovjet kormány nem is olyan rég'rengeteg búzát szállí­tott Angliának és szerszámgépe­ket kapott cserébe. Állandóan szállítja az élelmiszert Kínának is, mert az állandó éhínséggel küzdő kínai népnek különben a­­ligha volna kedve háborúsdit j átszani. Vájjon a. keresztény erkölcs parancsai szerint kell-e eljárni a kiirtásunkra törekvő ellenség­gel szemben? Vájjon szabad-e etetni a bestiát, hogy még na­gyobb erővel ugorj on a torkunk­nak? Valószínűnek látjuk, hogy a szovjet hatalmasok el sem fo­gadják a felajánlott amerikai segélyt, hiszen akkor be kellene ismerniük az orosz nép előtt a hazugságok egész sorozatát. A- ligha kockáztatják a szovjet ha­talmasok, hogy az orosz nép há­lás legyen Amerikának. Ebben a pillanatban, amikor ezkeet a sorokat Írjuk, nem tudjuk, az ajándékot elfogadja-e a Szovjet, vagy sem, tehát nem is akarunk további fejtegetésbe bocsátkoz­ni, viszont volna valami más megjegyzésünk. A vasfüggöny mögötti népek­nek azt tanítják, hogy az oro­szok találták fel a gőzgépet, a re­pülőgépet, a kétfejű bivalybor­­jut és a spanyolviaszt, — hogy csak néhányat említsünk. De azt még nem találták fel a hires orosz tudósok, hogy kell jóllakatni a népet ... ?! Pedig a népboldogitásnak ez volna az előfeltétele. ‘A sötét Ázsia” HARCOLJ A KOMMUNIZMUS ELLEN “IGAZSÁG­DOLLÁROKKAL” Állj te is azoknak az ameri­kaiaknak milliói közé, akik harcolnak a kommunizmus ellen a Vasfüggönyön túl az “Igazság-Dollárokkal” . . . azokkal a dollár - adomá­nyokkal, amelyek a Szabad Európa Rádió közvetítéseit teszik lehetővé 70-millió szabadság után vágyó em­ber számára. Küldje el “Igazság-Dol­lárját” erre a címre: Cru­sade for Freedom, c7o Post­master (ki-ki a saját városa nevét írja a “Postmaster” alá.) Mióta a világ áll, könnyebb volt gyújtogatni, mint tüzet ol­tani. Könnyebb volt az embere­ket rávenni a becstelenségre, mint tisztességre nevelni. Köny­­nyebb volt mindig viszályt kelte­ni, mint a rendet, a harmóniát őrizni. A pekingi vörös kínai nagyve­zérkar ezt a könnyebb módszert választotta és — valljuk be — viszi sikerre. Olvasóink jelentős része eddig bizonyosan keveset törődött Ázsia térképével, sötét földrésznek tekintette. De jó lesz minél többet nézni erre az ázsiai térképre. A tüzek mindenfelé lángolnak. Szinte képtelenség oltogatni. A gyújto­gató mindig Peking. Thailand határán ugrásra készen “felsza­badító” seregek várják a paran­csot. A pekingi vezérkar paran­csát. Korea és Vietnam már fe­lerészben kommunista. Japán azzal a gondolattal kacérkodik, hogy keerskedelmi és diplomá­ciai kapcsolatba lép Vörös Kíná­val, — elvégre a japán nép nem élhet kereskedelem nélkül. Laos és Cambodia, két gyenge ország szinte kardcsapás nélkül a kom­munisták martaléka lesz, ha az időt elérkezettnek látják Pe­­kingben. Indonézia, ez a hatal­mas területeket magába föglaló szigetvilág szinte a szemünk lát­tára hull a kommunisták marká­ba. A primitiv indonéziai lakos­ság már unja a dzsungelekből kicsapó kommunista szabadcsa­patok mészárlását és helyesebb­nek tartaná, ha a vörösek ven­nék át teljesen a hatalmat, mert akkor nem kellene félteni már az életet . . . Sajnáljuk, hogy eny­­nyi alig ismert ország nevét kel­lett felsorolni, de nem tehetünk róla. Ezekben az országokban mind-mind tüzek égnek és az E- gyesült Államok szorgalmasan próbálja oltogatni. És az Egyesült Államoknak nehéz dolga van. Erősen kétel­kedünk abban, hogy kormá­nyunk meg tud birkózni a szor­­lyü feladattal. Ázsia népei mind szegények, s igy a kommunista tanokat könnyen szivükbe fo­gadják. Hogyne. A kommunis­ták azt hirdetik, hogy mihelyt rörös uralom kezdődik, attól fogva tej jel-mézzel folyó Kana­an lesz a tegnap még nyomorú­ságos ország. Azt nem tudják ezek a primitiv népek, hogy a vörös propaganda szemensze­­dett hazugságok sorozata. S hogy igy van, azt legkevésbé Amerikának hiszik el. Attól tartunk, hogy ez az á­­zsiai téma kissé unalmas volt, de el kellett mondani, mert a ve­lőnkbe vág. Holnap ezek a tüzek lángba boríthatják a világot. (Ez a hirdetés lapunk adománya.) KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Szabó Ferenc egészen fiata­lon, 13 éves korában, 1912 de­cember 31-én szüleivel együtt Mátészalka, Szatmármegyéből érkezett New Brunswickba. Bár korára még fiatal volt, de gon­dolkozása, előrelátása már ak­kor a haladás útja felé vezette... Érdeklődése nagy volt a hentes­­s füszer-üzlet iránt. Rövidnadrá­­gos iskolás-fiu, mindig jókedvű, derüsarcu volt. Már fiatal korá­ban munkát keresett; Rácz György előnyösen ismert és már akkor nagy népszerűségnek ör­vendő hentes és fűszer üzleté­ben, mint kifutó-fiu nyert isko­laórák után alkalmazást. Csak­hamar megismerte az üzletfele­ket; ő ment a házakhoz a napi rendeléseket felvenni és nemso­kára az üzletfelek kedvence lett. A magyar otthonokba menet, ha nem is kopogtatott volna: hangos fütyüléséről és a lépcsőn gyors járásáról előre tudták, hogy jön Szabó Ferenc. Kora reggel és este záróra után min­dig munkaadója mellett maradt, hogy a húsfeldolgozást és a fü­­szerüzlet vezetéséhez szükséges tudást megtanulhassa. Később gyárban is dolgozott. Házasságát 1922 májusban kötötte a Keasbey-i születésű Deák Erzsébettel, akivel azóta is boldog házasságban él, és aki hűséges segítő élettárs, jó fele­ség, jó anya, jó “üzlet-asszony.” Egyetlen gyermekük, Ilonka, férjezett Szeles Jenőné new brunswicki születésű, szépen be­széli a magyar nyelvet. Magyar és általános zenetudásával vonta magára a város és környékén la­kók figyelmét. Már két szép fiú unoka boldogítja a Szeles és Sza­bó család otthonát... Szabó Ferenc tervezgetését, elhatározását tett követte: 1924-ben önállóoltotta magát és hentes- és füszer-üzletet nyi­tott. Udvarias kiszolgálás, jó­­minőségü áruk, mérsékelt árak folytán hamarosan a legnépsze­rűbb és látogatottabb üzletek egyike lett az övé New Bruns­­wickon, a magyar negyedben. 1933-ban, a legnehezebb gaz­dasági időben újabb üzletbe kez­dett és azóta ő a Hub Liquor italáru-üzlet tulajdonosa. Az életben szorgalmas, fárad­ságot nem ismerő munkával ki­vívott sikere még több tevékeny­ségre bírta. Mindenkor pártolta a felkarolásra érdemes magyar mozgalmakat; j elentékeny ösz­­szeket áldozva jótékony célokra. 1914-óta hithü tagja a Somer­set Utcai Magyar Református Háború gombnyomásra Az a gyanúnk, hogy nem min­denki tulajdonított különösebb fontosságot Wiley szenátor mi­napi beszámolójának. Hiszen mostanság annyi eféle hangzik el . . . De mégis. Wiley azt mondta, hogy nemsokára már olyan ra­kéták gyártására is sor kerül­het, amelyek öt ezer mérföldre is eljutnak . . . Wiley szenátor egy­szerű tudományos tényekről be­szélt. Ez lefordítva hétköznapi nyelvre azt jelenti, hogy, példá­ul, Washingtonban megnyom­nak egy gombot, mire valahon­­nét felszáll hidrogénbomba ter­hével egy rakéta s kb. félóra múlva lehull Moszkvára. Ettől a pillanattól kezdve Moszkva el­tűnik a föld színéről . . . Ilyen rakétája nincs még A- merikának. Szerencsére a Szov­jetnek sincs. De holnap, holnapután lehet. Ez lenne a gombnyomásos há­ború. Egyháznak, melynek presbitere is volt. A Kossuth Ferenc Egy­letnek 25 évig jegyzője, egy évig pénztárosa volt. Jelentékeny ré­sze van az egylet biztosítási alapra történt átvitelében. Ügy­kezelője volt a Református E- gyesület 366-ik fiókjának. Tag­ja a következő egyesületeknek: Református Férfi Kör, Liquor Dealers Association, Mason Highland Park Lodge 240, An­cient Accepted Scottish Rite, Tall Cedars of Lebanon New Brunswick Forest No. 12, Cres­cent Temple A.A.O.N. M.S. of Trenton és a B.P.O. Elks 324 osztályának. Széleskörű ismeretsége, tevé-11* SZABÓ FERENC kenysége által vonta magára a Magyar Savings and Loan As­­sociathvjj^ztítőségének és tag­ságának 'gyeimét. 1928 augusz­tus havában beválasztották az Igazgató Tanácsba, ahol 15 évig mint számvizsgáló, 3 évig ingat­lan értékbecslő és jelenleg, mint bizalmi számvizsgáló teljesit a Magyar Savings and Loannál hiánytpótló szolgálatot. Rész­vényjegyzések, uj kamatozó be­tétek behozatalával is tekinté­lyes eredményt könyvelhet el. A Magyar Savings and Loan Association rohamos fejlődésé­re felfigyelt a New Jersey Álla­mi Bankfelügyelőség. Nézetük szerint kilátás van arra, hogy ez a pénzintézet rövid időn belül Middlesex megye legnagyobb takarékbetét és kölcsönszövet­­kezete lesz. Minden betét $10,-000-ra biztosítva van a Federal Savins and Loan Corporation, Washington, D. C. által. Irta: KÓSA IMRE ILYEN A HÚSELLÁTÁS BUDAPESTEN A budapesti Kossuth-rádió ja­nuár 29-i adásából szószerint, minden megjegyzés nélkül kö­zöljük az alábbiakat: “Zele An­­dorné panasszal fordult a rádió­hoz és kérte, hogy közöljék, hogy a XVIII. kerület Széchényi-utca sarkán levő Hus-Közért nem •tudja ellátni a lakosság legszük­ségesebb igényeit sem. Zele An­­dorné a napokban sorbaállt ko­csonyahúsért, mert előtte egy pár nappal közölték a Közért hirdetményei, hogy kocsonyahús kapható. Amikor rákerült a sor, kapott, minden könyörgés elle­nére, összesen egy darab disznó­körmöt. Zele Andorné panaszol­ja, hogy egy darab disznóköröm­ből nem tud kocsonyát főzni. Más húst nem kapott.” 1 Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy al­va [amilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­tóságnál. A mártir-biboros nagysága... Mindszenty József magyar bí­boros hercegprímást testileg összetörhette a gyalázatos meg­­hurcolás, méltatlan elitélése és hétévi raboskodása ... de szel­lemi és lelki nagyságát, nemes érzéseit nem csorbította, nem. kisebbítette mindez . . . Sőt, a je­lekből ítélve még csak növelte...! A mártír bíboros nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint a most ideérkező hírekből látha­tó nemes magatartása, állhata­tossága : Most jött a hire annak, hogy a kommunista magyar kormány közvetlen tárgyalásokat folyta­tott a Vatikánnal azon az ala­pon, hogy hajlandók lettek vol­na Midszenty bíborost kienged­ni börtönéből azzal a feltétellel, ha elhagyja Magyarországot és soha többé vissza nem tér oda... A Vatikán — állítólag — Rómá­ba hívta Mindszenty hercegprí­mást (legalább is ezt közölték vele a vörösek) de ő nem volt hajlandó elhagyni az országot. Amikor Rákosi'maga elé hivatta a magyar főpapot, s közölte vele, hogy mehet, Mindszenty azt kér­dezte a kommunistáktól, hogy “még hány magyar pap ül bör­tönben?” — Hatszáz. — hangzott a vá­lasz, amire Mindszenty igy fe­lelt: — Akkor máj d én leszek a hatszázadik, amikor sor kerül valamennyiük távozására. Amig papjaim börtönben vannak, én 4-centes bélyeg kell a levelekre? A washingtoni törvényhozás előtt javaslat fekszik, amelyből ha törvényt csinálnak, az egy­szerű levél tarifája ezentúl 4 cent lesz Amerikában. (Ez azon­ban csak az első unciára vonat­kozik, a nehezebb leveleknél minden további ounce 3 cent lenne.) Summerfield főpostamester kijelentette, hogy a posta-szol­gálatért valakinek fizetni kell, mert ha a posta a hatalmas mun­kát kevés ellenértékért végzi, a nagyközönségnek a hiányt adó­zással kell pótolnia . . . Igazságo­sabb tehát a költségeket azokra kivetni, akik a postát állandóan használják, mint azokra, akik ritkán Írnak levelet. Más országokhoz viszonyítva az amerikai postai tarifa még igy is alacsony marad. Svédor­szágban egy egyszerű levél por­tója 8 cent, Németországban majdnem 10 cent, Angliában 4 és negyed cent. Az egyszerű levelek kérelme­zett uj 4-centes tarifája, termé­szetesen, csakis belföldi levelek­re vonatkoznak és Canada-i le­velekre. LETARTÓZTATOTT KATOLIKUS ESPERES Lapzártakor értesültünk a londoni Reuter Hírügynökség jelentéséből, hogy a bécsi r. k. hírügynökség közlése szerint Mátészalkán az állambiztonsági rendőrség letartóztatta Tóth Gá­bor 68 éves, beteg, r. k. esperest, azzal vádolva, hogy “kémkedett a nyugati hatalmaknak és a Va­tikánnak.” (Tehát újból a régi recept szerint üldözik a papsá­got.) 1951 CHEVROLET, jó karban levő lí tonnás Sedan Delivery truck ma­gánkézből eladó. Világos zöld szi­­nii. $650.00. — Érdeklődők lapunk szerkesztőségéhez forduljanak. nem óhajtom a szabadságot . . . Ezen az áron nem megyek! Hiábavalónak bizonyult min­den rábeszélési kísérlet; bár a bíboros betegeskedik, a börtön­ben megöregedett, megfáradt és állaqdó orvosi kezelésre szorul, szellemét nem tudták megtörni... 1948-ban tartóztatták le a vö­rösek Mindszenty bíborost, akit azután összeesküvés hamis vád­ja és hamis tanúvallomások a­­lapj án életfogytiglani börtönre ítélték. Azóta a hamis tanuk is leleplezték már az egész mester­kedést és megtudta az egész vi­lág a valóságot, hogy a magyar bíborost is kábítószerekkel kényszeritették arra, hogy ön­maga ellen valljon... A Vatikán végső fokon Mind­­szentyre bízta a döntési szaba­­donbocsátása kérdésében, de a főpap csak saját feltételei mel­lett hajlandó távozni Magyaror­szágról . . . ... A történelem fel fogja je­gyezni és az utókor tudni fogja a mártír magyar bíboros igazi nagyságát. . . ! Puskás Tivadaré helyett bátyjának az arcképe kerüli egy magyar bélyegre Hemzsegnek a hibák a magyar postabélyegeken — melyekkel szélhámoskodnak a kommunisták A magyarországi kommunis­ták szélhámoskodása a magyar postabélyegekkel már akkor kezdődött, amikor az elhunyt Roosevelt amerikai elnök emlé­kére ki nyomattak egy szép so­rozatot s azt jóval a hivatalos megj elentetés dátuma előtt nagy tételben eladták itt Amerikában kereskedőknek. A New York-i Gimbels áruházban 5 nappal az­előtt már meg lehetett venni e­­zeket a bélyegeket, mint ame­lyik napon Magyarországon hi­vatalosan postai forgalomba hozták. (A magyar Roosevelt­­sorozatot éppen ezért nem is vették fel postabélyegnek az a­­merikai katalógusok, csak any­­nyit jegyeznek meg róla, hogy: “nem kimondottan postai hasz­­ftálatra készültek.”) Most azután olyan botránya van a magyar postának bélye­gekkel kapcsolatban, amit nem mi “pattantottunk” ki, (mint annakidején a Roosevelt-bélye­­gekét) hanem az egyik magyar­­országi folyóirat . . . tehát ma­guk a kommunisták. “Elégtételt a magyar tudó­soknak” címmel az Élet és Tudo­mány december 29-iki száma felháborodottan tiltakozik a ma­gyar posta eljárása ellen, hogy egy olyan uj bélyegsorzatot ad­tak ki, amely csak úgy hemzseg a hibáktól. “Hanyagságból vagy nemtö­rődömségből — Írja a lap — a magyar tudósok arcképét muta­tó bélyegsorozat hemzseg a hi­báktól. Vegyük először az adato­kat: Hőgyes Endre nem 1921- ben, hanem 1906-ban halt meg. Irinyi János nem 1819-ben, ha­nem 1817-ben született és nem 1865-ben, hanem 1895-ben halt meg. Than Károly pedig nem 1904-ben, hanem 1908-ban halt meg. A portrékat nem akarjuk kritizálni, csak annyit vagyunk kénytelenek megjegyezni, hogy Puskás Tivadar arcképe báty­ját, Puskás Ferencet ábrázolja, Körösi Csorna Sándor, Herman Ottó és Vámbéry Ármin pedig nem is hasonlítanak állítólagos arcképükre.” A fentieket szóról-szóra idéz­tük a kis tudományos folyóirat­ból... Tulajdonképen a vörös rendszer zagyva összevisszasá­gának a beismerése ez, nagyon is jellemző kortünet felmutatá­sa... Az utóbbi évek során a ma­gyar posta régi jóhornevét le­rontó és mélypontra sülyesztő módon egyre-másra adják ki a kommunisták a szebbnél-szebb kivitelű bélyegsorozatokat, ami­vel a céljuk nem más, mint az, hogy külföldön és főleg itt Ame­rikában nagy tételben eladva a­zokat, pénzt harácsoljanak! Az­zal, hogy mi van a bélyegeken, amint látjuk, már nem is törőd­nek. Tényleges postai használat­ra ezekből a bélyegekből csak el­enyészően kevés kerül, a soroza­tok zömét nagy tételekben kül­földön adják el használatlanul, vagy pedig tömegesen, “gyári­lag” lebélyegezve eredeti buda­pesti postabélyegzővel ... A szélhámosságnak csimborasszó­­ja ez, amivel szemben Amerika csak egy módon védekezhetne, ha betiltaná az ilyen áruknak be­hozatalát, akár Magyarország­ról, akár a többi kommunista u­­ralom alatt levő országokból! Egy másik módja pedig a véde-s kezésnek az lenne, ha a nagyke-* reskedők és kereskedelmi forga­lomba hozók bojkottálnák ezeket az átlátszó célzatú bélyekkiad­­ványokat s visszautasítanák azokat. A világ sokmillió bélyek-s gyűjtője kénytelen folytatni e­­zeknek a bélyegeknek albumba­­ragasztását mindaddig, amig a­­zok tényleges postabélyegnek el­ismert és áruként külországokba beengedett, vagy behozatott ki­adványok, a kiskereskedők pe­dig tehetetlenek a kereslettel szemben. Magyar szempontból igazán szomorú, hogy éppen nekünk kell tiltakozni a “szép magyar bélyegek” ellen . . . amelyek a­­zon.ban buta elírásokat, ronda hibákat és a kommunisták indi­rekt támogatását örökítik meg albumaikban . . . Negyedmillió biblia­kéziratokért Moshe Sharett, Izráel minisz­ter elnöke bejelentette, hogy az Izrael Institute számára az A- merican Fund megvásárolta a létező legrégibb bibliai kézirato­kat, amelyek Krisztus után 70- ban (hetvenben) vagy, még va­lamivel előbb készültek. A közel kétezeréves négy biblia szövegét Jerikó mellett egy barlangban találták meg 1947-ben s eddig a Jeruzsálemben lévő St. Mark’s szyriai egyetem tulajdona volt. A kéziratokért egy negyed­­millió dollárt fizettek. Magyar Hírnök Könyvesboltj a és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom