Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-03 / 5. szám
A Szovjet kavarja ... Sajnos, et a kínai ügy hosszú lesz és ha puskaport nem is, papirost és energiát igényel. És van benne veszély is elég. A veszély nem az, hogy esetleg világháborút idézhetne elő, mert ezt nem tartjuk valószínűnek. De a Szovjet olyan büdösre kavarja ezt az ügyet, amilyenre csak lehet. Kavarja az Egyesült Nemzeteknél és minden országban, ahol a kommunizmusnak megvannak a maga propagandaeszközei. Ilyen eszközei pedig — sajnos! — sok országban vannak. Megpróbálja elhitetni a világgal, hogy az Egyesült Államok kihívó viselkedése háborúhoz vezethet s ha ez mégsem történik meg, csak azért van, mert ők ott Moszkvában szakadatlanul a békéért dolgoznak. A Szovjet szemforgató viselkedése nevetséges, de sok jóhiszemű ember “bedől,” mert a látszat szerint a kommunistáknak sok igazuk van. Elvégre Formóza szigete, — napjaink puskaporos hordója — Kina egyik része. A történelem folyamán — kisebb megszakításokkal — Kínához tartozott. Nincs tehát két Kina — egy Vörös Kina és egy Nemzeti Kina — s ha igy van, akkor vita sem lehet Formoza sorsáról. És figyeljük csak, ahogy a szovjet propaganda teret nyer. Vörös Kínát már is meghívták az Egyesült Nemzetekhez, hogy a kínai szigetek körül folyó csatározás ügyében hallhassa szavát. Ott lesz, persze, Nemzeti Kina képviselője is. Legalább is egyelőre. Egyelőre, mert könynyen lehet, hogy a népek nagytanácsából végül is kigólyózzák Csáng-káj Sek-et, Amerika barátját . . . Persze, addig még sok viz folyik le az East River-en. De a kommunisták és a kommunistabarátok célja nem kétséges. Egyszer majd Formóza generálisszimójának el kell hagynia" a szigetet, a visszatérés reménye nélkül. Wu, egy Amerikában élő kínai szakértő szerint a pekingi vörös kormány lassú, szívós munkával meg fogja magának szerezni Formózát. Az* egész csak idő kérdése. Nem kell ehhez háború. Minek is? A vörös stratégák értik a mesterségüket. Formóza sorsa mostmár az East River partján emelkedő new yorki palotában dől el . . . Mr. Wu bizonyosan bölcs ember, mert hiszen minden második kínaira ezt szokták mondani. Lehet, hogy igaza lesz neki. De megeshetik az is, hogy nem. Van erre is remény. Az utóbbi időben a vörösek alul maradtak. A hidegháború jónéhány fontos csatáját elvesztették. Talán ezt is levesztik. Ha mégis megnyernék, az Egyesült Államoknak aligha maradna egyetlen barátja is Ázsiában. Tehát nemcsak Formózáról van szó. A játékban Formóza csak a látható tét. A láthatatlan százszorta nagyobb. Egy kérdés kétféle felelet Ezeken a hasábokon nemrégiben azt a halk véleményt kockáztattuk meg, hogy az amerikai hadsereg létszámának csökkentése veszélyes. Ezt csak azért emlegetjük fel, mert Ridgway tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke most ugyanezt mondta a washingtoni hadügyi bizottságban, mégpedig az összes adatok birtokában. Azt mondta, hogy Amerika biztonsága forog veszélyben a hadsereg létszámának csökkentésével. Igaz, hogy Stevens államtitkár pont az ellenkezőjét állította, de mi Ridgway tábornoknak inkább hiszünk. Stevens valószínűleg jóhiszemű ember és gyárvállalatának a vezetéséhez ért is, mert hiszen ezt csinálta egész életében. De a tábornok kemény katona, sőt a legkeményebb fajtából való. A koreai háború idején hányszor láttuk a fényképét, amint övében kézigránátokkal járta a terepet, rendszerint az első vonalakban. A vezénylő tábornoknak talán nem az első vonalban a helye, — de hát ez más kérdés. A tény az, hogy Ridgway tábornok ismeri a modern hadviselés minden csinját-binját és ennek csak kis részét tanulta könyvekből. A ta-j pasztalatot ott gyüjötte a harcmezőkön, ahol meg kellett tanulni, hogy a gép csak akkor végez jó munkát, ha mögötte ember van. Hősies és jól képzett ember. Katona, aki a legválságosabb pillanatban is feltalálja magát és irányítja a gépet. Igen, mi inkább hiszünk Ridgway tábornoknak. Bárcsak a hadügyi bizottságban is neki hinnének. Mi van Mindszenty bíborossal? (FEP) Karácsony előtt szinte az egész szabad világ sajtója foglalkozott Mindszenty bíboros szabadlábra kerülésének lehetőségével. A világsajtó egyrésze óvatos volt és csak mint szállingózó hírről számolt be, de volt, amelyik már a közeli szabadonbocsátásáról irt, sőt olyanok is akadtak, — s elég bőven, — amelyek első oldalon hozták a hirt, hogy Mindszenty bíboros szabad. Általánosságban a legtöbb külföldi lap azt is közölte, hogy a hir nem nyert megerősítést. (A szabad magyarnyelvű sajtó szerkesztői többségükben óvatosabbaknak bizonyultak.) Közel kéthónapi várakozás után, részint a kommunista korszint megbízható magánterekből arra lehet következtetni, ^hogy Mindszenty József 'bíboros helyzetében lényeges változás nem történt és a szabad világ sajtója ismét jóhiszeműen le'nyelte a jól kitervezett kommunista propagandaanyagot. A kommunisták, a jelek szerint, többek között, azt akarták elérni, hogy a bíboros letratóztatásának 6-ik évfordulója alkalmából csökkentsék a megemlékezések és tiltatkozások élét, hiszen sokakban megfordult az a gondolat, hogy érdemes-e felkavarni az ügyet, ha a bíboros már “szabad.” Ami a külföldi újság olvasók millióit illeti, ^tzok az újsághíreket általában tudomásul veszik, de idejük és lehetőségük sincs annak ellenőrzésére és igy bennük csupán Mindszenty szabadonbocsátásának a ténye, vagy közeli lehetősége maradt meg. Pedig az igazság az, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére Magyarország bíboros hercegprímása több, mint hat éve szenved igazságtalanul és helyzetében lényeges változás nem történt. SAJÁT, vagy gyermeke arcképét esináltassa meg bélyeg-nagyságban és bélyeg-alakban, szélén fogazassál, hátul ragasztósán . . . Levélpapírjára., üdvözlő-kártyáira ragaszthatja. Egy ív (100 drb..) $3.00. Megrendelhető; Foreign Book Shop, 240 Somerset St. (Hozza magával a kívánt fényképet, vagy nagtivot.) DR. KŐHÁZ! BÉLA orvost, aki valahol itt él New Jerseyben, családi ügyben keresik. Öt, vagy aki hollétéről tud, kérjük, közölje címét Szerkesztőségünkkel. Egészségügyi gondozás Abban reménykedünk, hogy a kongresszus elfogadja Eisenhower elnöknek az amerikai nép egészségügyi gondozására vonatkozó tervét. Európában azt szokták mondani az Amerikába készülőnek: “Amerika elsőrangú ország, de beteg ne légy . . . ! Ha beteg leszel, orvosra, patikára költöd még az évek hosszú során megtakarított pénzedet is . . .” Valljuk be, hogy ebben nagyon sok igazság van. Nem akarunk az orvosok és a patikák ellen, beszélni, mert ebben egy orvos, vagy egy patika nem hibás. Az egész rendszer nem jó. Példa? Egyenesen felháborító, hogy ugyanaz az orvosság, ha orvos írja föl, háromszor annyiba kerül, mint különben .. Vannak szegény, gazdaságilag nyomorult európai országok, — mint például Ausztria, — ahol az orvosi kezelés, gyógyszer úgyszólván fillérekbe kerül. Nincs osztrák,. akinek, akár évekig tartó kórházi kezelésre is, rá kellene áldoznia élete megtakarított pénz,ét ... De hiszen ez ma már természetes a modern országokban. Amerika modern ország, egyéb vonatkozásban talán a legmodernebb, de ezen a téren ijesztően visszamaradt. Nem kétséges, hogy egy nagy lépéssel előre kell menni, ez most az elnök terve. Nagy baj volna, ha a kongresszust újra végzetesen befolyásolná az orvosok szövetsége és a gyógyszeripari tröszt. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Hivatalos amerikai beszámoló az óhaza átkommunizásáról A washingtoni törvényhozás felhaatlmazása alapján működő Committee on Communist Aggression (Kersten Bizottság) 28-oldalas füzetben szűrte le az elmúlt tiz év tanulságait magyarországi viszonylatban. Dr. Kerekes Tibor egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Szövetség hosszú éveken át volt központú titkára irányításával szakértők egész sora munkálkodott közre, hogy valamennyi Vasfüggönyön túli nép rabsorsáról hü képet kaphassanak az Egyesült Államok mértékadó körei. A “Communist Takeover and Occupation of Hungary” cimü füzet a Special Report No. 10 számot kapta a sorozatban és valóban méltó arra, hogy magunk is elolvassuk és minél több magyar származású amerikai és népünkkel rokonszenvező más ismerőseink figyelmébe ajánljuk. A rendkívül időszerű füzetet teljesen díjtalanul küldik meg, ha Írunk az alábbi címre: Committee on Communist Aggression, Georgetown University, Ryan Bldg., Washington, d. a Van élet a Marson! A National Geographic Society jelenti, hogy a Lowell Observatory teleszkópja segítségével minden kétséget kizáróan megállapították, hogy élet van a Mars bolygón. Expedíció ment Dél-Amerikába, ahol hónapokon át folytattak megfigyeléseket és fényképezték a vörös bolygót, amikor most közelebb került a földhöz. Összesen 20,000 felvétel készült, melyek tisztán mutatják a kékzöld rétegeket, melyeket szélvészek kavarnak fel a különös égitesten. Nemcsak az évszakok változása látható, de értelmes élőlények müve is, amelyet már régóta sejtettek, mióta a Mars csatornáit felfedezték. Ha a földi emberhez hasonló élőlények vannak a Marsban, feltételezhető, hogy azok intelligenciája és kultúrája jóval magasabb a miénknél, merj; a Mars sok-sok évmillióval “öregebb” a mi Földünknél... MOST EGY ÉVE.. Most volt egy éve, hogy 1954 január 31-én este meghalt Nt. Dr. Vincze Károly, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főesperese, amerikai magyar életünk egyik kimagasló, köztiszteletben álló vezetőembere, akinek emlékét kegyelettel őrizzük szivünkben mindannyian, akik ismertük és szerettük őt . . . Magyar összef ogáscseh rágalmazás A kommunist megszállás alatt sínylődő nemzetek Amerikában élő volt kormányférfiai és közéleti vezetői fontos összefogási valósítottak meg. Megalakították az “Európai Rabállamok Parlamentjét!” Ebben az összefogásban résztvesznek Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Csehszlovákia és a szovjet által bekebelezett balti államok legnevesebb itt élő államférfiak Az uj összefogásnak kettős célja ván. Először a tagok ilyen impozáns egységben akarnak nagyobb súlyt adni az elnyomottak szavának és állandóan ébren' akarják tartani a világ, de különösen az Egyesült Nemzetek lelkiismeretét. Eckhardt Tibor, a közismert magyar államférfi áll a magyar osztály élén és vezető szerepet vállalt az egész összefogásban. Az ő személye kezesség arra, hogy az uj szervezet második célja sem sikkad el. Ez pedig az, hogy a szervezetben együttdolgozó nemzetek arra törekszenek, hogy ellentéteiket itt szabad földön megpróbálják békés, demokratikus eszközökkel elsimítani. Magyarországnak Románia és Csehszlovákia felé is súlyos elintézetlen ügyei és igazságtalanul ejtett sebei vannak. Reméljük, hogy Eckhardt Tibor, akinek nagyvonalúságát és államférfim bölcseségét ismerjük, tudni fogja a módját az együttműködés határának és az igazságos megegyezésnek. Örömmel értesültünk, róla, hogy Eckhardt Tibor máris figyelemreméltó b e a dványokat nyújtott be az Egyesült Nemzeteknek. Az egyikben például leleplezi, hogy a kommunista magyarországi rendszer hogyan sérti meg a békeszerződést hatalmas hadsereg fenntartásával. A beadványnak az a legnagyobb értéke, hogy szokásos emigráns görögtüz helyett pontos adatokkal támasztja alá állításait. A megalakulás után nemsokára azonban kellemetlen incidens történt emigráns körökben. Csehszlovák és egyéb magyarellenes emigránsok a benesi recept szerint megtámadtak több magyar politikust és rágalmak özönét szórják a magyarságra. Nemcsak nekünk magyaroknak fáj ez az okvetlenkedés, hanem bizonnyal rossz szemmel nézi Amerika is a magyarellenes emigránsok oktalan marakodását. Kár ilyen rágalmakkal szétforgácsolni az erőt, amikor minden tisztességes embernek egy célja lehet: összetartással küzdeni a kommunizmus ellen. 4 ‘Gyorstalpalásu? ’ milliomos Szerettei és perth amboyi gyülekezete, amelynek negyedszázadon át hűséges vezérlő pásztora volt, örök nyugvóhelyére múlt decemberben ezt a sirkövet állították, Pál apostolnak Timotheushoz irt II. levele 4-ik részének 7-8 versezete idézetével: .“Ama nemes harcot én megkarcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Ur ama napon . > Segítsünk véreinken! Feloldották a kávé, tea, kakap, cukor stb. csomagszállitási tilalmát Magyarország felé. Aki az amerikai posta erre vonatkozó részletes ismertetőjét óhajtja, annak 10 centes eredeti árért készséggel beszerzi és megküldi az Amerikai Magyar Szövetség, Mills Bildg. (Room 527), Washington 6, D.C. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! A távoli nyugaton, nem messze Maob városától, sziklaszirt tetején, magánosán, vadonatúj kis tündérlak áll. Körülötte mindenütt örökzöld növényzet. Modern, lapos tefeje alatt a falak üvegből vannak. És bármerre néz az ember, mesebeli a kilátás. Az egyik oldalon a Colorádo festői völgye, a másikon a La Sal, a vidék negnagyobb hegyorma. Szemben pedig hatalmas, vörös és narancs szinü boltívek hosszú sora; nem ember építette őket, hanem a viz és a szél m Vág évezredekkel ezelőtt. Csodálatos panoráma. “Itt csak milliomos lakhat,” ez az ember első gondolata. S igy már meg is lepődik azon, hogy a szirten álló üvegfalú kis ház tulajdonosa Mr. Steen, valóban a milliomosok közé tartozik. Pedig a dologban mégis van valami meglepő, még pedig az, hogy Mr. Steen ezelőtt két évvel még szegény ember volt, jóval szegényebb, mint az átlag amerikai. Szinte szószerint, márólholnapra lett belőle milliomos. Hogyan csinálta? Mr. Steen Texasban született és senki se mondta volna róla, hogy egyszer még nagy anyagi karriert csinál. Kereken kikopaszodó homloka, sokdioptriás szemüvege s kiss i/2gyámoltalan modora már messziről elárulta, hogy inkább könyvmoly, mint bankár. Egész életében — most 40 körül jár — jobban érdekelték a könyvek, térképek, kőzetek s ásványok, mint a pénzkeresés. Mert Mr. Steen geológus volt. Egy szép napon azonban azt mondta a feles La gének: — Áttelepszünk Colorádóba. —Colorádoba? — döbbent me gaz asszony, mert ő is texasi volt s a texasiak a legnagyobb lokálpatrióták egész Amerikában — és miért? — Urániumot keresni. — És miért pont Colorácloban? — kérdezte Mrs. Steen. — Csak — válaszolta Mr. Steen kurtán, mint aki tudja, hogy mit csinál. Ez még 1950-ben történt. Mindössze néhány bőrönddel érkeztek meg a Colorádo fensikon fekvő Moab városkába. Olyan szegények voltak, hogy gyermekeiknek még elég tejet sem tudtak venni. Ilyen körülmények között honnan lett volna pénzük drága fúrógépekre és a Geiger-órára, amely úgy jelzi az uránium jelenlétét, mint a barométer a közelgő vihart? De Mr. Steen amilyen gyámoltalan, olyan makacs ember is volt. Mindenfelé próbálkozott kölcsön'szerzéssel és nem kervetlenitette el, hogy kudarc kudarc után érte. Amerikában ugyanis egy.edő óta sokan vették fejükbe, hogy urániumot találnak, de akik megszokták, hogy szoros kétszerettőben gondolkoznak -— és a banknak ez a természete — gyanakodva kezelik az ilyen üzletfeleket. Mégis egyre több a Geiger-óra tulajdonos az Egyesült Államokban. Elhagyott helyeken sokszor látni turistákat, amint Geigerrel a kezükben - óvatosan lépegetnek. Olyan is akad, aki még az autójára is felszereli, hátha valahol rádióaktiv sugárzásba botlik, ami az uránium legbiztosabb jele. De Mr. Steen nem ezek közé az amatőr szerencsevadászok közé tartozott, ő tudta, mit akar. — Áttanulmányoztam Amerika geológiai térképét — szokta mondogatni —s meg van a magam elmélete, hogy hol kell urániumnak lennie. Azért jöttem ide. Végül annyira már vitte, hogy vett egy Geiger-órát, 900 dollárért bérelt egy fúrógépet s nekilátott a munkának. Egy év sem telt bele s gépe ötméter vastag s meglehetősen kiterjedt réteget talált, mely elsőrendű urániumot tartalmazott. Mr. Steen győzött. Mert a többi már technikai kérdés volt Csupán. Két évvel ezelőtt november végén rakták teherautóra az első.uránium rakományt. S az első évben két és félmillió dollárnyi értékű érc került ki az uj bányából. Ma az átlagos havi termés 10 ezer tonna és a kormány fix áron tonnánként 52 dollárért mindent átvesz, így Mr. Steennek nincs más dolga, mint annyit termelni, amennyit csak tud. Bányáját óvatos becslés szerint is 150 millió dollárra értékelik s alig múlik el hét, hogy ne kapna vételi ajánlatokat. — Lehet, hogy bolond vagyok, hogy most nem adom el. De mit kezdjek azzal a kosár pénzzel, amit adnának érte? Engem sokkal jobban érdekel ez a munka itt — igy szokott elmélkedni barátai körében Amerika első uránium milliomosa, Mr. Steen ,a geológus. S ahelyett, hogy eladná a bányáját, ajándék-részvényeket osztogat egykori tanárai és barátai között. Személyes ambíciója csak egy volt. Elégtételt vett azon a bankon, mely néhány évvel ezelőtt egy 250 dolláros kölcsönt megtagadott tőle: összevette a bank részvényeit. Magyar Piarista Bál A Magyar Piarista Öregdiákok Szövetsége New Yorkban, az Ambassador Hotel-ben február 18-án este bált rendez a magyar piarista-iskola és bentlakás épitési-alapja javára. Az óhazai elit-bálokra emlékeztető ezen jótékonycélu bálon két zenekar fog muzsikálni és éjféltájban rövid műsor is lesz. Részvételi dij, vacsorával együtt $7.00. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatőságnál. MAGYAR RÁDIÓD MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.)
