Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-06 / 1. szám
KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT ___ »__________ Ilona Massey (Hajmássy Ilona) New Brunswickon január 15-én Egy sokatmondó beszéd Mint már j elentettük, az Amerikai Magyar Katholikus Liga New Yorkban ünnepélyt rendezett Mindszenty József Magyarország bíboros hercegprímás letartóztatásának évfordulója alkalmából. Ezen az ünnepélyen az amerikai szónok Alvin Bentley, a washingtoni kongresszus tagja volt. Beszédét nagyjelentőségűnek tartjuk. Nemcsak azért, mert egy csomó fontos kérdést vetett fel, hanem azért is, mert beszéde során több Ízben is hangsúlyozta, hogy értesüléseit a washingtoni külügyminisztériumból kapfa. Az egész beszéd alatt az volt az érzésünk, hogy Bentley szájával maga a kiilügyminisztéruim beszél. Természetesen van a beszédben magánvélemény is, de ez is érdekes és elgondolkoztató. Nekünk, magyaroknak még annál is érdekesebb Bentley képviselő, mert diplomáciai beosztásban Budapesten két évet töltött — 1948 és 1950 közt — s igy a magyar problémákat jól ismeri. Bentley képviselő elmondta, hogy Mindszenty hercegprímás letartóztassa idején Budapesten volt, sfa magyar nép csak a karácsonyi ünnepek után szerzett tudomást a történtekről. A kommunista hatóságok ugyanis, attól tartotta, hogy a karácsonyi áhitat idején a templomokban imádkozó magyar milliók méltó haragja nyílt lázadásban törhet ki s Moszkva magyarországi pribékjei ezt a lehetőséget még a megszálló vörös hadsereg árnyékában sem merték vállalni. Mindszenty József hercegprímás tudatosan vállalta sorsát, — folytatta beszédét Bentley képviselő. — Tudta azt, hogy a kommunisták még akkor is vesztesek maradnak, ha a gyenge emberi testet megkinozva a hazug vádak beismerésére kényszerítik és ha meg kell tagadnia azokat az elveket, amelyeket egész életében vallott. Tudta Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása, hogy az ő martiromsága meg fogja rázni a szabad világ lelkiismeretét, s ezzel a szabadság szent eszménye még a pillanatnyilag közömbös népekben is újra fellobog. Egy divatos kifejezés magyarázata Ezután rátért Bentley képviselő az úgynevezett békés coexistencia kérdésére. Mostanában sok szó esik erről az újkeletű kifejezésről. Egyesek úgy magyarázták a békés coexistencia gyakorlati alkalmazását, hogy az Egyesült Államok — ebben az esetben —sorsukra bíznák a rab népeket. Akadtak olyan magyarázatok, hogy az Egyesült Államok kormánya nagyon szeretne a tárgyalóasztal mellé leülni a Szovjetunió uraival s a világot egyszerűen két befolyási övezetre osztanák, — s többek közt, a szovjet befolyási övezetben maradna Magyarország is, mégpedig kormányunk teljes beleegyezésével. “Meg kell mondanom mindenkinek, akikhez eljut a hangom — folytatta emelt hangon Bentley képviselő, — hogy az amerikai kormánynak a rab népek iránti politikája egyetlen jottányit sem változott és nem is változik. Tiz nappal ezelőtt, erre vonatkozólag kérdést tettem fel a külügyminisztériumnak s onnét szószerint a következő nyilatkozatot kaptam: “Az amerikai kormány nem nyugszik bele a rab népek mostani sorsába. Ennélfogva az amerikai kormány nem vesz részt semmiféle olyan rendezésben, vagy szerződésben, amely megerősítené, vagy meghosszabbítaná ezeknek a népeknek a szovjet zsarnokság általi leigázását. Ellenkezőleg az amerikai kormány minden békés eszközt igénybevesz, hogy a rab népek újra szabadok és függetlenek lehessenek!” Amerika nem lesz a Szovejet cinkosa Bentley képviselő rámutatott arra, hogy Dulles külügyminiszter lényegében ugyanezt mondta chicagói beszédében. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy eleve nem hajlandó leülni a szovjet képviselőivel tárgyalni, ha ez a tárgyalás bármi módon cinkosságot jelenthetne a szovjet uralom alatti népek rabságának állandósítására. Bentley újra és újra hangsu- Ivozta. öt személy szerint nyugtatták meg az amerikai külügyminisztériumban, hogy az amerikai célkitűzések nem változnak. Ennek a célkitűzésnek leglényegesebb része az, hogy Európa népei, beleértve a rab népeket is, szabadon választhassák meg kormányáikat. “Minden áron nem kell a béke . . Ezután Bentley a keresztre feszitett és nemzeti szalagokkal övezett Magyarország térképe felé fordulva emelt hangon igy folytatta: Igen, a világ népei békét akarnak. Békét akarunk mi is, mintahogy ez volt a vágya Mindszenty hercegprímásnak is. De hadd kiáltsam ismét, hogy bármi áron nem kell e£ a béke. S ha a háború a Szovj eunióval mégis elkövetkezne, akkor az amerikai nép s vele a szabad népek addig harcolnak, amig a nemzetközi kommunizmus minden fellelhető erejét pozdorjává zúzzák. A teheráni, jaltai és potsdami szerződésekre utalva, a kitűnő szónok hangoztatta, hogy ezeket a szerződéseket az amerikai kormánynak újra felül kell vizsgálnia és teljesen helyénvalónak találná, ha az amerikai nép hivatalos vezetői nemlétezőknek nyilvánítanák. Szerződést kötni a Szovjettel nem lehet, mert Moszkva azokat úgysem tartja be. Nincs tehát értelme semmiféle tárgyalásnak a két hatalom közt, mert szovjet részről hiányzik az erkölcsi garancia. Bentley képviselő ezután azt mondta, hogy a maga részéről pártolja azokat az amerikai politikusokat, akik a Szovjettel és ^.csatlós kormányaival a diplomáciai kapcsolatot meg akarják szüntetni. Ezzel a lépéssel, mondta Bentley, az Egyesült Államok erkölcsi arzenálja még inkább megnövekedne. Már pedig erre az erkölcsi arzenálra az elkövetkezendő k ü z delemben még nagyobb szükség van, mint az atomfegyverekre. Atomfegyverei a Szovjetnek is vannak, de nincs mögötte erkölcsi erő, — (Folyt, a 4-ik oldalon) Varga Tamás, Mezővár, Bereg-megyéből, a csendes Tisza partjáról, 20 évnél fiatalabb korban indult más hazát keresni ... Az élet hullámverése átsodorta őt is a nagy vizen . . . Közvetlen a'New York-i hajókikötő közelében, Kreischerville, Staten Islandon volt az első lakhelye az uj hazában. Gyorsan meglátta, hogy a kis falu nem nyújthat sok lehetőséget egy ambícióval telt fiatalembernek. Nemsokára New Brunswickra telepedett át, ahol első munkája a Johnson-gyárban volt. Mindjárt beállt az Első Magyar Református Egyház tagjai közé, ahol bő alkalom nyílt tevékenykedni. Tervezöképessége és törhetetlen akaratereje mindjárt vezető szerephez vezette, miáltal magára vonta e városban és környékén lakó magyarság figyelmét. Egyike az Első Magyar Református női és férfi dalárda alapitóinak, amelynek egyik kimagasló erőssége volt. Fiatal korában szép sikerekkel vett részt a műkedvelő-előadásokban. A “Gyimesi Vadvirág” cimü népszinmiivel — melynek főszereplője volt, — körútra menték és‘a környékbeli Magyar jezsuitaatya megdöbbentő adatai Father Tóth Ferenc jezsuita ayta, aki 1948-ban menekült el Magyarországról és jelenleg Brooklynban egyházi képezdei tanár, a National Catholic Welfare Conference jelentése szerint 65 oldalból álló hatalmas adatgyiijteményt juttatott el a washingtoni képviselőháznak, a rabországi kommunista erőszakot kivizsgáló (Kersten) bizottsághoz. A memorandum 50 magyar jezsuita atyának írásbeli vallomásán alapszik, akik elmenekültek Magyarországról. Megdöbbentő adatokat közöl a kommunista rendőrhatóságok förtelmes kegyetlen vallatási módszereiről. Még tavaly júniusban is letartóztattak egy jezsuita atyát ismeretlen vádak alapján. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek levmagának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez önnekünk is javunkra lesz! tatkoztak, miáltal Varga Tamás neve széles körzetben előnyösen ismert lett. Mintaképe a szorgalmas, becsületes magyaroknak, akit megbecsül és ismer New Brunswick és vidéke magyar és angol társadalma VARGA TAMÁS Mint minden bevándorló, ő is átment mindazon megpróbáltatásokon, amelyekkel — kevés kivétellel — minden uj-amerikásnak meg kell küzdeni. Szívós kitartással, vasakarattal, minden akadályt leküzdve, sokoldalú, sikeres üzletemberré lett. Varga Tamás azok közé a szerencsések közé tartozik, akiknek fáradozásainak gyümölcsét. A második világháború alatt elnöke volt a Védelmi Bizottságnak. Kezdeményezője és elnöke volt a Magyar Adófizetők Egyesületének is. Varga Tamás, mint épitő-vállalkozó, több épülettel szépítette, gazdagította New Brunswickot. 1923-ban ő építette a French Streeten az egyik legszebb téglaépületet. Ugyancsak ő építette az A&P élelmiszer üzletnek a 121 French Streeten az első “Self Service” üzlethelyiséget. Mint ingatlan forgalmi iroda tulajdonos (Real Estate Broker) közel 20 éve jóhirnévnek örvend. Varga Tamás 1943 elejép lett a Magyar Savings and Loan Igazgató Tanácsába beválasztva, hol gyakorlati tudásával a Magyar Savings and Loannak elismerésre méltó munkát végez. Jelenleg egyike az ingatlan értékmegállapító bizottságnak. A Magyar Savings and Loan, amint már előbb is- bejelentettük, 1954 lezárt esztendőre is 3% kamatot fizet a kamatozó betétekre. Minden betétre a kamat már rá van írva és az az év első napjától kezdve a tőkével együtt kamatozik. (A Zilahy Sándor megsegítésére alakult Százas Bizottság lapunkhoz beküldött alábbi sajtó-közleményét minden változtatás nélkül, szóról-szóra közöljük. Lapjainkat a legmesszebbmenő mértékig mi is ennek a szép, nemes, emberbaráti megmozdulásnak a szolgálatába állítottuk, amely a beteg Zilahy Sándor segítségére siet és nemcsak teljesen díjtalanul hirdetjük ezt a készülő nagy eseményt, hanem mi magunk is minden erőnkkel és igyekezetünkkel a siker elérésén vagyunk s lapjaink minden olvasóját arra kérjük, hogy ha"máskép nem, akkor a január 15-iki New Brunswicki műsoros estélyen való résztvételével, illetve a belép ti jegynek jóelőre való megváltásával siessen segítségére ennek a súlyos operáción átesett, “betegállományban” levő színművészünknek, aki egész életét itt Amerikában a magyar szó, á magyar dal: a magyar színjátszás fenntartására és ápolására szentelte. — Szék.) Nagy szenzáció lesz New Brunswickon január 15-én, amikor a hires és szépséges mozi- és televíziós csillag: Hona Massey személyesen fog megjelenni a Szent László terem színpadán, a Zilahy Sándor javára rendezendő Műsoros Estély keretében. Ünnepnapja lesz e város és környéke magyarságának, amikor ez a világhíres magyar színésznő eljön közénk, hogy ezen jótékonyságával is tanú jelét adja aranyos jószivének, amiről éppen annyira ismert, mint a művészetéről. Úgyszintén személyesen itt lesz ugyanekkor Dohányos István, á hírneves festőművész is, aki a Saturday Evening Post címlapjait festi már évek óta és aki valamikor Zilahy Sándornak jóbarátja volt, de már vagy 30 év óta nem találkoztak, őt is a jószive hozza ide; a régi jóbaráton akar segíteni, amikor az bajban van. Rajtuk kívül fellépnek és szerepelni fognak ezen az estélyen a következő ismert művészek: Kovács József hegedűművész, Gödry Julia zongoraművésznő, Iván Dezső, Emődy Margit, Kondor Mariska, Föl.dessy Lilla, Havassy Mimi, Szalontay Irén, Balogh Gábor. Úgyszintén szerepelni fognak Zilahy régi műkedvelő-gárdájának tagjai: Iván Juliska, Bodnár József, Leskó Jolán, Kedves Ilonka, Pauk Margit, Horváth Angela, Farkas Tóni, Varga Gyula (a Peppy), Reskb Pista, Horváth Sándor, Horváth Vilmos, Bors Gyula, Horváth Zsuzsa, Chrinko Ferencné, Csonka Pista és Heltay Miklós, aki a programvezető szerepét fogja betölteni. Amint a fenti névsorból sével. Amint a fenti névsorból látni, lehet, még ilyen “műsor” soha nem volt New Brunswickon és nem hiába jeleztük előre, hogy szenzációs meglepetéseket tartogat a Rendező 100-as Bizottság erre az alkalomra, mert nemcsak azt szeretnék elérni, hogy Zilahy Sándort felkerolják és szorongatott helyzetében segítsék, de ugyanakkor azt is, hogy minden vendég, aki ezen jótékony ügyet pártolja, a legnagyobb megelégedéssel távozzon az estélyről. Erre a nagyszerű estélyre, az általános belépti jegy csak $1.50 és előre Válthatók a következő Aki Magyar-Amerikában él és mostanában megfordul olyan helyeken, ahol honfitársaink csoportosan jelennek meg, az tudja, hogy a legtöbbet emlegetett ügy manapság a Verhovay Segély Egylet és Rákóczi Segélyző Egyesület közötti egyesülési tárgyalások. Érthető ez, mert hiszen mindkét testület tagjai teszik Magyar Amerikában a gerincét a szervezett magyar életünknek és akiket nagyon is közelről érdekelnek két testület arra hivatott képviselői közötti tárgyalások. Régen volt Magyar-Amerikában ilyen nagyon fontos ügy szőnyegen. Máskor is folytak egyletek egyesítése ügyében tárgyalások — de soha olyan nagy érdeklődéssel nem kisérték a tagok azokat, mint a mostanit. Az oka ennek talán az, hogy a tagok ma azt látják, hogy nemcsak nekik óhajuk, hogy a két testvérsegitő testületünk egybeolvadjon, hanem a két testület vezető tisztviselői is erősen rajta vannak ezen. A tagoknak régi óhaja, hogy a különféle neveken, de egy célt, testvérsegitést szolgáló testületeinknek az uj tagok toborzásánál a hatalmas nagy biztositó helyeken és egyéneknél: A Szent László egyháznál, Rév. Kosa Andrásnál, Rév. Bálint Lajosnál, Rév. Bell Lajosnál, Rév. Dunda Ernőnél, a Magyar Hírnök irodájában, Bird Péter irodájában, Kovács Imre ruha-üzletében, Polánszky Béla hentes-üzletében, Pauk János City Market üzletében, Farkas Ferenc órás üzletében, Szabó Menyhért hentes-üzletében, Jelinek Ferenc hentes-üzletében, Egressy János Budapest vendéglőjében, Urbán Gyula borbély-üzletében, Kulcsár Mihály borbély-üzletében, Döme éttermében, Horváth Vilmosnál, Eőry Istvánnál, Horváth Józsefné (“Vikinél”), Horváth Vendelnénél, Kára Péternénél, Merbach Pálnénál, Sütő Ferencnénél, Bodnár Istvánnénál, Várady Zoltánnénál, Hegedűs Mihálynénál, Chrinko Ferencnénél, Horváth Sándornál, Lengyel József nénál, Szászi Lászlónál, New Brunswickon, — valamint, Bonhamtownban Harsányi József üzletében és Perth Amboyban: Cséve Imrénél, Csizmár Rózánál és Horváth Józsefnél. társaságokkal kell versenyezni. Mert hiszen ma már olyan nemzedék köréből kell tagokat szerezni, amely nem társadalmi, egyleti életet kíván venni, amikor a belépési nyomtatványt aláirja, hanem életbiztosítást — nem azt nézi, hogy a testület, melytől a biztosítást veszi történelmi magyar nevet visel-e — hanem versenyképes-e a testület más hasonló intézménnyel, neme fizet többet biztosításért a mi testületünknél, mint más biztosítási intézménynél. A két magyar testvérsegitő biztosítási intézmény egyesülése kétségtelenül előmozdítaná a versenyképességet és ez nagyon fontos ebben az ügyben. A nagyobb egység, ha azt kellő szakértelemmel vezetik, sokat takaríthat meg az ügyvezetés körül s a megtakarított pénzt olyan célra fordítja, mely gyümölcshozó lehet, többet költhet üzletszerzéssel foglalkozó alkalmazottai kellő kiképzésére. Ma a biztosítási üzletben — mert hiszen azok a mi egyleteink — rendkívüli jelentősége van a jól képzett üzletszerzőknek, hiszen az Ő vállaikon nyugszik a testület fejlődésének lehetősége. Ha a jól képzett üzletszerzői kar megfelel feladatának természetesen a testület vagyoni állapota is gyarapodni fog, ami hát csakis a biztosítottnak, az egyleti tagoknak lesz hasznára, nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy az uj testület, mely a két egylet egybeolvadásából keletkezik, megfelelő osztalékot tudjon tagjainak fizetni. Az uj alakulat is teljesen a tagoké lesz, ha eredményesen fog működni a haszon ott is teljes egészében a biztosítottak javát szolgálja. Különben, aki az amerikai magyar társadalomban mozog és hallja az egyesülésről folyó beszélgetéseket, áz tudja, hogy ezzel ma már az egyletek tagsága teljesen tisztában van. Azért érezhető az, hogy az egyesülés gondolata olyan népszerű és szinte érthetetlennek (Folyt, a 2-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs magyarlakta városokban bemulv.<x rr&s<x in.ög’lioztíi Mit vár Magyar-Amerika 1955-ben?
