Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-07-08 / 27. szám

3 1954. JULIUS 8. — Est. in 1921 — PERTH AMBGY HERALD HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó —----------------------------------------------------------,------------------------------— Szerkesztőség — Editorial Office: 303 MAPLE ST. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephone; If no answer---Ha nem kap Tálasat Hlllcrest 2-3528 Metuchen 6-1369 Subscription rates: $3.00 for one year ($4.00 in foreign countries) Előfizetési ára $3.00 egy évre (Külföldre $4.00) Entered as second class mail matter on July 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. hogy tiz-husz év előtti sztorijai­mat szedem elő a megsárgult la­ppokból . . . Itt-ott belekeverek egy-egy harminc-negyven éves időálló adomát is . . . Kedves Szerkesztő Uram: . . . valaki nagy bánatosan azt irta egy levélben, hogy meghal­tam . . . összetévesztett ez az ál­dott jó lélek engemet a Bálint Nénivel, aki a "Pesti Negyed­ben” cim alatt irta éveken át heti beszámolóit a perth amboyi Híradóban és meggyászolt enge­met a Bálint Néni halála alkal­mából . . . Hát nem haltam meg, még élek, a levélíró és talán sok más olvasónk örömére és egyné­hány ellenlábasom legnagyobb bosszúságára. . . Hogy meddig é­­lek még, nem tudom, de arra ké­rem Szerkesztő uramat, hogy ha meghalok, engemet viccel siras­son el, viccekkel parentáljon el... Amig pedig az bekövetkezik, igyekszem gondoskodni heti le­veleim vidám színvonalon tartá­sán, ha máskép nem, hát úgy, Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus ősietekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Road, South Bend 17, Indiana. Bálint Nénit pedig elgyászo­lom, elsiratom én is ... Jó ma­gyar asszony volt, egyházi, egy­leti alapitó tag, aki mindig igye­kezett mások segítségére lenni. Emlékszem, csak néhány évvel ezelőtt volt, amikor a második nagy világégés után jöttek a le­velek százai, ezrei odaátról, az óhazából és Nyugat-Európából, a nyomorgó magyar testvérek­től. A mi Bálint Nénink az elsők között volt, aki munkához látott s gyűjtött, küldött, segített, a­­hogy tudott . . . Valóságos külön kis segély-akciót indított ö, amit a Híradó Segélyakciójának ne­vezett el s annak keretében cso­magok tucatjai mentek át az ó­­ceánon. összeszedett használt ruhát, cipőt, mindent, amit tu­dott s ha nem gyűlt elég pénz a csomagküldésre, ő maga pótol­ta ki a Szerkesztő uramvml e­­gyütt a küldés diját . . . s mentek a nagy csomagok Szabolcs-me­­gyébe, vagy az ausztriai erdők­ben fagyosliodó magyar csalá dákhoz ... Nem várt köszönetét, nem várt dicséretet azért, amit tett, de jöttek a hálálkodó leve­lek s szegény jó Bálint Néni mi­lyen boldogan mutatta azokat Szerkesztő uramnak . . . ÍVolt, aki Nagyságos Asszonynak titu-. lálta, — amin ö nevetett a leg­jobban — és volt olyan, aki azt irta, hogy arany betűkkel irta be imakönyvébe Bálint Néni nevét, aki bőségesen küldött ruhát, ci­pőt, alsónemüt a családnak, ami­kor az öt férfi közül egyszerre csak egy tudott kimenni a ház­ból, mert csak egy rend ócska ruhájuk volt s nem tudták, mit vegyenek magukra . . . Emlékszem, egyszer megmu­tatta nekem Bálint Néni azt a levelet, amelyik úgy kezdődött hogy: . . . Abaujszántón, a vasúti állomáson álltam, csüggedten, ■ remény tv esztetten, azt se tudva merre menjek . . . amikor egyszer csak egy szaka­dozott ujságlapot sodort felém a szél . . . Felvettem, a Híradó volt. Abban találtam meg Bálint Néni nevét és címét . . . Úgy é­­reztem, az Ég küldte azt az üze­netet hozzám. . . Azért irok most magának”. ... És Bálint Nénihez nem hiába jött az a levél sem, ment a csomag azonnal . . ■ (Azt azonban soha sem volt szivem megmondani neki, pedig . tudtam róla, hogy egy osztrák erdőben élő s nyomorgó hatvannyolc magyar család kö­zül, akiket ő oly igyekezettel se­gített, néhányon átjutottak A- merikába, de soha egyetlen szó­val itt meg nem emlékeztek őró­la .. . soha egy sort sem kapott tőlük, hogy hát “itt vagyunk, Bálint Néni, megjöttünk a maga hazájába . . . köszönjük, hogy segített, amikor olyan nagyon rá voltunk szorulva” . . . Jobb is, hogy Bálint Néni sírba szállt anélkül, hogy tudott volna az ö segítettjeinek ittlétéről és — há­látlanságáról!) Nem volt olyan magyar meg­mozdulás, nagyobb gyűjtés, szervező mozgalom, amiből ő ki ne vette volna a részét. . . ötven egynéhány esztendei amerikai élet nem változtatta meg az ő be­csületes magyar gondolkozását és érzésvilágát s perth amboyi házának egyik kicsiny szobájá­ban úgy hunyta le örökre a sze­meit, mintha csak ott lett volna az ungmegyei szahnatetős házi­kóban, Nagygeöcön . . . Ha vicceltek vele, nem hara­gudott meg érte s ő is szeretett viccelni, mókázni másokkal . . . Én is kivicceltem őt jónéhány­­szor s együtt nevettünk rajta... Viccelve, humorosan akartam most is búcsúztatni öt s lám, emlékbeszéd, komoly szó lett be­lőle . .. Aki nem azt találta e hé­ten levelemben, amit várt, ne ve­gye rossz néven, hogy igy írtam, majd máskor kipótolom. Most pedig: Isten Vele, Bálint Néni­­ami bánata volt e földi életben, takarja be a sir s legyen csendes a pihenése! — Én nem, kéYittem magát, hogy ide jöjjön! — 'mondja a ház asszonya. — Tudom — feleli a hangoló — de a szomszédok kértek . .'.! A neivarki szerkesztőhöz ma­gából kikelten dilit be egy hon­fitárs és dühösen mondja: ...... — Miszter, maga azt irta ró­lam, hogy meghaltam . . . — Ha azt írtam, akkor való­színűleg úgy is lesz — mondja bárgyú képpel az újságíró etika nagymestere. — Ostobaság! . . . Mü már vagy húsz barátommal beszél­tem s mindegyik azzal fogadott, hogy mi az, hát nem haltam meg ? — Ugyan, — mondja a zug­szerkesztő — ha maga inkább hisz a barátai mendemondájá­nak, mint az én hatalmas újsá­gomnak . . . ?! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOTKODÁCS Az egyik amboyi szalonban arról beszélgettek a földiek, hogy a beteg emberek megérzik, ha közeleg a halál órája. — Ez semmi — szólalt meg a báré végében egy atyafi — én is­mertem egy embert, aki makk­­egészséges volt és mégis, egy hó­nappal a halála előtt pontosan tudta annak idejét, sőt még a halála óráját is! — Léleklátó jós volt az, vagy mi? — kérdezte valaki. — Dehogy! A bíróság elnöke hirdette ki előtte a halála idő­pontját! .---------) Beállít egy ember egy házba s azt mondja: -— Én vagyok a zongorahan­goló. ' *jfg Töltse itt a vakációját! A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő hires magyar nyaralóhely CASIMIR’S BIG INDIAN, N Y. LODGE Tel. PINE HILL 3296 Szép üdülőhelyet, jó magyar kosztol, jó társaságot keres? Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba és élvezze a természet erdős hegyekkel körülvett ezen csodás völ­gyének szépségét, hangulatos nyugalmát . . . ! Bizonyára már tervezi ön is nyári vakációját. Töltse azt itt családjával, barátaival együtt nálunk! Mindent elkövetünk, hogy kellemessé tegyük ittlétüket! Intézze el rezervációját minél előbb. írjon, vagy telefonáljon nekünk a fenti cimre. HÁROM TELJES HÉTVÉGI NAP (péntektől hétfőig) $20 és $25 Hay Fever (szénaláz) ellen itt igen jó levegőhöz jut és leküzdheti, ha itt tölt el néhány napot. Sokan prbálták ki sikerrel. Töbhetes nyaralásra leszállított árak. * A legjobb magyar konyha! Magyar zene! Magyaros vendéglátás! Uszoda! Modern, tágas, kényelmes Social Hall. Tánc! Szórakozás! Előzékeny kiszolgálás! Szobáink vannak privát fürdővel, vagy zuhannyal is. Nyaraljon a Casimir’s Lodge-ban A new yorki Catskill hegyek egyik legszebb helyén van a Ca­­simir’s Lodge, Big Indian-ban, amely valóságos földi paradi­csoma a nyaralásra vágyó ma­gyar közönségnek. Zene, ének, tánc, sport, a re­mek privát uszoda, a felséges magyar konyha, a páratlanul fi­nom cukrászsütemények, a ké­nyelmes szép szobák (sok szoba privát fürdővel, vagy shower­­rel) a kitűnő társaság, a szép és tágos “Social Hall,” ahol es­ténként egybegyül a szórakozni vágyó közönség — mind egytől­­egyig versenyen felül állóvá a­­vatják a Casimir’s Lodge-ot, a­­mely egy egész külön völgyben, frissen csobogó patak mentén, a természet festői szépséggel megáldott helyén van. A nyaraló gazdái, a rendkívül barátságos Casimir-házaspár, vendégszere­tettel árasztják el azokat, akik immár évről-évre itt töltik sza­badságukat, valamint azokat is, akik ezt a helyet csak az idén akarják először felkeresni. A főszezonban, amely 4th of July-kor kezdődik, ajánlatos a szobákat előre rezerválni. Cim: Steve Casimir, Casimer’s Lodge,: Big Indian, N. Y. Phone: Pine Hill 3296. Az árak mérsékeltek és- mindenki zsebének megfele­lőek s igy, ha valóban felejthe­tetlen vakációt akar magának szerezni, töltse szabadságát a legideálisabb helyen, a Casimir’s Lodge-ban! *** A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) és működött, ma a megsemmi­sülés veszedelme fenyegeti. E megsemmisülés elleni védekezés folyamán hasztalan már azon töprengeni, hogy kik és mik zúdították Ma­gyarországra a bajokat. Akik a magyar nemzet sorsát a szi­vükön viselik, azoknak nem hátra a múltba, hanem előre a jövőbe kell tekinteniük. Folytatni az egyenetlenkedés szitását és továbbra is elültet­ni próbálni a gyűlölködés magvát, olyan helyrehozhatat­lan bűn, mely a magyar nem­zet ellenségeinek malmára hajtja a vizet. Igen sajnálatos, hogy itt az Egyesült Államokban is van­nak olyanok, kik a szerencsét­lenül téves elképzelés alapján próbálják szolgálni a magyar nemzet ügyét. Ezekkel nem a­­karunk vitába szállni, mert meggyőzni ép annyira nem tudnánk őket, mint ahogyan az ákony futókat sem lehet megállítani esztelen rohaná­sukban. Azonban az Egyesült Álla­mok azért szabad ország, hogy itt a gondolatait, bár­mennyire is furcsák legyenek azok, mindenki szabadon nyil­váníthatja mindaddig, mig o­­lyat nem talál mondani vagy irni, ami által az ország alkot­mányos rendjének erőszakos megváltoztatását akarja elő­mozdítani. Ebben az egy do­logban Uncle Sam ;— igen he­lyesen — nem ismer tréfát. Ettől eltekintve mindenki ir­hát és beszélhet annyi zagyva­­ságot, amennyit csak akar. Á- mig egy országban az embe­reknek jó dolguk van, addig eszük is van és igy badarsá­gokra nem sokat hederitenek. Külföldön szétszórt magya­roknak nincs olyan jó dolguk, mint nekünk itten és azért fogékonyabbak mindenféle elképzelésekkel szemben, a­­miket jóakaratu, de rövidlátó és tehetségtelen, vagy tehet­séges, de a zavarosban halász­ni akaró, lelkiismeretlen egyé­nek tálalnak fel nekik. Ez a magyarázata annak, hogy mi­ért jelenik meg ma mindenfé­le az egész világon annyi sok lehetetlen elgondolásu és irá­nyú magyar sajtótermék, mik gyakorlatilag különben is megvalósíthatatlan célokat szolgálnak. Ilyen körülmények között jól­­esően tapasztaltuk, hogy vég­re egy komoly elgondolásu és magasabb célkitűzésű sajtó­termék is napvilágot látott ez év tavaszán a NEMZETVÉ­DELEM cimü havi folyóirat megjelenésével. Münchenben adják ki ezt a folyóiratot, mely Beköszöntőjében többek között a következőket írja: “A Nemzetvédelem nem most született. Csak most lép először a nyilvánosság elé. Hátunk mögött több esztendő csendes munkája és előttünk olyan kitűzött célok állanak melyeket örömmel és szeret­tei kívánunk most az emigrá­­ciós magyarság közkincsévé tenni. Eddig sem vettünk részt semmi személyeskedő versengésben, vagy politikai civódásban, ezután sem követ­jük el ezt a hibát.” Az első két szám e fenti el­veket tárgyilagos komoly cik­keivel következetesen szem előtt tartja. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! IPIIIIIIIIII!III íllllllll!! Daloljunk... Csonka Pista, a mi kedvelt dalénekesünk és a hires Kára-Németh rádió-zenekar gyűjteményéből: Nem szeretsz te ... Nem szeretsz te engemet már, hiába is tagadod, Nem csal meg a suttogásod, könyörgésed, bánatod . . . Nem téveszt meg csillo'gása rimánkodó szemednek, Hanem azért én még jobban, lángolóbban szeretlek . . . Te borultál karjaimba a virágos fák alatt, És azért az édes csókért mindörökre áldalak . . . Könny^ne legyen szempilládon, felhő sem a lelkeden, Soh’se tudd meg, mi a fájó, boldogtalan szerelem . . . Nem meggy a meggy, ha cseresznye Megérett a zöld barack, Ha nem jössz ki, benn maradsz, Örültél, ha engem meg csókolhatsz! Nem egy lány van, virágom, Ezen a nagy világon, Ha nem jössz ki, lesz nekem majd más párom! Nem megy a meggy, ha cseresznye, Édes rózsám szeretsz-e? Hogyha szereszt, mér nem mondod meg? Nem három alma, hat alma, Nagy a szivnek a hatalma! És ez ellen tenni nem lehet! Mióta szived szivem összetörte, Nekem keserű a császárkörte, Meggy, vagy cseresznye, mondd meg végre: szeretsz-e? Mert ez igy tovább nem megy, megy . . . megy ... Úgy csuklóm, mint a csuka, Ha nőstény, ha kan csuka, Bánatomban elúszom a kocsmába. Hát a csuka mit iszik, Ha a partra kiviszik? Kadarkát kér és rágyújt e nótára . . . vauja ki ' — gyűjtse ősszé i A legújabb tipusu FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET hivatalos németországi áron, költségmentesen szállítom Euró­pából. Vágja ki és küldje be nekem ezt a hirdetést a pontos címének feltüntetésével és én azonnal megküldöm a legújabb 146 ol­dalas fotó-árjegyzékemet, rövid export-tájékoztatóm kiséreté­­ben. —t • Foto (JJobOÁ 13/B EGGENFELDEN Germany

Next

/
Oldalképek
Tartalom