Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1954-08-12 / 32. szám
Ázsiában minden csendes Az indokínai Vietnamból az eddig kormányhü csapatok egymásután pártolnak át a vörösekhez. Naponta 600-800-ra becsülik a katonaszökevények számát. Hanoiban a nyugati újságírók rendelkezésére bocsátott sofőr átpártolt a kommunistákhoz s magával vitte az amerikai jeepet is .. . A vietnami vallásos egyesületek tagjai félrefordítják a fejüket, ha nyugati embert látnak. Ez nemcsak a franciákra vonatkozik, hanem az amerikaiakra is . . . Ezek az indokínaiak régebben rendkívül barátságosak voltak. Néhány héttel ezelőtt azt irtuk ezeken a hasábokon, hogy Indokínában nemcsak az vész el, ami területben és népmilliókban a kommunisták kezére jut. Ennél sokkal több. Elvész ezzel együtt az ázsiai népeknek a nyugati hatalmakba vetett hite. Az ázsiai ember most igy gondolkozik : a franciák — és velük együtt a többi nyugati hatalmak — nem védik meg őket a kommunistáktól. S ha igy van, akkor nincs értelme semmiféle ellenszegülésnek, legjobb behódolni a vöröseknek. Magyarán mondva: helyesebb együtt úszni az árral. —-'bi’idókrnar tífeaazg* varrr'^^krirtosan igy gondolkodik minden száz olvasóból kilencven, ha ezeket a sorokat böngészi. Ez igaz. Főleg igy tanultuk hajdan az iskolában. A mai közlekedési viszonyok mellett azonban kicsiny már az egész földgolyó. Ami Indokínában történik nagy kihatással lesz az egész emberiség sorsára. S mi nem is csodálkozunk nagyon azon, ahogy embermilliókat bocsátottak áruba Genfben. A nyugati nagyhatalmak — a második világháború vége felé — igy kergették a Szovjetunió karmaiba Délkelet- és Keleteurópa százmillió főnyi népét is*. . . köztük a magyar népet. Vájjon bizhatnak-e ezek után az ártatlanul szenvedő embermilliók a nyugati hatalmakban? A vasfüggöny mögül érkeztek... Néhány nappal ezelőtt a Fehér Házba különös vendégek érkeztek. Az egyiket tolószéken vitték az Elnök elé... A történet eleje az, hogy a budapesti Kapus Géza és felesége még tavaly nekivágott a vasfüggönynek. Tudatában voltak a kockázatnak. Magukkal hozták hatéves kislányukat, Évát is. Eljutottak a szöges drótkerítésig. A földre lapulva vártak, amig az őrtornyok fényszóróit,másfelé irányítják s aztán Kapus Géza nekifogott a drótvágóval, hogy magának és kis családjának egy keskeny rést nyisson a vasfüggönyön keresztül a szabadság felé . . . Sikerült a szögesdrótokat átvágni és már a megkönnyebbülés sóhaja hagyta el a szájukat. Még csak néhány méter és osztrák földön lesznek. Kapus Géza ölébe kapta a kis Évát és fütvá indult. Utána a felesége ... A férfi szerencsésen átjutott, amikor mögötte borzalmas robbanás hallatszott. A felesége felsikoltott. A férfi abban a szempillantásban tisztában volt mindennel. Felesége rejtett aknára lépett. Letette a kislányt és teljes erejéből rohanni kezdett, amerre az osztrák földet sejtett A vasfüggöny mentétn kigyuldültek, vérebek ugatása hallatszott ... Kapus Géza kapkodó lélekzettel rohant tovább . . . Nem kerültek orosz kézre. A Kapus-családot felszedték az irgalmas osztrák parasztok. Az asszonyt kórházba vitték. Le tak az őrtornyok, lövések dörkellett vágni egyik lábát . . . Most fogadta a Kapus-családot az Egyesült Államok elnöke. Az elnöki fogadásra bizonyára a drámai menekülés is okot adott. De elsősorban az, hogy ők az elsők, akik a harmadik DP-törvény alapján érkeztek Amerikába. Kapuséknak még sok sorstársa él Ausztriában és Németországban. Valamennyien életük kockáztatásával szöktek át a vasfüggönyön. Halál, vagy szabadság — ez volt a jelszavuk. Legalább annyian hullottak el az őrtornyokból kattogó golyószóróktól, aknáktól, aknáktól, mint amennyien átjutottak. Magyar véreink, akik átj utottak, csak az amerikai magyaroktól várhajták sorsuk jobbra fordulását. Legyünk velük irgalmasok, ha segítséget kérnek. “Hol vagy István király . . .?” Az óhajában nincs irgalom UnflakTaU ajkát? meri Venni o2t a régi éneket. De van valami csodálatos abban, hogy ma Amerikában a majdnem ezer éve halott király neve mozgatja meg a legnagyobb magyar tömegeket. A jerseyi magyarok közül is sokan készülődnek Néw Yorkba, ahol fénnyel és méltósággal ülnek ünnepet. Az egyházi szertartáson túl politikai tüntetés ez. Az amerikai magyarok mondják el ebben a tüntetésben mindazt, aminek elmondása meg van tiltva a szülőhazai testvéreknek. S az amerikai magyarok éneke mégis átmegy a vasfüggönyön. A szelek szárnyán átrepül a szöges drótok és az aknák felett. Áradva behatol a házak ablakán, a Duna, a Tisza partján, Erdélyben, a Felvidéken. Mindenütt felhangzik az ének, ha az otthon szenvedőknek néma marad is az ajka. Az elnyomottak szive megtelik'reménységgel. Az elnyomók megrettennek. “. . . Hol vagy István király . . .?” UJ MÁRIA-ÉNEK Te adsz mosolyt az éledő világnak, Te sírsz a fonnyadt fűre harmatot, A dermedt szivü madárfiókákat Pehely-pólyába Te takargatod, — ó, nézz miránk is, Jóság, Szeretet! Nyújtsd le anyásán áldó kezedet Megtépett kerted fáira, Égek virága, Mária! Te kisérted a gyászos Golgotára, Keresztje mellé vérző Fiadat — És vártad sírva, hittel és reménnyel, Hogy eljön majd a husvét-virradat. — ó, nézd, miránk is vár a gunyhalál, De lelkünk mégis pirkadatra vár! ó, mondd, lehet-e várnia? Fájdalmas, szent Szűz, Mária! Te hallgattál a bánkódó magyarra, Ha elsiratva pusztuló honát, Panasszavát a zsámolyodhoz küldte Küzdelmes, vészes századokon át. — Balsorsunk, ime, uj vihart kavart! Tanítsd imára most is a magyart: Mint kell magába szállnia! Kegyelmek Anyja, Mária! Te mentettél meg tévelygéseinktől, S ha elhagyott a legvégső remény, Uj révbe vitted háyiykódó hajónkat Viharvert múltúnk zajló tengerén. — ó, most is nézz ránk, minden elhagyott! Mutass népednek boldog csillagot: Merre kell újra járnia? Erősség tornya, Mária! Te képed lengett büszke< zászlóinkon, És győzelemre vitted őseink, Honfoglalásunk ujult, szörnyű harcán Légy néped élén, Patrónánk, megint! rfrrmvenyt, hogy-mv~t:p fSiet < .*------— Nem kell soká a szent föltámadásra: A rab magyarnak várnia, Országunk pajzsa, Mária! F1NTA SÁNDOR Dessewffy Gyulát menesztették NEW YORK — Dessewffy Gyulát, a müncheni Szabad Európa Rádió magyar osztályának főnökét menesztették és helyébe Gellért Andort, a new yorki szerkesztőség vezetőjét nevezték ki. Gellér Andor még Teleki Pál rációt maga ellen bőszitenie. A háború alatt Stockholmban tartózkodott. Négy év óta él New Yorkban. Dessewffy menesztése már régóta nyílt titok. Sem botrányokban bővelkedő magánéletében, sem közéleti viselkedésével nem volt méltó arra, hogy az emigráció legnagyobb erkölcsi testületének vezetője lehessen. Rövid két és fél éves “uralkodása” alatt sikerült az egész emigrációt maga leien bőszitenie. A párisi Magyar Újságíró Egyesület már régebben lépéseket tett, hogy kizárja tagjai sorából. Meggyőződésünk, hogy a Szabad Európa Rádiónál történt változásnak egészséges kihatásai lesznek. Gellért Andor egyike a nyugaton élő legképzettebb és legtáj ékozottabb magyaroknak. SZENT ISTVÁN NAPI ÜZENET HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL CSAK AZ OROSZ FEGYVERES ERŐ TARTJA ŐKET HATALMON A közismert svájci világlap, a Neue Zürcher Zeitung 1954 július 4.-i és 6.-i számaiban feltűnést keltő helyszíni tudósításokat közöl Ernst Halperin tekintélyes svájci újságíró tollából, aki az angol-magyar futballmérlenőrzés nélkül. (Vidékre már gyarországon s ott rengeteg emberrel beszélt, ráadásul Budapesten minden kommunista ellenőrzés nélkül. Vidékre már csak kommunista kísérettel mehetett.) A hírneves újságíró megállapításaiból az alábbiakat tartj uk a legérdekesebbeknek: A magyar nép jelenlegi magatartásának fő jellemző voná“March of Dimes” nyári kampányja Robert B. Meyner, New Jerseyállam kormányzója kezet szorít M. Joseph Duffy Middlesex megyei főjegyzővel és szerencsét kivan a szükség-kivánta nyári “March of Dimes” gyüjtőkampányhoz, amelynek Duffy a Middlesexmegyei irányitója, mint a National Foundation for Infantile Paralysis megyei chairman-je. Az egész országban összesen 20 millió dollárt aakrnak az augusztus 16-tól 31-ig tartó gyüjtőkampány alatt összeszedni, hogy a polio elleni küzdelmet győzelemre vigyék, illetve a poliobetegeket megfelelő kezelésben részesítsék. (Az úgynevezett “gamma globulin” polio-ellenes injekciózás ---- ami csak bizonyos ideig tartó immunitást biztosit — valamint egy állandó polió-oltás kidolgozása és alkalmazása egymagában több, mint 25 millió dollárba kerül.) — Meyner kormányzó kijelentette, hogy ő maga is erősen mellette áll a kampánynak és a polio elleni küzdelmet minden telhető e‘módon támogatja. sa: “Teljes immunitás a kommunizmus ideológiájával és propagandájával szemben és a jelenlegi rendszer heves elutasítása.” “E magatartás minden réteg — munkások, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, parasztok—részéről egyaránt észlelhető.” “A magyar kommunisták hatalomraj utásukat a szovjet hadseregnek köszönhetik és ez a körülmény e nemszláv, hagyományosan oroszellenes érzelmű népben a tekintélyüket kezdettől fogva hátrányosan befolyásolta. Az első években a kommunisták nem voltak izolálva, mögöttük állt az ipari munkásság egy tekintélyes része, amelynek a szocialista tervgazdálkodás révén anyagi helyzete jobbulását ígérték; a mezőgazdasági munkásság, amely a földreform által földhöz jutott; végül a polgári középosztály egy része is hajlandó volt velük együttműködni ... A bizalmi tőkét, amelyet a kommunisták a lakosság egy részénél élveztek, néhány év alatt elherdálták. A kommunisták elvesztették “Anhang”jukat a munkásosztályban és a parasztságban is, az erőltetett iparosítás és a kényszerkolhoszositás miatt, amit 1950-ben vezettek be. Az állandóan növelt munkatempó, emelkedő drágaság és áruhiány mellett — az életnivó beígért emelése helyett — a munkásokat a rezsim ellen fordította és a kisbirtokossá változott egykori mezőgazdasági munkások a kollektivizálást joggal úgy fogták fel, mint a latifundium rendszerre való visszatérést más néven, tehát mint földrablást és proletárrá való ujabb lealacsonyitásukat.” “A kommunista párt újra izolált szektává süllyedt, amely azonban a rendőri szervezet és az orosz megszálló hatalom támogatása folytán az államhatalmat, még mindig erősen a k ében '■"Taítja.” ' ■ A cikksorozat szerint a lakosság teljesen közömbös a kommunista pártélet irányában, a pártkongresszus sem érdekelte s a pártfunkcionáriusokkal való érintkezést igyekszik a legkisebbre korlátozni. Ezzel szemben “rendkívül nagy az érdeklődés a külpolitika iránt. Mindenki tudja, hogy az ország jövője az USA és a Szovjetunió közti birkózás kimentelétől függ és miután határtalan a bizalom a nyugat anyagi, erkölcsi és lelki fölényében, azt kívánják, hogy a döntés lehetőleg hamar kényszerittessék ki és értetlenül állnak mindenféle kompromisszummal szemben. A magyarok rokonszenve azokkal a nyugati politikusokkal van, akiknél a megalkuvás nélküli harcos politika akaratát hiszik. Nagyok az illúziók az USA tervei és külpolitikai lehetőségei felől.” “A legóvatosabb magyar is “legrosszabb esetben” legfeljebb öt évre teszi a felszabadulást.” “Ez az öncsalás teszi lehetővé, hogy a mindennapi kommunista életet elviseljék, anélkül, hogy előtte kapitulálnának.” “Aránylag kevés a kollaboráns nemkommunista, akik tehetségüket a rezsim szolgálatába állították s az elárasztja őket megtisztelésekkel és 40,000 forintot elérő havi fizetésekkel, szemben a munkás 1000 forintjával és a mérnök vagy egyetemi tanár havi 3000 forintjával.” “Tizennégynapos tartózkodásom alatt a sajtóiroda néhány tisztviselőjének kivételével alig találtam valakit, aki meggyőződéses kommunistának mutatta volna magát. A hallgatás és a lenézés áttörhetetlen falán, amelyet a nép emelt a propagandisták buzgósága nyilvánvalóan megbénult.” “Ma a meggyőzédéses párttagok száma talán még elegendő (Folyt, a 4-ik oldalon) (Főt. Kiss A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnökének alábbi üzenetét rövidhullámú rádióadásokban közvetítik Európába) Szent István honalapító királyunk New Yorkban lezajló országos ünneplése ez évben egybeesik Nagyboldogasszony napjával. Mi, magyarok, Nagyboldogasszonykor Patrona Hungariae-t ünnepeltük hosszú évszázadok óta, kinek Szt. István felajánlotta országát és koronáját, akinek képe díszítette a magyar történelmi idők pénzeit és a hadba vonuló seregek lobogóit. A katolikus világegyház feje, a pápa őszentsége az 1954-es esztendőre Mária évet hirdetett. Felszólította az egész világ katolikus híveit, hogy különös buzgóságban forduljanak imáikban az Isten anyjához, könyörögve hozzá, hogy járjon közbe szent Fiánál a világfeszültség enyhítése és az egyházüldözés megszűnése érdekében. Imádkozzanak, hogy újból boldog, békés napok ébredjenek a hosszá évtizedek óta állandó szenvedésben élő földkerekségre. Mi, magyarok, legjobban érezzük át a Szentatya nemes szándékát. A szenvedők, az üldözöttek, az istentelen kommunizmus elnyomottai sorában első helyen állanak otthoni testvéreink, ők az egyház mártyrjainak sorozatát gyarapítják szinte nap-nap mellett. De talán soha nem volt nagyobb szükség Szent Isván király imádságára és hahatós közbenjárására, mint most, amikor messze Ázsiában a kommunizmus újabb győzelmet látszik aratni a szabadság felett. Mi, szabad Amerika földjén élő magyarok, büszkén tekintünk uj hazánk kormányára, mely továbbra js törhetetlen bátorsággal harcol az emberi jogok védelméért és a krisztusi értelemben vett szabadság nemes gondolatáért. Imáink az Egek Urához fognak szállani, hogy Krisztus keresztje, a feltámadás szimbóluma diadalmaskodjon a világ felett! Szeretettel felkérek minden magyart az óceánon innen és túl, akár szabad földön él, akár a kommunizmus rabigája alatt görnyed, hogy e napon csatlakozzék hozzánk imáival, mint ahogy mi is lélekben együtt leszünk minden magyarral, kicsinnyel és nagygyal, szenvedő üldözöttel, hányódó menekülttel és révbe jutott ujamerikással, a magyar nemzetnek szent ünnepén. Imáinkat egyesítsük e napon szeretett hazánknak, Magyarországnak mielőbbi felszabadulásáért. “Isten áldd meg a magyart!” MOST VASÁRNAP: Szent István Nap New Yorkban ÁLTALÁNOS HÁZIMUNKÁRA aszszony, vagy leány, jó fizetéssel, jó családnál alkalmazást kaphat. Kint, vagy bentlakással. Érdeklődni e lap szerkesztőségében lehet. Amint jelentettük, az idei Mária-évben Nagyboldogaszszony Napján, augusztus 15-én délután 4 órai kezdettel a New York-i St. Patrick Katedrálisban nagy Szent István napi ünnepség lesz .amelynek főbb mozzanatait, illetve az ünnepi beszédeket rövidhullámú rádión fogják Magyarországra közvetíteni, a Fifth Avenue-i díszes felvonulásról pedig színes filmfelvétel is készül. A St. Patrick katedrálisban tartandó egyházi ünnepség kezdete pontosan d. u. 4 óra. Ünnepi szónokok: Nagyméltóságu Joseph Annabring megyéspüspök, Amerika egyetlen magyarszármazásu püspöke és Monsignor Magyary Gyula dr. pápai prelátus, Róma-i egyetemi tanár, aki Rómából a Vatican városból érkezik ide az ünnepségre. Az ünnepi vesperásnál a következő magyar papok működnek közre: Celebráns: Ft. Kiss Gyula, a Kat. Liga elnöke, a Bibo'ros kíséretében: Ft. Horváth Lőrinc, Perth Amboy, N. J. és Ft. Gáspár János, Passaic, N. J. a Püspök kíséretében: Ft. Deésy Ipoly, Fairfield, N. J. és Ft. Raszlaviczy Iván, Philadelphia, Pa. A vesperás diakónusa Ft. Riszdorfer Benignusz, Newark, N. J. Subdiakónus: Ft. Rozsály Ferenc, Buffalo, N. Y. Chaplain: Szlezák Imre, New York, N. Y. Ceremonárius: Ft. Molnár András, Passaic, N. J. Assistencia vezetője: Ft. Lengen Imre, South Norwalk, Conn. Közreműködnek továbbá: Ft. Poor Albert, South River, N. J., Ft. Medgyes József, Arrochar, L. I. és Vincze Mihály, Perth Amboy, N. J. Az Amerikai Magyar Katolikus Liga által rendezendő nagy Szent István napi ünnepség beszédeinek közvetítését az amerikai rádió-társaságok készséggel vállalták Magyarország felé . . . A vasfüggöny mögött szenvedő testvéreink igy közvetlenül fognak értesülni arról az impozánc megmozdulásról, amit az amerikai magyarság New Yorkban rendez. Ebből fognak majd hitet meríteni a jövőre a mi szenvedő magyar testvéreink, akiknek a kommunista zsarnokság már azt sem engedi meg, hogy első nagy királyunk napját ősi szokás szerint megünnepelhessék. (A vörösek Szent István napját a “búza ünnepévé” változtatták át, lábbal tiporva a magyarság keresztény és nemzeti tradícióit...) Az a körülmény, hogy a felvonulásról színes filmfelvétel készül, szükségessé teszi, hogy minél több magyar-ruhás öltözet legyen a menetben és minél nagyobb számban vonuljon fel a magyarság, hogy a felvételek valóban impozáns tömeget mutassanak. A gyülekezés aug. 15-én, vasárnap d. u. fél 3 órakor lesz a Fifth Ave. és Madison Ave. között, a 61-ik utcában. A felvonulás Mária-zászlók, valamint amerikai és magyar nemzeti lobogók alatt pontosan 3 óra 15 perckor kezdődik. A felvonulóknak a katedrális fő-hajója lesz fenntartva, nehogy állni kényszerüljenek. A püspöki szónoklatra és rádió-közvetitésre való tekintettel feltétlenül pontos megjelenést kérnek mindenkitől! — A felvonulást a Passaic-i Szent István egyházközség -zenekara fogja megnyitni, utánuk mennek a magyarruhás asszonyok és leányok, majd az egyletek, illetve egyházközségek, vászlóik alatt. A Szent István napra készült, művészi kivitelű gomblyuk-jelvények kaphatók a különböző egyházközségeknél, vagy pedig megrendelhetők a Katolikus Liga központi irodájából (149 Madison Ave. N. Y.) Ára 15 cent.
