Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-08-12 / 32. szám

Ázsiában minden csendes Az indokínai Vietnamból az eddig kormányhü csapatok egy­másután pártolnak át a vörösek­hez. Naponta 600-800-ra becsü­lik a katonaszökevények számát. Hanoiban a nyugati újságírók rendelkezésére bocsátott sofőr átpártolt a kommunistákhoz s magával vitte az amerikai jeep­et is .. . A vietnami vallásos egyesüle­tek tagjai félrefordítják a fejü­ket, ha nyugati embert látnak. Ez nemcsak a franciákra vonat­kozik, hanem az amerikaiakra is . . . Ezek az indokínaiak ré­gebben rendkívül barátságosak voltak. Néhány héttel ezelőtt azt ir­tuk ezeken a hasábokon, hogy Indokínában nemcsak az vész el, ami területben és népmilliókban a kommunisták kezére jut. En­nél sokkal több. Elvész ezzel e­­gyütt az ázsiai népeknek a nyu­gati hatalmakba vetett hite. Az ázsiai ember most igy gon­dolkozik : a franciák — és velük együtt a többi nyugati hatalmak — nem védik meg őket a kom­munistáktól. S ha igy van, akkor nincs értelme semmiféle ellen­szegülésnek, legjobb behódolni a vöröseknek. Magyarán mondva: helyesebb együtt úszni az árral. —-'bi’idókrnar tífeaazg* varrr'^^krir­­tosan igy gondolkodik minden száz olvasóból kilencven, ha eze­ket a sorokat böngészi. Ez igaz. Főleg igy tanultuk hajdan az is­kolában. A mai közlekedési vi­szonyok mellett azonban kicsiny már az egész földgolyó. Ami Indokínában történik nagy kihatással lesz az egész em­beriség sorsára. S mi nem is cso­dálkozunk nagyon azon, ahogy embermilliókat bocsátottak áru­ba Genfben. A nyugati nagyha­talmak — a második világhábo­rú vége felé — igy kergették a Szovjetunió karmaiba Délkelet- és Keleteurópa százmillió főnyi népét is*. . . köztük a magyar né­pet. Vájjon bizhatnak-e ezek után az ártatlanul szenvedő ember­milliók a nyugati hatalmakban? A vasfüggöny mögül érkeztek... Néhány nappal ezelőtt a Fe­hér Házba különös vendégek ér­keztek. Az egyiket tolószéken vitték az Elnök elé... A történet eleje az, hogy a bu­dapesti Kapus Géza és felesége még tavaly nekivágott a vasfüg­gönynek. Tudatában voltak a kockázatnak. Magukkal hozták hatéves kislányukat, Évát is. El­jutottak a szöges drótkerítésig. A földre lapulva vártak, amig az őrtornyok fényszóróit,más­felé irányítják s aztán Kapus Géza nekifogott a drótvágóval, hogy magának és kis családjá­nak egy keskeny rést nyisson a vasfüggönyön keresztül a sza­badság felé . . . Sikerült a szö­gesdrótokat átvágni és már a megkönnyebbülés sóhaja hagyta el a szájukat. Még csak néhány méter és osztrák földön lesznek. Kapus Géza ölébe kapta a kis Évát és fütvá indult. Utána a fe­lesége ... A férfi szerencsésen átjutott, amikor mögötte borzalmas rob­banás hallatszott. A felesége fel­­sikoltott. A férfi abban a szem­­pillantásban tisztában volt min­dennel. Felesége rejtett aknára lépett. Letette a kislányt és tel­jes erejéből rohanni kezdett, a­merre az osztrák földet sejtett A vasfüggöny mentétn kigyul­­dültek, vérebek ugatása hallat­szott ... Kapus Géza kapkodó lé­­lekzettel rohant tovább . . . Nem kerültek orosz kézre. A Kapus-családot felszedték az ir­galmas osztrák parasztok. Az asszonyt kórházba vitték. Le tak az őrtornyok, lövések dör­­kellett vágni egyik lábát . . . Most fogadta a Kapus-csalá­dot az Egyesült Államok elnöke. Az elnöki fogadásra bizonyára a drámai menekülés is okot adott. De elsősorban az, hogy ők az el­sők, akik a harmadik DP-tör­­vény alapján érkeztek Ameri­kába. Kapuséknak még sok sorstár­sa él Ausztriában és Németor­szágban. Valamennyien életük kockáztatásával szöktek át a vasfüggönyön. Halál, vagy sza­badság — ez volt a jelszavuk. Legalább annyian hullottak el az őrtornyokból kattogó golyószó­róktól, aknáktól, aknáktól, mint amennyien átjutottak. Magyar véreink, akik átj utot­­tak, csak az amerikai magya­roktól várhajták sorsuk jobbra fordulását. Legyünk velük irgal­­masok, ha segítséget kérnek. “Hol vagy István király . . .?” Az óhajában nincs irgalom UnflakTaU ajkát? meri Venni o2t a régi éneket. De van valami csodálatos ab­ban, hogy ma Amerikában a majdnem ezer éve halott király neve mozgatja meg a legna­gyobb magyar tömegeket. A jerseyi magyarok közül is sokan készülődnek Néw York­ba, ahol fénnyel és méltósággal ülnek ünnepet. Az egyházi szer­tartáson túl politikai tüntetés ez. Az amerikai magyarok mondják el ebben a tüntetésben mindazt, aminek elmondása meg van tilt­va a szülőhazai testvéreknek. S az amerikai magyarok éne­ke mégis átmegy a vasfüggö­nyön. A szelek szárnyán átrepül a szöges drótok és az aknák fe­lett. Áradva behatol a házak ab­lakán, a Duna, a Tisza partján, Erdélyben, a Felvidéken. Min­denütt felhangzik az ének, ha az otthon szenvedőknek néma ma­rad is az ajka. Az elnyomottak szive megte­lik'reménységgel. Az elnyomók megrettennek. “. . . Hol vagy István ki­rály . . .?” UJ MÁRIA-ÉNEK Te adsz mosolyt az éledő világnak, Te sírsz a fonnyadt fűre harmatot, A dermedt szivü madárfiókákat Pehely-pólyába Te takargatod, — ó, nézz miránk is, Jóság, Szeretet! Nyújtsd le anyásán áldó kezedet Megtépett kerted fáira, Égek virága, Mária! Te kisérted a gyászos Golgotára, Keresztje mellé vérző Fiadat — És vártad sírva, hittel és reménnyel, Hogy eljön majd a husvét-virradat. — ó, nézd, miránk is vár a gunyhalál, De lelkünk mégis pirkadatra vár! ó, mondd, lehet-e várnia? Fájdalmas, szent Szűz, Mária! Te hallgattál a bánkódó magyarra, Ha elsiratva pusztuló honát, Panasszavát a zsámolyodhoz küldte Küzdelmes, vészes századokon át. — Balsorsunk, ime, uj vihart kavart! Tanítsd imára most is a magyart: Mint kell magába szállnia! Kegyelmek Anyja, Mária! Te mentettél meg tévelygéseinktől, S ha elhagyott a legvégső remény, Uj révbe vitted háyiykódó hajónkat Viharvert múltúnk zajló tengerén. — ó, most is nézz ránk, minden elhagyott! Mutass népednek boldog csillagot: Merre kell újra járnia? Erősség tornya, Mária! Te képed lengett büszke< zászlóinkon, És győzelemre vitted őseink, Honfoglalásunk ujult, szörnyű harcán Légy néped élén, Patrónánk, megint! rfrrmvenyt, hogy-mv~t:p fSiet < .*------­— Nem kell soká a szent föltámadásra: A rab magyarnak várnia, Országunk pajzsa, Mária! F1NTA SÁNDOR Dessewffy Gyulát menesztették NEW YORK — Dessewffy Gyulát, a müncheni Szabad Eu­rópa Rádió magyar osztályának főnökét menesztették és helyébe Gellért Andort, a new yorki szerkesztőség vezetőjét nevezték ki. Gellér Andor még Teleki Pál rációt maga ellen bőszitenie. A háború alatt Stockholmban tar­tózkodott. Négy év óta él New Yorkban. Dessewffy menesztése már régóta nyílt titok. Sem botrá­nyokban bővelkedő magánéleté­ben, sem közéleti viselkedésével nem volt méltó arra, hogy az emigráció legnagyobb erkölcsi testületének vezetője lehessen. Rövid két és fél éves “uralkodá­sa” alatt sikerült az egész emig­rációt maga leien bőszitenie. A párisi Magyar Újságíró Egyesü­let már régebben lépéseket tett, hogy kizárja tagjai sorából. Meggyőződésünk, hogy a Sza­bad Európa Rádiónál történt változásnak egészséges kihatá­sai lesznek. Gellért Andor egyi­ke a nyugaton élő legképzettebb és legtáj ékozottabb magyarok­nak. SZENT ISTVÁN NAPI ÜZENET HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL CSAK AZ OROSZ FEGY­VERES ERŐ TARTJA ŐKET HATALMON A közismert svájci világlap, a Neue Zürcher Zeitung 1954 jú­lius 4.-i és 6.-i számaiban feltű­nést keltő helyszíni tudósításo­kat közöl Ernst Halperin tekin­télyes svájci újságíró tollából, aki az angol-magyar futballmér­­lenőrzés nélkül. (Vidékre már gyarországon s ott rengeteg em­berrel beszélt, ráadásul Buda­pesten minden kommunista el­lenőrzés nélkül. Vidékre már csak kommunista kísérettel me­hetett.) A hírneves újságíró megállapításaiból az alábbiakat tartj uk a legérdekesebbeknek: A magyar nép jelenlegi ma­gatartásának fő jellemző voná­“March of Dimes” nyári kampányja Robert B. Meyner, New Jerseyállam kormányzója kezet szorít M. Joseph Duffy Middlesex megyei főjegyzővel és szerencsét kivan a szükség-kivánta nyári “March of Dimes” gyüjtőkampányhoz, amelynek Duffy a Middlesex­­megyei irányitója, mint a National Foundation for Infantile Paralysis megyei chairman-je. Az egész országban összesen 20 millió dollárt aakrnak az augusztus 16-tól 31-ig tartó gyüjtőkampány alatt összeszedni, hogy a polio elleni küzdelmet győzelemre vigyék, illetve a poliobetegeket megfelelő keze­lésben részesítsék. (Az úgynevezett “gamma globulin” polio-ellenes injek­ciózás ---- ami csak bizonyos ideig tartó immunitást biztosit — valamint egy állandó polió-oltás kidolgozása és alkalmazása egymagában több, mint 25 millió dollárba kerül.) — Meyner kormányzó kijelentette, hogy ő maga is erősen mellette áll a kampánynak és a polio elleni küzdelmet minden telhető e‘módon támogatja. sa: “Teljes immunitás a kom­munizmus ideológiájával és pro­pagandájával szemben és a je­lenlegi rendszer heves elutasítá­sa.” “E magatartás minden ré­teg — munkások, alkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, parasz­tok—részéről egyaránt észlelhe­tő.” “A magyar kommunisták ha­talomraj utásukat a szovjet had­seregnek köszönhetik és ez a kö­rülmény e nemszláv, hagyomá­nyosan oroszellenes érzelmű népben a tekintélyüket kezdet­től fogva hátrányosan befolyá­solta. Az első években a kom­munisták nem voltak izolálva, mögöttük állt az ipari munkás­ság egy tekintélyes része, amely­nek a szocialista tervgazdálko­dás révén anyagi helyzete jobbu­­lását ígérték; a mezőgazdasági munkásság, amely a földreform által földhöz jutott; végül a pol­gári középosztály egy része is hajlandó volt velük együttmű­ködni ... A bizalmi tőkét, ame­lyet a kommunisták a lakosság egy részénél élveztek, néhány év alatt elherdálták. A kommu­nisták elvesztették “Anhang”­­jukat a munkásosztályban és a parasztságban is, az erőltetett iparosítás és a kényszerkolho­­szositás miatt, amit 1950-ben vezettek be. Az állandóan növelt munkatempó, emelkedő drága­ság és áruhiány mellett — az é­­letnivó beígért emelése helyett — a munkásokat a rezsim ellen fordította és a kisbirtokossá vál­tozott egykori mezőgazdasági munkások a kollektivizálást jog­gal úgy fogták fel, mint a lati­fundium rendszerre való vissza­térést más néven, tehát mint földrablást és proletárrá való u­­jabb lealacsonyitásukat.” “A kommunista párt újra izo­lált szektává süllyedt, amely a­­zonban a rendőri szervezet és az orosz megszálló hatalom támo­gatása folytán az államhatalmat, még mindig erősen a k ében '■"Taítja.” ' ■ A cikksorozat szerint a lakos­ság teljesen közömbös a kommu­nista pártélet irányában, a párt­­kongresszus sem érdekelte s a pártfunkcionáriusokkal való é­­rintkezést igyekszik a legkisebb­re korlátozni. Ezzel szemben “rendkívül nagy az érdeklődés a külpolitika iránt. Mindenki tud­ja, hogy az ország jövője az USA és a Szovjetunió közti birkózás kimentelétől függ és miután ha­tártalan a bizalom a nyugat a­­nyagi, erkölcsi és lelki fölényé­ben, azt kívánják, hogy a dön­tés lehetőleg hamar kényszerit­­tessék ki és értetlenül állnak mindenféle kompromisszummal szemben. A magyarok rokon­­szenve azokkal a nyugati poli­tikusokkal van, akiknél a meg­alkuvás nélküli harcos politika akaratát hiszik. Nagyok az illú­ziók az USA tervei és külpoliti­kai lehetőségei felől.” “A legóva­tosabb magyar is “legrosszabb esetben” legfeljebb öt évre teszi a felszabadulást.” “Ez az öncsa­lás teszi lehetővé, hogy a min­dennapi kommunista életet elvi­seljék, anélkül, hogy előtte ka­pitulálnának.” “Aránylag kevés a kollabo­­ráns nemkommunista, akik te­hetségüket a rezsim szolgálatába állították s az elárasztja őket megtisztelésekkel és 40,000 fo­rintot elérő havi fizetésekkel, szemben a munkás 1000 forint­jával és a mérnök vagy egyete­mi tanár havi 3000 forintjával.” “Tizennégynapos tartózkodá­som alatt a sajtóiroda néhány tisztviselőjének kivételével alig találtam valakit, aki meggyőző­­déses kommunistának mutatta volna magát. A hallgatás és a le­nézés áttörhetetlen falán, ame­lyet a nép emelt a propagandis­ták buzgósága nyilvánvalóan megbénult.” “Ma a meggyőzédéses pártta­gok száma talán még elegendő (Folyt, a 4-ik oldalon) (Főt. Kiss A. Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnökének alábbi üzenetét rövidhullámú rádió­adásokban közvetítik Európába) Szent István honalapító királyunk New Yorkban lezajló orszá­gos ünneplése ez évben egybeesik Nagyboldogasszony napjával. Mi, magyarok, Nagyboldogasszonykor Patrona Hungariae-t ünne­peltük hosszú évszázadok óta, kinek Szt. István felajánlotta orszá­gát és koronáját, akinek képe díszítette a magyar történelmi idők pénzeit és a hadba vonuló seregek lobogóit. A katolikus világegyház feje, a pápa őszentsége az 1954-es esztendőre Mária évet hirdetett. Felszólította az egész világ kato­likus híveit, hogy különös buzgóságban forduljanak imáikban az Isten anyjához, könyörögve hozzá, hogy járjon közbe szent Fiánál a világfeszültség enyhítése és az egyházüldözés megszűnése érde­kében. Imádkozzanak, hogy újból boldog, békés napok ébredjenek a hosszá évtizedek óta állandó szenvedésben élő földkerekségre. Mi, magyarok, legjobban érezzük át a Szentatya nemes szándékát. A szenvedők, az üldözöttek, az istentelen kommunizmus elnyomot­­tai sorában első helyen állanak otthoni testvéreink, ők az egyház mártyrjainak sorozatát gyarapítják szinte nap-nap mellett. De talán soha nem volt nagyobb szükség Szent Isván király imádsá­gára és hahatós közbenjárására, mint most, amikor messze Ázsiá­ban a kommunizmus újabb győzelmet látszik aratni a szabadság felett. Mi, szabad Amerika földjén élő magyarok, büszkén tekintünk uj hazánk kormányára, mely továbbra js törhetetlen bátorsággal harcol az emberi jogok védelméért és a krisztusi értelemben vett szabadság nemes gondolatáért. Imáink az Egek Urához fognak szállani, hogy Krisztus keresztje, a feltámadás szimbóluma diadal­maskodjon a világ felett! Szeretettel felkérek minden magyart az óceánon innen és túl, akár szabad földön él, akár a kommunizmus rabigája alatt gör­nyed, hogy e napon csatlakozzék hozzánk imáival, mint ahogy mi is lélekben együtt leszünk minden magyarral, kicsinnyel és nagy­­gyal, szenvedő üldözöttel, hányódó menekülttel és révbe jutott uj­­amerikással, a magyar nemzetnek szent ünnepén. Imáinkat egyesítsük e napon szeretett hazánknak, Magyar­­országnak mielőbbi felszabadulásáért. “Isten áldd meg a magyart!” MOST VASÁRNAP: Szent István Nap New Yorkban ÁLTALÁNOS HÁZIMUNKÁRA asz­­szony, vagy leány, jó fizetéssel, jó családnál alkalmazást kaphat. Kint, vagy bentlakással. Érdek­lődni e lap szerkesztőségében lehet. Amint jelentettük, az idei Mária-évben Nagyboldogasz­­szony Napján, augusztus 15-én délután 4 órai kezdettel a New York-i St. Patrick Katedrálisban nagy Szent István napi ünnepség lesz .amelynek főbb mozzanatait, illetve az ünnepi beszédeket rö­vidhullámú rádión fogják Ma­gyarországra közvetíteni, a Fifth Avenue-i díszes felvonulás­ról pedig színes filmfelvétel is készül. A St. Patrick katedrálisban tartandó egyházi ünnepség kez­dete pontosan d. u. 4 óra. Ünnepi szónokok: Nagyméltóságu Jo­seph Annabring megyéspüspök, Amerika egyetlen magyarszár­­mazásu püspöke és Monsignor Magyary Gyula dr. pápai prelá­­tus, Róma-i egyetemi tanár, aki Rómából a Vatican városból ér­kezik ide az ünnepségre. Az ün­nepi vesperásnál a következő magyar papok működnek közre: Celebráns: Ft. Kiss Gyula, a Kat. Liga elnöke, a Bibo'ros kí­séretében: Ft. Horváth Lőrinc, Perth Amboy, N. J. és Ft. Gás­pár János, Passaic, N. J. a Püs­pök kíséretében: Ft. Deésy Ipoly, Fairfield, N. J. és Ft. Raszlaviczy Iván, Philadelphia, Pa. A vesperás diakónusa Ft. Riszdorfer Benignusz, Newark, N. J. Subdiakónus: Ft. Rozsály Ferenc, Buffalo, N. Y. Chap­lain: Szlezák Imre, New York, N. Y. Ceremonárius: Ft. Molnár András, Passaic, N. J. Assisten­­cia vezetője: Ft. Lengen Imre, South Norwalk, Conn. Közremű­ködnek továbbá: Ft. Poor Al­bert, South River, N. J., Ft. Medgyes József, Arrochar, L. I. és Vincze Mihály, Perth Amboy, N. J. Az Amerikai Magyar Katoli­kus Liga által rendezendő nagy Szent István napi ünnepség be­szédeinek közvetítését az ameri­kai rádió-társaságok készséggel vállalták Magyarország felé . . . A vasfüggöny mögött szenvedő testvéreink igy közvetlenül fog­nak értesülni arról az impozánc megmozdulásról, amit az ameri­kai magyarság New Yorkban rendez. Ebből fognak majd hitet meríteni a jövőre a mi szenvedő magyar testvéreink, akiknek a kommunista zsarnokság már azt sem engedi meg, hogy első nagy királyunk napját ősi szokás sze­rint megünnepelhessék. (A vö­rösek Szent István napját a “bú­za ünnepévé” változtatták át, lábbal tiporva a magyarság ke­resztény és nemzeti tradícióit...) Az a körülmény, hogy a felvo­nulásról színes filmfelvétel ké­szül, szükségessé teszi, hogy mi­nél több magyar-ruhás öltözet legyen a menetben és minél na­gyobb számban vonuljon fel a magyarság, hogy a felvételek va­lóban impozáns tömeget mutas­sanak. A gyülekezés aug. 15-én, va­sárnap d. u. fél 3 órakor lesz a Fifth Ave. és Madison Ave. kö­zött, a 61-ik utcában. A felvonu­lás Mária-zászlók, valamint a­­merikai és magyar nemzeti lo­bogók alatt pontosan 3 óra 15 perckor kezdődik. A felvonulók­nak a katedrális fő-hajója lesz fenntartva, nehogy állni kény­szerüljenek. A püspöki szónok­latra és rádió-közvetitésre való tekintettel feltétlenül pontos megjelenést kérnek mindenkitől! — A felvonulást a Passaic-i Szent István egyházközség -ze­nekara fogja megnyitni, utánuk mennek a magyarruhás asszo­nyok és leányok, majd az egyle­tek, illetve egyházközségek, vászlóik alatt. A Szent István napra készült, művészi kivitelű gomblyuk-jelvé­nyek kaphatók a különböző egy­házközségeknél, vagy pedig meg­rendelhetők a Katolikus Liga központi irodájából (149 Madi­son Ave. N. Y.) Ára 15 cent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom