Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1954-04-15 / 15. szám
VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 15. SZÁM. Feltámadt. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. • • Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Sziveinkben, mint a földön, Ma öröm, legyen: Feltámadt az istenember Győzedelmesen! Akik tanait gyűlölték, Meg nem ölhették. Nem rejthette sir magába Égi szellemét. Mert égből eredt s nem is volt Születése sem . . . Feltámadt az istenember Gyözedelmseen! Kettős ünneplés azóta Minden kikelet! A Mennyországé s a földé . Ünnepeljetek! Adjatok hálát, hogy ismét Uj világ terem, S feltámadt az istenember Győzedelmesen! Aki tudja, mint tőré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő; Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen . . . Feltámadt az istenember Győzedelmesen! Adjatok hálát s virágot, Tömjént hozzatok. Hallelujah! hallelujah! Zengje ajkatok. Mert feltámadtok ti is még Valamennyien, Mint az istenember egykor: Győzedelmesen. REVICZKY GYULA ‘A bajoknak egész lánc sorozatát okozná, ha Indo-Kina a kommunisták hatalma alá kerülne” Nem volt szükség valami különösebb megérzéshez ahhoz, hogy mikor néhány héttel ezelőtt az Indo-Kinában dúló harcokról Írva, rámutattunk azokra a veszedelmekre, amik az ottani eseményekkel kapcsolatban a demokrata szabad világot fenyegetik, mert e kérdésről a múlt szerdán Eisenhower elnök is kimerítően és nyílt őszinteséggel beszélt a szokásos heti sajtó konferenciáján. Kommunista győzelem Indo-Kinában a szabad világra nézve a bajoknak egész lánc sorozatát okozná — mondta Eisenhower. Indo-Kina elestét öszszehasonlitotta az egy sorban felállított dominók helyzetéhez, mik közül az elsőnek eldültét az egész sornak az eldülése követ. Indo-Kina után a még egyelőre a szabad világ oldalán álló többi ázsiai országok, beleértve a közel 400 milliós Indiát is, könnyű prédájává esnének a kommunisták erőszakos térfoglalásának. A már eddig is hatalmuk és befolyásuk alá került 450 millió ázsiai egymagában is igen nagy veszedelmet jelent, s további veszteségeket Ázsiában a szabad világ nem engedhet meg magának. Ha a kommunisták Indo-Kinát hatalmukba kerítenék, Burma, Thailand és Indonesia azonnali elvesztését nem lehetne megakadályozni. Ez által nemcsak nélkülözhetetlen nyersanyagoktól, — mint az ón, tungsten és gummi, — fosztanának meg minket, de az egész délázsiai félsziget birtoklása révén a kommunisták olyan stratégiai előnyökhöz is j utnának, amiknek következtében Ausztrália és New Zeeland biztonsága is veszélyeztetve lenne. Pedig a második világháború tanulságai még elég élénken az emlékezetünkben lehetnek, mikor az aránylag nem is olyan nagyszámú népességgel rendelkező Japán mennyire veszélyeztette még az Egyesült Államok nyugati partvidékeit is a Pacific Ocean szigeteinek hatalomba vétele által. Habár akkor az egész Ázsia a mi oldalunkon volt, de a modern fegyverek és rendszeres katonai kiképzés hiányában sok segítséget nekünk nem nyújthatott. Ha mostan ezek az országok a kommunizmus kényszerítő módszerei alapj án kénytelenek lennének ellenünk fordulni, erős propaganda és kellő felfegyverkezés esetén egy legyőzhetetlen komplexumot képeznének. Ha mi tétlenül várjuk annak az időnek az eljövetelét, mikor az egész Ázsia a Kremlin fennhtóságának lesz alávetve, akkor a saját sorsunkat pecsételtük meg. Ha viszont ennek elkerülése végett és a saját szabad világunk megmentése érdekében a cselekvés terére lépnénk, akkor az orosz propaganda minket a warmonger-ségtől kezdve a legkülönbözőbb vádak egész sorozatával illetne, hogy a világ közvéleményét ellenünk hangolja. THURSDAY 1954. ÁPRILIS 15. NE FELJETEK... Irta: Főt. Béky Zoltán a Független Magyar Református Egyház főesperese Kina és Oroszország avatkozott be elsőnek az indo-kinai konfliktusba Eisenhower és Dulles külügyminiszter többször hangoztatott meggyőződése szerint mi mégsem várhatjuk összetett kézzel az események fentebb vázolt irányának a fejlődését, bár az adminisztráció az első agresszív lépések megtevésétől minden körülmények között tartózkodni fog. Azonban nem kell meszszire menni, hogy megtaláljuk az első agresszív lépésnek a megtevőjét, mert az indokínaiak nem kezdhettek volna háborút, ha őket az orosz és kínai kommunista kormányok fegyverekkel és katonai kiképző instruktorokkal nem látták volna el. Erre természetesen mi sem tehettünk mást, minthogy a kommunisták ellen küzdő benszülött és francia csapatokat hadi fel(Folyt, a 2-ik oldalon) A keresztyén világ legnagyobb ünnepéhez, a Husvéthoz készülődünk, Sajnos, készülődésünk nagyrészben külsőségekben merül ki. A Fifth Avenue-t, a hires new yorki ötödik utcát már díszítik a világszerte hires “húsvéti parádéra.” Milliók lázasan vásárloják a szebbnél-szebb, drágábbnál-dragább ruhákat, kalapokat, öltözeteket a húsvéti parádéhoz, akár a Fifth Avenuere, akár templomokba vezessen az .. . Közben pedig megfeledkezünk arról, hogy.a« Isten az első Husvétkor, amikor elhengeritette a követ a sírtól, egészen mást akart. A bűntőlJ a szennytől és kétségbeesésből akarta kirántani az elesett emberiséget. A halál és kárhozat örvényéből kiemelni. Hitet, reményt és életet adni neki ismét. Husvét a hitnek, a reménységnek és uj életnek az ünnepe. E nélkül a hit nélkül nincs élet! Reménység nélkül nincs jövendő! A feltámadott, az élő Krisztusba vetett törhetetlen hit nélkül nincs keresztyénség és nincs jövője a világnak! Egy falu határában valami nagyszabású vizduzzasztó és elektromos erőfejlesztő müvek építését kezdték meg egyszer. Valaki elterjesztette azt a hirt, hogy a felduzzasztott vizek az egész falut el fogják önteni és el fogják seperni a föld színéről. Ettől a perctől kezdve megállt a faluban minden élet. Az emberek nem építkeztek, a házakat, utcákat nem javították, nem festegették, nem szépitgették . . . Minek? Hiszen az árvíz jön és úgyis elsöpri az egész falut. Rövid időn belül a falu a legnyomoruságosabb és legsiralmasabb képet mutatta. A házak omladoztak, az utcák gödrösek és sárosak lettek, a dudva felburjánzott s minden olyan kétségbeejtő volt... íme: ahol nincs hit és remény, ott nincs élet és nincs jövő! Ahol nincs hit és remény a feltámadott és élő Krisztusban, ott nincs élet és nem lehet jövendő sem! Ez a mi világunk nagyon hasonlít ehhez a kis faluéhoz . . . a mai kor embere nagyon hasonlít ennek a kis falunak a lakosaiHUSVÉT. • • “Ez az a nap, melyet az Ur választott. . . Örvendezzünk hát e napon.” Örvendetes valóban az áldott Feltámadás Napja, melynek dicsősége velünk lesz örökké ... Mely szavak hozhatnának nagyobb örömet, boldogabb érzést keresztény emberek szivébe, mint azok, amelyeket akkor, réges-régen, az égi üzenet mondott azon az alsó' Husvét-hajnalon: “... Feltámadott, nincsen itt; ime a hely, hová helyeztették vala Őt.” (Mark 16:6). Husvét reggelén, keresztények, együtt örvendezünk, együtt vesszük ki részünket a feltámadás magasztos öröméből templomainkban, szent áldozással, odaadó mély hálaimánkkal... A mi Feltámadt Urunk áldása, szeretet, békessége legyen a szivetekben és otthonaitokban ezen a Husvét Vasárnapon és legyen tivéletek örökké! Father Body J. Kapisztrán, 0. F. M. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL hoz: nincs hitük és nincs reménységük s csüggedten és kétségbeesve várják a nagy özönvizet, amely letagadhatatlanul és feltartózhatatlanul közeleg. A kommunizmusnak és a harmadik világháborúnak a rettentő özönvize, amely az egész keresztyén világot és civilizációt akarja elsöpörni és kiirtani a föld színéről. Csakhogy a kétségbeesés, hitetlenség és reméjiytelenség nem keresztyén magatartásra vallanak! Az első özönvízből is csak azok maradtak meg, akik hittek! A Husvét legdrágább üzenete az, hogy: bűnös, nyomorult, önmagaddal meghasonlott, halál és kárhozat mesgyéjén járó ember, HIGYJ! Higyj az Istenben! S ha recseg és ropog is körülötted a mindenség alkotmánya . . . ha bármilyen vészesen közeleg is feléd az árvíz, bármily kétségbeejtő és bakacsin-sötét is feletted az ég: Higyj az Istenben! Aki az életnek és a halálnak is az ura, aki nem ejtette ki még kezéből ezt bűnös, nyomorult világot, hanem még mindig szereti és meg-Kun Béla, a trockista vezér... (FEP) 1919 március 21-én, 35 évvel ezelőtt kiáltották ki a gyászosemlék ü proletárdiktatúrát Magyarországon. A Tanácsköztársaság 133 napja a magyar történelem egyik legcsunyább fejezete. Kun Béla, a Kommunista Párt akkori vezére, a proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekült, majd onnan Oroszországba. Az évforduló alkalmával a bolsevista sajtó ünnepséget rendezett, melynek keretében a Tanácsköztársaság kikiáltásáról mint “történelmünk legfényesebb napjá”-ról emlékezik meg. Ugyanakkor Kun Bélát, aki az egész gépezetet vezette, “trockista árulónak” nevezi. A magyar kommunisták mindezidáig hallgattak Kun Béla szerepéről. Nem merték a magyar “elvtársaik” előtt ismertetni, hogy 1937-ben Moszkva mellett, a nagy perek idején, kivégezték. 17 évvel kivégzése után támadják meg először nyilvánosan. A Népszava március 21.-i száma igy ír: “A kommunisták küzdöttek fáradhatatlanul a Tanácsköztársaság harcainak első soraiban. A hiba az volt, hogy a munkásosztály egységének megteremtésénél a kommunista párt beolvadt a szociáldemokrata pártba, amely tele volt árulókkal, a burzsoázia kiszolgálóival . . . E hiba elkövetését jelentős mértékben az idézte elő, hogy Kun Béla, aki az egyesülés kérdésében a szociáldemokratákkal a tárgyalásokat vezette, nem Lenin követője volt, nem hallgatott nagy tanimenti. A végső szó nem a minden szentet, szépet kiirtani akaró kommunizmusé lesz, hanem a végső azó az Istené lesz! Nem halljátok a Husvét áldott és drága üzenetét? “NE FÉLJETEK! Én élek és ti is élni fogtok!” Ne féljetek! Lehet bármily kétségbeejtő a jövő és sötét körülötted a világ, lehet életed öszszetört, csalódott, a szived beteg, elvesztheted legrágább kincsedet, a fiadat, messze harcmezőkön, közeleghet vészesen az árvíz : Ne félj! A Husvét itt van és hirdeti neked az Isten üzenetét, hogy ez az egész bűnös, égő világ, az elesett emberiség és benne a te összetört életed, beteg, csalódott szived az ö kezében van, akinek ereje volt. kihozni Szent Fiát a sírból... ö meg' fog menteni téged és világunkat is! Higyj etek Benne, ő él és ti is élni fogtok! tónk figyelmeztetésére, hanem áruló módon trockista, buchanista nézetek szerint cselekedett. Az áruló szociáldemokrata vezetők kihasználták ezt a lehetőséget és minden eszközzel az ellenforradalom, a külföldi imperialisták kezére játszottak.” Papszentelés Veszprémben ... Megható körülmények között zajlott le a papszentelés a veszprémi székesegyházban. Eltérően a kispapok felszentelésének hagyományos időpontjától, amely az aratás hónapjában, júniusban szokott megtörténni, most télen telt meg a veszprémi székesegyház hívekkel, hogy tanúi legyenek annak az áldozatvállalásnak, amit ma a papi hivatás jelent odahaza. Ebből az alkalomból dr. Brezanóczy Pál prelátus, érseki helynök cikket irt a “Kereszt”ben, s többek között ezeket irta: “... Istenszeretet és örökélet főpróbáját csak úgy lehet megállni, ha a felebaráti szeretetet kellőképpen gyakoroljuk. Ez sajátságos követelménye korunkr nak, mely ismét halálosan vétkezett e téren.” Éjszaki csendélet Budapesten . . . Nyugatra menekülők elbeszélése szerint sok a rablás Budapesten. Alátámasztja ezen közléseket, hogy a kommunista sajtó mind gyakrabban közöl híreket arról, hogy közönséges bűncselekmények miatt ítélnek el embereket. 1954 februárjában négyszer annyi embert vetkőztettek le, mint tavaly ugyanebben az időben Oka főleg abban keresendő, hogy a használt ruha értéke nagyon felemelkedett. Egy elfogott vetkőztető beszélte, hogy egy jól sikerült vetkőztetésnél kéthavi jövedelmét keresi meg. Téli kabát, valamint a szövet ruha nagy kincsek a lerongyolódott országban. Külön vetkőztető börze alakult ki a volt Teleki-tér környékén. A tettes órák alatt tudta értékesíteni a holmit. Legjövedelmezőbb terület még ma is a Belváros, ’ ahol egy sikerült akciónál 4-5000 forintot is le lehetett vetkőztetni, mig a régi Ferencváros és Józsefváros területén maximum 1000 forintot lehetett elérni. A régi Angyalföldön és környékén nem történt vetkőztetés. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megrendelhető lapunk utján. Lapunk minden olvasójának, hirdetőjének és barátjának Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk
