Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1954-04-08 / 14. szám

VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 14. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1954. ÁPRILIS 8. Leszállították a fényüzési adókat A Kongresszus a mult hé­ten jóformán minden különö­sebb vita nélkül megszavazta az úgynevezett fényüzési a­­d óknak csökkentését. Valójá­­talán nem is lehetne fényűzés­nek tekinteni minden olyan tárgyat vagy szolgálatot, mik szorosan hozzátartoznak az a­­merikai é 1 e t s z invonalhoz, mint amilyenek például a mo­dern villany házikészülékek, villanylámpák, vagy a vasút és telefon használata. Ez u­­tóbbira különösen magas volt az adó, ha a telefont városon kívüli beszélgetésre használ­ták, mely ez esetben a beszél­getés dijának 25%-át tette ki. Pedig az ilyen beszélgetést, akár üzleti célokból, akár ma­gán érdekből történik a hívás, { nem lehet fényűzésnek tekin­teni, mert fontosabb okok nél­kül senki sem fogja igénybe venni a költséges hosszutávu telefon beszélgetést. Az alábbi táblázatban be­mutatjuk a régi és uj törvény szerinti fényüzési adók közöt­ti különbséget. A vásárlás alkalmával a ve­vő által fizetendő 20 % -os adót a következő árukra vonatko­zólag szállították le 10%-ra; szőrmék, ékszerek, bőrönd és bőráruk és pipere tárgyak. A gyári árakhoz mindjárt a gyárban hozzászámított fény­üzési adókat a következőké­pen csökkentettek; 20%-ról 10%-ra szállították le a fény­képező gépek és filmek, s a villany körték adóját. 15Jó­ról 10%-ra; a sport áruk, töl­tő tollak, öngyújtók után fize­tendő adót. Villany házi ké­szülékek, jégszekrények, mo­sógépek 10%-os adóját 5 szá­zalékra, s a lőfegyverek, re­volverek 11%-os adóját 10 százalékra szállították le. Beléptidijak után eddig 20 százalékot kellett fizetni.. Most az 50 centes vagy azon aluli beléptidij és az iskolai sportversenyek beléptidijai után teljesen eltörülték a fényüzési adót, az 50 centen felüli beléptidijak után az a­­dót 10%-ra csökkentették. A- zonban továbbra is /enntar­­tották a lóverseny és kutya­versenyek beléptidijai után fi­zetendő 20%-ot és hasonlóké­pen az éjjeli mulatóhelyeken elköltött összegek után fize­tendő 20%-os fényüzési adót. A hosszutávu telefonhivá­­sok 25%-os, a helyi hívások 15%-os, valamint a belföldi táviratok és vasúti, hajó- és repülőjegyek után fizetendő 15%-os adókat mind 10 száza­lékra szállították le. A fényüzési adóknak ilyké­­peni csökkentése közel egy bil­lió dollár veszteséget j elent az országnak, de mivel nagyrészt a gazdagabb vásárlóknak nyújt némi megtakarítást, a nagyközönség és az általános üzleti élet szempontjából ezen adóknak leszállítása előnyö­sebben észlelhető változást állapításunk annál is inkább nem fog előidézni. Ezen meg­­helytállónak látszik, mert o­­lyan általánosan használt dol­gokon, mint a cigaretta, bor, sör, pálinka, gazolin és az au­tomobilok után fizetendő fényüzési adók továbbra is változatlanul megmaradnak. Az első komolyabb lépések az atom és hydrogén bombák használatának eltiltása felé A világ bármelyik legna­gyobb városának az elpusztí­tásához egyetlen ilyen hydro­gén bomba elegendő lenne. Ezek után most már igazán elérkezett az idő, hogy a világ államférfiai és diplomatái ko­molyan foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy mivel egy újabb világháború az emberi­ség nagy részének az elpusztu­lását jelentené, módot találja­nak egy állandó és tartós béke megteremtésére. Ennek első jele már megnyilvánult ab­ban, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország képviselői az Egyesült Nemze­tek 12 ország képviselőiből álló Leszerelési Bizottságát a hydrogén bombák nyomán felmerült problémák megbe­szélésére kérték fel. Ez a Leszerelési Bizottság már két év óta nem ülésezett és a fenti három ország képvi­selőinek külön-külön, de azo­nos szövegű kérelme, mely a General Assembly-nek egy ré­gebben hozott azon határoza­tára hivatkozva, hogy a Bi­zottság szorgalmazza kitűzött cél j ának megvalósítását, — az egész világra veszedelmet jelentő hydrogén bombák tö­kéletesítése következtében é­­getően sürgős probléma lett. Mikor Sir Pierson Dixon, Anglia delegátusa, a Leszere­lési Bizottsághoz terjesztett kívánságról magánbeszélgetés közben informálta Vishins­­kyt, ez utóbbi állítólag helyes­nek találta a gondolatot. Ter­mészetesen más kérdés az, hogy mikor tényleg rákerül a sor arra, hogy az atom és hyd­rogén bombák használatát tiltsák el egyszer és minden­korra, e tilalom keresztül vite­lét biztositó feltételeknek alá fogják-e magukat az oroszok is vetni? Mi már akkor is a­­jánlottuk e bombák használa­tának kiküszöbölését és e cél­­bóli megfelelő garanciák nyújtását, mikor az oroszok­nak még nem volt atom- és hydrogén bombájuk, azonban ők vonakodtak minden olyan feltétel elfogadásától, mely feljogosított volna . egy nem­zetközi bizottságot arra, hogy annak tagjai Oroszországban személyesen győződjenek meg az előirt feltételek szigorú be­tartásáról. Olcsóbb lett a vaj A fényüzési adók nagyré­szének leszállításával egyide­jűleg a kormány a tej készít­mények, vaj, sajt, stb. árai­nak fenntartása érdekében nyújtott támogatást is nagy­részt lecsökkentette, aminek következtében a vaj ára egy­szerre nagyot esett. Ugyanis a vajban oly nagy volt a tul­­produkció, hogy a kormány támogatása nélkül, amely ab­ban állt, hogy a fölösleges vaj mennyiséget a kormány a rendes piaci árnál magasabb összegért az állami raktárak­ban halmozta fel, a vaj árát a (Folyt, a 3-ik oldalon) Meyner kormányzó McCarthy ellen New Jersey állam uj, demo­kratapárti kormányzója Chica­góban, a veteránok vacsoráján beszédet mondott, amelyben éle­sen kinyilatkoztatta állásfogla­lását a “McCarthy kérdésben,” mondván, hogy: “McCarthy ter­ror-uralmat akar létesíteni A- merikában, ami már részben si­került is neki...” Súlyosan meg­bélyegezte a “gyilkos támadáso­kat a politikai erkölcs ellen” és megjegyezte, hogy: “McCarthy egy modern Robespierre, akinek — szerencsére — nincsen nyak­­tilója.” * * * Van egy bizonyos határvonal, amelyen tulmenve elhagyjuk a pártpolitika mezejét és általános nemzeti érdekeket érintő térre jutunk. A pártpolitika mezejét McCarthy szenátor már régen elhagyta s amennyi jót tett az árulók és kommunisták leleple­zésével, ugyanannyit ártott is a nemzeti érdekeknek, . . . módsze­reivel és elővigyázatlan kipellen­­gérezéseivel, amellyel ártatlano­kat is és az ország és nemzeti biztonságunk felett őrtálló veze­tőembereinket is súlyosan sérel­mezett. Ez a taktika, az ilyen vi­selkedés Amerikában nem nép­szerű s McCarthy lassan-lassan az elnöktől lefelé mindenkivel szemben találja magát és csak az elvakultak, a szemellenzős lovak módján egyirányba tekintők tapsolnak neki ... Ez a mi véle­ményünk és ez milliók vélemé­nye ! A Blue Army nagy gyűlése A Blue Army of Our Lady of Fatima nevű egyesülés, amely a kommunizmus legyőzésére ala­kult és harci eszközéül az imád­kozást és a hitéletben való foko­zott elmélyülést választotta, má­jus 23-án egy Mária évi ünnep­séget rendez New Yorkban, a Carnegie Hallban. A Blue Army mozgalom, a­­mely 1947-ben egészen szerény keretek között Father Harold V. Colgan a Plainfieldi (New Jer­sey) St. Mary templom plébáno­sa kezdeményezésére indult meg, olyan óriási méretűvé fejlődött, hogy ma már több mint 5,000,- 000 t.agot számlál az Egyesült Államok 48 államában és a föld­kerekség minden részében. A múlt év júliusában a Blue Army egy négy napos Fatima Kongresszust tartott Plainfiel­­den, amelyen úgy az Egyesült Államokból, mint Canadából nagy számban j elentek meg a de­legátusok. A Carnegie Hallban megtartandó gyűlésre eddig több mint 2800 résztvevő jelen­tette be a megjelenését. Az ün­nepség főszónoka a Most Rév. Thomas A. Boland, D.D., Ne­­warki püspök lesz. LABDARÚGÁS A New Brunswicki HAAC labdarugó csapata most vasár­nap East Newarkon játszik az Entre Nous S. C. csapata ellen, amelyik 4-ik helyen áll a ligá­ban. A New Jersey State Liga 12 csapata között a HAAC jelen­leg a 6-ik helyen van. Indulás a klubháztól délben 12:30-kor. WEISSMAN GÉZA 303 N. 3rd St., H. P. Tel. CHarter 9-3319 Lapunk magyar-zene műsort ad vasárnaponként a New Brunswick-i WCTC (1450 ke) Rádió-állomáson Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy megállapodást csináltunk a New Brunswick-i WCTC rádió-állomással és ezentúl minden vasárnap, a Kára-Németh zenekar kitűnő muzsikájával folytatólagosan, déli 12:45-től 1-ig csárdás­zenét, hangulatos műsort szolgáltatunk a magyar zenét kedvelő hallgatóságnak. A magyar zenei műsor minden vasárnap délben 12:15-kor kezdődik ezen az állomáson s en­nek keretében a Kára-Németh Testvérek népszerű zenekara muzsikál, magyar dalszámokkal fűszerezve a kitűnő progra­mot és válogatott jó magyar hanglemezekkel tarkítva a d. u. 1-ig tartó magyar órát... Az utolsó negyedóra “szponszorai” mi vagyunk ezentúl és a lehetőséghez képest igyekszünk ezzel a műsorunkkal közszolgálatot nyújtani az itteni magyarság­nak . . . (Esetleges fontos bejelentéseknek, piknikek, mulat­ságok, fontosabb események helye és időpontja közlésének mindig készséggel adunk teret, illetve időt műsorunkban). * * * Az a célunk ezzel a rádióműsorral is, — a brunswicki rádióállomással történő együttműködésünknek, — hogy újabb bizonyságát adjuk annak, hogy a helyi magyar újság olyan érték, amit minden jóérzésü, jóakartu és az itteni magyar élet fennmaradását szivén viselő magyarnak saját érdeke is meg­becsülni s ahogyan csak lehet: támogatni. Mi nem elvenni, hanem hozzátenni akarunk az itteni magyarság értékeihez ... s ameddig mi vagyunk, ameddig helybeli magyar újság van, addig egy olyan “intézményt” tekinthet magáénak ez a ma­gyarság, amelyre mindig, minden körülmények között, min­denki számíthat, mert a közszolgálat, a közjóért munkálkodás terén mi korlátokat, anyagi erőinken belől, soha sem ismer­tünk! Népünk “napszámosai” vagyunk, betűink, lapjaink az itteni magyar élet és a köz szolgálatáé s ezért fizetséget nem várunk ... t De ha egyszer, egyetlen egyszer is valaki ne­künk, vagy velünk jót tett, akár egy jó szóval is, az a mi hálánkat, jóakaratunkat, segítő készségünket mindig érezni fogja . . . ! *dja Isten, hogy meg nem alkuvó, kitérő utakat nem ismerő munkánkban egy napon azok is találkozzanak velünk a magyar élet eme megpróbáltató munkamezej én, akik elkalandoztak, vagy az általános amerikai magyar érdekek szempontjait figyelmen kívül hagyták . . . Rádió-műsorunkat is ezzel a gondolattal “bocsátjuk út­jára” ... Hallgassa, élvezze a magyar zenét, jó magyar muzsi­kát minden magyar s érezze meg a dallamokban és a zenét szolgáltatók igyekezetéből ki-ki azt, hogy egy nyáj vagyunk ... egy árva magyar nép világba széledt gyermekei, akik “egy­más s Isten kezét el nem eresztve” tudunk boldogulni . . . tudunk szépet, értékeset, gyermekeinkre és késői unokáinkra hagyható maradandót alkotni s meglevő értékünket meg­őrizni . . . Máskép nem! “A DOLGOZÓK NAGY RÉSZE ALIG ESZIK” — ÍRJÁK A SZABAD NÉP­BEN A kommunista párt hatalmas propagandával tette közzé a hús és zsiradék árak leszállításáról szóló minisztertanácsi rendele­tet. Ennek hatását főleg a mun­kások remélték, akiknek nagy többsége üzemi konyhákban ét­kezik, ahol az utóbbi időben egy­szerűen élvezhetetlen volt az é­­tel. A helyzet a rendelet megjele­nése óta sem változott. Sőt. A Szabad Nép március 20-i száma igy számol be a jelenlegi hely­zetről, miután számos üzemi konyhát megvizsgáltak: “...nem érezhető az ételeken, hogy a zsir és a hús olcsóbb lett, pedig az árleszállítás az üzemi konyhákra is vonatkozik. A Ganz gyárban a mai leves ehetetlen. Zsirtalan zellerleves nem való a dolgozók­nak. Az ebéd többi része is hig és tartalmatlan volt, igy a mai moslék 40 liter. Nem jobb a hely­zet a többi gyárakban sem, igy a Magyar Acélárugyárban is vi­zes lében úszik a hagyma. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók' nagy része alig eszik és éhesen men­nek vissza a munkájukhoz.” AZ AMERIKAI Magyar Szö­vetség intézmények és magáno­sok adományaiból tartja fenn magát. A részére beküldött ősz­­szegek a jövedelmi adó bevallá­sakor levonhatók. A Szövetség uj címe: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. Az idei Rákóczi Nap julius 25-én lesz A Rákóczi Segélyző Egyesület New Jersey-i osztályainak szo­kásos évi nagysikerű piknikje, a hires-nevezetes Rákóczi Nap ez­­idén julius 25-én, vasárnap lesz a Linwood Grove-ban (Stelton, N. J.). A zenét ezúttal is a nagy­szerű Kára-Németh Testvérek Zenekara fogja szolgáltatni, ami annyit jelent, hogy ez a nagy magyar szabadtéri találkozó még esős idő esetén is sikeres lesz!... CSAK A KIVÁLTSÁGO­SOKNAK JUT . .. A nagy néptömegek rendkívül silány ruházati anyagokhoz jut­nak csupán, de a rendszer kivált­ságosainak módjában áll meg­venni Budapesten, a Váci-utcai volt Bence-féle cipőüzletben a jobb minőségű cikkeket is, de az alábbi árakon: Egy pár férfi félcipő 900-1200 forint, egy pár bilgeri csizma 1500 frt, egy férfi ruha 2000 fo­rint körül, egy selyem nyakken­dő 70 frt, kalap 150-200 frt, hosszú bőrkabát (u. n. ÁVH ka­bát) 1500-3000 frt, Városi bun­da 3000 frt, egy télikabát, vate­linbéléssel 1000 forint körül, u­­tóbbi már egyszerű gyártmány. Kalapot ma sokkal kevesebben hordanak, mint régen, mert saj­nálják rá a pénzt, helyette a mi­cisapka, vagy a svájci sapka vi­seleté terjed. Csillagok hullása... Magyar kulturális, tudomá­nyos és vallási életünk fénylő csillagainak száma megszámlál­hatatlan. Kelet és Nyugat között Isten végtelen malmában őrlődő, Kárpátokkal koszoruzott, Duna- Tisza által megtermékenyített és hősök piros vérétől öntözött drága magyar földünk sok fé­nyes csillaga ragyog a nemzeti és nemzetközi politikai, gazda­sági és irodalmi élet egén, a vi­lág minden részén. Az utóbbi időben azonban szin­te megmagyarázhatatlan és szá­munkra alig érthető módon mind annyiónkat megdöbbentő hirte­lenséggel tűnnek el amerikai és otthoni magyar életünk egéről csillagok hullásához hasonlóan számosán. A lánglelkü és prófétai tűzzel lelkesedő Dr. Soós Gézát, akit az óceán mindkét partján magyar­ságáért életét is feláldozni kész hü harcosnak ismert mindenki, döbbenetes hirtelenséggel bekö­vetkezett halálában követte Dr. Vincze Károly, a Független Ref. Egyház Főesperese, majd Rácz Győző az Ev. & Ref. Church Ma­gyar Egyházkerületének volt el­nöke. Az amerikai magyar sajtó, világi lapjaink és a különféle de­­nominációk hivatalos lapjai mind-mind méltán siratták ma­gyarságunk elvesztett vezéreit. Megkésve hozta Magyaror­szágból a kósza szél azt a hirt, hogy a múlt ősszel, a sárguló fa­levelekkel együtt Pógyor István a Keresztyén Ifjúsági Egyesüle­tek Nemzeti Szövetségének or­szágos titkára, a világháború u­­táni magyar fijusági mozgalmak egyik vezércsillaga, élete delén, 50 éves korában 1953 november 7-én “szivszélhüdés” következ­tében, a jelenlegi kormány által, 12 éves börtönbüntetésre Ítéltet­ve, visszaadta lelkét Teremtőjé­nek. Nagyon mélyen érinti ez a hir mindazokat, akik ismerik a YMCA nevet, ezt a világra szóló óriási nagy ifjúsági szervezetet, melynek alakulatait minden a­­merikai városban megtalálhat­juk, de ott vannak otthonai Á- zsia, Afrika és a földrész min­den kontinensének számottevő országában is. Az Amerikai YMCA, vagy magyarul Keresztyén Ifjúsági Egyesület röviden KIÉ, küldte Szibériába az első világháború után azokat a munkásokat, akik­nek segítségével ezrével sikerült a magyar hadifoglyokat hazá­jukba visszatelepitetni Az an­golszász mintára Magyarorszá­gon meghonositott KIÉ egyesí­tette magában fajra-felekezetre való tekintet nélkül a munkás if­jakat. Szellemi és erkölcsi hatal­mára jellemző volt, hogy Hitler ezt tartotta a Cserkészettel e­­gyütt első kötelességének szét­rombolni. Magyarországon, hála uralom alatt ez nem sikerült. A KIÉ volt egyik erőssége a‘ma­gyar lelenállási mozgalomnak, a­­hol elnyomottak, üldözöttek me­nedéket találtak. Lengyel föl­dönfutók és zsidó csillaggal meg­jelöltek és akik csak nehéz aka­dályokkal küzdöttek, mind me­nedéket találtak falain belül. Nos, ami Hitlernek és pribékjei­nek nem sikerült, sikerült a muszkáknál is aljasabb magyar kommunistáknak: megszüntet­ték, szétverték, vagyonából ki­fosztották az YMGA-KIE moz­galmat, vezetőit elüldözték s a­­kit tehettek bebörtöztek és lemé­szároltak. Nem találok gyarló emberi szavakat, hogy méltóképpen fe­jezzem ki életének egyenes, tör­hetetlen vonalvezetésű kereszt­hordozását és prófétai márti­­romságát. Pógyor Pista a legna­gyobbakhoz hasonlítható, az ó­­testamentumi prófétákhoz, már­tír apostolokhoz, hitvalló első keresztyénekhez, aki vállalta sorsát és be is végezteazt. Hogy a Magyarországi KIÉ mozgalom a kezdeti egyletesdi keretből az ország egyik legha­talmasabb ifjúsági szervezetévé nőtte ki magát, az az alapítókon, Megyercsy Bélán, Szilassy Ala­dáron, Töltéssy Zoltánon és a többieken kívül nem kis mérték­ben Pógyor Pista érdeme volt. Budapesten előbb a Horánszky utca 26 szám alatt volt székháza, majd a budai Fehérváry utón volt tanonc-otthona és 1943-ban készült el az amerikai mintára épült 8-emeletes, pompás KIÉ palota a Rákóczi ut és Vas utca sarkán. Kevesen tudják, s ezért jó megemlíteni itt messze távol szülőhazánktól, hogy a magyar cserkészet bölcsője is a budapes­ti KIE-ben ringott; itt alakult meg az első magyar cserkész csa­pat. Hol van ma már a Cserké­szet, a Keresztyén Ifjúsági E- gyesület? Hová lettek a nehéz munkával megszerzett birtokai, központi épületei, pompás palo­tája, nyári táborai és főként if­júsága? Elkobozták, vagyonát kisajátították (szép szavak a lo­pás-rablásra, ugye?) ifjúságát szétkergették s vezéreit, — ime a példa — börtönbe vetve kivé­gezték. Pógyor Pista és a szám­talan ártatlan keresztyén már­tír vére azonban az égre kiált. Igen, igy lettünk mi magyarok ismét szegényebbek, amikor le­hullt a magyar égről egy fényes csillag. Tudósok, irók, papok és közkatonák egymás után csillag­­hullásként tűnnek el a magyar élet egéről. Mi, akik jövőbe néző szemmel tekintünk előre, bizonyságot te­szünk arról, hogy a magyar if­júság, a magyar lélek, a magyar gondolat nem halt meg, se el nem veszett, mert addig amig lesznek egy ügynek mártírjai, eszmé­kért életüket is áldozni kész ve­zérei, azoknak a mártíroknak a vére magvetés és előbb vagy u­­tóbb az az Isten, aki az égben van és uralkodik elhozza a maga igazságát. Ne vegye senki rossz néven, ha Pógyor Istvánt Mindszenti bíborossal, Ordass Lajos börtön­behurcolt és megszenvedett e­­vangélikus püspökkel, vagy Ra­vasz László tisztéről erőszakkal lemondatott református püspök­kel egyszerre említem. Hiszen, ha azok nagyobb közösséget képviseltek, de éppenugy szen­vedtek, vagy még most is szen­vednek börtönük rettentő bünte­tése alatt, életüknél azonban töb­bet egyik sem tud felajánlani, mint amit Pógyor Pista Isten­ben hivő lélekkel adott hazájá­ért, hitéért és a YMCA (Young Mens Christian Association) vi­lágszervezet m a g y a rországi mozgalmáért. Pógyor István ismeretlen sír­jára tegyük le a késői kegyelet koszorúját, akinek a neve ott lesz azok között, akik sorsukat vállalva igaz szent evangéliumi meggyőződéssel a legszentebbet áldozták a kiontott piros vér ö­­rökkévaló misztériumában. Pó­gyor Pista, Isten Veled! ÁBRAHÁM DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom