Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1954-03-25 / 12. szám
VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 12. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1954. MÁRCIUS 25. Az elnöki jog kiterjesztése az ország megtámadása esetén Manapság- már kevés ember hiszi, hogy az Egyesült Államok elnökének lenni könnyű feladat. A nagy megtiszteltetés mellett, mellyel az elnöki méltóság jár, határtalanul nagy a feleősség is. Ugyanis az uj atomfegyverek és a legújabb hydrogén bombák feltalálása óta a hadviselés módszere olyan változásokon fog keresztül menni, hogy háború kitörése esetén órák kérdése döntő jelentőségű lehet. Bár Eisenhówer elnöknek eddig az volt az álláspontja, hogy hadüzenet küldése, mint kiszámíthatatlan következményekkel járó ténykedés, a Kongresszus hatáskörébe tartozzék, most mégis azt hiszi, hogy megtámadtatás esetén perceken belüli megtorló intézkedések elrendelésére az elnöknek joga legyen. Eisenhbwer a múlt héten' tartót sajtó értekezletén kijelentette, hogy az az elnök, ki késlekedne a megtorló harc azonnali megindításával, az megérdemelné, hogy felakaszszák.A mai pusztító fegyverek alkalmazásával nincs idő arra, hogy a véletlenül épp nem ülésező Kongresszus intézkedésére várni lehessen, bár az elnöki intézkedés jóváhagyása végeredményben a Kongresszus hatáskörébe tartozik. A sajtó értekezleten az Elnök az ország biztonsága szempontjából igen fontos két tényezővel foglalkozott. Az egyik az azonnali és teljes erejü megtorlás, a másik a védelmi programunknak uj formája. Eisenhower azt az előbbi álláspontját, hogy az elnök ne rendelkezhessék még megtámadtatás esetén sem a megtör ló lépések megtételével, mig a Kongresszus erre felhatalmazást nem ad, Dulles-nek egy nappal azelőtt ismertetett véleménye következtében változtatta meg. Dulles szerint ugyanis a North Atlantic E- gyezmény és a Rio de Janeiro Egyezmény alapján, miután mindkettőt a Kongresszus jóváhagyta, az Elnöknek joga van a Kongresszus megkérdezése nélkül azonnal elrendelni a megtorló lépések megtételét, ha akár az Egyesült Államokat, akár ez országnak európai- szövetségeseit, akár a szövetséges dél-amerikai államok bármelyikét ellenséges támadás érné. Dulles véleményével, mint bár az elnök is magáévá tett, a probléma csak egyoldalúan és ideiglenesen oldódott meg. A nagy kérdés az, hogy miképen értelmezi a Kongresszus a fenti két Egyezményt, s miképen értelmezné, ha például a jövő évi uj Kongresszuson a republikánusoknak nem lenne abszolút többségük? Bár nem valószínű, hogy az ország biztonságát fenyegető veszély esetén törvényhozóinkat párt- ' politikai szempontok a legcsekélyebb mértékben is'befolyásolnák, — most azonban amikor közvetlen veszélyről szó sincsen, nem olyan biztos, hogy az elnöki hatalom körvonalozásának kérdésében elfőgadja-e a Kongresszus Dulles és Eisenhower álláspontját? A hírek szerint, a szenátus külügyi bizottságának a többsége azon a véleményen van, hogy például Franciaország, vagy Hollandia megtámadása esetén az Elnök azonnali megtorló lépéseket a Kongresszus jóváhagyása nélkül nem rendelhetné el, azonban abban az esetben, hogy ha az Egyesült Államokat érne váratlan támadás, akkor egész biztos, hogy az elnöki intézkedés jóváhagyására nem lenne szükség. New Ygrk államban leszavazták a a kötelező automobil baleset elleni biztosítást Törvényhozók nem mindig szavazzák meg a többségben levő adminisztráció által előterjesztett törvényjavaslatokat, még ha ezek látszat szerint valóban szükségesek lennének is. New York állam törvényhozásának s z e n á tusa, melyben a republikánusok vannak többségben, leszavazta Dewey kormányzó adminisztrációjának az automobil kötelező baleset elleni biztosítás iránti javaslatát. A javaslet mellett 19-en szavaztak, mind republikánusok, mig ellene 26-an, kik közül 17 republikánus és 9 demokrata szenátor volt. A szavazásban 9 demokrata szenátor nem vett részt. A szavazás megfejtése után Dewey kormányzó igen éleshangú nyilatkozatot adott ki, melyben többek között kijelentette, hogy ez alkalommal a a szenátorok csúnya politikát játszottak az emberi nyomorúság rovására. Ugyanis New York államban egy év alatt legalább 100 ember pusztul el olyan automobil balesetek következtében, mikben a szerencsétlen áldozatok hozzátartozóinak még a legcsekélyebb kárpótlás sem jut, mert a balesetek előidézőinek semmiféle biztosításuk nem volt. Ezrek sérülnek meg évente ilyen balesetekben, miket biztosítással nem rendelkező hajtok okoznak, s mégis, — a törvényhozók nem találták szükségesnek a szerencsétlen áldozatok védelmére biztosítékot nyújtani. Törvénytelen rádióleadót használt a washingtoni vörös magyar követség-Az United Press jelenítette, hogy a vörös magyar követségen Washingtonban titkos rádióleadó transmittert fedeztek fel, — mint az a kongresszusi vizsgálat folyamán kiderült. A külügyminisztérium közbelépésre a titkos leadó állomás használatát beszüntették. A hivatalos j elentést Thorsten V. Kalijarvi, helyettes külügyi államtitkár tette a képviselőház egyik bizottsága előtt még január 14-én, de a nyilvánosságra csak most került a dolog. Az államtitkár-helyettes ki j elentése szerint Amerikában -egyetlen külföldi kormány sem jogosult rádióleadó transmittert használni. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával -* a lapot! Magyar papot kérnek Miami magyar katolikusai A floridai Miamiban lakó magyar katolikusok körében mozgalom indult meg, hogy papot kapjanak egyházközség szervezésére. Az illetékes püspöki hivatal hozzájárulásával nyilvántartási lapokat köröznek azzal a céllal, hogy az összes magyar katolikusokat összeírják és megkezdjék az előmunkálatokat. A munkálatok szépen folynak és nem lehetetlen, hogy rövidesen magyar pap miséjében fogják dicsérni az Urat Miamiban is. Egyhelyből levegőbe ugró repülőgép A légihaderő most mutatta be újfajta repülőgépét, amely helyből indul egyenesen fel a magasba, anélkül, hogy kifutóra lenne szüksége. A kísérleti repülőgépek beváltak és valószínűleg tömegben fogják azokat gyártani. Az adók leszállításával kapcsolatos problémák Az átlag-ember, vagyis a legtöbb ember, nem nagyon törődik azzal, hogy a Kongresszusban mivel töltik el az idejüket a törvényhozók. Különösen érdektelennek tartják az adók körüli vitákat, pedig ez a kérdés manapság még a legszegényebb embert is közvetlenül érinti. Igaz, hogy 15- 20 évvel ezelőtt az úgynevezett szegény emberek nem nagyon fizettek adót, mert nagyon sokáig $2500.-on aluli jövedelemmel rendelkező házaspárnak az amerikai március 15-ke, az előző évi adóbevallás határidejének utolsó napja, semmit sem jelentett. Ma azonban már mindenkinek kell adót fizetni, akinek legalább évi $600.— jövedelme (Folyt, a 4-ik oldalon) Kommunista filmbemutató Bound Brook-on — Jóideje figyeljük már a Bound Brook, N. J.-ben mesterkedő vörösek és társutasok “megnyilatkozásait,” melyekről a Magyar Jövő c. new yorki kommunista napilap utóda, áz “Amerikai Magyar Szó”-nak csúfolt vörös-pronagjípda hetilap (és'az’ugyanabban a nyomdában készülő Ndwarki Hírlap) hasábjain találunk esetről-esetre ékesszavu beharangozásokat . . . / A Middlesex és Washington Ave. sarkán levő, előbb “Washington Hall”-nak kikiáltott, de utóbb már ismét csak “Munkás Otthon”-nak becézett helyiségben a jelenlegi magyarországi kommunista rendszert és “alkotásokat” dicsőítő áriádákat szoktak elharsogni a kiküldött szónokok, akik között az óhazát vörös pénzen megjárt fullajtárok is szerepltek már. Az elmúlt vasárnap, máricus 21-én Március Idusát ünnepelték a Bound Brook-i “Munkás Otthonban” s ennek során — a Newarki Hírlapban is megjelent előzetes cikk szerint — “két pompás film is “bemutatásra került: a magyar válogatott futballcsapat fényes győzelme Londonban és “egy másik szép film: “Dalolva szép az élet.” Azonkívül “szórakoztató müsorszámok” is voltak, ének, zeneszámok és szavalat és “kitűnő szónok,” — jelezte már hetekkel ezelőtt a new yorki vörös szennylap. Tóth Béla zenekara muzsikált. . . Hogy kik voltak ott ezen az “ünnepélyen,” nem tudjuk, de hogy a közönség soraiban jócskán volt megrögzött kommunista, az valószínű, mert hiszen legnagyobbrészt azok lehettek ott, akik a new yorki vörös sajtó támogatói ... (Volt persze olyan is, aki csak azért ment, hogy megnézze, mi lesz ott s milyen az a két film.) A filmeket a mai kommunista'magyar kormány ingyen bocsátja rendelkezésre bemutatásra, tehát már ebből is nyilvánvaló, hogy célirányos, külföldi propagandára szánt “dokumentáris” képek ezek, a szokásos kisérőbeszéddel. Nem állítjuk, mert nem láttuk, de valószínűnek tartjuk, hogy a kisérő-szövegben ügyesen beágyazott, a rezsinket s az egész mai rendszert dicsőítő mondatocskák vannak... (Arról nem is beszélve, hogy a szavalatok, a “szórakoztató müsorszámok” és az alkalmi szónoklatok, a vörösek “máricusi ünnepélyén,” miből állottak . . .) New Jerseyben az egyetlen jelentősebb fészkük a magyarajku vöröseknek ma már csak ez a Bound Brook-i “Munkás Otthon” (hiszen még a hirdetésben is úgy Írták, hogy a kommunista lapban, hogy: “Newark és környéke magyarsága” — holott Newark jó 25 mérföldnyire van Bound Brooktól!) Ezt a féreeső vidéki zugot választották itt gócpontjukul s annyira ravaszul dolgoznak, hogy valamikor most két éve még az egyik községi elöljárót is sikerült bevonniok egyik “ünnepélyük” programjába . . . Szükségesnek és kötelességünknek tartottuk megírni a fentieket, különösen azok tájékoztatására, akik esetleg még nem tudták ezideig, hogy a Bound Brook-i “Munkás Otthon”ba meghirdetett események mögött kommunista ágensek ügyes munkája húzódik meg; — a “Hungarian World, Inc.” c. new yorki vörös lapkiadóvállalat “gárdáját” (Magyar Szó-t) és a “National Committee of the Women’s Federation” nevű szervezet (?): által kiadott “Nők Világa” c. havi folyóiratot támogatók éá “jövőjét építők” díszes seregének mesterkedése . . . Ismét csak azt mondjuk, amit már annyiszor mondtunk ezekkel a vörös lapokat “fenntartó gárda” listájára pénzt, moszkvai célokra “béke-aláirást” és a kommunista eszméknek híveket gyüjtögetőkkel kapcsolatban, hogy: Magyarok, vigyázat! Mázolva! Kémek árulták be Vogelert... WASHINGTON — John B. Crane, republikánus szenátorjelölt jólinformált helyről származó információk alapján azt állítja, hogy Robert Vogeler, amerikai üzletember, aki több évet töltött a magyar vörösök börtönében, annak idején üzleti jelentéseket küldött Budapestről cégének. A cég, az International Telephone and Telegraph Company Vogeler tudta nélkül továbbította ezeket a jelentéseket a külügyminisztériumnak, Itt aztán kommunisták másolatot késztettek Vogeler riportjairól és azokat elküldték a budapesti elvtársaknak. Bár ezek a riportok tulajdonképen a magyar üzleti életről és lehetőségekről számoltak be, tájékoztatva a céget a szokásos módon a helyzetről, a kommu-nistáknak kapóra jött és mert akkortájt akarták megkaparintani az egész vállalatot, nyomban kémkedési ügyet csináltak belőle. Ez okozta Vogeler és a vállalat más külföldi alkalmazottainak a vesztét. A fotókópiákat megmutatták Vogelernek, aki igy nem tagadhatta a dolgot. 17 hónapot ült börtönben, mig aztán fi külügyminisztérium váltságdíj árán kiszabadította a magyarok börtönéből. Crane, aki a Northwestern Universitynek volt a tanára, most annak kivizsgálását követeli, hogy kik voltak az amerikai vörösök, akik titkos összeköttetést tartottak fenn Rákosiékkal és a külügyminisztérium aktatárába férkőzve fényképeket készítettek azokról? Görögkatolikus lelkipásztor halála Ft. Poratunszky István new yorki magyar görögkatolikus lelkipásztor hosszas betegeskedés után meghalt. Zémplén-megyei születésű volt, a szabolcsmegyei Máriapócs-i g. k. bazilrend papja, aki 25 évvel ezelőtt jött Amerikába s itt Homestead- Pa.-ban, Chicagóban, Clevelandban, Youngstownban s végül New Yorkban volt lelkipásztor. Az elnök harcbaküldési joga Dulles külügyminisztejr szerint Eisenhower elnök autoritása csorbítatlan és ha megtorlásra van szükség, visszaüthet amerikai csapatokkal, légirajokkal, vagy a flottával az ellenségre, akár a határainkon tolakodnak az országba, akár 33 szövetségesünk bármelyikét támadná' meg. A szenátus, amikor jóváhagyat az északatlanti paktumot és az Amerika-közi szerződést, ruházta fel ezzel a joggal az elnököt. Az elnök saját hatáskörében dönti el, hogy szükség van-e ilyen megtorló eljárásra. Indo- Kina ellen azonban csak akkor indítana háborút Amerika, ha azt a kongresszus előbb jóváhagyja. A MAGYAR FORINT külföldi árfolyama állandóan esik: a svájci Bernben 100 magyar forintért már csak 7 frankot ($1.64-et) fizetnek a bankok. Kováts zarándokút Charlestonba Közismert tény, hogy az E- gyesült Államokat megalapító Washington György egyik legvitézebb katonája magyar ember volt. A hires jász-kun huszárok óbestere, Fabricy Kováts Mihály két éven át szervezte a Pulaski légiót és New Englandtól South Carolináig számos ütközetben vezényelt amerikai csapatokat az amerikai szabadságharc sorsdöntő korszakában. Két évi szakadatlan front szolgálat után Charleston városának védelmét bízta az amerikai főparancsnokság az ezredesi rangrá emelt Kováts óbesterre. Május 11-ikén folyt le a döntő ütközet, melynek során a bátor jász-kun huszártiszt ^lovassága élén az Ur 1779-ik esztendejében hősi halált halt. 175-ik évfordulóra való tekintettel az Amerikai Magyar Szövetség Washingtonból küldöttséget vezet Charlesotnba, hogy a helyét, ahol Kováts ezredes — az amerikai szabadságharc magyar vértanúja — elesett, állami és városi küldöttségek jelenlétében megkoszorúzza. Amennyiben elegendő jelentkező akad, egy express-autóbusz kibérlése esetén az útiköltség Washingtonból oda-vissza mindössze $20.00. Részletes felvilágosítással készséggel szolgál a Szövetség irodája, Mills Bldg., Washington 6, D. C. Megöregedett fiatalokat szállítottak haza Egy menekült munkás az alábbi megdöbbentő részleteket tárta fel a Szovjetunióból nemrég visszaszállított hadifoglyokról : “1953 végén több volt leventét szállított haza a Szovjetunió. Hadifogságba esésükkor nem voltak többek mint 15-17 évesek és Ázsia távoli észak-keleti részében dolgoztatták őket különböző bányákban. Beesett arcú öregek lettek a fiatalok, akiknek lényegében fiatalságuk soha nem volt. Legtöbbjének látása erősen megromlott, többen szenvedtek tüdőbajban és olyan fásultság van rajtuk, ami csak olyanoknál szokott lenni, akik a halál küszöbén vannak. Szenvedésükről, munkájukról nem szívesen beszélnek és főle^ félnek. Egy-egy elejtett megjegyzésük azonban elég annak megvilágítására, hogy a magyarországi helyzet minden nyomora és nehézsége ellenére még mindig jobb, mint a “példamutató Szovjetunióé.” Magyarok sikeres kimenekülése BÉCS. — Tíz magyar polgár, közöttük egy 5 éves gyermek, sikerrel szökött át a határon és hagyták maguk mögött a vasfüggöny világát. Útközben, mig a határon botorkáltak át, háromszor fogták el őket, de mindhárom alkalommal sikerült újból kereket oldanitk. Egyizben, a hólepte osztrák határon tűzharcot kezdtek két vörös tiszttel, akiket megsebesítettek és igy tovább szökhettek. A SZÖVETSÉG minden egyetemes magyar ügyet felkarol — támogassuk jó szívvel! Tagdíj vagy nagyobb adomány a jövedelmi adóból levonható. Cima: Rm. 614 Mills Bldg., N. W., Washington 6, D. C. Kommentár nélkül VALAMIKOR 1949 őszén vezércikket irtunk a Magyar Hírlap első oldalán, ezzel a címmel: “Fogadjuk szeretetünkbe menekült magyar testvéreinket!” — és felhívtuk abban az itt letelepedett régi-amerikás magyarságot, hogy az úgynevezett DP menekülteknek megindult tömeges bevándorlása kapcsán lépjen akcióba és segítse minden lehető és telhető módon a hazátlanná lett, idemenekült magyar testvéreket . . . Hogy mi történt e téren, hogy ki kit hogyan segített . . . azt mindenki maga tudja a legjobban ... Mi most csak azért említjük fel mindezt, mert az elmúlt vasárnap a Szent László Hall-ban megtartott nagy new brunswicki napilap-alapító mozgalmi gyűlésen “végin csattan az ostor*’ módján felugrott egy bősz hozzászóló, valami Samai nevű, jólelkü “menekült magyar testvér” s elkiáltotta íjnagát, hogy: “Én Ameirkában, a Katolikus Magyarok Vasárnapján kívül más tisztességes magyar szellemű lapot még nem olvastam ...!” ... És a termet zsúfolásig megtöltő, javarészt ujamerikásokból álló közönség soraiból felhangzott a taps ... innen is . . . onnan is . . . (Nem füzünk semmi kommentárt ehhez. Kinek-kinek a becsületességére, lelkiismeretére bizzuk annak elbírálását és nevén nevezését, hogy mi volt ez ... Azt azonban, hogy az a magyar betűt megbecsülő, magyar sajtót pártoló hazafi — aki (mellesleg megjegyezve) évek óta olvassa a mi egyik lapunkat — szóról-szóra ezt mondotta és hogy jónéhányan megtapsolták ezért . . . azt nemcsak mi hallottuk . . . ) DR. GAGE, aT'ulane Medical School professzora Californiában, a sebészek gyűlésén tartott előadásában kifejtette, hogy a sebészet-tudomány oly sikeresen halad előre, hogy nemsokára már a sziv-áttiltetés is megvalósítható lesz, miután ma már az ütőereket is sikeresen tudják átültetni egyik testből a másikba.
