Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-09-10 / 37. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* Mjunqwium. VlawApjapsUi. idii&d. ami. fijubii&hjucL m. fflsudk. CLmbnif. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 37. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. SZEPTEMBER 10. Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye Nixon, U. S. alelnök megjegy­zései a volt demokrata admi­­:hisztráció külpolitikájáról és McCarthy republikánus sze­nátor belpolitikájáról Még megközelítőleg sem tudjuk megállapítani, hogy lapunk olvasói közül mennyi­en és mennyire veszik komo­lyan e rovatunkban közölt észrevételeinket, miket a fon­i tosabb kül- és belföldi esemé­nyekkel kapcsolatban minden héten írunk. Azonban saját magunknak igen nagy elégté­telül szolgál az, ha későbben akár kiváló közéleti egyének kijelentéseiből, akár tekinté­lyes amerikai újságok vezér­­cikkjeiből az eseményeknek o­­lyan értelmezését tapasztal­hatjuk, amilyet mi már jóval előbb azoknak adtunk. Ezt nem öndicsekvéskép Írjuk, mert erre semmi szükségünk nincs, azonban olvasóinknak vélünk szolgálatot nyújtani, ha őket meggyőzhetnénk ar­ról, hogy egy kis amerikai ma­gyar újságon keresztül is képe sek követni a világ fontosabb eseményeinek folyását és e­­zeknek magyarázatában a jól értesültségnek egy bizonyos színvonalát érhetik el. ,A fentieknek az alátámasz­tására az Egyesült Államok alelnökének, Rícsard M. Ni­­xon-nak beszédjére hivatko­zunk, mit a rnult hétfőn az A- merican Legion konvencióján tartott St. Louis-ban. Nixon a koreai háborúról beszélve azt mondta, hogy ő, mint repub­likánus alelnök, teljesen e­­gyetért a volt demokrata ad­minisztrációnak külpolitikai elveivel, s Trumánnak azon elhatározásával, hogy a ko­reai háborúba avatkozást a kommunizmus erőszakos ter­jeszkedésének megakadályo­zására feltétlenül szükséges­nek találta. Mi ezt már 1950- ben is többször hangoztattuk és bár ezzel mi valami külön­leges nagy dolgot nem mond­tunk, de mint egy logikusnak látszó következtetést, az álta­lunk nyújtandó informácóik helyességének igazolására használhatjuk azt. Nixon beszédének egy má­sik pontja nagyjában szintén megegyezik azon vélemé­nyünkkel, amit mi McCarthy szenátor vezetése alatt álló szenátusi albizottság tevé­kenységével kapcsolatban né­hány hónappal ezelőtt irtunk. Természetszerűleg Nixon nem kritizálhatta túl erősen pártjának a nyilvánosság e­­lőtt egyik legtöbbet szereplő szenátorát, de azért diploma­tikusan megjegyezte, hogy bár a kongresszusi albizott­ságoknak vizsgálatai szüksé­geseknek tekintendők, azon­ban ezek a kívánt eredmé­nyeknek legmagasabb fokát csak úgy érhetik el, ha kielé­gítő módon és tárgyilagosan (fairly and objectively) veze­tik. Az összehasonlítás kedvé­ért szószerint leközlünk egy mondatot, amit a Senate In­vestigation Committee vizs­gálataival kapcsolatban a má­jus 28-ki számunkban irtunk: “Ha sokan megkritizálják is McCarthynak a módszerét, mellyel a kihallgatásokat ve­zeti, s a szükséges informáci­ók megszerzésének módját, mégis el kell ismerni, hogy ez a szenátusi albizottság az or­szág biztonságának veszélyéz­­tető egyének felelősségre vo­násával és “szövetséges” nemzetekhez tartozó érdekélt­­ségek önző anyagi előnyök el­érése céljábóli tevékenységek­nek leleplezésével hasznos munkát végez.” (Ez utóbbi ki­tétel azokra a vizsgálatokra vonatkozott, amiket McCar­thy az angol és egyéb szövet­séges nemzetek hajósvállala­­ati és vörös Kina közötti üzle­ti összeköttetések leleplezése céljából vehetett.) Érdekesnek tartjuk .meg­említeni, hogy a New York Times vezércikkírója Nixon beszédével foglalkozva az új­ság szept. 2-ki számában a következőket Írja: “McCar­thy szenátor és néhány más vádember nem fogja szeretni az ilyen véleménynyilvání­tást, de ugyanekkor a republi­kánus párt liberálisabb ele­meinek ez tetszeni fog.” Úgy a republikánus, mint d demokrata párt hozzákez­dett már a jövő évi kon­gresszusi választások elő­készületeihez Nixonnak enyhe kritikája, — ha ugyan kritikának lehet nevezni ezt a diplomáciai óva­tossággal m e g s z erkesztett mondatot, — a jövő évi kon­gresszusi választások heves küzdelmeinek előfutárjául te­kinthető. A demokraták ütő­kártyája a McCarthizmus el­leni küzdelem lesz. Az kétség­telen, hogy McCarthy szená­tor a kommunizmus elleni harcával sok hívet szerzett magának. Wisconsin állam választósi a kívülről jött nagy propaganda nyomás dacára is több mint egy félmillió szava­zat többséggel választották meg őt 1952-ben. így tehát a republikánus pártnak nagy körültekintéssel kell kezelni ezt a kérdést, noha valószínű­nek látszik, hogy ma McCar­thy a pártnak inkább teher­tételt, mint előnyt jelent. A demokratáknak azonban Mc­Carthy idétlenül érték, amit Adlai Stevenson, a demokra­ták volt elnökjelöltje, ki a múlt évi kudarca dacára is 3 év múlva veszedelmes ellenfe­le lesz a republikánusoknak, — a múlt héten amikor több hónapi világkörüli útjáról ha­za tért, kijelentette, hogy a legtöbb kérdés,, amit külföl­dön hozzá intéztek, McCarthy szenátor tevékenységére vo­natkozott. ő azonban e kér­désekre soha választ nem a­­dott. E meg nem adott vála­szokat majd a jövő évi válasz­tási küzdelemben éppen elég­szer lesz alkalmunk hallani. (Folyt, a 4-ik oldalon) Dr. Soós Géza Ligo­­nierbe menet autó­szerencsétlenség áldozata lett... A Ligonier-i Napok-ra az or­szág különböző részeiből vona­ton, autón, autóbuszon igyeke­zett a magyarság... Református papok, egyházi vezetőférfiak és világi emberek, vendégek egy­aránt . . . Ligonier, Pa. szép ma­gyar ünnepélyek és népes gyűlé­sek színhelye volt, de az idei Ün­nepségek és gyűlések hangulatát valahogy megzavarta és gyá­szossá tette Dr. Sóós Géza lel­kész halálosvégü autóbalesete, aki maga is Ligonierbe igyeke­zett Washingtonból... Dr. Sóós egy barátjával, Ko­szorús Ferenc volt magyar ve­zérkari ezredessel, az elmúlt szombaton éjszaka a zuhogó eső­ben hajtott a 30-as országúton amikor McConnelsburg, Pa. kö­zelében egy hirtelen kanyarnál kocsija nekiszaladt egy kis hid kőkorlátjának... Sóós Gézának még volt annyi lélekjelenléte, hogy egy közeli farmer segítsé­gével mentőket hivatott, sőt, se­gített barátját a mentőkocsiba emelni és csomagját is berakta, és ő is beült a mentőautóba, hogy kórházba kisérje Koszorúst, a­­kiből patakokban ömlött a vér, mert a homloka és az egyik lába térdnél súlyosan megsebesült... Útközben, ahogy a mentőautó a kórház felé tartott, egyszer csak Sóós Géza lefordult az ülésről és amire a kocsi beért a kórházba, Dr. Sóós Géza már halott volt... 5 kicsi gyermeket hagyott árván s egy családjáért napestig dolgo­zó asszonyt özvegyen ... A tragédiát csak tetőzi az a. tény és tudat, hogy Dr. Sóós Géza, a Montreat, N. C.-i theolo­­giai szeminárium tanára, néhái Gróf Teleki Pál miniszterelnök­ségi titkára, volt törvényszéki biró, stb., aki a háború után Genfben theologiai tanulmánya­it is elvégezte és aki annyi harc, küzdelem, vergődés után végre most ért volna el igazi karrier­jének “feljárójához” ... ez a Dr. Sóós Géza, akinél többet a hon­talanok érdekében aligha tett bárki is, akinél nagyobb tudású, képzettebb magyar ember kevés van Amerikában... ez a Dr. Sóós Géza csupán 40 éves volt . . . fi­atal, életerős, tele ambícióval .. . nagy tervekkel . . . Sóós Géza elindult szombaton Washingtonból Ligonier, Pa.-ba ünnepélyre, gyűlésekre... s meg­érkezett oda... a saját temetésé­re... Kedden a Ligonieri Bethlen Otthon templomában ravataloz­ták fel s szerdán, szeptember 9- én ment végbe a temetése lel-Százezer dollár a viz alól... A “Flying Enterprise” nevű, tavaly januárban elsülyedt ha­jón,—amelynek Woodbridge, N. J.-i kapitánya, Kurt Carlsen az­zal tette magát híressé, hogy napokon át élete kockáztatásá­val igyekezett megmenteni a viharban kettétörött süyedő ha­jót — amint most kiderüt, több mint 100,000 dollár értékű ame­rikai és angol pénz volt. Mintegy 100,000 dollárnyi elázott papír­pénzt és értékpapírt a biztositó társaság máris felszínre hoza­tott az angol csatorna fenekén heverő haj óroncsból s azt egy gelgiumi bankban szárítják. A londoni biztosítócég szerint a hajó $250,000 értékű pénzt és értékpapírt vitt postacsoma­gokban, mint egy svájci bank New Yorkba irányított külde­ményét. A búvárok munkája egyelőre abbamarad a rossz idő­járás miatt, de a menthető érté­keket igyekeznek majd még felszínre hozni, habár kétségte­len, hogy a teljes összeget lehe­tetlenség mind megmenteni, mert egy része a sós viz marta­léka lett. Érdekes, hogy Carlson kapi­tánynak állítólag nem volt tu­domása arról, hogy milyen óri­ási kincset visz a hajóján. VIZSGÁLAT A HELYET­TES MINISZTER ELLEN Amint Budapeslről jelentet­ték, Csikos-Nagy Béla helyettes miniszter ellen saját felettes mi­nisztere, Szabó János rendele­tére vizsgálatot indítottak. Csi­­kos-Nagyot azzal vádolták, hogy túlságosan szabadelvű vo­nalon mozgott. Nem volt a vád tárgya az, hogy Csikos-Nagy annakidején az ismert egyete­mista “Turul” Szövetség vezető tagja volt. Ez annál érdekesebb, mert közismert, hogy felettese, Szabó, aki maga is moszkovita, a kormány legszélsőségesebb antiszemita irányzatát képvi­selte és a bolsevista kormány orosz antiszemita csoportjához tartozott. késztársai nagy sokaságának részvételével .. . Alig pár éve volt Amerikában, viszontagságos, sokat dolgozó és sokat nélkülöző élet után jutot­tak el ide Dr. Soós Géza, felesé­ge és gyermekei és ime . . . egy ostoba autószerencsétlenség mi­lyen szörnyű katasztrófát tud zúdítani egy anyára s öt gyerme­kére... És reánk, magyarokra, barátaira, tisztelőire, akik sze­rettük és értékeltük Dr. Soós Gézát... t HÍREK 1 MONDATBAN VARGA BÉLA prelátus, az úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke európai utón van s állítólag felkeresi Horthy Miklós volt kormányzót is, aki családjával Portugáliában él. HORTHY MIKLÓS volt ma­gyar kormányzó egy körlevél­­szerű nyilatkozatot bocsátott ki (melyben ott áll az is, hogy la­pokban le nem közölhető) s an­nak értelmében az államfői ha­talmat és “legfőbb haduri jogai­nak” gyakorlását átvette az emigrációban s a katonai ügyek vezetésével a németországi Breitscheidben élő Sónyi Hugó ny. vezérezredest bízta meg leg­kegyelmesebben ... . KÁLLAY MIKLÓS volt ma­gyar miniszterelnök, akit annak idején a németek “mozdítottak” el pozíciójából, a közeljövőben száműzetésének színhelyét Olasz országból Amerikába teszi át s ezzel előáll az a cifra (hogy ne is mondjuk: pazar) helyzet, hogy az Egyesült Államokban már két volt magyar miniszter­­elnök is lesz (nem beszélve egy sereg miniszterről). DETROITBAN a televízión a hires Debrecen Cafe tulaj donos­­aője bemutatta, hogyan kell el­készíteni a hires magyar ételt, a székely gulyást (miután annak receptjét a Detroit Free Press leközölte). A NYUGAT-NÉMET válasz­tási harcok egyik kortesgyülé­­sén, Hanoverben, a szónokok Hitlert Napóleonhoz hasonlítot­ták, hangoztatva, hogy ő volt az, aki megmentette Nyugat-Euró­­pát a kommunizmustól. (Meg­jegyzés: Fél-európának, köztük szegény szülőhazánknak és em­berek millióinak feláldozásával . . . nem is beszélve azokról a szörnyűséges, talán félévszáza­dig is nyögendő károkról, ami­ket Hitler a saját népének, köz­vetlenül Németországnak és a német népnek okozott!) GEORGE SANDERS angol üzletembert, akit a Vogeler-ügy­ben a kommunista magyarorszá­gi kormány 3 évi börtönbünte­tésre ítéltetett, most szabadon bocsáttatta. .. WASHINGTON AMERI­KA “MEKKÁJA” Aki Washingtont még nem látta, az igazában véve Ameri­kát nem ismeri. Washington vá­rosának a vezetői és lakói a láto­gatóval szemben úgy viselked­nek, mintha ők lennének az e­­gész nemzetnek a vendéglátó házigazdái. Amikor a látogató Washingtonba jön, akkor az is­merősöknek, vagy a szállodák vezetőinek csak egy gondolata van s az az, hogy a látogató mi­nél jobban érezze magát. S ez a­­zért van igy, mert a washingto­niak büszkék a nemzet főváro­sára. A KONVENCIÓK DELEGÁTUSAI álatlában azt tapasztalják, hogy a washingtoni szállodák elsőran­gúnk, udvariasak, kényelmesek s aránylag mérsékelt árúak. A világsajtó központja itt van s e­­zért történik az, hogy a wash­ingtoni konvenciókról mindig több kerül az újságokba, mint bármelyik más városból. A taxi­kocsi (10,000) nem drága “mé­ter” szerint, hanem “zónák” szerint Számítják az utasok di­ját. (Például a vasúti főállomás­ról a Willard Hotelig, ahol az AMSz október 6 és 7-i kongresz­­szusa lesz, 40 centet fizet egy u­­tas, ami “méteres” taxi ár szá­mítás esetén sokkal többe kerül­né.) Autóbusz és villamos kocsi közlekedés sürii, az egész várost behálózza és gyors. A legkülön­félébb nemzetiségű és fajtájú vendéglők és mulattató helyek sokasága található a városban. Amerika legtávolibb pontjáról 12 óra alatt (repülőn) elérhető Washington. DELEGÁTUSOK HOZZÁ­TARTOZÓI mint turisták és vakációzok föl­­tétlen tudni szeretnék, hogy mi vár rájuk Washingtonban, ha ők is eljönnek az AMSz Országos Kongresszusára ez év október 6 és 7-én. Washington időjárása októ­berben az ősz kezdetén, a leg­szebb. Nincs még egy amerikai város, amely történelmi emlékek ban olyan gazdag lenne, mint Washington s ugyanakkor a leg­modernebb üzletek s kényelmi szempontok jellemzik a várost. Akiket a világ legértékesebb képtárai, múzeumai és emlék­művei érdekelnek, az aligha mu­laszthatja el Washington látoga­tását. A 48 független állam szö­vetségének a fővárosa lévén, itt laknak azok. az államvezető fő­emberek, akikkel bárki bármi­kor összetalálkozhat sokszop u­­gyanabban az étkezőben, vagy utcán is, ahol a látogató megfor­dul. Az ország sorsát irányitó “nagyok” valóságban az ameri­kai demokrácia egyszerűsége szerint velünk, az ország többi lakóival együtt élnke. Az étke­zésükre kényesebb látogatók sa­ját tetszésük szerint válogathat­nak a legkülönfélébb vendéglők sajátságos ételei között. Sport­­szerető látogatók az amatőr és professzionista spoítok tömege­it találják Washingtonban, akár mint nézők, akár mint résztve­vők. Naponként megtekinthető legfontosabb látnivalók: (1) Az Elnök Otthona (The White House) ; (2) Az Ország Tör­vényszéke (U. S. Supreme Court) ; (3) A Szövetségi Há­romszög legszebb épülete, amely a világ legértékesebb képtára | (T,he Mellon Art Gallery) ; (4) Az Egyegsült Államok Képvise­lőháza (The House of Represen­tatives) ; (5) A vilá gleghatal­­masabb köny vg yüjteménye (The Library of Congress) ; (6) Washington Obeliszkje, Lincoln Síremléke s Jefferson Emlék­műve a legszebb látványok közt is a legkiválóbbak; (7) Amerika első Elnökének a lakóhelye (Mt. Vernon, Va., George Washing­ton’s Estate). Sok másról is Ír­hatnánk még azoknak a felvilá­gosítására, akik az AMSz októ­ber 6 és 7-i Országos Kongresz­­szusára, akár mint képviselők, akár pedig mint látogatók szá­mítanak eljönni. Ennyit azon­ban fontosnak tartottunk az ér­deklődő újságolvasók figyelmé­be ajánlani azért, hogy szervez­kedjenek csoportokra s kedvez­ményes vonat, v&gy autóbusz ár-engedményekkel jöjjenek ok­tóberben együtt Washingtonba, amely valójában a világ legszebb városa. Roebling, Youngstoivn, Perth Amboy és Fairfield lelkipásztorai elsőknek küldték be a'gyülekezet tagjai közt élő, magyar származású koreai vete­ránok, vagy a koreai hadszínté­ren elhunyt amerikai magyar katonák hozzátartozójának a névsorát. Az AMSz központja hálásan köszöni az azonnal vála­szoló lelkipásztorok figyelmessé­gét s kérjük, hogy minden ame­rikai magyar lelkipásztor ur szí­veskedjen a kért címeket bekül­deni, hogy az országos veterán ebédre alkalmunk legyen meg­hívni azokat, akiknek a tisztele­tére rendezzük az október 7-i közebédet s akiknek ott kellene lenni. A meghívókat legkésőbb augusztus hó folyamán ki kell küldeni, hogy a meghívottaknak idejük legyen a szükséges előké­születekre. Kitüntető emlék-ok­mányainkat is csak úgy tudjuk {Folyt, az 5-ik oldalon) 100 ÉVES AZ AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ .. . JUBILÁRIS SAJTÓ BÁL NEW BRUNSWICKON a Szent László Hallban ADOTT SZÓ ADÓSSÁG! Irta: MÉCS LÁSZLÓ Csak az csinálhat hősi történelmet kicsinyben otthon s nagyban a hazában, ki férfi ország közepében termett. De férfi honban törvényt hoztak arra, hogy férfinek csak azt lehet nevezni, ki szélkakasként nem néz jobbra-balra. Egy férfi: egy Szó! Benne Ige, Eszme testté lön s róla vér-, vagy vizözönkor leolvasnád, ha minden könyv kiveszne. Ki szót adott bajtársnak, fajnak, honnak, eszmének, kardnak, lantnak, Bibliának: azt tartsa, bár a mennyek ráomlanak! Hogy bízni tudjunk benne, mint Hegyben. Bányászhat benne bánat, boldog álom, átléphet rajta nyár, tél: meg sem rebben. Korcs férfiaknak bő a. ruhatáruk: korf ordulóknál a kaméleon-nép más-más mezben csempészget ezsmeárut. A Hős egyszál ingre vetkezetten jelent meg mindég; ez volt bőre, húsa s ebben győzött, mint gyémánt vértezetben. Ki szót adtál s nem tartod: most lemondom adósságod s vád nélkül csak mosolygok mint csacska nőn, játszó pulyán, bolondon. Ki jólétben bősz szemétdombi zsarnok, de bajban bárgyún bőg, mint bamba barmok, — nem férfi az, csak korcs Néró, akarnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom