Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1953-12-17 / 51. szám
AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Only* (KuMjctahiruL. yiawApctysiA. ßdiisucL cuuL (pubJiAhsucL in. (psüúh. Ombm^ NEW JERSEY XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 51. SZÁM. PERTH AMBOY, Ára 10 cent. THURSDAY 1953. DECEMBER 17. Karácsony ünnepe, a kis Jézus születése, az ég és föld egybecsendülése mindig kedves, szivet-lelket magával ragadó, várva-várt ünnep volt. Ünnepe volt az ember lelkének . . . Annak a léleknek, mely az égből eredt. Mert az embeí lelke egy kis égi szikra . . . S ámbár ezt a szikrát a test tömlöcében változatos bajok, viharzó ösztönök, vészes szenvedélyek gyötrik és kínozzák és szeretnék végkép lenyűgözni, ez a szikra természetes fel-felbuzdulással megérzi hazáját, hovatartozását, felsőbb hivatását és az égbe tekint, ahonnét vétetett. ' így van ez akkor is, ha az ember egymagában harcol s a külső világot távolabbról nézi. így van ez akkor is, ha a társadalom, mint ezerkaru, veszedelmes polyp körülfogja lelkét. S igy van ez akkor is, ha már nem egyesek, hanem az államok állanak egymás mellett s érzik a nagy ellentétek feszitő erej ét. Abban a nagy feszültségben, mely a test és lélek, a sokféle társadalmi tagozottság, faj, nemzetség, ország, állam, világrész között van, békítő összhangra, közös szempontokra: lelki aranyhirda volt mindenkor szükség és ez a lelki aranyhid: Karácsony! Ma azonban, mikor a fejlődés ezer káprázata, a haladás roppant gyorsaságra, az uj dolgok szédítő ingere idegessé, kapkodóvá, felszínessé teszi az átlagemberek túlnyomó nagy részét, ma a kedves, mindent kibékítő, jobb világot, tisztult lelkiséget, igaz. boldogságot hirdető ünnepre, s ennek az ünnepnek szivetlelket átformáló erejére ezerszerte nagyobb, égetőbb szükség van. A Karácsony várva-várt ünnepét fokozott örömmel, lelkes bizalommal és szent reménységgel üdvözöljük tehát. Örülünk az angyalok dalának, a pásztorok megkapó hitének, gyermekeink tiszta örömének, minden lélek elmélkedésének s ezeken keresztül annak az erőnek, mely a lelki szépség, az igazi jóság és a mélyen járó, őszinte szeretet üde virágati fakasztja télen is, a bajok és bűnök szörnyű kérge alatt senyvedő lélekből. Karácsony örömét áhítattal várjuk, az ünnep örömét boldo_ gan élvezzük s—ha tovaröppent — vissza is várjuk. De épen az a baj, hogy ez a kívánság a legtöbb lélekben csak kívánság marad. Az ünnep örömét minden ember várja, mindenki kívánja, mert mindenki érzi, hogy csak ez az ünnepi hangulat tette és teheti igazán boldoggá ... Az a fenkölt mennyei hangulat, azaz inkább áram, mely a Kisded jászolánál Bethlehemben fakadt, melyet Krisztus születése hozott, melyet Isten végtelen jósága indított el a saját bűnében tönkre-A JÖVŐ HÉTEN kedden nyomjuk a másik nagy karácsonyi számot, amelyben még mindig közlünk üdvözlő és más karácsonyi hirdetéseket, ha legkésőbb hétfő estig beérkeznek. ment földre. Ez az áram: az igaz Szeretet, Irgalom és Jóság hármas nagy erénye, miket Krisztus hirdet és gyakorol köztünk. Szeretni az Istent, irgalommal lenni bajokban fuldokló embertársunk iránt és igaz jósággal segíteni rajta, ahol csak tehetjük. Ez a Krisztus szelleme. Karácsony programja, varázsának titka. Ez kell a világnak, hogyha élni s boldogulni akar! Ez a társadalom szörnyű kohójának, a benne forrongó sok-sok ellentétnek, egyenetlenségnek, igazságtalanságnak eligazitója, biztonság-szelepe, kiegyenlítője. Ez a pénz, hatalom és minden nyers erő rideg, önző képviselőjének olvasztó sugara, mely a szegény, magára hagyatott, beteg ember felé hajlítja a magasban levőket. Ez az Ínségesek, az ügye fogyottak és a nagy szenvedők emelődaruja, mely az égből földre szállt Királynak szent szivén keresztül az emberek füléhez, szivéhez, nemes érzéséhez emeli és továbbítja a fájdalom segélytkérő szavát. Ez a Karácsony szellemének titka, ez a szent ünnepek tisztult örömének igazi alapja, s ez a mai felfordult állapot megsegítésének egyedüli útja. Karácsony szellemét vigyük a világba ma, holnap, minden nap és ki fog derülni felettünk az égbolt. Karácsony szellemét terjeszszük a társadalom minden rétegében és az ellentétek kénköves lángjai ki fognak aludni. Karácsony szellemét ültessük, ápoljuk és neveljük naggyá saját szivünkben is — és a mi saját kis világunk derűje és napsugara után át fog alakulni majd a föld színe is. Zámbory Sándor a saját házában Jól eső örömmel vesszük a hirt, hogy lapunk volt főszerkesztője, a Public Housing népszerű és közrebecsült vezérigazgatója megvásárolta John Matis 761 Convery Roadon épült uj házát és abba február 1-én beköltözik és ezzel a Housing Authority vezérigazgatója nagy elfoglaltságot jelentő tisztségének egy súlyos tehertételétől megszabadul. Ugyanis Zámbory Sándor barátunk a Housing központi iroodái felett az igazgató számára épült lakásban lakott és ez ottlakás gyakran éjjel-nappali szolgálatot jelentett. A Housing Authority, tekintettel azokra az amerikai kormány által is többször elismert és megdicsért érdemekre, amelyeket Zámbory Sándor a Public Housing körüli kiváló működésével elért, honorálta a vezérigazgató azon kérelmét, hogy az igazgatói lakásból kiköltözzön. Az amerikai magyar betű veterán munkását kedves nejével ezúton is melegen köszöntjük és őszinte szívvel kívánjuk, hogy még számos éven élvezhessék a gondtalan, nyugodt emberek életét — a saját otthonukban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ZENEI ÉLET AMERIKÁBAN Az európai közönség, amelynek tagadhatatlanul megvan a maga zenei öröksége, hajlandó Amerikát a jazz, népszerű szerelmi dalok és alsóbbfoku népzene hazájának tekinteni. Ez a fajta zene tényleg hozzátartozik az amerikai nép képéhez, azonban a klasszikus muzsika is szerepet játszik sok amerikai életében. Mrs. Helen Thomson,n az American Symphony Orchestra League vezértitkára, adatokat gyűjtött össze erre vonatkozólag. A National Music Council Bulletin legutolsó száma szerint 30 millió amerikai érdeklődik szimfonikus zene iránt. Ezt az érdeklődést kielégítendő, 900 hivatásos és amatőr szimfonikus zenekar és 80 operatársulat működik az Egyesült Államok területén, amelyek az elmúlt év leforgása alatt több mint 2100 városban tartottak előadásokat. Százötven amerikai folyóirat kizárólag zenével foglalkozik, 1200 zenekritikus és zene-esztétikus cikkeit közölve. Az elmúlt évben az amerikai közönség hatvan millió dollár értékű klasszikus hanglemezt vásárolt össze a boltokban. De zenéről lévén szó, a számok nem tükrözik vissza a teljes képet. Virgil Thomson, a kiváló zenekritikus szerint: semmiféle más ország, beleértve Ausztriát és Olaszországot is, nem ádja magát úgy a zenei élvezetnek, mint a mienk. A zenét összes szórakozásaink között a legtöbbre becsüljük és a kenyérkereső foglalkozás után, ez veszi igénybe legtöbb időnket. Az a 30 millió ember, akit a jó zene érdekel, kétszerakkora, mint az, amely basebalért és hatszor akkora, mint amely a golfért lelkesedik. Mindez korántsem meglepő. Amerikában sokan zenekedvelő népek hazájából jöttek. Magukkal hozták zenei örökségüket és a vágyat, hogy it is jó zenét élvezzenek, sőt alkossanak. Ezerszámra rug a dalárdák és zenekarok száma. így történt, hogy amint Virgil Thomson mondja, a zene lett Amerika legfőbb szórakozása. ' Népünk azonban készséggel Immár öt esztendeje lesz most karácsonykor, hogy az orosz bilincsbe vert Mágyarország legbátrabb közéleti vezetőegyéniségét börtönbe vetették Moszkva pribékjei. Mindszenty József, a dunántúli egyszerű földmüvescsalád sarja volt a katolikus egyház első bibornoka, akit koholt vádak alapján “népbiróság” elé mertek állítani és elitélni. A szabad világnak még a lélekzete is elállott, amidőn a nagyhatalmak tehetetlensége idején ott, a vasfüggönyön túl prófétai ihletettséggel megszólalt a szuronyoktól, gépfegyverektől, haláltól meg nem rettenő magyar prímás. Kossuth Lajos óta nem hallatszott oly messzire a Szibériába hurcoltak, a rémségtáborokba deportáltak, a kifosztottak és megbecstelenitettek segélykiáltása a Duna-Tisza tájáról, mint a mártír hercegérsek ajakáról. A testi-lelki kínzások folytán súlyosan megbetegedett Mindszenty kardinális neve fogalommá vált és ina már mindenütt azonos az emberi szabadságjogok meg nem alkuvó követelésével. És ő, vörös rabszolgauralom megfélemlithetetlen ostorozója ma is fogságban kénytelen szenvedni a szovjet rendőr-diktatúra méltánytalanságait. A külvilágtól teljesen elszigetelt rab Mindszenty Józsefet még tulajdon fejkendős édesanyjának sem szabad meglátogatnia! A szabad földön élő magyarság újból fel akarja emelni szavát a bebörtönzött hercegprímás kiszabadítása- érdekében. Különösen most, az ötödik évfordulón, amidőn az egykor Moszkvával kényszerszövetsgben levő nyugati demokráciák az orosz megszállás felgöngyölését kezdik komolyabban szorgalmazni. Magyarországot ugyanis még mindig azon ürüggyel tartják csizmájuk alatt a szovjet terrorlegényei, hogy Bécsben levő helyőrségük utánpótlását ezzel biztosítsák. Ámde milyen jogcímen maradnának ott, ha kénytelenek lesznek kivonulni Ausztriából? New Jersey, New York és Connecticut magyarsága e történelmi korhoz méltó céltudatossággal nagyszabású tiltakozó gyűlést rendez az öt éve raboskodó Mindszenty József kiszabadítása érdekében december 27-én, vasárnap délutáni 4 órai kezdettel a Szent István templom Fehér termében (414 E. 82nd St., Manhattan). Jeles amerikai és magyar közéleti férfiak és művészi számok alkotják a műsort, melyre az összmagyarság minél nagyobb számban való megjelenését kéri és várja a rendezőség. TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓK “BOSTONI TEA-EST” — 1773 december 16 — Az amerikai gyarmatosok töméntelen tiltakozása között, a meghallgatásuk nélküli adókivetés ellen, a Boston Tea Party a legnevezetesebb. Az angol parlament 1767-ben adóval sújtotta az Amerikába irányuló tea, üveg, papír, ólom és festék-behozatalt. Amikor a gyarmatosok bojkottálták az áruk behozatalát és az angol exportőrök panaszkodni kezdtek, a parlament visszahívta a törvényt, a teára vetett adó kivételével. Bár később a tea kiviteli adóját is olyan arányban szállították le, hogy a gyarmatosok nem érezhették a behozatali adót, ez utóbbiak, az elv elleni tiltakozásképen eltiltották a teának Amerikába való importj át, úgy hogy a teát szállító hajók kirakodás nélkül voltak kénytelenek Angliába visszatérni. 1773. végén mégis teával szinültig telt-két angol hajó futott be a bostoni kikötőbe. Boston népe Összesereglett és követelte a város angol kormányzójától a hajók visszaküldését. A kormányzó megtagadta követelés teljesítését, mire az amerikaiak vad indiánoknak öltözve, baltákkal felfegyverkezve megrohanták éjjel a két hajót, feltörtek 343 teás ládát és a tartalmukat a tengerbe szórták. Ennek a megtorlásául az angol parlament kimondotta, hogy Bostont teljesen elzárja á tenelismeri, hogy sokat tartozik más országok zene alkotóinak, mert a statisztika szerint, a zenekarok műsorának 83%-át idegen szerzők írják. Másrészt azonban amerikai zeneszerzők munkáit a külföld is becsben tartja. geri forgalomtól. Ezt a határozatot tekintették az amerikaiak “tűrhetetlen cselekménynek” (idézett a Függetlenségi Nyilatkozatból), amely az amerikai forradalom kitörésére vezetett. PONTOSAN 333 ÉVE . . . — 1620 december 21 — A “Mayflower” hajó Amerikában való kikötése, amely Angliából zarándokokat hozott az Uj Világba, az amerikai történelem nevezetes eseménye. A férfiakat és nőket, akiket a hajó hozott, üldözték Angliában, mert vallási meggyőződésből a király egyházi fennhatóságát nem akarták elismerni és külön egyházba tömörültek. Az angol Nottingham környékéről először Hollandiába igyekeztek, ahol azonban néhány évig kellett tartózkodniok, mig Virginia területét Amerikában sikerült megszerezniük ajándékképen. 1620. szeptemberében felszedték a horgonyokat az angol Plymouth kikötőben, de a vihar a kis hajót észak felé sodorta és nem Virginiában kötöttek ki, hanem Cape Cod-on, Massachusettsben. Egy hónapig tartott, amig kutattak megfelelő letelepedési pont után, kis csolnakokon evezve a környéken. Végre december 21-én a társaság egy csoportj a termékenynek látszó helyet talált, amit később ugyancsak Plymouthnak kereszteltek el, a kiindulási pont emlékére. Az előőrsök visszatértek a jelentéssel a Mayflowerhez s a hajó most délnek fordult, átszelve a massachusettsi öblöt. Január 4-én szálltak csak ki a hajó összes utasai. Plymouth Rock az egyetlen szikla a közelben s A- merika egyik történelmi nevezetessége. Mindszenty nagygyűlés New Yorkban Karácsony LELKI ARANYHID MAGYAR KARÁCSONY... IRTA: MÉCS LÁSZLÓ Mesével nagy gyermekszemedben megjöttél újra szent karácsony, jöttél szivekbe sekrestyésnek: gyertvásan gyűljön az öröm. És minden oltár átkot fáklyáz, ökölbe görbül a köröm, vér csurran a karácsonyfánkról, könny gömbölyűi az uj kalácson... Naptámadattól naplenyugtig rendőrszurony feszül az égnek; úgy tartják az álcsillagokkal kicifráit» rongyos horizontot. . . Hol most az angyal? Az, ki régen ezléjen békeszárnyat bontott? Szuronyban szárnya fennakadt és fnfegfagyott az ajkán az ének . . . Magányom ablakán kinézek a Krisztus-éhes éjszakába; a tél korán jött: kertem mélyén megfagyott virág-kisértet bólint és zörren hófödötten és sírnak, hogy csak félig éltek . . . A szél futkos füttyös bolondként s rugdalja őket pajkos lába. A kerten túl az utcamedre: ott hömpölyög a nagy kloáka: árulkodóknak rothadt szive (mint Sátán szennyes ürüléke) gyűlölködés, gyalázat ömlik sötéten, jaj és nincsen vége és árad mindent elboritón a hosszú, ^hosszú éjszakába . . . A bűzös árban mélyen bujkál a jóság szűzi borzadállyal^ a tiszta szivek kagylójában, mint drágafényü gyÖnyvetés ... Úgy mennék bujdosó búvárnak s hol gyöngyöt termel szenvedés, mind összeszedném s Bethlehembe vinném a három szent királlyal . . . A nagy kloáka ködje kormos: tudom, feljöttél, mégse látszol te Bethlehembe hivó csillag! Úgy mennék s merre, nem tudom . . . A pásztorokkal, vándorokkal, együgyüekkel egyuton csak mennék, mig elém virulna barmok között a játszi jászol. És mondanám: parányi jászol! te sártekének legszebb virága, mely tartod csöppnyi Jézusunkat, az égből csöppent tiszta mézet, a csillagokba nőjj csodának! Nőjj szuggeráló szent igézet és csurgasd kelyhed édességét a mértekénk legszebb virága, És szólnék: Jézus, szent mosolygás, arany bárányka, Isten csókja, gyöngécske harmatos kacsodat merítsd a bűzös kloakába: s a rothadásból rózsák lesznek, bimbóz a száradt lelkek ága és földerül az Ember arca és csókot hány a csillagokra . . . Szurony nem szúr már emberhúsba, lehullnak minden börtönrácsok, duruzsol minden hűlt kemence: muzsikál bent a szeretet! Minden szegények melegesznek és minden rongyos gyerekek karácsonyfát, lovacskát kapnak és sohasemfogyó kalácsot . . . Jézuska, Isten báránykája! . . . csinálj, csinálj csodát nekünk: az égből dobd le a kicifráit sok csalfa-fényű csillagot! Csillag legyen kéklő szemecskéd, szived szórjon ránk illatot s az angyalajkról ellesett dal legyen testvéri énekünk!
