Hiradó, 1953. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1953-11-05 / 45. szám

6-ik oldal 1953. NOVEMBER 5. AGGYISTEN BIRI Regény IRTA: GÁRDONYI GÉZA A hegyoldalban van az a csör­gő, az útfélen, Bábonyiéknak a parlagja alatt. Köves kis hegy­rész az a parlag, negyedholdnyi terméketlen hely. Gyér vadfü tengődik fenn rajta, s nehány bokor csenevész varjú-tövis. De lent a partköveket vadborostyán borítja, s onnan csoronkál a viz egyméternyi magasból egy vör­­henyeges szürke nagy sziklakő válláról, — csoronkál tavasszal két-három ujjnyi vastagon, nyá­ron vékonyabban. Tiszta jó viz, s hideg. Csak néha lassan telik a korsó. bárányra bukkan az erdőszélen. — Megá’: lesz most szoros! Biri ott tartja a korsót. Tart­ja nyugodtan, gyanútlanul, vál­la magasában. Kék indigó szok­­nyácskáját begyürte a combocs­­kái közé, hogy a viz rá ne fö­­csöljön. Térdig meztelen lábacs­káját egymás mellé illesztette, úgy áll a cipónyi vizes kövön. Körülötte csak egy-két szomjas méhecske dönög. Tartja a korsót. De megérezte-e a veszedel­met? vagy hogy a fiú korsójá­nak a zörgését neszelte meg? — aggodalommal tekint hátra. Ret­tenetes aggodalommal tudja me­reszteni azt a csúnya fekete sze­mét. De éppen ez a tetszik! — Férébb onnan! — rikkant­ja a farkas, a hatalmas. Mintha volna ott férébb! De­­hiszen épp ez a mulatság az ügy­ben. A csorgó alatt pocséta van, gólyahirrel és törpe sással be­nőtt pocséta, ,szélrul lónyomok­kal és ökörnyomokkal körül-lig­­gatott pocséta. Azon át öt lapos kő. S a forrás előtt csak épp hogy állni lehet. Birinek már­most vagy bele kell süppednie a pocsokba, vagy visszabátorkod­nia a köveken, — ha mer! . . . — Férébb onnan! — Várj, — pihegi a bárány ijedten, — jaj ! . . . * . — Én várjak-e? S a fiú gyors szökemléssel te­rem ottan. Biri meglippen mint a tyuk. Vállal a vizes sziklafalhoz szo­rong. A nyakát is úgy összehúz­za, mintha máris érezné az ü­­tést. Ijedtében makogni se tud már. — Eredj hát! — rikkantja a hatalmas. S belekap a leány nyakán kék­lő üvegkalárisba: annálfogva akarja a sárba lódítani. A kaláris zsinórja azonban elszakad. A szép türkiszszin gyöngyszemek szertepergenek. — Jaj! S a jajjal belelöttyen Berike, bele, bele térdig a pocsolyába. — Még utamba mer állani! — dohog diadalmasan a hatalmas. * A legény, aki képzeletében új­ra végigéli ezt a jelenetet, az e­­gyik alvónak erős meghorkaná­­sára egyszerre a valóság álla­potára ocsúdik: Amerikában van, bányamun­kás az apjával együtt, — szén­bánya munkása. Maga a pap tanácsolta nekik, az öreg pelébános four, hogy odamenjenek. Nem sok időre, csak egynéhány esztendőre. Az asszonynak mondta pedig ezt a pap, hogy az asszony őhoz­zá ment a panaszával: egyre ré­szegesebb az ura, egyre több az adósság. És a pap ismerte a nó­tát, amely igy kezdődik: Verd meg Isten azt a napot... — Csak biztasd rá az uradat. Én is a lelkére beszélek: szokjék le az idegen ég alatt az italról, és fizesse meg apránkint az a­­dósságát a kocsmárosnál. Hisszu és kedvetlen tanácsko­zások indultak akkor otthon a hajlékban. Az asszony sirt, hogy jaj, ő nem marad magára. Ke­­lessének lógott a feje. (A pap okos ember, tanult ember, a sza­va Isten szava. Dehát Amerika messze-idegen világ: hogy le­hessen elhagyni házat, földet, asszonyt, gyerekeket?!) (Folytatjuk) S ballagott busán a kocsmá­ba, hogy könnyítsen a lelke ter­hén. — Az istenfáját annak a pap­nak; még hogy én világgá men­jek! Itt hagyjam házamat, fö­démét, feleségömet, gyerökömet. Kutya se hagyja el a kölykét. A társaság rábólogatott Ke­léssé igazára, aztán a beszéd más okosságokra és vidámsá­gokra fordult. Mert az élet csak a kocsmá­ban élet. Ami kívül van, az már csak munka, gond, fáradalom, kedvetlenség. Ahány ember, annyifelé: kiki ä maga igájá­ban. A kocsmában ám sem iga, se gond. Asszonyok nem kelle­metlenkednek. Ellenben az okos és kedves emberek együtt pél­­páznak. Újságot is olvasnak né­ha. Együtt okosodnak. Minden politikának fenekére látnak ők. Falu dolgainak is. S leggyakrab­ban persze a pohárnak. Ám a rokonság is a pap sza­vát támogatta. Különösen János sógorék. Ha a gyerekeit nem tudja elhagyni, osszák meg: a kisebbik maradjon otthon az anyjával. A nagyobbikat vigye el magával, — Amerikában a gyerek is pénzkereső. — Nem, Palikámat nem enge­dem! — jajgatta az asszony, — iszen, ha nagyobb volna. S ígazis, hogy Pali még a ti­zenkettedik évét se töltötte be akkor. S arra a korra is fejletlen volt: még ágaskodnia kellett, ha az asztalon keresett valamit. Kelesse megint a cégérnek in­dult. — Az istenfáját annak a pap­nak, — panaszolta, ottan — o­­lyan a házam, mint a siralom­ház. Aznap azonban félreszólitotta a kocsmáros: — Tudja kend: halandók va­gyunk. Én is meghalhatok, kend is meghalhat, Isten őrizze. De az adósságot nem szokták melléje temetni senkinek. Nem azért, hogy fizessen kend, én nem mondtam. Szorítottam én valaha kendet, hogy fizessen ? Soha, egy szóval se. Igaz? Dehát lássa én is meghalhatok, kend is meghal­hat, — éljen százhúsz esztendőt, — de nem lehet tudni . . . Aztán lássa, ha valamelyikünk meghal, különbözés támadhat: az én ma­radékaim talán többet követel­nek, mint amennyit a maga ma­radékai godolnak: legjobb Írás­ba tenni, betáblázni . . . — Mán megh.^". Dolfi vállat vont: — Ötszáz korona és hetven fil­lér, Kelesse gazda. Itt a könyv: tessék megnézni. Itt nincs ha­mis betű. Itt nincs hamis szám. Mondta énrólam valaha vala­ki? ... — Dehát mennyi most mán egysummába, Dolfi? Dolfi fogja a plajbászt: szá­mit. — Háromezer korona és száz­hat fillér, Kelesse gazda. Bizony sok. Dehát kértem én valaha? Fizet kend, amikor akar. Kelesse homloka elborul. — No sok. S bujában aznap kétszerany­­nyit ivott. Végre a papnak meg a rokon­ságnak sok unszolására Kelesse is elfogadta, hogy meg kell mentenie, ami menthető. Az asz­­szony is engedett. A pap kezessé­get vállalt, hogy a fiú se el nem vész az utón, se tengerbe nem esik, sem az oroszlánok meg nem eszik: három-négy év, s vissza­kerülnek : a földekről letisztul az adósság. Éshát ami fő: Kelesse elszokik az italtól is. Kelesse ezt esküvel Ígérte: megesküdött a papnak, hogy Amerikában nem kocsmáz. — Isten engem úgy segéljen, hogy soha többet én se borra se pálinkára nem nézek. A bucsuzás nehéz volt: mikor a vonatra ültek, az anya azt jaj­gatta, hogy megszakad a szive. Százszor megcsókolta a fiát. — Oh, egyetlen elsőszülöt­tem ... oh, magzatom . . . A fia is sirt a kezén. Végtére el is ájult az asszony. A vonat indulását nem is látta. Pali erre mindig elnehezülő szívvel emlékezik. Hét éve is elmúlt már, hogy Amerikában vannak. Kelesse a hajón csak állta a fogadását. Igen hányta a tenger a hajót. A legkáromkodóbb száj is úgy imádkozott ottan, mintha nem is Ameirkába hajóznának, hanem a radnai búcsúra. (Folytatjuk) PÁRTOLJA HIRDETŐINKET Mindenféle RUHANEMŰ TISZTÍTÁS szakmunkások által 3 NAP ALATT KÉSZ elhozzuk é« hazaszállítjuk SZŐNYEGEK szak£7.erü tisztítása MILTON’S QUALITY DRY CLEANERS 407 Market Street Perth Amboy, N. J. Tel. Hlllcrest 2-1616 Kinn vannak ők is. Nyitnak. Uj fü zöldikéi a mesgyéken, és kék virágocskák tarkítják a fü­vet. Ibolya az, mindenfelé ibo­lya. Az ibolya-illat egybelanyhál a bontott föld éltető szagával. A nap enyhén sugárzik, a kaszáló fölött pacsirta csicsereg a káp­ráztató magasban. — Eredj Palikám, hozz vizet, — mondja az anyja. S ő lódul a fekete korsóval le a hegyről. Át a mogyoróbokrok között. Zörgeti kedvvel a korsót. Ki áll ott a csorgónál ? Biri. S Pali szeme villan, ahogy a farkasnak a szeme villan, mikor lADJA EL MOST a kocsiját, amíg az árak meg magasak! Ne várjon! Ez a leg­jobb alkalom, hogy jó árat kapjon érte! Keresse fel “UNCLE JOE”-t SPEEDWAY AUTO SALES 823 St. George Ave. WOODBRIDGE, N. J. Tel. Wbg. 8-0149 Frissen vágott, vagy cserepes VIRÁGOK bármilyen alkalomra; esküvőre, temetésre,v születésnapra, évfordulóra, uj anyáknak, stb, KOSZORÚK, CSOKROK, ÜLTETVÉNYEK CLARK, ihn jiűaíaí 215 SMITH ST. (A First Bankkal lsemben) TELEFON: HIHcrest 2-3044 PERTH AMBOY, N. J. Virágot táviratilag is küldünk bárhová MINDENFAJTA BIZTOSÍTÁS Élet,- baleset-, automobil-, kompenzációs- és kártalanítási biztositás gyorsan és előnyösen szerezhető be Frank P. Siwiec&Co. Inc. j ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI ÉS REAL ESTATE | IRODA UTJÁN 9 336 State St. Perth Amboy Tel. VAlley 6-4496 1869— 34 ÉVI SZOLGÁLAT —1953 Helyezze el betétjét ebben a nyolcvannégy éves takarékpénztárban! Itt szives barátsággal kezelik bt> tétszámláját és minden összeg után a betétei napjától számítva, havonta kap kamatot! j-^ertli sQmbou Savinas INSTITUTION Smith & Maple Sts. Perth Amboy, N. J. Member Federal DepositItkvfosptiix. Corporation “A TEJSZÍN TETEJŰ TEJ OTTHONA” Fayette & Wilson Streets, Perth Amboy, N. J. Tel. VAlley 6-1200 Számok azonban nem tükrö­zik vissza az amerikai közönség igazi érdeklődését a közoktatás és helyes iskolaredszer iránt. Lee Thurston, amerikai közok­tatásügyi biztos szerint: “Ame­rika többet áldoz ifjúsága nevel­tetésére, mint bármikor aze­lőtt!” Különösen a “PTA” Par­ent-Teacher Association (a ta­nítók és szülők egyesülete) fejt ki egyre fokozottabb tevékeny­séget és a tagok száma 1946 óta ' megkétszereződött. A politikai állásokra pályázók is tapasztal­hatják, hogy a választók számon kérik tevékenységüket az iskola­­rendszer megjavítása érdeké­ben. . AZ UTOLSÓ KÉZI KAPCSOLÁS ... tagja a Tanítók és Szülők Egye­sületének amely a helyi iskola­ügyek intézéséből veszi ki a ré­szét. M rs. Sheridan (555 Hazle Ave. Perth Amboy) “telefonos-kisasz­­szony” szombaton éjfél előtt egy perccel az utolsó kézi kapcsolást végzi azon a hatalmas kapcsoló-táblán, amelyet aztán egy perccel később “üzemen kívül” helyeztek, teljesen kikapcsolták, mert helyét felvál­totta a legmodernebb automata telefonközpont Perth Amboyban. Mindez nem uj dolog Ameri­kában, ahol a honalapítók is fel­ismerték, hogy csak felvilágoso­dott és tanult közönség tudja a demokratikus kormányformát fenntartani, Közoktatás min­denki részére — anélkül, hogy a­­zért fizetni kelljen, az amerikai életforma egy alapvető elve. A tanulnivágyás más népek­nél is feltalálható s az nem csak meggyőződésből lett kommu­nista. Vagyis úgy látszik, hogy mintha ezzel a lépésével az öngyilkossághoz hasonló tettet akart elkövetni. Min­denesetre elég közel volt hoz­zá . . . Iskoláztatás Amerikában Minden ötödik amerikai isko­lába jár. Harminchét millió gyermek és if j u iratkozott be az idén iskolába, kisdedovőtól főis­koláig. Két és fél millió jár az egyetemre. A diákságon kívül majdnem nyolc millió amerikai bizonyos nemzetek, vagy osztá­lyok sajátsága. A külföld népe érdeklődik az iránt, hogy az is­kolákat nálunk nem a kormány és csak ritkán az állam tartja fenn, hanem legtöbbnyire a he­lyi közigazgatás vagy magán­egyesületek. Könyvbarátok! Figyelem! Magyar könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon-: zékünket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New CHarter 9-3791. Endrey Jenő és Pádly Margit RÁDIÓ-ÓRÁJA UJ állomáson UJ időben Minden VASÁRNAP d. u. 5 órától—7 óráig v HALLGASSA WLIB (1190 KC.) Az Edrey müvészpár 22-éves rádió óráját saját sikerének írja meg történetét... A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) mosolyogva tisztelgett a sem­leges katonai ellenőrző csapa­tok tisztjeinek azon rövid kis útnak megtevése alatt, mi a kommunista oldalról az ame­rikai oldalra vezette. Három órával később, mikor Seoul melletti kórházban, hova heli­­copteren vitték, az újság ri­portereknek m e g e ngedték, hogy meginterjúvolják őt, már nemcsak, hogy mosoly­gott, de arcán nehéz gondok nyomait lehetett észlelni. Szerelmi csalódás miatt lett kommunista a hadifogságban Ez tükröződött vissza azok­ból a válaszokból is, amiket az újságírók kérdéseire adott, így például mikor azt kérdez­ték tőle, hogy eredetileg miért határozta el magát, hogy a kommunisták oldalára álljon, azt mondta: “Nem hiszem, hogy erre a kérdésre válaszol­jak.” Hasonló volt a válasza a következő kérdésekre is: “Használtak-e a kommunis­ták erőszakot, hogy az ő olda­lukra álljon? Jó egészségben vannak-e azok az amerikai katonák, kik átálltak a kom­munistákhoz? Ha ezek tudo­mást szereztek volna arról, hogy maga vissza akar térni Amerikába, nem próbálták volna-e ebben önt megakadá­lyozni?” Arra a kérdésre, hogy az indiai ellenőrző csa­patok milyen magatartást ta­núsítottak, azt felelte, hogy e­­zek semlegesek voltak. Azt azonban kérdezés nél­kül is megjegyezte, hogy azért akart visszatérni Amerikába, mert neki már elég volt abból az életből, amit a kommunis­ták alatt élt. Mikor még arra is rátért, hogy régi szerelmé­től, kit 1950 márciusa óta nem látott, s kit a katonaságtól va­ló leszerelése után nőül akart venni, á hadifogságba levelet kapott, melyből arról értesült, hogy menyasszonya időköz­ben más férfit talált, ez nagy­ban megerősíti azt a feltevést, hogy Dickenson káplár in­kább elkeseredésből, mint SZEMÜVEGEK mérsékelt áron rendelésre. Lelkiismeretes és szakszerű szemvizsgál&t IDr. Lester Mann szemész és optometrist Frank J. Tóth, Optician 89 SMITH ST. Perth Amboy, N. J. Rendelés naponta 10-12, 2-5 7-8, szerdán 10-12, szombaton 9-8-ig Hlllcrest 2-2027 Beszélünk magyarul!-------- Est. 1918 --------33 ÉVE I szolgálja lelkiismeretesen Perth Amboy és környéke I népét — a JOHN S. MITRUSKA FUNERAL HOMES H 6S1-685 Cortland St. PERTH AMBOY, N. J. és ft 531 NEW BRUNSWICK AVE. Y FORDS, N J. Telefonszámok: H VAlley 6-1712 és VA 6-1713 ... a Takarék-betétkönyvének lapjaira! Minden egyes betéttel, figyelje meg, a legkedvesebb álmai közelebb kerülnek a teljesüléshez. Élvezze a “valahová jutás” megelégedést nyújtó érzetét, amit a rendszeres taka­rékosság ád. A pénzfélretevés különbséget tesz a “csak élünk” és az előrehaladás között. Határozza el mennyit tud félretenni minden fizetési napon. S aztán tegye betétre azt az összeget rendszeresen. Ez az egyetlen biztos mód­ja, hogy célját elérje az életben. The FORDS NATIONAL BANK Fords, New Jersey Barátságos Bankja A FEDERAL RESERVE SYSTEM TAGJA 'A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom