Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-14 / 20. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JPul Only* dhinywiian. (YlmvApjapsiA, fcdiisd and (pjubliAhßd in. (p&Jdh. Omboy. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY. NEW JERSEY THURSDAY 1953. MÁJUS 14. Mikor a hiúság ártatlan mulatság Minden okossága és észbeli adottsága dacára is az ember­nek igen sok hibája van. Nemhiába nevezik az embert, — a teremtés koronáját, — gyarló emberi állatnak. Ezt a hízelgőnek nem mondható ti­tulust az átlag-ember mint egy nagy komplexumnak hi­hetetlen parányi kis pontja, méltán kiérdemelte. Az embe­ri gyarlóságnak sok vállfája van, mik közül még az ártat­lannak látszó gyengeségek is •sok bajt okozhatnak. Próbál­juk csak fejtegetni, hogy mi minden kellemetlenség szár­­mazhatik például a hiúságból. Mig egyrészt a hiúság különö­sen a nőknél a külső megjele­nés formáját feltétlenül kelle­mesebbé teszi, a férjeknek igen sokszor erőn felüli mun­kát, gondot és izgalmat okoz, hogy a kedves feleségüknek a legújabb divatnak megfelelő uj ruhát, cipőt és kalapot ve­hessenek. Hogy a férjek eb­ben az erőlködésben túl sok é­­let energiát fogyasztanak, az végeredményben lényegtelen, mert a hiúságtól a férjek sem mentesek. Ugyanis igen sok férj büszke arra, hogy a fele­ségük szépen öltözködik, bár az előrehaladottabb korban lévő nők főképen a barátnőik pukkasztására cifrálkodnak és nem pedig azért, hogy a férjüknek tetszenek. így te­hát a hiúság a divat téren nem okoz nagyobb zavarokat. Mikor a hiúságból sok baj származhat Azonban sokkal veszedel­mesebb alfaja a hiúságnak az, ha valaki bizonyos ideológiai elméletnek lesz a hive, mert véletlenül ilyen badarság di­vatba jött. Ezek az időnként felbukkanó divatos elméletek, mik rendszerint szélsőséges célokat akarnak erőszakkal megvalósítani, már nem egy­szer világ katasztrófáknak voltak előidézői. A közelmúlt­ban két ilyen ellentétes szélső­ség, a nácizmus és kommuniz­mus, olyan szerencsétlenséget zúdított az emberiségre, melyhez hasonlót a történe­lem csak keveset mutathat. Nem akarunk ez elméletek lé­nyegéről beszélni, mert az már egy nagyon elcsépelt té­ma, de az utóbbi hetekben gyakran megismétlődő jelen­ségekből szeretnénk bizonyos következtetést levonni, mert azok pillanatnyilag érdekes problémák lettek. A különbö­ző kongresszusi albizottságok, de különösen McCarthy sze­nátornak Amerika-ellenes te­vékenységeket kivizsgáló sze­nátusi albizottsága több olyan ismertebb művésznek, újság­írónak és más intellektuális e­­gyénnek nevét hozta kapcso­latba a kommunista eszmék­kel és bizonyos tényekből kö­vetkeztetve egy időben még a kommunista párthoz való tar­tozás lehetőségével is, hogy még a legelfogulatlanabb szemlélő előtt is felmerült a kérdés: Lehetséges-e az, hogy még ilyen emberek is elveszít­hetik a józan Ítélőképességü­ket? Veszedelmes a divatba jött hóbort követése Arti Shaw, a neves holly­woodi zenekar vezető, szinte sírva ismerte be a szenátusi albizottság előtt, hogy egy időben őt is megzavarta az a divatba jött hóbort, hogy aki intellektuálisnak akart lát­szani, annak haladni kellett a “modern fejlődés” természe­tes irányával. Ezt'az intellek­tuális tévhitet használta ki az orosz imperialista kommuniz­mus a világuralom megszerzé­se iránti törekvésében és a­­mint a kongresszusi albizott­ságok vizsgálatai kidereitet­­ték, — szinte ijesztően sike­res eredménnyel. A kommu­nizmus ügyét szolgáló külön­féle szervezetekhez nagyon sok olyan egyén csatlakozott, kik haladni akarva a korral, nem tudták, hogy tulajdonké­pen csúnya csapdába' estek. Rövidlátásból és nem meg­győződésből lett Amerikában a második világháború alatt és egy igen rövid ideig utána is oly sok pinki, fellow-trav­eler és más hasonló elnevezés­sel megjelölt egyén automa­tikusan az ország alkotmá­nyának és törvényes rendjé­nek erőszakos felforgatója. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy nincsenek olya­nok, akik a világ nagy részé­vel való összehasolitás alap­ján joggal tej jel-mézzel folyó­­nak tekinthető jó országunk biztonságát önző egyéni ér­dekből vagy tudatlanságból alá nem akarnak ásni, de nagyrésze azoknak, kik ak­kor lettek orosz barátok, mi­kor Oroszország szövetsége­sünk volt, valójában aligha le­hettek saját országuknak az ellensége. Ezt nem ezeknek a védelmére hozzuk fel, mert mindenki saját maga adjon számot arról, hogy mennyire hibás vagy ártatlan valami­ben azpnban most hogy a kon­gresszusi vizsgálatokkal kap­csolatban annyi név került forgalomba, ne gondolják a tudatlanok, hogy Amerikában a komunizmusnak annyi sok hive van. A kongresszusi albizottságok vizsgálatainak mérlege Ha ezt a szempontot fi­gyelembe vesszük, akkor ön­kéntelenül is felvetődik a kér­dés, hogy vájjon nem okoz­nak-e több rosszat, mint jót a kongresszusi albizottságok­nak sok publicitással alátá­masztott vizsgálatai, miket a kommunisták a saját céljaik­ra nagyszerű propaganda gyanánt használhatnak fel. Ez a kérdés még a kormány körökhöz legközelebb állókat (Folyt, a 6-ik oldalon) SÓHAJTÁS... IRTA: RAJZA JÓZSEF Múltadban nincs öröm, Jövődben ninncs remény, Hanyatló szép hazám, Miattad vérzem én! Miattad zeng panaszt S örök but énekem: Sötét felhőd alatt Az élet gyász nekem. Oly sok küzdés után örvény s hullám közül Segélni part felé Egy csillag sem derül. Ki szivet alkotál ^ <S belé érzelmeket, Szeretni lángolón Hazát és nemzetet; Kinek hatalma szab Törvényeket, határt: ó, népek Istene, Küldj egy reménysugárt! Innen-Onnan A RCA (Radio Corporation of America) még ebben az év­ben megkezdi a színes televíziós vevőkészülékek gyártását. Egy­előre azonban csak igen kis mennyiségben fogják az RCA rendszerű színes képvetitő lám­pákat gyártani, de a színes tele­víziós közvetítések egészen biz­tosan ilyen rendszerrel lesznek majd, mert ez bizonyult a legtö­kéletesebbnek. Az RCA sziszté­ma szerint ugyanis használha­tók lesznek a mostani fekete-fe­hér képeket felvevő készülékek is, ugyanazon mtisorleadást a­­zonban színesben is foghatják a­­zok, akiknek már lesz arra alkal­mas készülékük . . . 1954-ben e­­gészen biztosan megvalósul már a színes televizió-adás, de lehet, hogy még előbb is, talán még ez év karácsonya előtt... STALIN fia, hírek szerint, el­tűnt Moszkvából. A 36 éves Vas­­sili, aki tábornoki'rangban szol­gált a szovjet légierőnél, állító­lag magával vitte apja végren­deletének egy példányát, amely­nek ő a végrehajtója, de amelyet Malenkov nem engedett nyilvá­nosságra hozni, mert “kínos részleteket tartalmaz”. . . Az an­gol lapok hosszú cikkekben tár­gyalják a Szovjet eme legújabb szenzációját és találgatják azt, hogy vájjon hová lett Sztálin fia ... ? INDIÁBAN egy amerikai ta­nítónő az utolsó percben lema­radt egy repülőgépről, amellyel el akart utazni ... A gép útköz­ben lezuhant és mind a 43 rajta­levő személy szörnyethalt. A ka­tasztrófától megmenekült taní­tónő pár nap múlva egy másik gépre ült fel, amely — szintén lezuhant . . . 18-an lelték halálu­kat ennek a személyszállító gép­nek katasztrófájában — köztük az amerikai tanítónő is, akit vé­gül mégis csak “utóiért a Sors keze . . .” ATOMERŐ-HAJTÁSOS re­pülőgépek gyártását kezdte meg az amerikai haderő. Ezek a re­pülőgépek napokig, vagy hete­kig képesek a levegőben marad­ni s a földet többször is körül re­pülni, oly kevés súlyt képvisel energiaforrásuk. — A U. S. ha­ditengerészet atomhajtásos ten­geralattjárói is már nagyban készülnek. Leégett a Passaic-i magyar rom. kát. templom A Passaic, N. J.-i Szent Ist­ván római katolikus magyar templom keddről szerdára virra­dó éjszaka kigyulladt és porig égett ... A szörnyű tüzkataszt­­rófa során 34 tűzoltó ájult el s maga Father Gáspár János plé­bános is összesett, amikor az oltári szentségért berohant az égő templomba és kimerítette azt... (A tűzoltók a kórházban részesültek első segélyben.) A tűzkár közel negyedmillió dollár. Kommunisták a lel­készek között... Az Amerika-ellenes tevékeny­ségeket vizsgáló kongresszusi bizottság elnöke, Harold H. Vel­de képviselő kijelentette, hogy meggyőződése szerint “jólkép­zett és fanatikus kommunisták vannak ügyesen beplántálva az amerikai papság soraiba” . . . Velde kijelentette, hogy folytat­ni fogja a nyomozást és eljárást a kommunisták ellen, “akár munkás-ruhában, akár felszen­telt öltözetben vannak.” (Való ténf, hogy még a ma­gyarság saraiban is vannak “báránybőrbe bujt farkasok,” mint például egy magát Reve­­rendnek tituláló Gross László nevii állítólagos baptista prédi­kátor, valahol Chicagóban, aki évek sora óta a legkomiszabb aknamunkát folytatja a Magyar Jövő c. vörös szennylap hasáb­jain... De vannak más taláros “reverendek” is, akiknek kom­munista propagandát takarga­­tása és “palástolása” ismeretes a magyarság előtt. És ha az a­­ránylag kis magyar téren van­nak ilyen példák, mi lehet szerte nagy Amerikában...?) Köhögést megköny­­nyitő szerkezet Az amerikai orvosok Atlantic City-ben megtartott országos konvencióján bemutattak egy uj szerkezetet, vagy “gépet,” a­­melynek segítségével a beteg fel tudja köhögni a tüdejéből és lég­csövéből az ártalmas és ingerlő­én ható anyagokat. Az orvosok nagy eredményeket remélnek et­től a szerkezettől, különösen hu­rutok, asztmás bántalmak, polio, stb. eseteiben. MI ÚJSÁG...? TALLÁROM JÁNOS, 47 Fa­yette St.-i honfitársunk, közis­mert városi tűzoltónk, fiatalon, élete delén kedden, május 12-én meghalt. A második világháború veteránja. — Édesanyja, felesé­ge, lánya, testvérei és más ro­konsága és barátai gyászolják. Temetése hétfőn reggel lesz a St. Mary’s R. K. templomból. HIRDETŐINKET PÁRTOLJA KISH GÉZA fordsi honfitár­sunk 18500 dolláros kártérítési pert indított két New York-i ember ellen, akiknek autóival múlt év november 1-én a N.' J. Turnpike-on összeütközött és ennek folytán testi és anyagi kárt szenvedett. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! EISENHOWER BEKETERVE Ritkán történik meg, hogy e­­gyetlen szónoklat megváltoztas­sa a történelem irányát. Eisen­hower elnökünk április 16-án kérelemmel és kihívással for­dult a Szovjetunióhoz és meg­történhetik, hogy szónoklata a világot visszaránthatja a hábo­rú örvényétől és őszinte és álta­lános béke alapjára vezeti visz­­sza. Amerika lepszerkesztői előtt tartott beszédében, az Elnök ha­tározott vonalakkal irta körül azokat a lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok tenni készül, a világ valamennyi népének ér­dekében. Ez a szónoklat, amelyet a hadvezér realizmusa és a nagy amerikai államférfi idea­lizmusa hat át, a legnagyobb el­ragadtatást váltotta ki az embe­rekből, mindenütt a szabad vilá­gon. Winston Churchlil “hatal­mas és nagyszerű nyilatkozat”­­nak nevezte. Gasperi, az olasz köztársaság elnöke, “becsületes és erőtteljes ki jelentésinek mi­nősítette és hozzáfűzte, hogy “Amerika közvéleményének iga­zi megnyilvánulása a világ egy­hangú jóváhagyásával találko­zik.” Konrad Adenauer, Nyu­gatnémetország kancellárj a, ‘a szabad világ Magna Cartá”-já­­nak tekinti a beszédet; Bombay-tól Londonig és Ma­nilától Kairóig, a világsajtó ma­gasztalja az Elnök javaslatait, mint az Egyesült Államok esz­ményeinek és jövőbeli külpoliti­kai magatartásának kifejezését. Az Elnök azon terve, hogy a le­­fegyverezés utján elért megta­karításokat a világ felsegitésé­­re, újraépítésére és a fejletlen országok felkarolására kívánja fordítani, élénken foglalkoztat­ja a népek fantáziáját. Eisenhower béketerve kihí­vás az oroszok felé, hogy rheto­­rikai teljesítményeiket tettekkel fedezzék. Az Elnök tervének szövegét kötelességünk a világon minde­nütt terjeszteni. A kormány minden rendelkezésére^ álló esz­közzel ismerteti a beszéd tartal­mát más országok lakóival, de mindenki segíthet ebben a mun­kában. Részletesebben is ismer­tetjük az Elnök beszédének szö­vegét és akinek rokonai vagy ba­rátai vannak külföldön — és ha nem veszélyezteti ezzel azok biz­tonságát — hívja fel figyelmü­ket erre a javaslatra. Az Elnök a világ minden lakó­jához intézte szavait. Tegyük le­hetővé, hogy meg is hallják. EISENHOWER ELNÖK BÉKETERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA Eisenhower elnök április 16- án 400 újság szerkesztői előtt tartott beszédében felszólította a Szovjetet, hogy tettekkel és ne csak szavakkal támogassa a tö­rekvéseket, amelyek “igazi és állandó” békét teremténének meg. “A béke iránti sóvárgás sok­kal erősebb^ a történelem időmé­rője sokkal előbbre haladt, sem-Életunt magyar Puskás Béla, 10 Scott St., New Brunswick-i honfitársunk felakasztotta magát. Mire ráta­láltak, halott volt. Szörnyű tét­ének okát nem tudják. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Híradóban! hogy bármilyen kormány sza­vakkal, Ígéretekkel és puszta gesztusokkal űzzön csúfot az emberek reménységéből.” "‘Az igazságot könnyű bizo­nyítani. Csak a tetteknek van meggyőző erejük.” Megemlékezve arról, hogy a Szovjet uj vezérlet alá került, Eisenhower elnök leszögezte, hogy Oroszország jövője a saját kezébe van letéve. “Minden őszinte béketörek­vést szívesen látunk.” — mond­ta az Elnök. ! IPuszta szavakkal azonban nem sokra megyünk.”... “Csak ha tettekkel van alátá­masztva, bízunk béketörekvésük őszinteségében.” Az Elnök szerint: “semmiféle népet sem tartunk ellenségünk­nek, mert az egész emberiség békére, felebaráti együttérzésre és igazságra áhítozik.” “Csak a többi nemzettel való együttműködéssel lehet a nem­zet biztonságát és jólétét megte­remteni. Minden népnek elide­geníthetetlen joga, hogy olyan kormányt és gazdasági rend­szert válasszon magának, ami­lyen neki tetszik és nem lehet védeni azt a törekvést, hogy más nemzetekre a magunk kormány­formáját erőszakoljuk. “Tartós békét nem lehet fegy­verkezési versennyel biztosíta­ni, csak más nemzetekkel való becsületes megértéssel és méltá­nyos nemzetközi kapcsolatok megteremtésével.” “A békét, amelyre törekszünk s amely a nemzetek közt őszinte bizalmon és segitőkészségen a­­lapszik, nem fegyverekkel kell biztosítani, hanem hússal és gyapottal; tejjel és gyapjúval; búzával, fával és rizzsel.” “Ezeket a szavakat könnyű lefordítani bármilyen nyelvre.” “Az emberiségnek nagyobb szüksége van e javaki'a, mint a fegyverekre.” Az Elnök nem jelölt meg könnyen járható utat a békéhez .E helyett hangsúlyozta, hogy a magasztos szemponthoz méltó komoly tettekre, önfeláldozásra és áldozatkészségre kell elké­szülnünk. “Azzal kell kfezdenünk, hogy a következő közös elveket kell minden népnek magáévá tenni: “Először is: A világ egyetlen népét sem lehet — mint népet — ellenségnek tekinteni, mert az egész emberiség egyformán á­­hitozik békére, testvériségre és igazságra.” “Másodszor: Csak a többi nemzettel való együttműködés­sel lehet tartós békét elérni, nem pedig elszigeteléssel.” “Harmadszor: Minden nem­zetnek elidegeníthetetlen joga, hogy olyan kormányforma és o­­lyan gazdasági rendszer alatt él­jen, amit maga választott meg.” “Negyedszer: Mindenképen jogtalan, hogy egy nemzet arra törekedjék, hogy egy másik nemzetnek előírja, hogy milyen kormányforma alatt éljen.” “ötödször: Tartós béke remé­nyét egy nemzet sem alapozhat­ja fegyverkezési versenyre, ha­nem csak méltányos nemzetközi kapcsolatokra és a többi nemze­tekkel való becsületes megegye­zésekre.” “Ez alapelvek elfogadása után dolgozhatunk csak a részletek kidolgozásán” — folytatta az Elnök. Ezek között az első, hogy a nemzetek közt fennálló feszült­ség indító okait kell kiirtanunk. “Valódi békét kell megteremte­nünk Ázsiában. Többet jelent ez, mint időleges fegyverszüne­tet és nemcsak végleges befeje­zését a koreai összeütközésnek és Indokina és Malaya biztonsá­ga ellen irányuló fenyegetések­nek, hanem egy tágabbkörü eu­rópai közösség megteremtését is, amely elősegítené emberek, áruk és eszmék szabad forgal­mát. Ez az európai közösség a szabad és. egy esült Németorszá­got is magába foglalja, amely­nek élén szabad és titkos válasz­tással kiszemelt kormány áll. Ez a szabad közösség, amely magá­val hozná a keleteurópai népek függetlenségét is, megszüntetné Európának mai természetellenes kettészakitását is.” “A nemzetek közti feszültség kiküszöbölése után, a következő lépés, a sikeres lefegyverzés, már önmagától következnék be, mert a félelmet okozó feszültség megszűntével, semmi ürügy sem igazolhatná a nagyszabású fegy­verkezési terveket.” Éisenhower elnök ünnepélye­sen megfogadta, hogy ha a kom­munista világ segítséget nyújt ahoz, hogy igazi békét és lefegy­verzést hozzunk létre, az Egye­sült Államok kormánya hajlan­dó lesz a saját népét felszólítani arra, hogy a többi nemzetekkel egyetemben, azoknak a megta­karításoknak tekintélyes részét, amelyeket á lefegyverzés révén elér, a világ többi részeinek fej­lesztésére és újraépítésére for­dítsa, hogy segítsen más népek­nek a világ elhanyagoltabb ré­szeit kifejleszteni, méltányos és hasznothajtó külkereskedelem­hez juttatni és megismertetni minden néppel a termelőképes szabadság áldásait. “Ha külső támadástól nem kell tartanunk, a világ minden békeszerető népe képes lesz e­­nergiáját, erőforrásait és kép­zelő erejét egy újfajta hadjárat­ra fordítani. Totális háború lesz éz, de nem emberek ellen, hanem a nyomor és szükség állati ereje ellen.” . . . Ennek a háborúnak határkövei: utak, iskolák, kór­házak, lakások, élelem és egész­ség lesznek... Mi készen állunk arra, hogy energiánkat szükség­leteink szolgálatába állítsuk, ne pedig félelmünk csillapítására pazaroljuk el.” Az Elnök ezután népszerű­én magyarázta meg, mibe kerül a mai költséges fegyverkezés embereknek, akik egyébként nyomasztó Ínséget szenvednek. Egyetlen nehéz bombavetőgép árából 30 iskolát, vagy 2 jól fel­szerelt kórházat, egyetlen kisebb hadihajó árából 800 embert be­fogadó kényelmes lakóházakat lehetne építeni ... De nemcsak testi, hanem lelki szükségletein­ket is ki kell elégítenünk, ha em- _ berekhez méltóan kívánunk él­ni ... E javaslataink minden politikai célzat nélkül történnek, mert igaz meggyőződésünk, hogy a béke utáni sóvárgás min­den nép szivében egyformán él — az orosz vagy a kínai nép szi­vében, úgy mint a mi népünké­ben... Ez a meggyőződésünk ab­ból a hitből fakad, hogy Isten ar­ra teremtette az embert, hogy él­vezze, nem pedig hogy elpusz­títsa a föld és a saját munkája gyümölcseit. “Az a célunk, hogy lesegitsük az emberek válláról a fegyverek terhét és megkönnyítsük szivei­ket a bentlakozó félelemtől, hogy a szabadság és béke aranykor­szakába lépjünk.” Common Council

Next

/
Oldalképek
Tartalom