Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-05 / 10. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JhsL Only* 2üinyahicuv TbuvÁjfmpsüi. fcdäsucL cuuL (pidblxAhsxL ul. flsüdk. Ümboy. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 10. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. MÁRCIUS 5. Az Egyesült Nemzetek ülésén az amerikai delegátus tények­kel bizonyította, hogy a ko­reai háborúért a felelősség Oroszországot terheli Kétségtelenül meg lehet ál­lapítani, hogy az uj admi­nisztráció által nagyban han­goztatott “erős kéz” politiká­ja nem csupán választás előtti Ígéret volt, hanem őszintén megvalósítandó igyekezet a világ békéjének helyreállítása érdekében. Az amerikai kül­politikának uj korszakát nyi­totta meg az Egyesült Nemze­tek múlt héten újra elkezdő­dött ülésszakán az Egyesült Államok képviselője, Henry Cabot Lodge, Jr., amikor a Political and Security Com­mittee ülésén tartott beszédé­ben minden tétovázás nélkül a világ jelenlegi zavarainak az előidézője gyanánt Szovjet Oroszországot nevezte meg. Bár ezt minden józanul gon­dolkodó ember úgyis tudta, a­­zonban mint tényt 10 pontban összefoglalt bizonyítékokkal még senki oly nyíltan és této­vázás nélkül az oroszok sze­mébe nem mondta, mint azt Henry Cabot Lodge Jr. tette. Mivel ö az Egyesült Államok nevében beszélt, állításainak, sőt bátran mondhatjuk, hogy vádjainak, igen komoly súlya volt. Lodge letagadhatatlan bi­zonyítékkal alátámasztott té­nyekkel valószínűsítette, hogy a koreai háború az oroszok in­trikái következtében, sőt e­­gyenesen az ő kezdeményezé­sükre indult meg, hogy ők lát­ják el hadifelszeréssel a kínai és koreai kommunistákat, s hogy a koreai háború azonnal megszűnne, ha azt az oroszok valóban akarnák. De Oroszor­szág mindaddig nem akar bé­két Koreában, mig az utolsó kínai katona harcolni tud. Lodge felszólította az oroszok jelenlévő reprezentánsát, a nagyhangú propaganda be­szédeiről hírhedt Vishinskyt, hogy ha tudja, cáfolja meg a­­zokat az adatokat, amikkel ő az oroszok elleni állításait alá­támasztotta. Vishinsky, a minden hájjal megkent ravasz diplomata, szokásától eltérőleg ez alka­lommal nem sietett hangos propaganda választ adni. U- gyanis e kényes ügyben való­színűleg jónak látta előzőleg utasításért a Kremlin uraihoz fordulni, mert ha véletlenül a válaszával Moszkvában nem lettek volna megeléged­ve, a kegyvesztett orosz dip­lomaták sorsát aligha kerülte volna el. Lodge beszédére Vi­shinsky válasza a való tények elhallgatása mellett bizonyára újabb arcátlan támadás lesz a demokrata szabad világ és főkép ez Egyesült Államok ellen. Különben mielőtt Lodge a szokatlanul, de nem váratla­nul erőshangu beszédét el­mondta, már is sejteni lehe­tett, hogy a tárgyaló asztalnál egymással szembenálló, de máskülönben legalább is jó arcot mutató diplmáciai ud­variaskodásnak korszaka el­múlt. Lodge nem volt hajlan­dó az újságok fényképészei­nek azon kívánságát teljesíte­ni, hogy Yishinskyvel kezet fogva magát lefényképez­­tesse. Mit kér a magyar kormány a 13 évi börtönre ítélt Sanders szabadon bocsátásáért?. 1950-ben Edgar Sanders angol állampolgárt, ki üzleti összeköttetéseinél fogva ide­iglenesen Budapesten lakott, a magyar hatóságok Robert Vogeler amerikai üzletember­rel együtt kémkedés gyanúja alatt vád alá helyezték és a bíróság az előbbit 13 évi, az u­­tóbbit pedig 15 évi börtön büntetéssel sújtotta. Mintegy másfél évvel később Vogeler kiszabadult, mert a kommu­nistáknak szükségük volt bi­zonyos engedményekre, miket az amerikai kormánytól Vo­geler szabadon bocsátása elle­nében kicsikartak. Nem véletlenül irtuk, hogy a kommunistáknak volt szük­ségük valamit az amerikaiak­tól kapni, nem pedig a ma­gyar kormánynak. Igaz, hogy végeredményben e g é s ze n mindegy, ha akár a jelenlegi magyar kormányról, vagy a­­kár az orosz kormányról van szó, mert a kettő egyet jelent. A vasfüggöny mögött a hata­lom a Kremlin urainak a ke­zében van; a csatlós államok “kormányai” csak dróton rángatott bábfigurák, miknek nyaka körül láthatatlanul, de intő figyelmeztetés gyanánt bizonyára kötél is lóg. Az elég gyakran előforduló politikai “tisztogatások,” mikben a rö­viddel ezelőtt még nagyban dicsőített vezetőket hirtelené­­ben az állam ellenségeinek nyilvánítanak és természete­sen,— felakasztanak, eléggé igazolják az állandóan nyakon lógó kötél elméletét. Sanders még mindig ma­gyar börtönben sínylődik és neve jóformán már feledésbe is ment. Ugyanis most nem olyan világban élünk, amely­ben egyesek sorsával sokat tö­rődnének az emberek. Azon­ban a múlt napokban Sanders neve ismét újság szenzáció lett a világsajtóban. Ugyanis Magyarország felajánlotta az angol kormánynak, hogy sza­badon bocsájtja Sanderst, ha cserében az angolok közbenjá­rására a Malájában halálra ítélt Lee Meng 25 éves kínai kommunista leánynak, kinél elfogatásakor kézigránátot találtak, — megkegyelmez­nek. Ez a Lee Meng állítólag egyik vezére volt a dzsunge­­lekben harcoló kommunista partizánoknak, s őt kilenc angol alattvaló megöletésé­­vel vádolták. A feltűnő szép kínai leány tagadta, hogy ne­ki bármilyen köze is lenne az angolok megöletéséhez, s azt állította, hogy a személyazo­nosságban tévedés van. Azon­ban mivel Malájában hadi ál­lapot van, s halálbüntetéssel sújtják azt, akinél rejtett fegyvert találnak, azért a Lee Méngnél talált kézigránát már egymagában is elegendő bizonyíték volt ä legsúlyosabb Ítélet kimondására. A malayai szultántól függ most, hogy Lee Mengnek megkegyelmeznek-e, vagy (Folyt, a 6-ik oldalon.) Helyreigazítást kért Nemrégiben ezen a helyen hirtadtunk arról, hogy Rév. Emery J. Kocsis, a So. Plain­­field-i angol baptista egyház lelkésze a cariereti magyar bap­tista gyülekezet körében filmké­pes előadást rendez az óhazában négy évvel ezelőtt felvett film­jeivel . . . Híradásunkhoz meg­jegyzést is fűztünk, kifogásolva azt, hogy a kommunisták kar­mai között vergődő .szülőhazád ban készített filmjenit Rév. Ko­csis éppen most, az újabb val­lásüldözési hullámok idején mu­togatja híveinek. Megjegyeztük azt is, hogy Rév. Kocsis egyike volt pár évvel ezelőtt a kommu­nisták béke-aláirás gyűjtő moz­galma szorgalmazóinak, stb. Rév. Kocsis a cartereti előa­dást követőleg (amelyre, sajnos, egészségi okokból nem mehet­tünk el) telefonon felhívott és kérte, hogy tegyünk némi hely­reigazítást a cikkel kapcsolat­ban, amennyiben ő nemhogy szimpatizálna a kommunisták­kal, de éppen úgy elitéli őket, mint mindenki más, aki hisz Is­tenben . . . Kijelentette Rév. Ko­csis, hogy ő nem volt az élén an­nakidején a béke-aláirás gyűjtő mozgalom magyar csoportjának és nem tartót velük és ha a Ma­gyar Jövő, vagy más lap az ő nevét használta ezzel kapcsolato­san, akkor alaptalanul, félreve­zető módon tette azt. Általában, Rév. Kocsis úgy nyilatkozott ne­künk a telefonban, hogy abból arra következtethetünk, hogy minden, amit róla és vele kap­csolatban a Magyar Jövő és más bolsi lap annakidején, Magyar­­országi útjáról visszaérkezése-; kor irt, ferdítés és hazugság volt. . . Készséggel adtunk helyet a fenti soroknak, illetve heiyi'e­­igazitás-félének, de meg kell je­gyeznünk egyszersmind azt is, hogy sajnáljuk és kissé még mindig furcsának találjuk azt, hogy Rév. Kocsis négy évvel a­­zor cikkek megjelenése után szükségesnek találja a helyre­igazítást a mi lapunkban — és könnyen meg tudta találni a módját annak, hogy velünk er­ről értekezzen — de nem tartot­ta szükségesnek akkor azt, hogy ott a Magyar Jövőben kérjen helyreigazítást . . . Nem találta meg a módját annak, hogy ho­gyan követeljen tőlük helyreiga­zítást és elégtételt azért, hogy a Március a Vörös Kereszt hónapja... Adakozzunk a Vörös Kereszt céljaira, hogy áldásos munkáját zavartalanul folytathassa Teljes bolsevizálás felé... Magyarországról jövő hírek szerint a paraszti kisbirtokok­­nak állami ellenőrzés alatti ter­melési szövetkezetekbe, az úgy­nevezett kolchöfifkba való össze­vonását 1955-re be akarják fe­jezni. Eddig közel Ötven száza­lékban kényszeritették be g kis­birtokosokat a kolchozdl^i,.^;^ Több mint egymillió van állami tulajdonban; É. fgyHüfz államnak több földje van,^mint bármikor valamely , feudális nagybirtokosnak. KI LESZ AZ UJ HÓHÉR? nevét használták és felhasznál­ták a vörös propaganda béke­­aláirásgyüjtés kapcsán . . . Na de hiszen ezt még mindig megteheti . . . Igen, a Magyar Jövőben, mielőtt végkép kimú­lik, egy nyilatkozatot leközöltet­­het Rév. Kocsis és azt a nyilat­kozatot kutya kötelességük lesz leközölni! Ha valóban semmi kö­ze nem volt a reverendnek ahhoz az aláírásgyűjtő mozgalomhoz, akkor még mindig jó alkalom ez arra, hogy nyakonfogja őket és .. kitekerje a nyakukat egy nyilatkozattal! Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra zölje velünk a hirt és mi szi­­szeretné hozni ? Ha igeni kö­vesen közreadjuk lapunkban. HA AZT AKARJA, hogy vál­■alkozása sikerüljön, hirdessen a HÍRADÓBAN! DAVID T. WILENTZ demo­krata vezér végleges visszavonu­lása és a Perth Amboy városi és a megyei demokrata politikai irányitószerepből való távozása befejezett tény. A városi demo­krata vezetőség és a politikai a­­lakulatok vezetői összeültek és egy 21-tagu bizottságot alakí­tottak, amely hivatva lesz Wi­­lentz helyének a betöltésére, —■ habár általános az a vélemény, hogy soha senki és semmiféle bizottság nem fogja tudni pótol­ni azt az embert, aki az elmúlt három évtized alatt városi, me­gyei és országos viszonylatban is igazi erőt jelentett a pártban és a pártra nézve . . . Perth Amboy uj, 21-tagu irányitó biztotságá­­nak élére egyhangú választással Edward J. Patten megyei fő­jegyző került. A bizottságban magyarságunk Mihalkó P. Ist­ván városi tanácsossal és Ifj. Papp János ügyvéddel i, yan kép­viselve. A bizottság azpU&z. in­dítvánnyal fordult a megyei de­mokrata vezetők összességéhez, hogy a megyei vezetőség is a jö­vőben ilyen 21-tagu bizottságból álljon. Ez valószínűleg meg is valósul majd az előválasztások, illetve a comitteemen-ek megvá­lasztása után. — Wilentz nyuga­lomba vonulása, — habár ő már régebben jelezte visszavonuló szándékát, — váratlanul érte a demokratákat és többen azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy távozása káros lesz a párt­ra nézve és a legrosszabbkor történt most, az országos demo­krata veszteség után és az elkö­vetkezendő fontos állami és vá­rosi választások előtt . . . ÁLTALÁNOS HÁZIMUNKRA gya­­korlott nőt, jó házhoz felvesznek. Saját szobája és fürdője van. Gyermekkedvelő kell legyen. Nagy­szerű fizetés! — Telefonáljon: Kilmer 5-0313. DEÁK' LÁSZLÓ, 17 William SE, Förtjs-i honfitársunk 65 é­­ves korában hétfőn meghalt. Te­metése ma, csütörtökön ment végbe a Szt. Mihály g. k. egyház szertartásai szerint az egyház temetőjébe. Ft. Gajdos Albert végezte a szertartást, — Bána­tos özvegye, rokonsága gyászol­ják. KOCSIS ANDRÁS, 61 Caroli­na St., Woodbridge-i honfitár­sunk hétfőn meghalt. Gyerme­kei, testvére és más rokonsága gyászolják. Temetése csütörtö­kön volt a katolikus egyház szer­tartásai szerint, amit Főt. Lényi Vincze plébános végzett. A NEW ZEELANDI HÚS megérkezett a Perth Amboy Packing Co.-hoz s annak rend­kívül alacsony áron való kiáru­sítását a mai napon megkezdték. (Nézze meg mai számunkban az errevonatkozó hirdetést.) Most szombaton este menjünk el Woodbridgre a magyar hangversenyre! Ki ne emlékezne még azokra az időkre, amikor Magyarország jeles művészei vendégkörutra érkeztek Amerikába? Itt járt közöttünk, itt énekelt és játszott az amerikai magyar színpado­kon Fedák Sári, Kosáry Emmy, Fráter Lóránt, Király Ernő, Beregi, Rózsahegyi, később Ber­kes Béla, 36-ik Rácz Laci ci­gánykirályok... És eljött a buda­pesti Egyetemi Énekkar is. Min­denütt telt házak előtt szere­peltek. Azután jött a háború, az orosz felszabaDULÁS és elmaradtak a nagy magyar művészek. Köz­ben a rádió és fonográf helyet­tesítette az amerikai magyar családoknál a magyar éneket és zenét. Most pedig? A külföldre me­nekült magyarok, akiket DP né­ven nevezünk, sok évi hányódás után Amerikában találtak uj otthont és itt találták meg újra régi dalos kedvüket. Elhozták nekünk a magyar ének, zene és táncművészet kincseit és elő fogják adni azokat Woodbridge­­en, a Barron Ave. alatti High School hatalmas színháztermé­ben, amit a község nevelésügyi tanácsa a Magyar Kulturegye­­sület rendelkezésére bocsájtott március 7-én, most szombaton estére. Ez a magyar egyesület rendezi a hangversenyt a 25 ta­gú énekkar, kiváló énekművé­szek, énekművésznek zongora­művészek, gordonkaművész fel­léptével. A mulató csárdajelenet egymaga is olyan élmény lesz, amit nagy kár lenne elmulaszta­ni! Belépődíj 75c, gyermekjegy 50 cent. Szigorú levélcen­­zura Magyar­­országon Magyarországon a postahiva­talikban szigorú cenzúra műkö­dik, melyet a kommunista párt emberei, vagy a poltikai rendőr­ség tagjai végeznek. A cenzúra kiterjed nemcsak a magán, de a közintézmények le­veleire is. A megbízhatatlan e­­gyéneknek minősített szemé­lyekről nyilvátartást vezetnek s ezeknek a belföldi leveleit is el­lenőrzik. A “tömbfelelősek” a különféle kémszolgálatuk mellett azt is el­lenőrzik, ki mikor és honnan kap levelet. Megeshet, hogy az érke­ző levelet nem adja át a címzett­nek, hanem közvetlen a cenzúrá­nak s az a levél tartalma alapján az illetővel szemben eljár. A levelet oly módszerrel nyitják fel, mely nyomot nem hagy. Külföldre menő leveleket legtöbbször meghatározott pos­tahivatalnál lehet csak feladni, személyesen, s ilyenkor a feladó személyi adatait nyilvántartás­ba veszik, sőt megeshet, hogy a levelet ott felbontják előtte és tartalma felől felvilágosítást kérnek. A hivatalos levéltitok, mint ilyen, megszűnt a mai Magyar­országon. Egyes postahivatalok a kül­földi leveleket már nem kézbe­sítik, hanem a címzettet béidé­­zik és személyesen kell a levelet átvenni, kellő igazolás után. Ilyen esetben is előfordult, hogy a levelet ott nyomban fel kellett bontani és annak tartalmára magyarázatot adni. Az is előfor­dult, hogy a postahivatalnok szó nélkül kiadta a látszólag fel­­bontatlan levelet, melyet azon­ban a cenzúra már olvasott . . . Óva intjük és figyelmeztetjük óhazai hozzátartozóikkal levele­ző magyar testvéreinket, hogy leveleik megírásánál körültekin­tők legyenek, mert a legkisebb félremagyarázható szó elég ah­hoz, hogy ártatlan hozzátarto­zóit deportálják, — vagy súlyos büntetéssel sújtsák! Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet MI ÚJSÁG...? ADJ IGAZSÁGOT!... Isten, ki gondolsz égi madárra, Áldást ki hintesz minden határra, Irányt ki adsz a zugó folyónak, Segítő kart a bus bujdosónak. —TJra, ki vagy a csillagos égnek, Napragyogásnak, örök sötétnek, Népek sorsának, — élet-halálnak. Adj igazságot Magyarországnak!! Isten, ki Ítélsz mi bűneinken, Ki előtt titok szivünkben nincsen, Ki a jó tettet fizeted jóval. És gonoszt sújtasz Ítélő szóval: Tekints le hozzánk, bus Tisza-tájra, Hü magyar néped nézd, milyen árva . . . — Szivedben igy tán’ irgalom támad . . *. Adj igazságot Magyarországnak! Nem mi hoztuk e vihart a földre, Mi vagyunk mégis most összetörve!! Nem mi vettük el, ami a .másé . . . Mégis mi földünk lett pusztulásé! Isten, igazság Ura, Királya! Hozzád kiált fel milliók szája: Bocsáss meg nékünk és a világnak S adj igazságot Magyarországnak! HORVÁTH ÁKOS AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP Most, hogy a minden oroszok diktátor-cárja a végét járja, az egész világon mindenkit élénken foglalkoztat az a kérdés, hogy ki kerül majd az ő helyére, ki lesz ai uj főhóhér a vörös para­dicsomban...? Sztálin halála fel-Biagyjelentőségű válto­­ög hozni nemcsak a n, de talán világvi- MolyÍa|ban is. Egyesek veszé­lyes, in ások kedvező fordulatot várnak a; perctől, amelyikben a haldokló és már teljesen eszmé­letlenül levő Sztálin kileheli lel­két, aminek létzésében ő maga nem hitt . . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom