Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-21 / 21. szám
PERTH AMBOY HERALD CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND JhsL Onh^ JlungWiLcm. YlowApapoA. £diicd and (pjubliAkod in. (peAih. Ombm^ VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO, 21. SZÁM. Az angolok •politikai baklclövései Churchill múlt héten tartott beszéde a félreértések egész sorozatát vonta maga után. Ő azt hitte, hogy egy három-hatalmi konferencia ajánlásával Kelet és Nyugat közötti béke lehetőségét könynyiti meg, de e helyett egyenetlenséget szított az Egyesült Államok és Anglia között és azonkívül a franciák hiúságát is megsértette, mert Franciaországot egyszerűen kihagyta a tárgyaló felek sorából. A washingtoni hivatalos körök mindjárt kezdetben nagyon óvatosan kommentálták Churchill beszédét, mit két nappal később Clement Attlee volt munkáspárti angol minisztzerelnöknek meglehetősen éles Amerika-ellenes beszéde követett. Mr. Atlee nemcsak az Egyesült Államok külpolitikai magatartását kritizálta, de alkotmányunkban is hibákat talált. Az amerikai szenátorok viszszavágnak az angoloknak Eisenhower elnök és termé«7<?tGg©n kormányunk is diplomatikusan kezelte az incidenst, azonban a Kongreszszusban először Knowland, California republikánus szenátora, majd Joseph McCarthy, a wisconsini harcias szenátor ugrott neki az angoloknak. Mindkét szenátornak nemcsak a Kongresszusban van igen nagy befolyása, de a közvélemény kialakulására is erős a hatásuk, s igy állásfoglalásuknak is súlya van ebben a kellemetlen incidensben. Atlee többek között megjegyez* te, hogy sokszor csodálkozik azon, hogy tulajdonképen kinek van nagyobb hatalma A- merikában: az Elnöknek, vagy McCarthy szenátornak? Természetesen ez a megjegyzés csak egy apró tüszurás volt, ami önmagától is begyógyul, azonban Attlee beszédének az a része, hogy a kommunista Kínának joga volna ahoz, hogy tagja legyen a United Nations-nek, nem egyezik az amerikai közvélemény nézetével. Különben ennél a pontnál Churchill közbeszólt, hogy erről addig szó sem lehet, mig Koreában a harc folyik. Ezt Attlee is he<lyeselte, azonban a fegyverszünet megkötése után ezt a Megoldásra váró első fontos problémának találta. Knowland szenátor az angolok magatartásából arra a következtetésre j ütött, hogy ha mi nem követjük az ő tanácsukat és a kínai kommunisták továbbra folytatni akarják a háborút, akkor mi az angolok segítsége nélkül leszünk kénytelenek harcolni Koreában. Ha az angolok ezt akarják, — mondta Knowland, — hát legyen úgy! Mindenesetre ilyet könnyű mondani a szenátusban, de nehéz lenne keresztül vinni a harctéren. Azonban ezeket a nagyhangú kijelentéseket túlságos komolyan senki sem veszi, mert a demokráciákban a szabad véleménynyilvánítás jogát a törvényhozók korlátozás nélkül gyakorolhatják. Azért ha pillantnyilag feszültnek is tekinthetjük a viszonyt az Egyesült Államok és Anglia között, komoly dolgoknak együttes keresztül vitelére ez semmi befolyással nem lesz. Ezt a feltevést Mr. Attlee is valószinüsitette, mikor McCarthy szenátornak a múlt csütörtökön tartott beszédére, melyben többek között azt mondta, hogyha az angolok ki akarják vonni magukat a koreai háborúból, csak vonják ki magukat — (és egy olyan angol kifejezést használt, mi magyarul körülbelül azt jelenti, hogy) — és üsse a kő őket, Attlee ezt a megjegyzést tette: “Nem hinném, hogy ebben az országban Amerikát valaki is McCarthy szenátoron keresztül bírálná meg.” Különben McCarthy felháborodását jogosnak lehet tekinteni, mert Attlee elég tapintatlanul azt is mondta, hogy az Egyesült Államokban bizonyos elemek nem akarnak békét Koreában, hanem szeretnének egy nagy háborút, melyben vörös Kínával és a kommunizmussal leszámolhatnának. Oatis amerikai újságírót szabadon bocsátották a csehek Kétségtelen, hogy Oroszországban igen örülnek ennek az alapjában véve jelentéktelen nézeteltérésnek, mely nem is a hivatalos Anglia és Egyesült Államok között, hanem inkább a két ország hangosabb poltikusai között merült fel. Azonban hogy az oroszok egy kis olajat öntsenek a tűzre, ebben a látszólag feszült helyzetben igen alkalmasnak találták a cseh bíróság által kémkedés vádjával terhelt és 10 évi börtönre ítélt amerikai újságírónak, William N. Oatis-nak, hirtelen megkegyelmezni. Oatis 2 évet töltött ki a büntetésből, s bár az amerikai kormány minden lehetőt elkövetett a kiszabadulásáért, S gazdasági megszorításokkal is próbálta a cseheket engedékenységre bírni, minden igyekezet eddig hiábavalónak bizonyult. Oatis az Associated Press prágai tudósítója volt, s mint ilyen — az amerikai sajtószabadsághoz szokott újságírók szokása szerint minden tudomására jutott tényt riportjaiban nyíltan megirt. A vasfüggöny mögött ilyen nyílt újságírói tevékenykedést nem ismernek és azért Oatis ellen kémkedés miatt vádat emeltek. Oatis szabadon bocsátásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy vájjon visszavonj a-e az amerikai kormány azokat a gazdasági rendsza(Folyt. az 5-ik oldalon) Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. MÁJUS 21. Országos megmozdulás rab-magyarok szabadon bocsátásáért _____• Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Balogh E. István titkár azzal a kéréssel fordult Dulles külügyminiszterhez, hogy a jelenlegi szovjet békepropaganda őszinteségét a csatlósországokban — első sorban Magyarországon is — igyekezzék kipuhatolni és hasznosítani olyképen, hogy engedményeket kér a magyar szovjetkormánytól a rezsim legártaltanabbul és legigaztalanabbul üldözött áldozatai részére. A következő alapvető feltételeket kéri az A. M. Sz. a magyarországi szovjetkormánynak tudomására adni: 1. Idősebb magyar férfiak és nők kivándorlását engedjék meg. 2. A kilakoltatottak és deportáltak közül legalábbis az idősebbeknek engedjék meg, hogy oly helységekbe költözhessenek (Budapestet és a nagyobb városokat kivéve), ahol rokoni segítségben, orvosi kezelésben részesülhetnénke. 3. Helyezzék szabadlábra azokat az úgynevezett politikai foglyokat, akik állítólagos bűneiket kényszer alatt vallották be; elsősorban Mindszenty hercegprímást, Grősz érseket és általában a három vallásfelekezet papjait és hitoktatóit, akiket az egyházüldözés és iskolaállamositás során Ítéltek el. Ennek a levélnek másolatait Balogh titkár megküldte a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak is. Minden amerikai magyar, minden amerikai magyar egyház és egylet előmozdíthatja az A. M. Sz. által igy elindított akciót azzal, hogy ilyen értelemben fordul kerülete kongresszusi képviselőjéhez, állama szenátoraihoz. (Megjegyzendő, hogy az A- merikai Magyar Szövetség nem kegyelmet, nem amnesztiát kér Mindszenty' hercegprímás és a többi, hamis eljárással elitéit számára, mint azt az “Uj Hungária” c. kerge lap baromi módon hangoztatja, hanem egyszerűen csak szabadonbocsátásukat kéri!) HA AZT AKARJA, hogy vál■alkozása sikerüljön, hirdessen a HÍRADÓBAN! 0 A hallgató magyar IRTA: BODOR ALADÁR Túl uj határ sorompóján, Könnytül sósabb uj kenyéren S fojtott bosszú alkoholján Nevelkedik a testvérem, A hallgató, uj magyar . . . A mi fajtánk, de lórulszállt, Nem a régi, boros, szájas, Nem kurjantja fel az utcát, Át nem látszó szeme száraz, Föld alá né? s hallgatóz. ős gyökérről alattomban Jött messzire bujtott sarja, Mozgásában uj titok van, S ajkán belül marad hangja, Jaj, hozzánk már szava sincs . . . Csak magában ujjong s [könnyez, Másfelé néz az oltára, Ismeretlen ég és föld lesz, Merre karját, szivét tárja, S más a szótlan fohásza. ■ Mit gondol ő, ha mi szólunk? Mit beszélhet ott magában? Mit tervez ö egyszer rólunk? Mit hoz majd e némaságban, Ha megszólal valaha? Tán egy reggel elénk dobban S csak félretol szijjas karja, S ismeretlen, kemény szóban , Parancsot sújt a magyarra, S ha.- uj joAR sajujü ,t. .. Egy egri “kulák” háláló bűne ... Az egri megyei bolsi bíróság Hajdú Károly tiszanánai “kulákot” fegyver rejtegetés címén vagyonelkobzásra s halálra Ítélte. Hajdú Károly 14 holdas tanyáján a tavaszi földmunkák megkezdésekor egy szovjet géppuska került felszínre, mely teljesen tönkre ment és berozsdásodott állapotban az 1945-ös harcok óta volt Hajdú Károly tudta nélkül földjén betemetve. AHielyi KP titkár tudomására jutott a talált szovjet gépfegyver ügye, ki Hajdút az ÁVH-nál fegyver rejtegetés címén feljelentette. Hajdút az ÁVH azonnal elhurcolta, emberi ronccsá kínozta s az ismert szovjet módszerekkel vallomást kényszeritett ki belőle, mely szerint a felszínre került géppuskát azért rejtegette, mert háború esetén azt népidemokratikus rendszer ellenségeinek akarta rendelkezésére bocsátani. Hajdú Daragó József halála Daragó József, a Verhovay Segély Egylet volt központi elnöke Akron, Ohioban, május 13- án meghalt. Temetése Akronban, illetve Clevelandban ment DARAGÓ JÓZSEF végbe, ahol, kívánsága szerint, elhamvasztották. Az egyletet, — amelynek 1943 szeptemberében közvetlenül a konvenció előtt történt lemondásáig több mint 10 éven át központi elnöke volt, — Kolozsváry Kálmán igazgató képviselte a temetésen. Daragó József régi Akron-i üzletember volt, de neve, mint legnagyobb testvérsegitő egyesületünk központi elnökéé vált általánosan ’■ismertté szerte A- merikában a magyarok között... Mint minden közéleti embernek, neki is voltak ellenségei... mint minden sikeres embernek, neki is voltak irigyei és mint gyarló embernek, voltak neki is hibái, de elvitathatatlan tény, hogy a Verhovay Segély Egylet az ő elnöksége alatt nagy mértékben fejlődött s az egylet történetében a siker és előrehaladás éveinek számítanak azok is, amikor Daragó volt a “főelnök”... Az 1938-39 évi magyarországi zarándoklatok idején az amerikai magyarság egyik fontos reprezentánsaként szerepelt odahaza Daragó József, akit a Magyarok Világszövetsége által megrendezett Világkongresszus egyik vezetőjéül is megválasztottak és akivel, őszintén szólva, nem vallott szégyent az amerikai magyarság az óhazai “plénuma” előtt sem . . . Öreg Daragó József, Isten veled! Károlyon az ítéletet azonban végrehajtották. Héttagú családja a vagyonelkobzás folytán teljesen ellátatlan maradt. BEJELENTÉS. Tisztelettel bejelentjük olvasóinknak és általában mindenkinek, akit érdekel, hogy launk, a Perth Amboy-i “HÍRADÓ” UJ CÍME 1953. Junius 1 -tol kezdve 303 MAPLE STREET Perth Amboy, N. J. Csípő Lajos irodájában (Csipo’s Travel Bureau) A Madison Avenue 237 szám alól, több mint két évtized után szerkesztőségi, illetve adminisztrációs irodánkat a fenti cim alá helyezzük át, ahol minden a lappal kapcsolatos ügyben; hírek, hirdetések, előfizetések, stb. felvétele dolgában a magyarság szolgálatára állunk. Telefonszámunk a régi marad: Perth Amboy 4-3528 Törvényjavaslat újabb 240,000 menekült bevándorlásának lehetővé tételére Eisenhower elnök ajánlására Senator Homer Ferguson törvényjavaslatot nyújtott be a sznátusban, mely lehetővé tenné a következő két évben, 1953. julius 1-től kezdődőleg évenkint 120,000 egyén bevándorlását az Egyesült Államokba. Eisenhower elnök április 23- án a kongresszushoz küldött egy külön üzenetben sürgette, hogy a menekültek beengedése ügyében intézkedjen. Ferguson szenátor a törvényjavaslat benyujtjsjt a következőkkel indokolta a szenátusban tartót beszédében: “A törvényjavaslat által az Egyesgült Államok eleget tesz az emberiség követelmények, s a felelősségnek, melyet a hajléktalan európai menekültek irányában érez. Nagyon sokan Kelet Németországban, Lengyelországban, Magyarországban, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában és a Balti államokban kényszerültek elmenekülni hazájukból és kitörni a Vasfüggöny mögül, mert a rabszolgaság és terror uralma alá került j otthonuk a kommunisták által. Az ő ellátásuk folytonosan növekvő terhet ró a mi szövetségeseinkre, melyek az Észak Atlanti Szövetségben vannak ég a mi szivünkre is. Nekünk meg kelDtenntink azt amit tehetünk, hogy a szövetségeseink terhét mgekönnyitsük s beengedjük ide azokat a népeket, melyeket hazáj uk elhangyására kényszeritettek. “A világ más körzetében, nevezetesen Olaszországban és Görögországban, az egyre növekedő népesség a nyugtalanság oka, ami ténylegesen a mi nemzeti jólétünket károsítja, s az a törvényjavaslat, melyet benyújtok most, képessé teszi az Egyesült Államokat, hogy viselje a reá eső terhet. A törvényjavaslat különleges vízumok engedélyezését teszi lehetővé: olyan megfelelő bevándorlóknak, akiket az elnök megállapítana.” Robert C. Hendrickson, New Jersey-i és Irving M. íves, New York-i szenátorok csatlakoztak Ferguson szenátorhoz, a törvényjavaslat benyújtásánál annak támogatására. A szeretetcsomagok Magyarországba való küldéséről szóló uj postai rendelkezés Mint megírtuk, Magyarországra havonta egy 22 fontnál nem nehezebb csomag küldhető postán, annyit szabad a címzettnek átvennie. A csomag tartalma csak a címzett s családja által használható s nem haladhatja meg az ő szükségleteiket. Senki nem kaphat évente 88 fontnál nagyobb súlyú küldeményeket. Kannázott holmit nem szabad küldeni. Ruhaneműt előbb dezinficiáltatni kell s az azt eszközlő cég igazolványát a csomagba kell tenni. Egy tisztitó intézet vagy mosoda közjegyző előtt aláirt nyilatkozata erre elegendő. A csomagra kell Írni magyar vagy francia nyelven, “Certificate de desinfection ciinclus,” hogy ilyen igazolvány benn van a csomagban. Kábítószereken kívül orvosságot szabad küldeni közjótékonysági intézményeknek és magánosoknak, ha azok igazolják, hogy az orvosságot képtelenek lennének megvenni, hogy arra szükségük van, s hogy azt ajándékba kapják. Másfajta küldemények elvámolás alá esnek, amit a címzettnek kell fizetnie. A csomagokban a következő fontosabb cikkekből évente a következő menynyiség küldhető egy címzett számára : Kávéból 3 font és 5 ounce. Teából 14 ounce. Kakaóból 4 font és kilenc ounce. Sajt, 4 font és 6 ounce. Rizs, 6 font és 9 ounce. Tejpor, 5 font és 8 ounce. Füstölt hús, sonka, szalonna, 11 font. Felső kabát, férfi vagy női, esőkabát, uj vagy viselt, évente egy-egy darab. Cipő, férfi, női vagy gyermek, évente két pár. Szappan, évente 4 font és 6 ounce. Cigaretta vagy más dohány termék, évente 1 font és másfél ounce. Bővebb felvilágosításért forduljon a legközelebbi postahivatalhoz, hogy a felsorolt cikkeken kívül még mi mást szabad küldeni. Mi újság... LICHTMAN MIKLÓS a Lichtman Bros. cég társtulajdonosa könnyen végzetessé válható “hold-up”nak volt a hőse múlt szombaton. Egy haramia bement az üzletbe és azt mondta, “Hátra, mert szitává lövök mindenkit!” — Mike Lichtman nem veszítette el lélekj elenlétét,. hanem beugrott egy sor tűzhely mögé és az ajtó felé szaladt, segítségért kiáltva. A betörő erre a nemvárt fordulatra megijedt és kiszaladt az üzletből. Mike Lichtman utána ... A fiú az úttesten megbotlott és elesett, aminek folytán Mike utolérte őt és addig ütötte egy az üzletben nagy hirtelen felragadott jégkocka-tállal, amig a hold-upoló gangszter félájultan össze nem esett. Az időközben helyszínre siető rendőrök, akiket Lichtman Imre az üzletből telefonon kihívott, a kórházba kellett vigyék a merénylőt, aki az esküdtszék előtt fog felelni bűnéért. — Mike Lichtmannak a felinduláson kívül más baja nem történt, de történhetett volna, ha a gangszter a puskáját használja . . . Egy bizonyos: a jövőben a gangszterek kétszer is meg fogják gondolni, mielőtt Lichmanékhoz hold-upoló szándékkal bemennek . .. ! Palágyi Lajos Epigrammái Van ó-magyar és uj-magyar, Nemes magyar és nemtelen, Van ál-magyar és mü-magyar, Szemes magyar és szemtelen. Engem hazám nagy gondja [mar: Van-e még, aki csak magyar? AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP
