Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-05 / 23. szám

5-ik oldal HÍRADÓ A közélet embere Irta: DETTRE ANDRÁS (Sydney, Ausztrália) — Mit? Interjút velem? Már­­hogy pont rólam? Nevetséges. Menjen a Ráczhoz, vagy a Hac­­kelbruckerhez, majd azok. ők úgyis szeretnek szerepelni meg nyialtkozni, mást nem is enged­nek szóhoz jutni. Majd ők . . . — De kérem . . . — Engem ne kérjen, mert úgy sem nyilatkozom. Én egy szűkszavú, szürke, szimpla em-Nyaralási bargain ! Miami Beach, Floridában Használja ki leszállított nyaralási árainkat! Mindenki számára elér­hetővé akarjuk tenni a NYÁRI pi­henést BÖLCSKEYÉK Amerika­­szerte ismret hpteljében: Indian Creek Lodge 3 percnyire a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás, modern comforttal berendezett hűvös szobák már héti $12.-tői. Mérsékelt áron étkezhet is Bölcskeyéknél ! Swimming Pool Facilities Vendégeinket autóval várjuk. berke vagyok, nem riportalany. Enge nmem érdemes kiszerkesz­teni; Az, hogy titkára lettem a “Délceg Magyar Emigráns Sa­sok Egyesületének” (D. ME­SE), az mondom még nem ok az interjúra. Nem engedem eltú­lozni saját jelentőségemet, mint azt mások teszik. — A Vrancsák ur ... — Pontosan eltalálta. Mint a Vrancsák. Hát tudja maga, hogy ki volt az a Vrancsák az­előtt? Ugye, nem tudja? Egy kupéban ment ki nyugatra Szá­­lasival, tele pofával bömbölte a rögvalóságot meg a gyökereket még a háború után is. München­ben élt, minden pénzét amerikai cigarettába fektette. Jött a krach, azaz a Marshall segély, mindene eluszott.Akkor kezdte szidni a svábokat is. Ma már nagy demokrata, Bevan beszé­deit olvassa. Különben indiai gumibabát árul, itt lakik az eme­leten. Akarja látni? — Éppen azért jöttem, hogy... — Hogy elkerülje. Megértem. HASZNÁLT KOCSI SPECIÁLUNK E HÉTEN: Frank Van Syckle, inc. 159 New Brunswick Ave. Tel. PE. 4-0591 PERTH AMBOY, N. J. Igazolt veteránoknak 36 hónap a fizetésre! Én is csak igy biccentek neki reggelente, meg este amikor le­csoszog nejével a közös konyhá­ba. A Vrancsák nem ember, megsúgom magának micsoda. — Kérem, lehet, hogy igy van, de ,, . — Ne mlehet, de hotlbiztos. Totziher, mérget vehet rá, ha én mondom. Én is benne voltam gz üzletben, a Camel-lal. Benne volt a Vrancsák, a Czuppinger, meg én. A Czuppin­­ger is fényes alak, most alakít­ja a hatodik egyesületét, mióta ide ette Sydneybe a fene. Pedig ha tudnk, mi volt az előtt . . . Saját szememmel láttam kijönni az AVO-tól, büszkén, kihúzva járt, mint egy páva. Most a vá­góhídon dolgozik, jól megy neki, erre vág fel. Szakmában ma­radt. — Kérném, ha lehetne . . . — Úgy érti, hogy most már mondjak is valami olyan izét, olyan okos dolgokat, magyar­ságról, összefogásról, mifené­ről? Erről akar Írni? Na, je­gyezzen, nem bánom. Hát kérem először is az a baj, hogy sok a párt, meg a szervezet, meg az e­­gyesület. Fel kellene oszlatni va­lamennyit és csak egy marad­jon. De az jó erős. Mint a D. MESE. Ha minden magyar a­­zonnal belépne hozzánk, nagy baj már nem lehetne. Egység­ben az erő. Szeressük egymást, mert kevesen vagyunk. Nincsen rózsa tövis nélkül. Figyel? —- Hogyne, de ha szabadna.* — Szabad? Ki szabad manap­ság? El vagyunk nyomva, el va­gyunk borítva előítéletekkel, ö­­rökölt nyavalyákkal, terhekkel. Mindenki politizál, mindenki la­pot indít és híveket gyűjt. A bal­oldal jobb oldal lett és viszont. Mindent szabad és semmit sem szabad. Érti? Mindenki állam­titkár akar lenni, meg sajtófő­nök, esetleg hágai alkonzul. Er­re spekálálnak, majd ha haza­mennek. Pedig érettségijük sincs, nem is párbaj képesek. — Bocsánat, de ön . . . — Éééén? Huzza magát össze fiatalember, vagy interjút akar, vagy személyezkedni. Én? Ne­kem meg volt az államtudomá­­nyim, én már voltam valaki a közigazgatásban. Igaz, hogy a kinevezésemet a menekülő sze­kéren adták át, de főispán is vol­tam. Mi 600 év óta ipszilonnal írjuk a nevünket. Csak hogy én nem szájalok, nem verem véres­re a mellemet, mint a Vrancsák, meg a Czuppinger, akiket még a hatodikból kirúgtak. Én egy finom ember vagyok, s nem .sze­retek tülekedni. Ahhoz pofa kell, arra születnek elegen. Én tu­dom, mire számíthatok, ha majd hazamegyek, én megdolgoztam érte. Egy bársonyszék már ki­jár. írtam is Washingtonba, hogy . . . — Nem tudom, lehet-e . . . — Majd válaszolnak, de meg kell próbálni. Megírtam az ame­rikaiaknak, hogy úgy nem lehet politikát csinálni, mint ahogy az ott megy. ők még éretlenek, tacskók, hangoskodók, csak pén­zük van. Hát az nem elég, mert ész is kell. Ész barátom, ész. Szóval írtam, hogy ha kell, rám számíthatnak, olcsó ember va­gyok, de csak a mert a hazámról van szó. Ha kellek, hívjanak, küldjenek valami kis előleget, s röpülök. Azzal a tapasztalattal, ami nekem van, nem sokan sza­ladgálnak a Fehér Házban sem. — Hálás lennék, ha kegyes­kedne . . . — Állást? Majd mutassa meg az interjút ha kész s meggondo­lom a dolgot. Lehet, hogy benyo­mom valahova, szükség van ma­gabiztos, ügyes fiatalokra is. Minden esetere hívjon föl, vagy írjon, mert még nincs telefo­nunk. Addig is elviszem a párt­ba, hogy levegőt szívjon magá­ba. Ott majd hallhat okos dolgo­kat, nem úgy mint a többi 75 magyar egyesületben. Nálunk van színvonal, emelkedettség es­prit, ha tudja mire gondolok. — Ezzel kapcsolatban szeret­ném . . . — Most valami zárószavakat akar, kitaláltam? Hát nézze, Ír­ja meg, hogy nem látom sötét­nek a jövőt, hiszek a magyar virtusban, összefogásban, izé-SZERKESZTŐI ÜZENETEK “LAIKUS,’’»New Brunswick. — Névtelen leveleket nem ve­szünk figyelembe, névtelenül be­küldött cikkeket pedig irgalmat­lanul szemétkosárba szoktunk dobni még akkor is, ha rá van írva, hogy: “Kérem legyen szi­ves leközölni. Köszönettel.” — Ugyan, ki kéri és ki köszöni azt, amiről tudhatta volna, hogy úgyse lesz teljesítve kívánsága, hiszen azt a tisztességet se adta meg, hogy a nevét közölje ve­lünk. E tekintetben pedig na­gyon szigorú elveink vannak! — A színházi kritikákkal egyéb­ként is úgy vagyunk, hogy a ma­gyar szinelőadásokról vagy jót, vagy semmit sem Írunk, lévén meg meggyőződésünk az, hogy az amerikai magyar színjátszás amúgy is eléggé rögös utakat jár, minek keserítenénk társu­lat-vezetőinket és művészeinket megjegyzéseinkkel . . . Még kon­struktív tendenciájú erős kriti­káknak sincs helye sajtónkban, mert a kritika, akármilyen le­gyen is, kétélű fegyver: itt hasz­nál, ott árt. — Legokosabban tenné, nem nagyon tisztelt név­telen kritizáló, ha mondanivaló­ját közvetlenünl a szóbanforgó színtársulat vezetőjének monda­ná el, vagy Írná meg. MRS. BLASKO, Perth Am­boy — A két kottát sajnos még nem tudtuk megkentem, de ha megszerezzük és találunk egy szépen kottázni tudó valakit és meg tudunk vele egyezni, lekö­zöljük, azt is, mákokat is. Általá­ban igen jó visszhangja van ol­vasóink körében kotta-közlése­inknek és igyekszünk azt a jö­vőben állandósítani. “MAGYAR VETERÁN,” New Brunswick. — Nem célunk az ügyben se a védő, se a vádló sze­repét betölteni, mert nem érez­zük magunkat se illetékesnek, sem pedig eléggé tájékozottnak a kérdésben állást foglalni. Ha történetesen Farkas Ferenc nem járt volna New Brunswickon, nem is foglalkoztunk volna sze­mélyével, vagy ha úgy tetszik “ügyével.” De mert ittjárt, kel­lett írnunk róla, mert az azután igazán nem “megoldás,” amit napilapjaink csinálnak, hogy e g y s z erüen agyonhallgatj ák Farkas Ferenc személyét és a­­merikai útját. Mert ittjárt, New Brunswickon, a mi vidékünkön, kellett Írnunk róla és ha már ir­tunk, szigorúan tárgyilagosak és következetesek akarunk, ma­radni. ítéletet mondani afelett, hogy ki a háborús bűnös és ki nem, — legyen az volt magyar katona, politikus, vagy bárki, — nem a mi feladatunk. Különben is: amerikai részről éppen Him­­ler Márton volt újságos-kollé­gánk volt hivatalosan megbízva a háború közvetlen befejezése u­­tán azzal, hogy a magyar hábo­rús bűnösöket összeszedje Euró­pában és hazatranszferálja Ma­gyarországra, aminthogy ezt ÁLTALÁNOS HADKÖTELEZETTSÉG Az általános hadkötelezettsé­get majdnem minden európai állam régen bevezette. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban, amelyet a kommu­nisták háborúra való uszítással vádolnak, nincs általános had­kötelezettség. Meglehet, hogy az ellenséges propaganda körmön­font rágalmai még Amerika ba­rátai között isihitelre találhat­nak és ezért thangsúlyoznunk kell, hogy az amerikai képvise­lőház utoljára néhány héttel ez­előtt is elvetette az általános hadkötelezettség (Universal Mi­litary Training) bevezetését célzó törvényj avaslatot. Hai>'yományos amerikai elv, hogy a rendes katonaság létszá­ma alacsony maradjon óo ön­kéntesekből álljon. Veszély ese­tén ezt a hadsereget a részben kiképzett tartalékokkal és pár­tatlan sorozóbizottság által az egész országból behívott le­génységgel egészítik ki. Ez a rendszer jól bevált a múltban, amig Amerika többé­­kevésbé elszigetelten állott ‘Óldrazilag és világpolitikai te­kintetben. Mostanában azonban, hogy külügyi viszonylatban az Egyesült Államok vezetőszerep­hez jutott és a közlekedési esz­közök fejlődése Amerika elszi­geteltségét megszüntette, Tru­man elnök az > elmúlt években többször megkereste a kon­gresszust, hogy általános had­kötelezettséget vezessen be. ben . . . írjon amit akar, valami smoncát, maga az újságíró nem én, maga tudja mi kell a népnek, írja meg, hogy bár még a gu­migyárban dolgozom, máris je­lentős pozícióm van. A rakodást hagyja ki, nem fontos megemlí­teni. írja meg, hogy csak azok­ra lehet majd számítani, akik nem voltak nyilasok, szocdemek, népi demokraták, horthysták, kimazsolázott kisgazdák, szemi­­ták, parasztpártiak, kungárdis­ták, szivgárdisták. Például a cserkészek. Ezekre lehet számí­tani. — Uram, figyelmeztetem . . . — Mit, maga cserkész volt? Nem, de ä Vrancsák . . . — A Vrancsáááák? Ne őrjít­sen. A Vrancsák cserkész... — A Vrancsákot keresem. Tartozik tiz fontommal. Hozzá jöttem, nem magához. — Miért nem szól? Te jó Is­ten, egész idő alatt beszél, mesél, nem enged szóhoz jutni, s csak most mondja meg, hogy mit akar . . . (Szabadság, Cleveland, O.) Az amerikai közönség egy ré­sze ellenzi a javaslatot. Azzal ér­velnek, hogy a katonai kiképzés az ifjak tanulmányait megsza­kítja és a katonai fegyelem e­­gyéniségtik kifejlődését akadá­lyozza. Az amerikaiak ellenzik tehát, hogy ifjúságukat katonai szel­lem irányítsa. Azt vallják, hogy mindenkinek alkalmat kell adni arra, hogy jövőjének alapjait a­­kadályok nélkül építhesse ki, ami lehetetlen volna, ha min­denkinek éveket kellene töltenie katonai szolgálatban. Ennek az elvnek a hatása a­­latt minden amerikai, még ha egyenruhát visel is, elsősorban polgár és csak másodsorban ka­tona. Életmódja nem változik meg lényegesen azzal, hogy e­­gyenruhát ölt, legalább is nem az európai értelemben. így pél­dául : Minden amerikai katona sza­badon élhet politikai szavazati jogával, minden amerikai kato­na szabadon fejezheti ki gondo­latait még sajtó utján is, a Stars and Stripes napilap révén, amelynek szerkesztősége , a le­génységből verődik össze és ma­gasabb hatóságok beavatkozása nélkül íródik. Az amerikai katona sokféle előnyt élvez. így például: Elő­állítási áron vásárolhat meg minden árut, a hadsereg üzletei­ben. — Háború alatt 10,000 dol­láros életbiztosítást élvez ingye­nesen. — Szolgálata alatt felesé­ge, vagy eltartott ayja és anyja 50 dollár, 18 éven aluli kiskorú gyermekei fejenként 10 dollár átalányt kapnak a kormánytól havonta. — Ingyenes postai szolgálatot vehet igénybe. — A második’ világháború hadviselt­jei bármilyen tanintézet kikép­zését igényelhetik ingyenesen és pedig egy évnél hosszabb ideig, mint amennyit szolgálatban el­­töltöttek. Kiképzésük költségeit is fedezi. A veszedelmes nemzetközi helyzet és Amerika nemzetközi felelőssége következtében lehet­­héges, hogy a kongresszus vé­gül mégis az általános hadköte­lezettség mellett fog dönteni. Ha ez megtörténnék, ne felejtsük el, hogy Amerika ezt csak hosz­­szas megfontolás után és csak kényszerhelyzetben teszi meg. Egyenruhában, vagy anélkül, az amerikai elkészült arra, hogy veszély esetén megtegyem köte­lességét. A távoli és közeli múlt elegendő bizonyságot szolgáltat erre nézve. meg is tette. Végzett munkájá­ról pedig, hazajövetelekor meg­tette a jelentést Washington­ban, amint ezt az amerikai ma­gyar lapok is'megírták. Kormá­nyunk dolga, hogV kiben mit lát, kinek az ügyét hogyan bírálja el. -v— Tudomásunk szerint, e­­gyébként, Farkas Ferenc már elhagyta Amerikát, de, — állí­tólag, .— még visszajön. Szemé­lyével kapcsolatban, mint hír­lik, kormányunk illetékes ügy­osztálya vizsgálatot folytat, a­­mint ez természetes is. — Béke velünk! SZEREZZEN egy uj elő­fizetőt lapunknak, küldje be a pénzt érte, de úgy, hogy 1 dollárt tartson meg belőle magának, vagy vonja le sa­ját előfizetéséből ! ELVESZETT még a múlt nyári Sajtó- Napon a Linwood Groveban a konyhában Mrs. Krillának egy nagyméretű pecsenyesü­tő edényfedője. Sötétkék, ová­lis alakú. Az alsó része fedő nélkül alig. használható. Mrs. Krilla (422 Smith St. Perth Amboy) arra kért, tegyük közzé, hátha valaki tud róla. Esetleg a Sajtónap utáni pik­nikek valamelyikén előkerült ott a groveban s valaki haza­vitte, nem tudva, hogy kié. Kérjük, ha valaki tud erről a nagyalakú (20 inch hosszúsá­gú, 14” szélességű) sütőedény fedőről,'juttassa el Mrs. Kril­­lához, aki oly szívesen és ön­feláldozóim segített nekünk a Sajtónapon. LINÓLEUMOK “Formica” szink-tetők ---- Gumi és aszfalt tiles — Plasztikus és fém fal-tiles ---- Congowall tile lapok — Gumi covebase lapok — Gumi lépcsőbevonatok — Fém moldingok — “Bissell” sweeperek, stb. nagy választékban ebben a most megnyílt uj üzletben Middlesex Floor Covering Co. 198 HALL AVE. PERTH AMBOY, N. J. — Tel. P. A. 4-1655 — Frank J. Nebus David G. Petro ---- Nyitva péntek esténként 10-ig ---­A 82-es AUTÓBUSZ ELŐTTÜNK MÉGY EL ! Töltse vakációját a Catskill-hegyek legszebb nyaralójában: CASIMIR’S LODGE STEVE CASIMIR, tulajdonos BIG INDIAN, N. Y. Telefon: PINE HILL 3296 Catskill leggyönyörűbb völgyében fekszik a hires CASIMIR’S LODGE, melynek konyhája messze földön hires. Fürdőszobás, szép, tiszta szobái, állandóan hideg-meleg vízzel, zuhannyal. Külön privát uszoda a hegy alján. Ping-pong és egyéb sportok. A hatalmas “Social Hall”-ban állandóan cigányzene és más attrakciók. Mrs. Casimir hires konyhaművészete és Mr. Casimir cukrászkülönlegességei a legkénye­sebb igényeket is kielégítik! Többhetes nyaralásra leszállított árak. REZERVÁLÁSÉRT ÍRJON, VAGY TELEFONÁLJON: Casimir’s Lodge, Big Indian, N. Y. Phone: PINE HILL 3296 Hay Fever (szénaláz) ellen itt igen jó levegőhöz jut és leküzdheti, ha itt tölt el néhány napot. Sokan próbálták ki sikerrel. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET Alakult 1896 Julius 4-én. ---- Tagokat felveszünk születéstől 55 éves korig. Különféle előnyös életbiztosítási kötvényeink vannak, vala­mint baleset és betegsegély biztosítás. Kerületi Szervező: SZENTMIKLÓSSY PÁL Címe: 0-95 — 34th Street FAIRLAWN, N. J. Telephone: Fairlawn 6-2256 MINDEN MAGYAR TESTVÉRT SZERETETTEL VÁRUNK TAGJAINK SORÁBA ! Bővebb felvilágosításért forduljon bizalom­mal lakóhelyéhez legközelebb eső osztá­lyunk ügykezelőjéhez. A TRENTONI KERÜLETHEZ TARTOZÓ OSZTÁLYOK: (Osztály-ügykezelők nevével és címével:) 113—FRANKLIN, N. J. Hete Ferenc Box 39, Hamburg, N. J. 144— CARTERET, N. J. Megyesi Géza 55 Larch Street 145— NESQUEHONING, PA. John Tizekker 138 W. Rhume Street 188—BAYONNE, N. J. Czeto Gyula 87 Cottage Street 209—PALMERTON, PA. Molnár Sándor 277 Ave. B. 215—MANVILLE, N. J. Kiss Károly Boxl41 250— WOODBRIDGE, N. J. Varga Albert 351 Oak Street 251— TRENTON, N. J. Vecsei Endre 31 Hewitt Street 266—ROEBLING, N. J. Rév. Béky Zoltán 180 Home Ave. Trenton, N. J. 269—PERTH AMBOY, N. J. Rév. Szathmáry Bert. 493 Amboy Ave. 284—SOUTH RIVER, N. J. Mrs. Margaret Varga 28 Ziegert St. 290—STOVE, PA. Várady Béla 416 W. Race Street 302—NEW BRUNSWICK, N.J. Kosa Andrásné 10 Division St. 308—NEW BRUNSWICK, N.J. Rev. Bálint Lajos 22 Schuyler St. 320—FLEMINGTON, N. J. Haga Antal 57 Brown Street 327—COATSVÍLLE, PA. Sinka György 308 Valley Road 330—PATERSON, N. J. Mrs. Helen St. Miklossy 0-95 — 34th Street Fair Lawn, N. J. Tel. Fairlawn 6-2256 Hungarian Reformed Federation of America “Kossuth House” 1801 “P” Street, N. W. Washington 6, D. C. Frissen vágott, vagy cserepes VIRÁGOK bármilyen alkalomra; esküvőre, temetésre, ‘ születésnapra, évfordulóra, uj anyáknak, stb. KOSZORÚK, CSOKROK, ÜLTETVÉNYEK CLARK, the jbAüt 215 SMITH ST. (A Fir«t Bankkal izemben) TELEFON: P. A. 4-3044 PERTH AMBOY, nTÍ •Virágot táviratilag is küldünk bárhová MAGYAR PÉK- és CUKRÁSZ ÜZLET az egyetlen vidékünkön Igazi MAGYAR RÉTES és mindenféle magyar CUKRÁSZ-SÜTEMÉNYEK Diós, mákos, lekváros patkó KOKAVECZ LAJOS óhazai magyar pékmester és cukrász üzlete RARITAN BAKERY 1020 AMBOY AVE. RARITAN TOWNSHIP, N. J. — A Clara Barton iskolával szemben — 1947 CHRYSLER WINDSOR CLUB COUPE 10—MT. CARMEL, PA. Mrs. Anna Vishy 921 Chestnut Street Kulpmont, Pa. 13—PASSAIC, N. J. Joseph Molnár 49 Summit Ave. Garfield, N. J. 20—TRENTON, N. J. Molnár József 19 Morris Ave. Tel. 4-9784 25—THROOP, PA. Louis Konrad, Jr. s 627 Center Street 27— PHOENIXVILLE, PA. Rev. Dr. Csikesz Tibor 505 Main Street 28— WESTMORE, PA. Mrs. Julius Katona 7 Bowman Street ^ Kingston, Pa. 32— NEW BRUNSWICK, N. J. Daruka István 75 Plum Street 33— NEWARK, N. J. Andrew Dobowiczky 51 Holland Street 44— ALPHA, N. J. William Veleki Lee Avenue 45— ELIZABETH, N. J. Mike Jakab 435 Broadway 64—SCRANTON, PA. Hajdú Lajos 1055 Meade Ave. 79— KEASBEY, N. J. Dr. Vincze Károlyné 331 Kirkland PI. Perth Amboy, N. J. 80— PERTH AMBOY, N. J. Id. Marosi Károly 61 Gordon Ave. Fords, N. J. 90—BETHLEHEM, PA. Rev. Nagy Imre 1051 Delaware Ave. 92— PHILADELPHIA, PA. Daróczy András, 1016 Fourth Ave. Lester, Pa. 93— WHARTON, N. J. Garanyi János 31 Church Street • RÁDIÓVAL és HEATERREL • SZÜRKE • ÖNMŰKÖDŐ SEBESSÉGVÁLTÓ • NAGYSZERŰ ÁLLAPOTBAN *1025. 1951. JUNIUS 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom