Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-02-15 / 7. szám

Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk JJVL PERTH AMBOY HERALD Only. Xunqahian. YlauiApapaA* £dibuL and fijubliAkad. ail fisüdk. (bnbay. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1951. FEBRUÁR 15. Harold E. Stassen szerint 1951 február 11 -ke neveze­tes nap lesz a világ történelmében Harold E. Stassen, a már több.izben komoly elnökje­löltnek tekintett amerikai államférfi, ki jelenleg a Pennsylvania Egyetem el­nöke, igen érdekes kijelen­tést tett Philadelphiában a Benjamin Franklin szállodá­ban tartott banketten, mit a National Committee for Free Europe nevű amerikai szervezet rendezett február 11-én tiz közép- és kelet-eu­rópai nemzet száműzetésben élő államférfiainak a tiszte­letére. “Ez a nap, február 11-ke,” mondta Mr. Stassen — “a történelem egyik nevezetes napja lesz. A Felszabadulási Nyilatkozat, mit a rabszol­gasorba került tiz európai nemzetnek képviselői itt a mai napon az Egyesült Álla­mok egyik legnagyobb nem­zeti szentélyében, az Inde­pendence Hall-ban aláírtak, — jelentőség tekintetében egyforma az amerikai Egye­sült Államok Függetlenségi Nyilatkozatával, mit szin­tén ugyanazon a helyen ír­tak alá.” Kevés amerikai államférfi ismeri jobban és közelebbről a világ jelenlegi szomorú helyzetét, mint Mr. Stassen, ki csak most nemrég tért vissza egy újabb világkörüli útjáról, amelyen közvetlenül tanulmányozta az egyes or­szágok gyorsan változó vi­szonyait. Ez nem volt az el­ső ilyen tanulmányútja, sőt pár évvel ezelőtt Oroszor­szágban is járt, hol Stabilnál folytatott hosszabb beszél­getéséből a világ közvélemé­nye reményteljes javulást várt a szemben álló két világ­nézet egymásközti viszonyá­ban. Bár ez nem következett be s a jelenlegi helyzet ép­pen az ellenkezőjét mutatja, mégis Mr. Stassen tekinté­lyén, mit a külpolitikai vi­szonyok helyes megítélésével ért el — semmi csorba nem esett. Ha ez a Mr. Stassen mond­ja, hogy február 11-ike a vi­lágtörténelem egyik neveze­tes napja lesz, mert ezen a napon Írták alá a vasfüg­göny mögött sínylődő tiz .nemzetnek száműzetésben élő államférfiai az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat­hoz hasonló és annak elvei­vel nagyban megegyező Fel­­szabadulási Nyilatkozatot, — akkor valószínűleg van valami alapja annak, hogy 1951 február 11-ke, neveze­tes nap lesz a történelemben. Szerény fogadtatásban ré­szesültek Philában Közép- és Kelet-Európa száműze­tésben élő államférfiai Azonban külső formáiban ez a nap még sem volt ha­sonló a történelem kimagas­ló napjaihoz. Hiányzott belő­le a nagy eseményeknek el­engedhetetlen külső formája — a tömeg. A New York- Philadelphia express vonat­nak három külön kocsijában érkeztek meg a philadel­phiai állomásra a száműze­tésben élő külföldi állam­iénak és a kíséretüket képe­ző honfitársaik. Mi csak előző este tudtuk meg s azt is csak indirekt utón, hogy vasárnap délelőtt a vas­függöny mögötti nemzetek­nek száműzetésben élő ál­lamférfiai Philadelphiába érkeznek. E rövid lejáratú értesítés után joggal gondol­hattuk, hogy a magyarok is­mét úgy rendeztek meg va­lamit, hogy arra aligha lehe­tünk büszkék. Azzal az ér­zéssel » mentünk ki a pálya­udvarra fogadni az “óhazai testvéreinket,” hogy szé­gyenkezve fogunk meghú­zódni a többi nemzetiségűek impozánsan hatalmas foga­dóbizottságainak háta mö­gött. Legnagyobb meglepe­tésünkre negyedórával a vo­nat érkezése előtt egy lelkes philai magyar honfitársun­kon kivül csak itt született színes és színtelen amerikai­akat láttunk az állomás va­sárnap délelőtti gyér közön­sége között. Egész biztosra vettük, hogy rossz informá­ciót kaptunk és a vendégek bizonyára az első philai ál­lomáson, a North Phila. Sta­­tion-en szálltak ki. Közben még más két philai magyar is megérkezett az állomásra — az egyik közülük alig fél év óta itt lakó D. P., s igy összesen csak négy bus ma­gyar várta a Mr. Stassen szerint “történelmi neveze­tességű napnak” — hőseit. A világhírű Lloyd biztositó társaság is bizonyára hosszú oddszot adott volna arra a fogadásra, hogy mi rossz he­lyen akarjuk fogadni a ven­dégeket. Elkedvetlenedve vártunk a most már alig né­hány perc múlva érkező vo­natra, amikor egy vasutas odalép hozzánk és megkérdi, hogy vájjon mi azokra vá­­runk-e, akik részére három nagy autóbusz vár az állo­más előtt? Egy félig-meddig “elameri­­kaiasodott” volt magyar államférfinek gyakorlati­lag hasznos tanácsa Egymásra néztünk négyen — mi bus magyarok. Hát le­hetséges ez? Mi lennénk az e­­gyetlen nemzetnek leszárma­zó]’, akik megadjuk a tisztele­tet, ami a Philába, a testvéri szeretet városába érkező test­vér-vendégeknek kijár? Egy­szeriben úgy éreztük magun­kat., mintha nem négyen, de legalább négyszázan lennénk. E tréfásnak látszó megállapi­­tás mögött azonban szomorú valóságként húzódik meg a tényleges helyzet: az ameri­kai közvélemény felrázásához (Folyt, a 4-ik oldalon) AZ AMERIKAI MAGYAR SEGÉLY­­AKCIÓ IGAZGATÓSÁGI ÉS ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL Séllyei F. Lajos, Perth Amboy város rendőr-biróját igaz­gatónak és az Ügyvezető Tanács tagjává, Diénes László szerkesztőnket pedig ae> Advisory Board-ba választották Az Amerikai Magyar Segély­akció összevont igazgatósági és évi gözgyülése múlt vasárnap, február 11-én délután volt New Yorkban, a Great Northern Ho­tel különtermében. Az Ügyvezető Tanács jelenté­sét az 1950-ik év munkájáról Do­­bozy Arthur'központi titkár ol­vasta fel, amit a gyűlés pont­­ról-pontra tárgyalás alá vett és elfogadott. Az 1951-re vonatko­zó terveket, amik a jelentés utol­só pontjában voltak összefoglal­va, szintén elfogadta a gyűlés, más benyújtott tervekkel együtt. Szegedy István pénztárnok je­lentéséből kitűnt, hogy a Se­gélyakció 1950 évi pénzügyi e­­redményei nem voltak szegé­nyebbek az 1949 évinél, mintegy 35,000 dollár összforgalommal. A nyugateurópai menekült ma­gyarság segítése és Amerikába átsegítése terén pedig az előző évinél is fokozottabb munkát végzett a Segélyakció, különösen a Szántó Lajos országos elnök által elősegített titkári látogatás révén. Közgyűlés megadta a közpon­ti vezetőségnek a felmentést s egy 3 tagú jelölő bizottság beter­jesztette az 1951. évi igazgató­ság és tisztviselők névsorát, akik egyhangúlag megválasztattak. Az uj névsor a következő: Az Igazgatóság tagjai: Ben­­cze János, Suta Péter és Dr. Új­laki Ferenc társelnökök, Borshy Kerekes György, Ft. Gáspár Já­nos, Dr. Cholnoky Tibor, Falus­­sy Alajos, Gombos Zoltán, Grega Dezső, Lengyel Ignác, Márk B. Albert, Séllyei F. Lajos, Révész Kálmán, Gobozy István .Székely Izsó, Cukor Mór és Balogh E. István coordinator (hivatalból). Tisztviselők: Szántó Lajos el­nök, Nt. Borshy Kerekes György és Ft. Gáspár János alelnökök, Dobozy Arthur ügyvezető titkár, Szegedy L. István pénztárnok, Nagy F. Lajos ellenőr, Balogh E. István coordinátor, Márk B. Al­bert jogtanácsos, Király Imre, Rév. Rácz Győző és Elek János trusteek. Az Ügyvezető Tanács tagjai: Borshy Kerekes György, Falus­­sy Alajos, Grega Dezső, Dr. Márk Béla, Séllyei F. Lajos és Szántay Dániel. Amerikában a legtöbb em­ber szívbajban hal meg. A szívbaj gyógyítására, meg­előzésére, kiküszöböléséi*e foly­tatott kutatások céljára most folyik a szokásos évi gyűjtés országszerte. Adakozzunk bő­kezűen, szívesen a szív gyógyí­tásának, a szívbaj-kutatásnak a céljaira! Az Advisory Board tagjai: Szántay Dániel elnök, Petrásh Lajos, Séllyei F. Lajos, alelnö­kök; Ádám Géza Bacsar István, Ft. Biró Benedek, Chase Frank, SÉLLYEI F. LAJOS az Executive Board és az Igazgatóság uj tagja Ft. Dávid Ferenc, Diénes László, Dobay Raymond, Hellebranth Berta és Elena, Káldor Kálmán, Kelemen P. János, Ft. Kish Gyula, Kiss A. István, Lasko J, János, Rév. Lffiler M, Andor, Rév. Nagy Emil, Rév. Nagy R. Ferenc, Rév. Rácz Győző, Stib­­ran Jánosné, Szántó Lajosné, Ft. Szlezák Imre, Varga István és Weiss Edith. A Segélyakció többek közt programjába vette egy magyar­nyelvű, Amerikát és az amerikai szellemet ismertető, az amerikai életre és öntudatra nevelő kis könyvecske kiadását, amit min­den ide átsegített menekült ma­gyar testvérünknek már a hajó­nál a kezébe adunk és a lelkére kötünk... Szántó Lajos és Borshy Kerekes György vállalták a szö­veg magyarra fordítását, össze­állítását és az Amerikai Magyar Népszavában való előzetes ki­nyomását. A példás rendben és egyetér­tésben lefolyt gyűlést Nt. Dr. Újlaki Ferenc imája nyitotta meg és Főt. Gáspár János imája zárta be. KAIN Hétközség hegyén Kárpátok [havában, Piave síkon, vén Lemberg alatt, Egyszer, egy vihar-vérverte éjen Húsz könnyű évvel if jú szivében Valaki ottmaradt . . . Azóta már csak én vivőm [magammal, Vert seregekkel a vesztett [csatát; Nem tudok többé soh’se haza­' [térni, Anyámat Itallom százszor [számonkérni A reámbizott húszéves fiái ... Néha úgy érzem, mult-kisértő Súlyos influenza- ÉVI 1,500 MILLIÓ DOLLÁRT TAKARÍT járvány MEG AMERIKÁNAK EGY Felnyögnek rémült kárpáti [fenyők, Lidércfény gyűl a hétközségi [sziklán, Vér buggyan fel a Piave hab­ritkán, Valaki sir Lemberg előtt . . . CSANÁDY GYÖRGY Az ország különböző részei­ből érkeznek jelentések súlyos influenzás megbetegedésekről. A Fort Dix-i katonai táborban is számos betege van a járvány­nak, melyről a laboratóriumi vizsgálat máris megállapította, hogy kórokozó vírusa ugyan­az, mint az angliai járványé­nak. Valószínűnek tartják, hogy valamelyik hajó- vagy repülőgép-utas hozta át a baci­­lusokat. A mai modern világ­ban valaki eltüsszentheti ma­gát Londonban s másnap már San Franciscóban halálos bete­gen emelik ki a repülőgépből. A viruszos influenzának és tüdőgyulladásnak járványával szemben minden legújabb csodagyógyszerével felszerelve áll az amerikai orvosi tudo­mány, de még igy is szedi ál­dozatait ez a buta betegség. MAGYAR MÉRNÖK MADARÁSZ GYULA TALÁLMÁNYA FORRADAL­MASÍTJA AZ ACÉLIPART Acheson távozását jósolja Robert A. Taft ohioi republi­kánus szenátor azt jósolja, hogy Acheson külügyminiszter nem­sokára távozik a “miniszterelnö­ki” székből. Apja fia... A Voice of America rádió Szakértője- leleplezte Sztálin fiá­nak, Vasszilijnek a karrierjét. A szovjetdiktátor fia rendkívül lassú eszii, buta, tanulni nem szerető gyerek volt és maradt, aki, ha véletlenül nem a véreske­­zü diktátor az apja, őrmesteri rangig se vitte volna. Amellett iszákos, kártyás és szoknyabo­lond és emiatt sok baja volt, de botrányait mindig elsimították. A szolgalelkü orosz hadvezető­ség azonban nyakra-főre adta a Sztálin ivadéknak az érdemren­deket és előléptetéseket, úgy hogy Vaszilij, aki 22 éves korá­ban már repülőezredes volt, ma 29 éves fejjel már tábornok és kitüntetéseinek annyi a száma, hogy nem férnek el a mellén. Truman elnök személyes ki­hallgatáson fogadta e hét ele­jén Madarász Dezső Gyula ma­gyar mérnököt, aki olyan hatal­mas horderejű acélgyártási el­járással ajándékozta meg Amerikát, mely előrelátható­lag befolyásolni fogja a wa­shingtoni kormányzat eddigi iparmozgósitási terveit és óriási lendülettel segíti elő a honvé­delmi előkészületeket. Mint megannyi más kiván­dorló, Madarász mérnök is bi­zony igen szerény körülmények között kezdte meg pályafutá­sát az Újvilágban. Számos újí­tását nem sikerült megvalósí­tania és sokszor volt nem ép­pen irigylésreméltó anyagi kö­­| rülmények között. Legújabb, világhírre hivatott eljárásának tökéletesítéséhez közeli bará­tai teremtették elő a szükséges kicsiny tőkét; viszont ezek a jótevői ezentúl nem “kétes ér­tékű” részvények tulajdonosai, hanem a lángeszű feltalálóval együtt messze haladtak a meg­­vagyonosodás utján. Madarász Chicagóban élt huzamosabb ideig s onnan is­merte a középeurópai születé­sű, több nyelvet beszélő Sabath szfénátort s neki számolt be elő­ször a Texas állambeli Long­view mellett végzett kisérletei-Az amerikai Testvériség Hete Február 18—25 Lapunk Előfizetőinek és Barátainak szives figyelmébe! Lapunk postai kézbesítése az utóbbi időben több helyen késedelmet szenved, annak dacára, hogy mi minden csütörtö­kön pontosan postázzuk. Különösen amióta a posta uj, taka­rékossági intézkedéseket vezetett be, sok előfizetőnk panasz­kodik, hogy csak szombaton, vagy hétfőn kapja meg a lapot. A beérkező panaszok alapján levelet intéztünk a postamesteri hivatalhoz s nyomatékkai kértük a bajok azonnali orvoslását. Azt a választ kaptuk, hogy a kézbesítés késedelmének okát minden egyes esetben kivizsgálják, amihez azonban szükség van a nevekre és címekre, ahová késve érkezik a lap. Arra kérjük tehát előfizetőinket, — azokat, akik akár a városban, akár a környékbeli helységekben késve kapj ák meg a lapot — szíveskedjenek egy postakártyán beküldeni pana­szukat ilyenformán: “Gentlemen: I inform you that I receive your paper every...........................instead of............................. (Aláírás: NÉV, CÍM.)” — Azok, akik péntek helyett szom­baton, vagy szombat helyett hétfőn, esetleg kedden kapják kézhez a lapot itt Jerseyben, az “every” szó után írják oda a napot (Saturday, Monday, Tuesday) amikor a postás a lapot kikézbesiti, — az “instead of” után pedig Írják oda azt a na­pot, amikor a lap ki kellene legyen kézbesítve rendes körülmé­nyek között (Friday, Saturday). Aláírást és pontos címet kérünk! Mihelyt ezeket a levelezőlapokat megkapjuk, nyomban továbbítjuk a postához, hogy utánanézhessenek, hol késik a lap. Meg vagyunk győződve arról, hogy a késedelmet orvo­solni fogják. Kérjük mindazokat, akiknek lapunk késői kéz­besítése miatt panaszuk van, azonnal értesítsenek minket egy postakártyán a fent kért szöveg szerint. (Aki még keddnél is később kapja kézhez a lapot államunkban, írja meg, hogy mikor szokta megkapni.) nek sikeréről. Az ősz Sabath korát meghazudtoló rugalmas­sággal azonnal érintkezésbe lépett a Fehér Házzal és sze­mélyesen vázolta Truman el­nöknek a magyar mérnök újítá­sának lényegét. Truman elnök olyan átütő fontosságot tulaj­donított Madarász találmányá­nak, hogy összehívta a legfelső védelmi szakbizottságot és Ma­darász az elnök és legbizalma­sabb tanácsadói jelenlétében tett jelentést az eddiginél sok­kal gyorsabb és lényegesen ol­csóbb “magyar-amerikai” acél gyártásának titkairól. A United Prses washingtoni jelentése szerint a Madarász módszer teljesen kikapcsolja a szén elkokszositását az acél­gyártásban, olcsó természetes földgáz tulhevitésével és az ed­digi acélgyárak berendezésé­nek mindössze felével az eddi­ginél jobb nemesfémet állít elő. Szakértők becslése szerint évi $1,500,000,000 megtakarítást jelenthet Madarász találmá­nyának bevezetésé az-amerikai nehéziparban. Jelek szerint a magyar mér­nöknek hamarosan 6 millió dolláros kölcsönt folyósít a kincstár', hogy találmányát a legsürgősebben és nagy ará­nyokban kiépíthesse. Értesülésünk szerint az építés előtt álló Trenton mel­letti nagy acélgyárat is e rend­kívül fontos uj módszer szerint fogják berendezni. Lám, ez is arra utal, sok minden egyéb mellett, hogy magyarságunknak Ameriká­ban igazán nincs miért szé­­szégyenkeznie . . . Sőt! “Pillanatfelvétel” a koreai harctéren Egy francia-amerikai száza­dot hatezer kínai vörös fogott körül és visítva rohamozták ő­­ket. Az volt a céljuk, hogy a csapdába került UN századot sa­ját hadállásaik mögé szorítják. Amikor azonban alacsonyan szálló amerikai vadászgépek ér­keztek és elsuhanva fölöttük, gépfegyvertüzzel kaszálták le az ellenséget, a kínaiak vonitva me­nekültek. 13 óra hosszat tartott az ütközet, amelynek során az UN csapat hősiesen tartotta ma­gát a túlerővel szemben. Az első roham alatt kézitusára került sor. A vörösök parancsot kap­tak, hogy minden áron végezze­nek a francia-amerikai század­dal. A légi támadás után egy cso­port kínai fehér zászlót lengetve jelentkezett és megadta magát. A foglyok előadták, hogy félnek visszatérni vonalaikba, mert tisztjeik megfenyegették őket, hogy ha hátrálnak, valamennyi­­üket főbe lövik. Kevesebb gumi A kormny hamarosan eltiltja a guminak nemlényeges célokra való felhasználását, miután a hadseregnek van a gumi-készlet­re szüksége. Az autókerék-gumik gyártá­sára ismét mesterséges gumit kezdenek használni. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom