Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-02-01 / 5. szám

JhfL ftntij Munqivaan, VbuuApapiük fadiiad. and. ßubhAhsid. in. fishih. CünJboj^. VOL. XXX. ÉVFOLYAM __ NO. 5. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY ^^^*20 THURSDAY 1951. FEBRUÁR 1. Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk I CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND % Sok különböző tényező okozza elő a drágaságot A jelen idők egyik legna­gyobb problémája, mi minden felnőtt embert közvetlenül, de legelsősorban is a háziasszo­nyokat érdekli, — a drágaság. Ennek a kérdésnek a megol­dása igen sok gondot okoz a politikusoknak, kik a legkivá­lóbb pénzügyi s közgazdasági szaké rtők tudományának igénybe vételével próbálnak orvoslást találni erre az ős­régi gazdasági betegségre, minek nyomát az emberiség történetének kezdetleges ko­rából megmaradt feljegyzé­sekben is meg lehet találni. Könnyen megérthető hatá­rozott választ nem kaphatunk arra, hogy mi okozza a drága­ságot? Ha valamilyen áru­cikkből keveset vagyunk képe­sek termelni, akkor érthető, hogy annak nagyobb lesz az ára. Ha azonban van elég bő­ségesen, mint ahogy például ma még egyelőre semmiben sincs hiány az Egyesült Álla­mokban, akkor ez az ok nem igazolja az árak emelkedésé­nek gazdasági jogosságát. A háborútól való félelem előre­veti árnyékát annak, hogy a jövőben a bőség igen könnyen hiánnyá változhat. Az adók, a munkabérek emelkedése, ami természetes és elengedhetet­len következménye a közszük­ségleti cikkek árának emelke­désével, az egyesek részéről megnyilvánuló és fokozatosan mindegyre több személyre át­ragadó lelkiismeretlen nye­részkedési vágy és megszám­lálhatatlan sok különféle té­nyező egybehatásából keletke­zik a drágaság. Éppen azért, mert annyi sok különböző ok idézi elő a drágaságot, — szinte lehetetlen erre gyors és biztos megoldást találni. Á r ü,cikkek felhalmozása egészségtelen helyzetet idéz elő Az amerikai közvélemény már hónapok óta követelte, hogy az árak állandó emelke­dése ellen a kormány a szük­séges lépéseket megtegye. Az egyetlen hathatós intézkedés­nek erre az árak és munkabé­rek rögzítése látszött. A kor­mány sokáig habozott, mig elvben ezt a lépést elhatároz­ta, s időbe tellett, mig a meg­valósításnak gyakorlati for­máját — elvben életbe léptet­te. Azért Írjuk, hogy elvben, mert ténylegesen megvalósí­tani az ár és munkabérek rög­zítését annyira bonyolult fel­adat, hogy azt gyorsan szinte lehetetlen megoldani minden­kinek a megelégedettségére. Alig hogy nyilvánosságra ke­rült az uj rendelet, a tiltako­zások özöne volt reá a válasz. A gyárosok, a termelők, a munkás szervezetek vezetői, — mind kritizálják a rende­letnek még eddig nem ismert rendelkezéseit is. Azonban a­­kit legközvetlenebbül érint az egész ügy, — a vásárló közön­séget, a rendelet nem tartja vissza attól, ami talán a leg­­hibásabb a jelenlegi helyzet előidézésében, — hogy szük­ség nélkül összevásároljon és felhalmozzon mindent, ami­hez csak hozzájuthat. Ennek azután az lehet a következmé­nye, hogy a kormány kényte­len lesz a fontosabb közszük­ségleti cikkeket adagolni. Légierőink támadásai a kínai hadsereg utánpótlását vég­telenül megnehezítik A koreai harctéren a hely­zet ismét uj fordulatot vett. A kínai kommunista hadsereg áradatszerü élőn yomulása meglepetésszerűen megállt. Ha a mandzsuriai határ köze­lében megindult offenziva el­ső tiz napjának a tempóját a kínaiak kövekezetesen betud­­'ták volna tartani, ma már a Nemzetek Szövetségének had­sereg valószínűleg ismét Dél- Koreai egy kis csücskében vé­dekezne a tengerbe szorítás veszedelme ellen. Azonban Seoul visszafoglalása után a kínai offenziva teljesen meg­szűnt és most már csapataink nemcsak hogy nem vonulnak tovább vissza, de több alka­lommal kisebb helyi jelentősé­gű ellentámadásokat is siker­rel valósítottak meg. Nem le­het megállapítani pontosan, hogy mi idézte elő ezt a válto­zást? Kétségtelen, hogy job­ban felszerelt csapataink a számbeli túlerő nyomása a­­latt még visszavonulás közben is aránytalanul súlyos veszte­séget okoztak az embererőt lelkiismeretlenül pocsékoló kí­nai kommunistáknak. Azonkí­vül az utánpótlás vonala is lé­nyegesen meghosszabbodott és valószínűleg igen nehéz az amerikai repülők szüntelen támadásai következtében ha­dianyaggal és élelmiszerrel el­látni a hazai bázistól nagy tá­volságra harcoló front csapa­tokat. Koreában a békés megegyezés közeli lehetősége nincs kizárva A kínai kommunista diplo­maták is mintha egy kicsit csendesebbek lennének az u­­tóbbi pár héten. Dicsőségük tetőpontja arra a rövid idő­szakra esik, amit a Nemzetek Szövetségének meghívására itt Amerikában töltöttek. Ak­kor nagyon büszkéknek lát­szottak és úgy nézett ki a helyzet, mintha velük mege­gyezésre jutni csak az ő álta­luk megszabott feltételek mel­lett lesz lehetséges. A kínai katonai offenziva megállása lecsillapította a kínai diplo­maták harci kedvét is. Nem lennénk nagyon meglepve, ha a koreai kérdésben rövidesen békés megegyezés jönne létre. Ugyanis ha az orosznak nem fáj a feje a kínai katonák pusztulása miatt, mert után­pótlás bőven akad, azt a nagymennyiségű hadi felsze­relést amivel az oroszok a ki­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Apró atombombá­kat fogunk használni (?) Nevada államban, Las Vegas közelében, az “atombomba gya­korlótelepen” most próbálgatják ki a legújabb atombombákat. Bár a kísérletek és ezek a főpró­bák a legnagyobb titoktartás mellett mennek végbe, egyesek tudni vélik, hogy egészen kis a­­tombombákat próbálnak ki, me­lyeket szárazföldi ütközetekben a tüzérség használhat, vagy pe­dig vadász-repülőgépek tucatjá­éval vihetnek magukkal. A nagy atombomba felaprózásáról van szó, aminek gondolatával a szak­értők már az első atom-robbanás óta fofglalkoznak. Ha ez az uj bomba beválik, a szovjet szárazföldi emberanyag­fölénye katonai fontosságban erősen lecsökken. Moszkva ismét fenyegetőzik A szovjet kormány újabb jegyzéket adott át az angol és francia nagyköveteknek, han­goztatva, hogy Németország fel­fegyverzését “az európai béke és biztonság ellen irányuló cseleke­detnek” tekinti. (A kis hamis! A vasfüggöny mögötti országokban végbemenő fegyverkezésben és a kínai disz­­nóságokban nem lát béke ellen irányuló cselekedetet . . . mert hát: azt ő csinálj a . . . ) Egymilliós európai ‘idegen légiót’ akar Edwin C. Johnson coloradói demokrata szenátor egy egymil­liós “európai idegen légió” fel­állítását javasolta az Egyesült Államok haderejének kebelében. Ezzel — úgymond — elejét ve­hetnénk a szükséghelyzetnek, a­­mi 18 évesek sorozását kívánja meg. Az egymilliós európai had­­seregbe Nyugat-Európából, vagy a vasfüggöny mögül átjö­vő, főleg 18-25 éves, bármilyen nemzetiségbeli önkéntes fiata­lokat kíván soroztatni a szená­tor, előzetes, alapos megrostálás után. Főleg európai országok volt katonáira gondol, akik 5 évi szolgálat után Amerikába jöhet­nének és itt polgárokká válhat­nának. Az idegen légiót ameri­kai tisztek dirigálnák. Johnson szenátor azt mondja, hogy a nyugatra menekültek leg­nagyobb része “halálos ellensége a szovjetnekiés a kommunizmus­nak” s igy ez az egymilliós had­sereg potenciális fegyvert jelen­tene még a hideg-háborúban is... ----£__________ Ismét püspököket ítélnek ! -----------------------­Három szlovákiai római kato­likus püspököt ültettek a cseh­szlovák kommunisták a vádlot­tak padjaj^ A régi recept sze­rint “hazaárulással” vádolják őket, mert nem hódoltak be a kommunista uralomnak. Állás nélkül maradt OROSZ KATONAI MEG­SZÁLLÁS ALATT Irene Joliot-Curie, a rádium felfedezőjének szovjet-barát le­ány elvesztette állását: a fran­cia atombizottságból eltávolítot­ták, mivel nem is titkolta, hogy minden információt megadott az oroszoknak. Férjével együtt lel­kes tisztelője Sztálinnak, aki ala­posan kihasználta ezt a barátsá­got. Az oroszok, mint ismeretes, lopott atomtitkok révén jutottak az atombomba gyártásának tit­kához. (UNIÓ P. S.) Újév óta meg­változott a pesti utca képe. Ad­dig szinte ritkaságszámba ment, ha az utcán gyalogos, egyenru­hás oroszt lehetett látni. Most a pesti utca tele van orosz kato­nával. Magyarország nyugati részé­ben több orosz divízió “telepe­dett le” s egész falukat ürítettek ki érkezésükkor. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! The American Hungarian Relief, Inc. AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ 246 FIFTH AVENUE, NEW YORK 1, N. Y. (Room 509) MUrray Hill 64684 1951. január 26. Hon. Louis F. Séllyei Pres., American Hungarian Relief, Ch. 94 175 Smith Street, Room 302 Perth Amboy, N. J. Igen tisztelt Elnök Ur! A perth-amboyi 94-ik osztály ezévi karácsonyi gyűjtésé­nek eredményeként Diénes László osztálytitkár ur átadott ma irodánkban $200.—t csekkekben, elismervényünk ellenében. Engedje meg, hogy az osztály vezetőségének és minden . egyes tagjának legőszintébb köszönetünket fejezzük ki lelkes fáradozásukért, amely ezt a példátadó eredményt létrehozta. Erőfeszítéseink, melyekkel a hontalan magyar testvéreink tengerentúli megsegítését, USA-ba való kivándolásuk elő­mozdítását és itteni kezdő lépéseik egyengetését végezzük, csak akkor tudják a kellő hatást elérni és eredményt felmu­tatni, ha a hálózatunkhoz tartozó osztályok számottevő mun­kával segítségünkre vannak. Ebben a törekvésünkben mindig kimagasló módon érezhettük az Ön szerető támoga­tását és ezért kérjük, fogadják a Segélyakció vezetősége és az összes megsegítettek nevében megismételt köszönetünk és hálánk kifejezését. Amidőn még kérjük, hogy jelentős pártfogásukat részünkre a jövőben is biztosítani szíveskedjenek, szívből kivonjuk mindnyájukra a jó Isten gazdag áldását. Őszinte tisztelettel DOBOZY ARTHUR * ügyvezető titkár. Bombázhatják, de meg nem száll­hatják Amerikát----------­­! Omar N. Bradley tábornok, az egyesített vezérkarok főnöke közölte a kongresszussal: Ame­rikának aligha kell attól tarta­nia, hogy ellenség szállja meg. De ez még nem jelenti azt, hogy biztonságban vagyunk légitáma­dások és bombázások ellen. A szenátus illetékes bizottsá­ga előtt hangzott el a figyelmez­tetés. Honvédelmi programunk, amely a légvédelmre is kiterjed, Kanadával karöltve olyan ará­nyú lesz, hogy kívülről nem ér­het bennünket meglepetés, ka­tasztrófa nem zúdulhat ránk. De ha az ellenség légi utón közelíti meg az országot, bombá­zóinak egységei esetleg áttörhet­nek a védelmi övezeten. Ezzel számolnunk kell — mondotta Bradley. Tiltakoznak az anyák Washingtoni szenátorok \és képviselők azt állítják, hogy le­velek és táviratok ezreit kapják anyáktól, akik tiltakoznak, hogy a sorözási határidőt 19 évről 18 évre szállítsák le. A kormány ja­vaslata nemcsak a korhatárt a­­karja leszállítani, hanem a szol­gálati időt is felemelni 21 hónap­ról 27 hónapra. Kongresszusi körökben szó van egy középutas megoldásról, amely szerint az ifjakat 18 éves korukban soroz­nák be, de 19 éves koruk előtt nem lehet őket tengerentúli szol­gálatra vinni. Sebesebb hajtást engedélyeznek New Jersey állam törvényho­zása előtt egy javaslat fekszik, amelyből ha törvény lesz, az or­szágutakon az engedélyezett hajtási sebesség határa 50 mér­föld lesz óránként, a jelenleg érvényben levő 45 helyett. A ja­vaslatot maga Driscoll kormány­zó is támogatja. Városokban a hajtási sebesség határát 25 miie­re emelik fel. Az állami közlekedési törvé­nyek modernizálására törekvő javaslatok között számos más rendelkezés is van s ezek egyike az úgynevezett “vasárnapi haj­tők” megrendszabályozása. Ha a törvény keresztül megy, a highway forgalmat akadályozó lassú hajtókát épugy büntetni fogják, mint más “közveszélyes” hajtókát. Az uj, modern super­­highway-ken a hajtási sebesség államunkban még 50 mértföld­nél is magasabb lehet, amire kü­lön rendelkezéseket tesznek. E- rélyes része az uj forgalmi tör­vénynek az is, amelyik a gyalog­járókat rendszabályozza. A for­galmi lámpák piros jelzésénél utcát keresztezők $50. pénzbír­ságig, vagy 15 napi elzárásig lesznek büntethetők... Amerikai hadihajók az olaszoknak Az olasz hajóhad 3 amerikai torpedóromboló hadihajót ka­pott, amelyek a második világ­háború alatt készültek. Europa védelméhez ez is szükséges. KENYÉR A VIZEK FELETT Irta: JOHN A. O’BRIEN, jogi és filozófiai doktor. Az “American Weekly” engedélyével, angolból fordítva Amerikában naponta tanúi vagyunk a különböző fajok és felekezetek egymás közti együtt­működésének és kölcsönös se­gítségének. Az alábbi történet is, amely 45 évvel ezelőtt kezdő­dött, erről szól. Negyvenöt évvel ezelőtt egy hideg decemberi hétköznapon Überall Salamon és Eszter meg­nyitották kis rőfösüzletüket a brooklyni Myrtle Avenuen. Esz­ter csak 15, a férje már 27 éves volt akkor. Az üzlet megnyitása minden pénzüket felemésztette. Az első vevő, aki e decemberi napon jelentkezett Father Ca­­ruana volt, a közeli Santa Lucia templom fiatal plébánosa. A pap különösen szomorúnak lát­szott és Salamon megkérdezte, mi az oka a bánatának. “Be kell csukjuk a templomot. Nem tudjuk a jelzálogkölcsön kamatait fizetni . . . Ha hétfőig nem teremtünk elő 500 dollárt, elárverezik az épületet. Szegény emberek a híveink és semmi re­ményünk sincs arra, hogy ezt a pénzt megszerezhessük.” Salamon és Eszter — monda­nunk sem kell — zsidók voltak. De a gondolat, hogy bármiféle templomot, pénzhiány miatt le kelljen zárni, felháborította ő­­ket. “Ne búsuljon, mi majd fel­hajtjuk a pénzt” mondta Sala­mon elszántan. Amikor a pap betette az ajtót, Überall a feleségéhez fordult: “Eszter, add ide a jegygyűrűdet és a fülbevalódat, amit én vet­tem neked nászajándékul. Meg­látom, mit adnak értük a zálog­házban.” Eszter habozás nélkül vált meg az ékszereitől. De amikor Überall végigjárta a zőlogháza-Elmarad a vasár­napi kirándulás A most vasárnapra tervezett new yorki autóbusz-kirándulás és Madison Square Gardenben az Ice Show megtekintése elma­rad, mert nem sikerült elég je­gyet szerezni. Az Ice Show-ra csak 75 jegyet kaphattunk vol­na s azt is csak szombat estére. Ezzel szemben már 115 felirat­­kozónk volt a vasárnapi kirán­dulásra, 3 autóbusz is megtelt volna és még ha szombatra tet­tük volna is a kirándulást, nem hagyhattunk ki abból senkit, aki már jelentkezett, mert kivétele­zést nem tehetünk magunk kö­zött s ha mind nem mehetünk, akkor nem megyünk. Azok, akik jelentkezésükkor a részvételi di­jat már befizették, a pénzt ter­mészetesen visszakapják. Hisszük és reméljük, hogy a nagyhétben tervezett kirándu­lás a Radio Citybe, a húsvéti passió-játékok megtekintésére minden tekintetben sikerülni magunkat a mostani csalódásun­kért. A tagtársak és barátaink szives megértő jóindulatát kér­jük. A vezetőség nevében, Mitruska Jánosné, elnök. Tisztújító gyűlés a Séllyei Klubban A Séllyei F. Lajos Magyar Demokrata Klub női tagozata kedden, február 6-án este tartja évi tisztújító gyűlését a Bacha­­teremben. A Vezetőség lapunk utján is kéri a tagok minél na­gyobb számban való jelenlétét. kát, csak 250 dollár kölcsönt tu­dott kapni. A különbözetet roko­naitól kunyerálta össze. Végre megvolt az ötszáz dollár. A kamatokat kifizették. Fa­ther Caruana ettől kezdve min­den hétfőn reggel jelentkezett a kis boltban és négy éven keresz­tül fizette a részleteket a kölcsön törlesztésére. De Eszter már ha­marább visszakapta az ékszere­it. A bolt a szorgalmas derék emberek kezében felvirágzott és jobb napok következtek a temp­lomra is. A következő éveken át a katholikus pap és a zsidó boltos között meleg barátság fejlődött ki. 1919-ben Father Caruna-t Rómába hívták. 1920-ban über­all Salamon elhunyt. Eszter e­­gyedül folytatta az üzletet és közben felnevelte két gyermekét. Az évek múltak és Father Caru­ana emléke lassan elmosódott Eszter emlékezetében. Kitört a második világháború is. Über­­allék európai rokonai levelekkel ostromolni kezdték Esztert, hogy segítse őket át az Újvilág­ba. Eszter segített is annyinak, ahánynak csak tudott, de az a­­merikai kvótaszámok hamar el­fogytak. A z esdeklő levelek a­­zonban továbbra is jöttek, jöt­tek. Eszter megtudta, hogy ha az Egyesült Államokba nem is, de Kubába bejuthat mindenki, akiért valami ottani befolyásos ember kezeskedik. Tanácsot kérni, legközelebb volt a Santa Lucia templom uj plébánosa, aki Eszter kérésére ajánló levelet állított ki a kubai katholikus érsekhez és sürgö­­nyileg jelezte, hogy Mrs. überall odarepül., A havanai repülőté­ren valaki rózsabokrétát nyúj­tott át neki. Eszter felnézett és egy katholikus prelátus állott e­­lőtte. A vonásai ismerősnek lát­szottak, de az öreg asszony sze­mei már gyöngülni kezdtek. Mi­re megszólalat a pap: “Eszter Überall, hát nem emlékszik már énrám? Father Caruana va­gyok, a volt brooklyni plébános.” Kitűnt, hogy Father Caruana időközben Cuba érseke lett, aki örömmel vállalt kezességet Esz­ter valamennyi rokonáért. Több mint két tucat érkezett belőlük Kubába és amíg ott várnak hogy az amerikai kvótaszámok ismét megnyíljanak, az érsek gondos­kodik róluk, hogy a zsidók szük­séget ne szenvedjenek. “Bőven és szeretettel gondos­kodott róluk” — meséli Eszter, “Istennek leghiibb szolgája ez a pap.” Figyelemre méltó elismerés ez a zsidó asszony részéről. De még nagyobb figyelemre méltó az a felírás, amely a brooklyni Santa Lucia templom oltárán olvas­ható: “überall “Salamon bará­tunk emlékére, aki megmentette templomunkat.” Common Council

Next

/
Oldalképek
Tartalom