Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1951-06-07 / 23. szám
4-ik oldal HÍRADÓ 1951. JUNIUS 7. RÉGIEK ÉS ÚJAK IRTA: KÖRÖNDI ANDRÁS Struccpolitika volna hallgatni róla, — az elhallgatás még nem sok kérdést oldott meg eddigelé,-—igen, Magyaramerikának született egy uj problémája, amelyet, beszélgetés közben, talán némileg túlzott éllel, — “DP-kércjés”nek neveznek. A problémakör oly nagy, hogy teljes kifejtése túlnő egy hírlapi cikk terjedelmi korlátain. Mi itt csak röviden érinthetjük, a probléma leglényegére szorítkozva. A probléma nem egészében uj. A “régiek és újak” problémája mindig részben generációs probléma, apák és fiuk nemzedékének törvényszerű ütközése; hogy ez mennyire fennáll, lemérheti a régi-amerikás magyarság az első s másodgeneráció ellentétein. De az u. n. DP- kérdés javarészben ettől független, illetve olyan kérdéseket érint, amelyek ezzel csak közvetetten kapcsolatosak. Mi is hát a “DP-kérdés” lényege? A vádak (igy összesüritve talán a valóságosnál gorombábban hangzó) summája körülbelül ez: “A DP-k mindent csak kritizálnak, a befogadó országgal szemben háládatlanul, lenézően és oktatóan viselkednek, nem tisztelik az ország hagyományait, különösképpen pedig azt az alapvető törvényt, hogy Amerika minden lakója vallási, faji, stb. hovatartozására való tekintet nélkül egyenlő jogokkal rendelkezik. A DP-k ellentétet szítanak, s megjelenésükkel veszélyeztetik a társadalmi, elsősorban a magyar társadalmi nyugalmat.” Sokan eme vádakból arra a következtetésre jutnak, hogy bármennyire fájdalmas is az ilyen gondolat, — a DP-k további tömeges bevándorlását nem érdemes támogatni, mert egyrészt csak nehézséget okoznak, másrészt magatartásukkal súlyosan ártanak a magyarság hírnevének. Igaz-é ez a súlyos vád, s méltányos-e a belőle szűrt következtetés ? * ; Röviden felelhetünk: nem. Nem, ahogyan semmiféle általánosítás sem lehet igazságos és semmiféle kollektiv ítélkezés nem lehet helyes. Megengedjük, kétségtelenül van ilyen magatartásu DP is, s van más is; 'számarányuk megállapítása ajjgha volna lehetséges. De ez bem is lényeges. Arra kell törekednünk, hogy a kölcsönös megértés légköre teremtődjék meg. Éhhez, mindkét oldalon sok türelemre s a szó eredeti értelmében vett megértésre van szükség. A megértés előfeltétele a problémák kölcsönös ismeretén kívül az is, hogy mindkét fél tisztán lássa, milyen légkörben íjellett a másik félnek élni az összetalálkozást megelőzően. Nagyon kérjük a “régieket,” ne “unják” még ezeket a prob'émákat. Bizony, fárasztó lehet százszor és százsor végighallgatni minden egyes uj menekült rémségekkel teli történetét! Igen, lehet, hogy már unalmasak ezek a történetek, — de ez az “unalmasság” sem változtat azon a tényen, hogy — ezek a történetek igazak. A menekültek társadalmának minden egyes tagja kivétel nélkül olyan rettenetes szenvedéseken, nélkülözéseken, megaláztatások hosszú során ment át, amit el nem tud képzelni az, aki maga is nem volt mindennek szenvedő részese. Minden egyes menekült olyan súlyos rázkódtatásokon esett át, hogy ezek utóhatását még jóidéig érezni fogja, s ha másokkal is érezteti, az nem föltétlenül erkölcsi fogyatkozása. A menekültek javarésze súlyosan sebzett lélekkel érkezik, s tudjuk, a sebzett ember még fellélekzeni sem tud fájdalmas felszisszenés nélkül. Amit a menekülteken bírálunk, nem egyszer csupán az átélt események természetes viszszahatása; nem föltétlneül bántó szándékú bírálatról vagy éppenséggel lenézésről van szó részükről, — ez többnyire a túlzottan érzékennyé vált, kisebbrendűségbe préselt ember előzetes védekezése csupán. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy az Amerika földjére lépő menekült valóban egy uj, számára teljesen idegen világba érkezett. Az ismeretlen pedig nemcsak csodálatosnak, hanem néha természetellenesnek tűnhetik — ahhoz mérve, amit eddig tanítottak számára természetesként. A súrlódás egyik oka az is, hogy a régi és uj magyarság jellege merőben más. A régiek valóban kivándorlók voltak, az ujak pedig- menekültek, akik hazájukat nem kivándorlási szándékkal hagyták el, s jórészükben ál a mielőbbi hazatérés lehetőségének reménye. A régiek,—gyakorlat mutatja igy, — legfeljebb haza-hazalátogattak az “óhazába,” de túlnyomó többségüket végleg idekötötte az amerikai ;alajba eresztett gyökér. A menekültek (legalábbis tudat alatt) bizonyára úgy érzik, hogy minden az összeolvadás érdekében tett lépéssel mind többet és többet adnak fel a hazatérés reményéből is. Ezt nem szabad senkinek sem rossz néven vennie: a menekültekben ez a honvágynak egyetlen megmaradt formája. A menekültek valójában nem is ismerik a régi amerikások társadalmát. Nem gondolnak arra, hogy azok többségükben szegényen jöttek ki, — hiszen éppen a szegénység kényszeritette őket, — s a tisztességes megélehtést nyújtó Amerika tisztes jólétbe emelte őket, gazdasági helyzetük megállapodott és életük minden tekintetben biztonságos. S mindezt annak az amerikai társadalmi rendnek tudhatják be, amelyet most, amint mondják, a DP-k többsége birálgat. A bírálat szabad országban szintén szabad. A jelen konkrét esetben ez inkább csak illemkérdés, — s megadjuk, az illem néha a legszigorúbb társadalmi törvény. Az a régi amerikás magyar, aki verejtékes munkájával, a maga erejével jutott el odáig-, ahol ma van, nem nézett feddőleg az újonnan érkezettre, aki esetleg mindjárt azokat az előnyöket kívánta magának, amelyeket mások csak hosszú küzködés árán szereztek meg; a régi amerikás készséggel nyújtotta ezt az évtizedek folyamán megtakarított erkölcsi tőkét, szívesen adta, mint gyermekének a szülő, aki nem kívánja, hogy gyermekei is mindent elölről kezdjenek. A régi amerikás nem kért semmitsem számon az uj onnan érkezettől, — nem kérdezte, miért hagyta el a közös hazát, nem firtatta, az oroszok elöl jött-e el, vagy Szálasi után. S ez, a menekült honfitársát testvéri szeretettel fogadó régi amerikás joggal ütközött meg azon, amikor a menekült előadásából esetleg már az első öt percben olyan felfogás tükröződött, amely különbséget kíván tenni ember és-ember között. Amidőn tehát azt kérjük a régi amerikás magyarságtól, hogy legyenek — ha lehetséges, — még több elnézéssel a menekültek iránt, a leghatározottabb hangon kérnünk kell a menekülteket is arra, hogy kerüljenek NEW JERSEY-I mindent, ami embertársaikból: amerikásokból és amerikaikból egyaránt, visszatetszést válthat ki. Érthető, ha a menekült, aki keserves esztendőkön át jogtalanságban, kiszolgáltatottságban és állati sorban élt, most végre kikerülve a DP-állapotból, mindenben egyenjogú, szabad ember kíván lenni. Ez kétségtelenül jár is. De egy ország népével való együttélés kötelez ls$5enkisem kívánja egyetlen menekülttől sem az aszszimilációt, de megkívánja a helyi szokások és hagyományok tiszteletben tartását. Amerika elég erős ahhoz, hogy a bírálatot elviselni képes legyen, s minden bizonnyal, mint minden társadalmi rendszer, rá is szorul a bírálatra. De természetes, hogy a frissenérkezett részéről érkező bírálatot seholsem vennék jónéven, visszautasítással és ellenszenvvel viszonoznák. A magyarságnak pedig nem az a célja, hogy újabb ellenfeleket szerezzen magának. Az ember, természete szerint, vágyai után halad. A DP-nek meg kellett szoknia, hogy nem vágyai, hanem lehetőségei irányában lehet haladnia. A menekült magyarság haladásának útját a DP-sorból való kikerülése után is meg kell szabnia valaminek, ami esetleges egyéni vágyai fölött kell, hogy álljon. Ez a magyar érdek. A mai történelmi időkben minden magyar, — mellékes, hogy mivel keresi kenyerét ! — hivatást is tölt be: a magyar ügy szolgája. A magyar ügyet például semmiképpen sem szolgálja azzal, ha esetlegesen elhibázott egyéni múltját kívánja igazolni olymódon, hogy a bolsevista veszély megnövekedett voltában nz embertelen hitleri “eszme” igazolását keresi. Ilyenek, szerencsére, csak elvétve akadnak ,de ki kell emelnünk ezt legkiáltóbb példaképp, hiszen a kevés ostoba szó is el ké\ pes nyomni a halkmodoru többséget. Szeretnők hinni, hogy a “DP- kérdés” mihamar megszűnik “kérdés” lenni, — hogy az amerikás magyar megérti uj testvéreinek problémáit, a menekültek pedig nemcsak megismerik, hanem fel is ismerik Amerikát, azt az országot, amelytől még nagyon sokat kell tanulnunk, s amelytől, a világ erőviszonyait tekintetbe véve, legelsősorban remélhetjük és várhatjuk rab- Magyarország felszabadítását. 3-IK KELETI VERHOVAYNAP VASÁRNAP, 1951. JULIUS Hó 15-én LINWWOD GROVE-ban Rt. 27 STELTON, N. J. KÁRA — NÉMETH zenekara muzsikál JEGYEK KAPHATÓK A FIÓK TITKÁROKNÁL MAGYAR SAJTÓ-NAP LAPJAINK A PERTH AMBOYI “HÍRADÓ” — A NEW BRUNSWICKI “MAGYAR HÍRLAP” ÉS A TRENTONI “FÜGGETLENSÉG” — VALAMINT A KÁRA ÉS NÉMETH TESTVÉREK KITŰNŐ MAGYAR ZENEKARA EGYÜTTES RENDEZÉSÉBEN 1 9 5 1. Augusztus 1 2-én vasárnap, a Metuchen, N. J. közelében levő LINWOOD GROVE-ban A SAJTÓ-NAP BIZOTTSÁGÁNAK, VALAMINT MŰSORÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA MOST VAN FOLYAMATBAN — NEW JERSEY ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK HANGULATOS, NAGY TALÁLKOZÓJÁVÁ IGYEKSZÜNK TENNI EZT A NAPOT. — MINDEN JÓAKARATU MAGYAR TESTVÉR SEGÍTSÉGÉT ÉS RÉSZVÉTELÉT KÉRJÜK! További bejelentéseinket lapjaink legközelebbi számaiban fogjuk hozni a nagy Sajtó-Napra vonatkozólag. A Public Service hirei A Public Sevice Electric and Gas Company a május 19-én hozta nyilvánosságra uj villany rátáit, amely junius 1-én vagy azt követőleg leolvasott áramfogyasztás számláival lép érvénybe s amely a fogyasztóknak az 9150-es évi díjszabással öszszehasonlitva évente k. b. $5,- 010,200 megtakarítást fog jelenteni. Az uj díjszabást, amely úgy a házi, valamint az általános és ipari fogyasztásra is vonatkozik a New Jersey Board of U- tility Commissionerek is jóváhagyták. Az $5,010,200 évi megtakarításból $2,451,000 vonatkozik a házi fogyasztókra; $1,698,700 az általános világításra és kis telepekre és $860,500 a nagy ipari telepekre. A házi és általános fogyasztók közül azok, akik 12 kilowatt óránál többet fogyasztanak havonta lesznek részesei e megtakarításnak. Ez annyit jelent, hogy mind azok a házi és általános, valamint kis ipari fogyasztók, akik több mint $1.00-t fizetnek órámért részesednek ebbe a redukcióba. Azok a fogyasztók, akik $1.00-nál kevesebbet fogyasztanak ingyen kapnak 2 kilowatt órát. 1934 óta a Public Service kilencszer csökkentette a villany rátáját, ami évi alapon $24,410,- 200-nak felel meg. These are busy times for Long Distance Operators like Mrs. Rita Giannaula! Service men and women calling home . . . defense plants rushing orders . . . everyone, as always, turning to the ’phone for fast action. And it is fast action, too! 9 out of 10 Long Distance calls are now completed while you hold the. line. And most connections are completed in less than 2 minutes. To keep Long Distance service fast — for yourself and for the Nation—it will help a lot if you’ll give your Long Distance Operator the out-of-town number you’re calling. NEW JERSEY BELL TELEPHONE COMPANY AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET Alakult 1896 Julius 4-én. --- Tagokat felveszünk születéstől 55 éves korig. Különféle előnyös életbiztosítási kötvényeink vannak, valamint baleset és betegsegély biztosítás. Kerületi Szervező: SZENTMIKLÓSSY PÁL Cime: 0-95 — 34th Street FAIRLAWN, N. J. Telephone: Fairlawn 6-2256 MINDEN MAGYAR TESTVÉRT SZERETETTEL VÁRUNK TAGJAINK SORÁBA ! Bővebb felvilágosításért forduljon bizalommai lakóhelyéhez legközelebb eső osztályunk ügykezelőjéhez. A TRENTONIKERÜLETHEZ TARTOZÓ OSZTÁLYOK: (Osztálv-ücvkezelők nevével és eimével 113—FRANKLIN, N. J. Hete Ferenc Box 39, Hamburg, N. J. 144— CARTERET, N. J. Megyesi Géza 55 Larch Street 145— MESQUEHONING, PA. John Tizekker 138 W. Rhume Street 188—BAYONNE, N. J. Czeto Gyula 87 Cottage Street 209—PALMERTON, PA. Molnár Sándor 277 Ave. B. 215—MANVILLE, N. J. Kiss Károly Boxl41 250— WOODBRIDGE, N. J. Varga Albert 351 Oak Street 251— TRENTON, N. J. Vecsei Endre 31 Hewitt Street 266—Roebling, N. J. Rév. Béky Zoltán 180 Home Ave. Trenton, N. J. 269—Perth Amboy, N. J. Rév. Szathmáry Bert. 493 Amboy Ave. 284—South River, N. J. Mrs. Margaret Varga 28 Ziegert St. 290—STOVE, PA. Várady Béla 416 W. Race Street 302—NEW BRUNSWICK, N.J. Kosa Andrásné 10 Division St. 308—NEW BRUNSWICK, N.J. Rev. Bálint Lajos 22 Schuyler St. 320—FLEM1NGTON, N. J. * Haga Antal 57 Brown Street 327—COATSVILLE, PA. Sinka György 308 Valley Road 330—PATERSON, N. J. Mrs. Helen St. Miklossy 0-95 — 34th Street Fair Lawn, N. J. Tel. Fairlawn 6-2256 Hungarian Reformed Federation of America ‘Kossuth House” 1801 “P” Street, N. W. Washington 6, D. C. 'long DISTANCE IS jff WHEN YOU CALL __ 6 years ago, Mrs. Rita Giannaula, of Paterson, joined New Jersey Bell. Like 22,000 other telephone men and women, she’s doing her best to give you good, fast servide. 10—MT. CARMEL, PA. Mrs. Anna Vishy 921 Chestnut Street Kulpmont, Pa. 13—PASSAIC, N. J. Joseph Molnár 49 Summit Ave. Garfield, N. J. 20—TRENTON, N. J. Molnár József 19 Morris Ave. Tel. 4-9784 25—THROOP, PA. Louis Konrad, Jr. 627 Center Street 27— PHOENIXVILLE, PA. Rev. Dr. Csikesz Tibor 505 Main Street 28— WESTMORE, PA. Mrs. Julius Katona 7 Bowman Street Kingston, Pa. 32— NEW BRUNSWICK, N. J. Daruka István 75 Plum Street 33— NEWARK, N. J. Andrew Dobowiczky 51 Holland Street 44— ALPHA, N. J. 45— ELIZABETH, N. J. Mike Jakab 435 Broadway 64—SCRANTON, PA. Tajdu Lajos 1055 Meade Ave. 79— KEASBEY, N. J. Dr. Vincze Károlyné 331 Kirkland PI. Perth Amboy, N. J. 80— PERTH AMBOY, N. J. Marosi Károly 61 Gordon Ave. Fords, N. J. 90—BETHLEHEM, PA. Rev. Nagy Imre 1051 Delaware Ave. 92— PHILADELPHIA, PA. Daróczy András, 1016 Fourth Ave. Lester, Pa. 93— WHARTON, N. J. Garanyi János 31 Church Street
