Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1950-10-12 / 41. szám
Az Amerikai Magyar Szövetség konvenciójáról A világesemények megtárgyalása helyett e héten könynyebb témával kezdjük el e rovatunkat. Az Amerikai Magyar Szövetség okt. 6-án és 7- én New Yorkban tartott Országos Közgyűléséről próbálunk kis intimebb hangulatú áttekintést nyújtani. Csak a második napi programnak igazán élvezetes élményein vettünk részt, de ennek a napnak minden percét nemcsak érdekesnek, de igen tanulságosnak is találtuk. Ez a “konvenció” valahogy egész más volt, mint azok az országos jellegű összejövetelek, amiket nemcsak mi — amerikai magyarok, — de a hozzánk hasonló más idegenszármazású csoportok is rendezni szoktak. Ezen a “konvención’ nem voltak heves viták, nem voltak izgatott emberek, senkinek sem lett a vérnyomása magasabb mint máskor, mert sem a vezetők személyével szemben nem volt oka senkinek sem bizalmatlankodni, sem pedig Amerikai Magyar Szövetség célkitűzéseinek egyenes őszinteségében valakinek is kételkedni. Ha netalán mégis lettek volna ilyenek, azok szépen otthon maradtak és nem zavarták meg ennek a kulturális szempontból is magas színvonalon álló összejövetelnek békés hangulatát. De még fontosabb volt ennek a most már 15-ik három, évenként tartandó konvenciónak a jelentősége amerikai politikai vonatkozásban. Ugyanis a vezetőségnek, vagy talán még helyesebben Balogh E, István főtitkárnak nagyra becsülendő szervezői készsége következtében az A- merikai Magyar Szövetséget igen ügyesen megismertették Truman elnöktől kezdve a Kongresszus mindkét házának legkiválóbb szenátoraival és képviselőivel, valamint az ország nagyon sok államának kormányzójával is. A konvencióról kiadott riportban ezeknek a nagy amerikai politikusoknak lefényképezett. levelei erről a kitűnő propaganda munkáról tan ubizonyságot tesznek. Az amerikai magyarságot a hivatalos amerikai körök az A. M. Szövetségen keresztül isménk és becsülik De a leveleken kívül, amiknek értékét ha le akarnánk szállítani azzal, hogy a pusztán udvariassági tényeknek tekintenénk azokat, olyan amerikai hatóságok és intézmények vezető egyéneinek előadásai, amik a konvenció folyamán elhangzottak, szintén elvitázhatatlan bizonyságai voltak annak, hogy ezek a tekintélyes és befolyásos amerikai közéleti egyének az amerikai magyarságot az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül ismerik és becsülik. Mert ha ez nem igy lenne, akkor például a Displaced Persons Commission acting chairman-je, Edward M. O’Connor nem jött volna Washingtonból New Yorkba repülőgépen és nem ment volna ugyanígy vissza Washingtonba azonnal az előadása megtartása után, ha az Amerikai Magyar Szövetség konvencióját nem tartotta volna amerikai szempontból is fontos eseménynek. Hasonló következtetésre kell jutnunk Mr. Imperittellinek, New York város polgármesterének abból az igen meleg hangú beszédjéből, mellyel a konvenciót befejező banketten az amerikai magyarságot üdvözölte. Azonkívül még vagy egy fél tucat nevesebb amerikainak jelenléte és beszéde is megerősítette azt a tényt, hogy az Amerikai Magyar Szövetség célkitűzéseivel a helyes utón jár és nemcsak az amerikai magyarságnak valóban méltó reprezentánsa, hanem az óhazai magyar népnek felszabadítása érdekében is igen hasznos tevékenységet fejt ki. Az Amerikai Magyar Szövetség kitűzött programját Nt. Borsi-Kerekes György ismertette egy igen gondosan összeállított tanulmányban, mit a konvenció második napján tartott ülésén felolvasott. Ezt a programot az amerikai magyarságnak alkalma lesz a maga egészében a sajtó utján megismerni és azért szükségtelennek tartjuk, hogy azzal most hosszasabban foglalkozzunk. Azonban egy pár intimebb apróság közlésével közelebb hozzuk a konvenció lefolyását azokhoz az olvasóinkhoz, kik ha személyesen nem is lehettek azon jelen, de azért szívesen olvasnak minden olyan riportot, melyben szin és élénkség van. Neiv Yorfc a jelen kor Báb el-je v a A new yorki Hotel Statler, hol a konvenciót tartották, a világ legorgalmasabb városi gócpontjához, a new yorki Time Square-hez hasonlítható. A szálloda egy modern Bábel, mert aránylag kis területen annyi különféle nyelvet talán sehol a világon nem beszélnek, — kivéve a Nemzetek Szövetségének üléseit. Bár az Ameíikai Magyar Szövetségnek konvencióján szép számban voltak jelen a magyar delegátusok, a szálloda óriási forgalmában alig lehetett őket észre venni. Úgy hogy igen megörültünk, mikor az első ismerőssel találkoztunk, aki éppen akkor érkezett meg a Pennsylvania vasútállomásról. “Képzelje, — mondja ismerősünk, ki a magyar közéletnek egyik kiváló tagja, — hogy jártam? Megérkeztem az állomásra és nagy gyorsan taxiba vágtam magam, mert minél előbb itt akartam lenni a konvención. Hotel Statler — mondom a soff őrnek. Yes, Sir, — mondja ő. Megindu(Folytatás az 5-ik oldalon) “Végső elkeseredésünkben... Ez alatt a cim alatt, kérésünkre, egy véginségre jutott papi család segélykérő levelét közölte a Híradó két héttel ezelőtti száma. A levél olvastára többek .szive megdobbant. A Híradó multheti számában $27.00-t nyugtáztunk. Éhez járulnak a múlt hétfő eseteiig beszolgáltatott következő újabb adományok: $10.00. — Fiatal Nők Köre (Független Egyház) ; $2.00 — Gedeon Gyula; $1-00 — Latkovich Jánosné és fiai, Csordás Ferenc és neje, Illés Balászné, Kardos János és neje, özv- Csorba Lászlóné, özv. Seemann József né, Buda Sámuel'né, Németh Károlyné, egy névtelen D, P. asszony Rév. Szathmáry Bertalan utján és maga Rév. Szathmáry Bertalan. Az eddigi adományok összege: $49.00. A gyűjtést még egy hétig nyitva tartjuk. Akit segítésre indít a szive, ez alatt az idő alatt szíveskedjék hozzánk juttatni az adományát. Köszönettel a segélyt kérők nevében, Dr. Vincze Károly, főesperes. Egyházi jubileum Woodbridgen A woodbridgei Earlhegyi Boldogasszony római katolikus magyar egyházközség most ünnepelte alapításának 30 éves jubileumát. A magyarság és a katolikus ellkészi kar szép számban volt képviselve az ünnepségen, — közöttük Főt. Biró Benedek brdigeporti plébános, a “Katolikus Magyarok Vasárnapja” főszerkesztője, az Amerikai Magyar Lelkészszövetség elnöke. Az alkalmi szentmisét követő vacsorán számos menekült magyar politikus is résztvett. Beszédet mondottak: Ft. Horváth Lőrinc perth amboyi plébános, Fábián Béla, Ft. Biró Benedek, Dr. Vargha László és mások. Ft. Lényi Vincze, a jubiláló egyház plébánosa mondotta a záróbeszédet. A tósztmesteri tisztet Zámbory Sándor Housing igazgató a tőle megszokott jóizü humorral töltötte be. A woodbridgei magyar római katolikuso kugyancsak kitettek magukért és szép, sikeres örömünnepet ültek egyházközségük háromévtizedes határkövénél. .. Az egyház asszonyai most is bizonyságoát adták annak, hogy a szakácsmüvészet mesterei. Több adólevonás A kongresszus által megszavazott jövedelmi adó-emelés október elsején lépett érvénybe és magánszemélyeknél az eddigi adó 12-18, részvénytársaságoknál 38-45 százalékát teszi ki. Az adóemelés következtében a hetibérekből október elseje óta megfelelően nagyobb levonások történnek (withholding tax). “Tűzmegelőzési Hét” Campbell városi tűzbiztosunk jótanácsai Ezen aTiéten országos “Tűzmegelőzési Hetet” tartunk, ami annyit jelent, hogy a nagyközönség különböző forrásokból jótanácsokat kap, hogyan lehet és hogyan kell elejét venni a tüzkatasztrófának. Hogyan előzhetjük meg a tüzeseteket, stb. Peter F. Campbell, Perth Amboy városi tüz-marshal figyelmezteti a lakosságot mindenek előtt arra, hogy: A tél közeledtével a kályhák és furnace-ok környékét vizsgáljuk jól át, nem tüzveszélyese. A fölösleges holmit takarítsuk ki a pincéből és lakásból, mert minden gyúlékony anyag “invitálja” a tüzet. A házi tüzesetek egyharmada a pincéből ered. Olaj-furnaseokat szakemberrel nézessünk át. Szénnel tüzelők a hamunak fémedényt szerezzenek. A házi szerelésü villanyvezetékeket nézzük át, mert ezek is sok tűznek az okoói. A kiégett biztosítékok helyébe ne tegyünk rézkrajcárokat. Általában 15 amperos biztosítékok használatosak, legyen tartalékban ezekből minden házban. (A “UL” jelzés rajta legyen mindegyiken!) Villany-vezeték toldalékokat csupasz szeggel ne szegezznük le és a szőnyek alatt* se veessiik. A repedezett gumiburkolatu veztékeket cseréljük ki ujakra. Villanymotorokat olajozzunk rendszeresen! Fontos, hogy a kémény és kürtő tiszta legyen. Nyitott tűzhelyek, kandallók előtt dróthálós védő álljon mindig! Gazolint, gyúlékony folyadékokat ne tartsunk a házban, vagy a garázsban- A konyhai tűzhelyről a zsiradékot mindig tistzitsuk le. Legyen mindig kéznél só, vagy szódabikarbóna, ha lángralobbanna a brolier! HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a Hiradóban! A “Szabadságharc” mozgalom “Crusade for Freedom” elnevezéssel Lucius D. Clay tábornok, Németország amerikai zónáj ának volt katonai parancsnoka kezdeményezésére országos mozgalom indult, amelynek célja: felszólalni a kommunista zsarnokság, erőszakoskodás és elnyomatás ellen. A szabad világ lelkiismeretének kiáltó szavát fogja hirdetni az a hatalmas, 10 tonnás harang, amely a “Szabadságharc” jelképe lesz és a berlini nyugati zónában egy toronyból zeng majd át a vasfüggönyön túlra ... A torony alapzatába pedig befalázzák azt a Sokmillió aláírást, amelynek gyűjtése most van folyamatban Amerika-szerte. A “Szabadság Nyilatkozatot” a kommunisták hazugságaira és rágalmaira való felelet képpen Írjuk alá. Vásárhelyi Lajos, a New Brunswick-i Europa Színház igazgatója a “Crusade for Freedom”, illetve a “National Committee for a Free Europe, Inc.” felkérésére a neki átadott ivekre máris számos aláírást gyűjtött és eddig mintegy 24 dollár adományt a mozgalom céljaira. Aki alá kívánja Írni ezt a “Szabadság Nyilatkozatot,” az Europa Színházban még aláírhatja. Úgy tervezik, hogy a Szabadság Harangot október 24-én, az “Egyesült Nemzetek Napján” fogják először megszólalatatni Berlinben és az aláírási iveket is akkor fogják ünnepélyes keretek között letétbe helyezni. “A Szabadságharc harsonája megrengeti majd a Kremlin falait, amelynek végül is le kell omlania. Bízom abban, hogy az amerikaiak seregestül fogják aláirni a Szabadság-lajstromokat és bőkezűen fognak adakozni a Szabad Europa céljaira is és rokonaikat és barátaikat is felkérik erre” — mondotta Clay tábornok, a mozgalom országos vezetője. Jelek az űrből Angol csillagászok titokzatos “rádiójeleket” fogtak fel, amelyek a világűrből jöttek és eredetüket nem ismerik. A csillagászok szerint semmi jele annak, hogy ezek a jelek mások lennének, mint “természeti eredetűek” — értve alatta, hogy nem emberi lények adják le azokat. Mindazonáltal, a csillagászok azt állítják, hogy “a világűrből alkotott fogalmainkat meg kell változtatnunk.” Jubileumi üdvözlet a rádió utján A Kára Testvérek zenekarának szokásos vasárnap-déli rádióprogramja helyett most vasárnap 12:30-tól kezdve rendkívüli müsorközvetités lesz a new brunswicki WCTC állomásról (1450 ke)- A Kára Testvérek zenekara átengedte rádióidejét Nagyt. Kosa András 25 éves itteni lelkészkedésének jubileuma alkalmából egy speciális program céljára. (New Brunswick és környéke magyarsága most vasárnap este, hatalmas bankett keretében ünnepli a Szent László Hallban Rév. Kosát). A rádió-programon szerepelni fognak: Horváth Lukács városi tanácsos, aki felköszöntőt mond; Rév. Bertalan Imre, az ünnepelt lelkész ve je, aki gyönyörű magyar dalokat énekel és Kovács József hegedűművész “Magyar Ábránd” játékával. A müsorszámokat Móric Monti, a Kára Testvérek zenekarának kitűnő zongoristája kiséri. Ne felejtsük el vasárnap déli 12:45-kor bekapcsolni a rádiót az 1450 kc-ra! LEVELEK AMERIKÁBÓL ŐRKÖDJÜNK AMERIKA FELETT! IRTA GEORGE C. MARSHALL TÁBORNOK Modern idők történetében még sohasem volt más népnek akkora felelőssége, mint most az amerikainak.\ Az emberiség ismét a szabadság és zsarnokság közötti küzdelmét vívja meg és választania kell szabadsága és zsarnokság között. Meg kell értenünk azonban a többieket és a többi népek is értsenek meg bennünket. Nagy segítség ilyenkor, ha idegen születésű vagy származású hü polgártársaink arra vállalkoz nak, hogy rokonaiknak éá barátaiknak külföldre irt leveleikben ismertetik az Egyesült Állámok polgárainak életét és céljait. Dicséretre érdemes, nemes cél ez, amely az amerikaellenes befolyások ellensúlyozására okvetlenül szükséges, amikor a diktátorok propagandája segítségével, kiforgatják, kicsufolják az igazságot. Mi amerikaiak bőkezűek vagyunk, majdnem a tulságba menően, de szükséges, hogy megértsük a külföldiek lelkivilágát is. A mások helyzetébe kell képzelnünk magunkat, ha Ítéletet akarunk mondani a mások véleménye felett. Hiábavaló a nagylelkűség, ha a mások érzékenységére nem vagyunk tekintettel, nemzeti büszkeségükre, a tökéletesen elütő viszonyokra, amelyek között élnek. A Vasfüggöny mögött az emberek felvilágosításaikat a központilag irányított sajtóból merítik, amelyet elképesztő propaganda gépezet diktál. Elképesztő, mert mit sem törődik a való tényekkel. Ilyen körülmények között nem kis feladat magunkról az igazságot hirdetni és elhitetni ezekkel az emberekkel. Az európaiak többek között attól is tartanak, hogy nem támaszkodhatnak reánk, mert könnyen megváltoztatjuk a véleményünket és feladjuk az egyszer elfogadott politikát, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Attól tartanak, hogy megszüntetjük az Európai Segítő Programmot, nem törődve a katasztrofális következményekkel. Ezt a félelmet a tudatlanság is táplálja, mert nem ismerik a módot, ahogyan az amerikai politkiai álláspont kialakul. De magunknak is ügyelnünk kell, nehogy meggondolatlan vagy szeszélyes határozatokat hozzunk. Fontos, hogy alaposan megvitassuk, mielőtt határozunk. De ha egyszer leszögeztük elveinket, nem szabad indokolatlanul más álláspontra térnünk. Veszedelmes küzdelmet folytatunk, kérlelhetetlen ellenféllel. Ezt a harcot végig kell vívnunk. Nem szabad hitünket s életberen dezésünket, amit demokráciának nevezünk, kockáztatnunk. Fenn kell tartanunk az emberi szabadságot egy tisztességes és igazságos társadalom keretében. — Lehetetlen Amerika segitőkészségét, önzetlenségét a diktatúrák propagandájának pergőtüzében, a rágalmak alatt felismernünk, de még lehetetlenebb Amerikát a rendőrállamok sorában elképzelni, ahol az egyéni szabadság — ahogy mi ismerjük és ami nélkül a mi népünk nem élhet — elvész a kevesek zsarnoksága alatt, akik a tömegek felett korlátlanul uralkodnak. “Polgári nyugdijat” sürget egy szenátor Hugh Butler szénátok indít-' ványt nyújtott be a szenátus pénzügyi bizottságához és kéri, hogy vezessenek be általános polgári nyugdijat (Citizens Pension) . Javaslata rámutat áiS ra, hogy a Social Security kiterjesztése dacára még mindig 25 millió emberre nem terjed ki az aggkori gondoskodás. Azt javasolja, hogy aki az adóvallomása szerint nem keres többet évente 600 dollárnál, 65-ik életéve után havi ötven dollár nyugdíjra legyen jogosult- Minden ötven dollár után, amivel valaki többet keres, egy dolllárral csökkenne a a nyugdíj és $3,000 jövedelemnél megszűnne. Butler szerint a kormány a jövedelmi adó csekély felemelésével megvalósíthatná a reformot s még anyagi előnyhöz is jutna, mert megszűnnének a különböző alamizsna alapok, melyek megalázzák a polgári önérzetet” s ezért is megszüntetendők. Központi szervező a Verhovayaknál A Verhovay Segély Egylet 1947 évi konvenciója megszüntette a központi főszervezői állást, illetve azt a központi elnök munkakörébe utalta. Az Egye- - sülét közelmúltban (szeptemberben) megtartott félévi igazgatósági ülése azonban úgy határozott, hogy a főszervezői ál lást visszaállítja. Főszervezőül, vagy “szervezési főfelügyelőül” Rettman Henriket, a CÍeveland-i szervezési kerület felügyelőjét választotta meg az Igazgatóság azonnali hatállyal. Rettman Henrik ezt az uj tisztségét már el is foglalta. Kinevezéséhez, illetve főszervezői munkájához, sok sikert kívánunk. Hisszük, hogy az Igazgatóság választása olyan férfira esett, aki legalkalmasabL erre a fontos munkakörre s tisztségét jól, a Vejhovay Segély Egylet javára és elóiehaladására fogja betölteni. Jtemelj fik, hogy az uj főszervező minél előbb ellátogat ide, a keleti körzetbe is egy kis “helyszíni szemlére” és . lehetőségek számbavételére. /
