Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1950-10-05 / 40. szám
IM , Miatyánk, aki a mennyekben vagy, A Kálváriánk, Te tudod, mily nagy, Szabadítsd meg a gonosztól népünk, Jöjjön el a Te országod nékünk, Amelyben a magyar nyugalmat lel És szabad honban imádkozni mer . .. Miatyánk! szemünk az egekre néz, Oh add, hogy pusztuljon a vörös Vész, Hogy szenvedéseink elmúljanak, ' Hogy rabbilincseink lehulljanak. Hogy vesszen az istentelen gazság, S diadalmaskodjék az igazság. Ámen . . . TAKÁCS GIZELLA. (A fenti verset Serly Tibor zenéjével a Free Europe Radio mint “Magyar Miatyánk”-ot közvetíti Magyarországra.) Az Amerikai Magyar Szövetség Konvenciója New Yorkban, október 6-7-én Nagyra becsülik ma McArthur tábornok hadvezért képességét Ha a koreai harctéren a legutóbbi néhány hét eseményeire visszatekintünk, de főkép ha az Inchun-i partraszállás előtti helyzetről szóló tudósításokat olvassuk, akkor szinte hihetetlennek tűnik az a változás, mely az észak-koreai kommunista hadsereg demoralizálását eredményezte. Vagyis most az egyszer azt lehet mondani, hogy valóban csoda történt. Úgy látszik McAtrhur tábornok terve egész kivételes hadvezéri teljesítmény volt. Truman elnöktől kezdve a legegyszerűbb amerikai polgárig ma mindenki a legnagyobb elragadtatással beszél McArthur tábornokról. Pedig néhány héttel ezelőtt ha nem is nyíltan, de olyan öntudat alatti tépelődéssel, mely a dolgok rosszra fordulása esetén az emberi természetnek sajátossága, hogy a rosszért mindig okolni akar valakit — igen sokan gondolták, hogy McArthurnak nem kis része volt abban, hogy az Egyesült Államok belement a koreai “kalandba.” A koreai események politikai jelentősége Most, hogy Koreában a Nemzetek Szövetségének a hadserege, mely a dél-koreaiaktól eltekintve úgyszólván teljesen amerikai katonákból állott, — nem várt gyors győzelmet aratott, ez nemcsak katonai, de még nagyobb jelentőségű politikai győzelem is volt. A demokráciák megmutatták az ázsiai népek százmillióinak, hogy a szabad ember a legnagyobb áldozattól sem riad vissza, ha egy szabad ember a legnagyobb áldozattól sem riad vissza, ha egy szabad nemzet létét veszély fenyegeti. Ugyanis mi történt Koreában? Mikor a második világháború befejezése után Korea felszabadult a Japán elnyomatás alól, az amerikai kormány abban állapodott meg az orosszal, hogy mig Koreában a hirtelen felszabadulás következtében bizonytalan állapotok ki nem alakulnak, a 38-ik szélességi vonalon felül lévő Észak-Koreát az oroszok, azonaluli részt pedig az amerikaiak fennhatósága alá helyezik. Ennek a megállapodásnak mindaddig érvényben kellett volna maradni, mig a koreai nép alkotmáynos utón, vagyis szabad választás utján meg nem határozza a maga államformáját. Dél-Koreában megejtették a választásokat, melynek alapján demokratikus köztársasági államformát fogadtott el a nép. Azt természetesen könynyü titalálni, hogy Észak-Korea a kommunista államformát választotta, mert ahol az orosz az ur, a nép úgy választ, ahogy azt az ur parancsolja. Ez elvitázhatatlan tény, mert a vasfüggöny mögötti országokban mindig majdnem száz százalékban, de pontosan — 99%-kon felüli szavazatot kapnak a kommunista jelöltek. Észak-Koreában az oroszok talán még jobban lehúzták a vasfüggönyt, mint a magasabb intelligenciájú népekből álló csatlós országokban tették. Ezekből még csak valahogy kiszivárgott a valóság, de Észak-Korea tökéletesen le lett vágva a világtól. El lehet tehát képzelni, hogy milyen volt ott a választás. A kommunizmus megerősödése óta az első komoly ellenállással Koreában találkozott A többit már tudjuk az utóbbi három hónapnak az eseményeiből. Az északkommunista hadsereg átlépte a 38-ik szélességi vonalat és háborút indított a dél-koreaiak ellen. Az orosz tudta és beleegyezése nélkül az észak-koreaiak nem kezdték volna el a háborút. Két és fél hónapig minden úgy ment, ahogy a kommunisták akarták, bár lehetséges, hogy az oroszok egy pillanatig sem gondolták, hogy a Nemzetek Szövetsége, természetesen az Egyesült Államok erejére támaszkodva az észak-koreaiakat erőszakos támadóknak nyilvánítva, a dél-koreaiak segítségére siessen. Eleinte ezt sem tekinthették az oroszok túl kellemetlennek, mert az Inchun kikötőben történt partra szállásig az északkoreaiak Dél-Korea egyik kis csücskébe szorították a mi csapatainkat. Mig mi a megtámadott szabad dél-koreaiak segítségére siettünk, a csúnyán megvert észak-koreaiak s e gitségére sem az orosz,, sem a kínai kommunisták nem mentek. Ha ezek továbbra is ezt a negatív álláspontot fogják követni, amit hinni és remélni szeretnénk, — akkor a kommunizmus Ázsiában egy olyan vereséget szenvedett, ami fordulópontot jelenthet a világ folyásának jövőbeli kialakulása tekintetében. Ha kutatj uk annak az okát, hogy miért ad időt a háborúra látszólag telj esen felkészült Oroszország a szabad demokráciáknak a felfegyverkezésre és miért nem siet saját maga, vagy miért nem küldi a kínai kommunistákat a szorongatot észak-kóreaiak segítségére, — akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az orosz nem olyan erős, mint azt róla a világ hiszi. Ha az orosz biztos lenne abban, hogy győzn itudna az egész világ ellen, — mert valójában az egész világ ellene van, — akkor más húrokat pengetne. Azonban — úgy látszik, hgoy csak a szakadási pontig huzza a hurt, de nem meri megkockáztatni, hogy az elszakadjon. A koreai harctéri események analizálás^ alapján ismét lát(Folyt. az 5-ik oldalon) Figyelmeztetés a kínai kommunistáknak Acheson külügyminiszter figyelmeztette kommunista Kínát, hogy a koreai háborúból — ha az oroszok történetesen beleugratnák őket — semmi hasznuk se lenne, erre csak ráfizetnének. A szovjet erős nyomást gyakorol a kínai kommunistákra és minden elképzelhető eszközzel igyekszik háborúba küldeni őket, Koreában. “őrültség lenne a részükről, ha engedelmeskednének Moszkvának” — véli Acheson. “A világ szabad nemzeteinek hadseregeivel találja szemközt magát Kina” — folytatta Acheson. “Ezek a népek jelenleg még Kina barátai.” Hogy mi történik majd a győzelem után Koreával, erről az UN fog dönteni, véli Acheson. A cél egy független és önálló Korea. Szerencsésen megérkeztek Amerikába Lichtman Mór és felesége, valamint leányuk a közelmúltban, viszontagságos Magyarországról eljövetel és vergődés után szerencsésen megérkeztek Amerika szabad földjére, ahol itt már négy fivérük és családjaik várták őket... Perth Amboyban, a Madison Ave. 66 szám alatt telepedtek le. Lichtman Mike és Ernő, a perth amboyi közismert Lichtman Bros. cég tulajdonosai a háború után immár három fivérüket és családjaikat segítették ki Amerikába, úgyszintén a család más tagjait is. Példamutató igyekezettel segítettek a testvéreken és családtagokon, akik oly sok megpróbáltatáson és szenvedésen mentek át a háború alatt... “Uj szomszédaink” — ahogy az idemenekült magyarokat egyik laptársunk nagyon kedvesen nevezte el, — hamarosan nekilátnak az uj élet és uj exisztencia megteremtéséhez, ami kinek-kinek az adottságaihoz, ügyességéhez és igyekvéséhez mérten sikerül is.. . . Azt szeretnők, ha minden menekült magyar testvérünk minél előbb úgy ismerné és szeretné meg ezt az áldott j ó hazát, ahogy mi s hogy hasznos polgárai legyenek az E-, gyesült Államoknak. Ezt kívánjuk s ezzel mondunk az újonnan érkezett Lichtman családtagoknak is “Isten hoztá”-t! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Hétfői kezdődik a ‘Community Chest’ gyüjtőkampány városunkban A szokásos évi “Community Chest” gyüjtőkampány, melynek során különböző jótékonycélú szervezeteink részére - egyszerre, egy összegben gyűjtik össze az adományokat, hétfőn, október 9-én indul meg hivatalosan. Megelőzőleg, vasárnap este a Tennis Klubházban megnyitó vacsora lesz, amelyen a házról-házra gyűjteni menők és vezetők vesznekrészt. MIHALKO P. ISTVÁN városi tanácsos, az idei Community Chest gyüjtőkampány elnöke, (akit a Szent György Szövetség konvenciója a közelmúltban központi pénztárnokul visszaválasztott.) Az ide igyüjtőkampány október 28-ig tart s a kitűzött cél $83,811 összeszedése. A kampány elnöke Mihalkó P. István várost tanácsos, ügyvezető igazgatója pedig Ralph L. Fusco ügyvéd. . A “Vörös Toll” gyiijtőmozgalom eredményéből a következő szervezetek részesülnek: Girl Well Camp, Catholic Charities, YMCA, Salvation Army, Boy Scouts és a Perth Amboy Visiting Nurse Association. Minden szervezet, egyleteket, üzletembereket és magánosokat megkeresnek és felkérnek adakozásra. Adjon ki-ki tehetsége szerint azzal a tudattal, hogy egy évben egyszer ad ilyen célra s ezzel egyszerre nyolc különböző jótékonycélu intézményt támogat. A'jelszó körülbelül az idén is ugyanaz: “Mindenki ad, mindenki részesül belőle!” “Végső elkeseredésünkben ... Ez alatt a cim alatt, kérésünkre, egy véginségre jutott papi család segélykérő levelét közölte a Híradó multheti száma. A levél olvastára többek szive megdobbant és a múlt vasárnap délig erre a célra a következő adományok futottak be az egyház pénztárába: $1.00: Elek Istvánná (rögtöni küldés alá előkészített ruhaneműn kívül), Orosz Andrásné, idős Bányácski Ferenc; $2.00: Taranyi Béla, idős Toronyi Lajos, Deák Jánosné, Magyar Ferenc és neje, özv. Dudás Istvánná, Tibák Lajosné, Balog Ferenc és neje; $5.00: Tóbiás Ferenc és neje, Szabó Antal. Összesen $27.00. A mielőbbi elküldhetés érdekében (Franciaországba), mivel az ínség mindig türelmetlen és sürgős, mielőbb kérjük még azok adományát is, akiket a fentiekhez hasonlóan segítésre ösztönöz a szivük. Köszönettel a segélykérők nevében, DR. VINCZE KÁROLY főesperes. Uj DP Assurance nyomtatványok A második DP-törvény következtében* bizonyoS módosítás történt az assurance terén is. A washingtoni DP-Commission most küldte szét az illetékes egyházi segítő szerveknek, valamint az összes, különféle nemzetiségű nagyobb egyleteknek a legújabb assurance formulákat, amelyek igy most már mindenki rendelkezésére állanak. Az uj assurance-nyomtatványokat ezentúl személyesen kell aláírnia a munkaadónak és a szállásadónak is. Egyiknek a kettő közül a new yorki, illetve bostoni kikötőtől a letelepedési helyig való vasúti szállítási költségeket is vállalnia kell, amit aztán az illető DP-család megérkezése u£án letörleszt. — Hogyha nem egyházi, vagy más jótállás mellet történik az assurance kiállítása, akkor a fenti két aláíró egyikének, vagy egy harmadik személynek arról is biztosítékot kell adnia, hogy az uj bevándorló személy, vagy család nem szorul majd semmiféle közsegélyezésre. A most kiadott, uj assurance-iveket csak amerkai állampolgárok Írhatják alá. A Holy Name Társulatok felvonulása Cartereten A trentoni mégyéspüspök felszólítására az összes római katolikus egyházközségek Szent Név Társulatai ünnepélyes felvonulást rendeznek most vasárnap, október 8-án Cartereten, ami mintegy tüntetés és tiltakozás lesz az istentagadó kommunistákkal szemben. (Carteret egyik főfészke államunkban a vöröseknek, amivel kapcsolatban a napi sajtóhírek között találkoztunk a napokban is figyelemreméltó megnyilvánulásokkal... Szerk.) MIELŐTT leragasztjuk a külföldre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikeriilt-e barátot szerezni Amerikának ? Az Amerikai magyarságot egyedül és összességében képviselő Amerikai Magyar Szövetség országos nagy-gyülése október 6-án és 7-én lesz New Yorkban, a 33-ik utca és 7-ik A ve. sarkán levő Statler szállóban. Közeli és távoli vidékekről, úgyszólván az egész ország területéről készülődnek delegációba a magyarok s az előjelekből ítélve a 45 éve fennálló Szövetség történetében ez lesz a leghatalmasabb monstregyülés, kifelé, az amerikai körök felé is a legimpozánsabb s minket a legjobb színben viszszatükröző közös magyar megmozdulás. A szövetség keleti kerülete 'oroszlánrészt vállalt a rendezés munkájából és minden bizonynyal sikeres, szép munkát végeznek. A szombat esti ünnepi bankettre meghívták Ilona Massey (Iíajmássy Ilona) moziszinésznőt és énekesnőt, aki magyar dalokat és áriákat fog énekelni. Ilona Massey mozifilmjeit, rádió szerepléseit és igazán művészi talentumát amerikai magyarságunk is igen nagyra értékeli s mindnyájan örömmel vesszük, hogy az AMSZ nagygyűlésének záróbankettjén alkalmunk lesz őt is köszönteni. A “Voice , of America” (Amerika Hangja) közvetíteni fogja rövidhullámú rádió utján az AMSZ országos közgyűlésének legfontosabb mozzanatait és üzeneteit. Magyarország népének, rabszolgaságba kényszeritett testvéreinknek fog az “Amerika Hangja” alkalmat adni arra, hogy az amerikai ma gyarság szeretetét és biztatását ebből az üzenetből is kiérezze. IW A magyar gyász emléknapján, október 6-án kezdődik a közgyűlés. Ezzel külsőleg is bizonyságot tesz az Amerikai Magyar Szövetség tagsága arról, hogy osztozunk szülőhazánk népének a fájdalmában s minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, hogy a “Magyar Gyász” mielőbb “Magyar Szabadsággá” váljon! A konvenció első napja, péntek a tárgyalási anyag előkészítésének nagy munkájával fog eltelni: bizottságok kijelölése, delegátusok fogadása és elhelyezése, stb. A második nap, szombat közös villásreggelivel kezdődik, müsorszámokkal. Utána megnyílik a konvenció, melynek eredményes munkájától oly sok minden függ az amerikai magyar élet fejlődését illetőleg. Utána ismerkedési összejövetel. Este díszvacsora, amelyen a magyarságot megtisztelő kiváló amerikai notabilitások is résztvesznek. (Művészi müsorszámok összeállítása folyamatban van.) * * * Az Amerikai Magyar Sajtószövetséget, Káldor Kálmán elnök megbízásából annak titkára, Diénes László szerkesztőnk fogja a kenvención képviselni. ❖ * ❖ Az Amerikai Magyar Szövetség new yorki nagygyűlése elé nemcsak érdeklődéssel, de várakozással is tekint az egész amerikai magyarság. Az utóbbi néhány év alatt oly sok minden történt velünk és körülöttünk, amiknek közepette átfogó nagy szervezetünk, a Szövetség nem mindig tudta élesen megkülönböztetni a dolgokat; azt, hogy mi az amerikai magyarság érdeke és célkitűzése, attól, hogy mi az úgynevezett emigráció ügye és mi a miénk. A hontalanná lett magyarság, a DP-k, a menekültek és a politikai menekültek ügye nem mindig volt a mi ügyünk is, a rászorulók segítése nem mindig volt a Szövetség ügye is, az Amerikai Magyar Szövetséget létrehozó és fenntartó amerikai magyarság elgondolása nem mindig volt összeegyeztethető azokkal a megnyilatkozásokkal, amik a szövetség működését az utolsó öt év alatt jellemezték és ha nem is mondjuk azt, hogy a szövetség ügyeit intézők célt tévesztettek, annyit megjegyzünk, hogy az összekuszált szálak kibogozásának az ideje most van. Éles határvonalat kell meg huznünk a magunk és az úgynevezett emigráció ügyei és dolgai között. Nem szabad magunkat elköteleznünk, vagy a magunk erkölcsi súlyát odakölcsönöznünk valamely csoportnak csak azért, mert az ma látszólag Washingtonban elismerten is Magyarország felszabadításáért és a magyar nép szabadságáért munkálkodik a maga módján. Lehet ez a mód jó és lehet rossz. Vannak, akik jó szemmel nézik működésűk megnyilatkozásait és vannak, akik nem. Nem-kommunista és nem-szélsőséges iránynyelvü amerikai és odaáti magyarságunk köreiben vannak sokan, akik ennek, vagy annak az emgiráns politikusnak, vagy államférfinak a személyét kifogásolják, mások a politikáját, vagy a beállítottságát. Mi, amerikai magyarok a mi Szövetségünkkel ne szóljunk bele ezekbe a dolgokba, vagy ha beleszólunk, tegyük azt amolyan “pittsburghi szerződéses” alapon, ahogy annakidején Csehszlovákia népeinek képviselői tették. Fehéren a feketét, tiszta vizet lássunk a pohárban! Amig ez nincs meg, a magunk erkölcsi súlyát ne adjuk oda senkinek! Az Amerikai Magyar Szövetségnek tisztes múltja van. Ehhez a múlthoz méltónak kell 'maradnia! A detroiti táborozás 1938-ban azzal az elgondolással hívta életre szövetségünket, hogy az izmusok zűrzavarában megkergült világon legyen az amerikai magyarnak egy szervezete, amely elsősorban a mi itteni érdekeink védelmezője s szem előtt tartója legyen s aztán, ha a háború kitör, s a helyzet úgy alakul, az elnémított magyar népnek is szószólója legyen. , . . Az elnémított magyar népnek ma is lehetünk a szószólói, az Amerikai Magyar Szövetség ma is önálóan szerepelhet e tekintetben anélkül, hogy ezzel vagy azzal a menekült csoporttal és annak irányelveivel és célkitűzéseivel azonosítaná magát. A dolgok úgy kezdenek alakulni, hogy ehhez kell tartanunk magunkat. Ezért is fontos a Szövetség mostani nagy konvenciója. — ikafalvi — VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz!
