Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-02-16 / 7. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY . «^^*20 THURSDAY 1950. FEBRUÁR 16. JUHAROS ISTVÁN MENEKÜLT MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ AMERIKAI KIÁLLÍTÁSA GEORGE WASHINGTON születésnapja FEBRUÁR 22 Emlékünnepély Mindszenty bíboros elítélésének évfordulóján Propaganda hatásos fegyver, de gyűlöletre használni — nem tanácsos Mióta a tudósok kitalálták a módját annak, hogy mikép lehet az atom energia felhasználásával egy rettenetes öldöklő fegyvert, az atombombát készíteni, sőt alig hogy ezzel kész lettek, már egy még borzalmasabb bombának, a hidrogén bombának a megszerkesztésén is dolgoznak, az átlag ember teljesen megfeledkezik arról, hogy még mindig igen hatásos fegyver a propaganda is. Azonban akik az emberek sorsát intéző kártyákat keverik, azok igen jól tudják, hogy milyen értékes segítőtársuk a nemzeteket egymás ellen ingerlő mesterkedésükben a propaganda, azért minden lehető alkalomkor igénybe veszik azt. Február 13-nak nincs nagy történelmi jelentősége, legfeljebb mi, amerikaiak ünnepeljük ezt a napot Lincoln születésnapja gyanánt, ha feb. 12-ike véletlenül vasárnapra esik, mint ahogy ez az idén történt. Mégis 1945 február 13-kára Drezda német város lakossága szomorúan gondol vissza, mert azon a löletre ne ingereljék. Az oroszok propagandájára “Gyűlöld Amerikát’’ jelszóval hivatalosan izgatják ellenünk e héten a németeket. A gyűlölet bár igen erős, de nem megbízható fegyver. Gyakran visszafelé sül el és akko relpusztitja azt, aki azzal harcol. E ztörtént Hitlerékkel is, azért az oroszoknak tanácsos lenne okulni a názik példáján. Mikor az “ellenséget” védjük a “baráttal” szemben Az emberek annyira nem tudnak békességben élni egymással, hogy alig van olyan nap, hogy e földtekén valahol valakik nem harcolnának egymás ellen. Régente a civilizálatlan vad törzsekről tudtuk, hogy azok állandóan harcban álltak egymással. A civilizáció, de főkép a technika haladása a kultur nemzetekből csinált vad törzseket. Ha ténylegesen nem is harcolunk állandóan, de azért folytonos készenlétben állunk a harcra. A technika vívmányai lehetővé teszik ma az emberölést olyan körülmények között is, amire a “hátramaradottabb” emberi társadalom nem volt képes. Arégi világban ha megvertek Gastgéber János, 863 Pine St., Perth Amboy-i honfitársunk “assurance”-ot irt alá egy menekült magyar festőművész házaspárnak, Juharos Istvánnak és feleségének, akik évek óta Németországban várták sorsuk jobbrafordulását... Tavaly őszszel meg is érkezett a fiatal magyar müvészpár (Mrs. Juharos is szakiskolát végzett, aranyéremmel kitüntetett festőművész) $ azóta Perth Amboyban laknak, Gastgeberék házában, de hírnevük, népszerűségük valósággal a “szelek szárnyán vágtat” . . . Rövid néhány hónap alatt Juharos István művészi kezemunkáját megismerték a művészetet kedvelő és pártoló magyarok és amerikaiak nemcsak ezen a környéken, de Philadelphiában, New Yorkban és más városokban is. Egy szép napon azután, — hogy, hogy nem — maga Theodore R. Bogut, a newarki Academy of Arts igazgatója toppant be Juharosék szerény kis lakásába s nem egy félórát, hanem egy egész délutánt töltött el fiatal magyar művészünk szebbnélszebb munkáinak szemlélgetésével . . . Mindez alig néhány héttel ezelőtt történt s amellett, hogy a newarki Academy of Arts előadónak hívta meg Juharos Istvánt, már kiállítást is rendezett ez a jónevü főiskola a magyar művész alkotásaiból. Juharos István kiállítása február 20-án nyílik meg az Academy of Arts dísztermében (65 Clinton St., Newark, N. J.), miután megelőző nap, d. u. 3 órakor a sajtó és a meghívottak részére fogadtatás lesz és megtörténik az ünnepélyes megnyitás. A kiállítás március 11-ig lesz nyitva s naponta d. u. 2-6-ig szerdán este 5-9-ig, szombaton d. u. 1-4-ig tekinthető meg (vasárnap kivételénél). Juharos Istvánt és művészetét először a “The American Carrousel,” Vásárhelyi Lajos New Brunswick-i moziigazgató havi magazinja mutatta be hirlapilag az amerikai közönségnek. Több illusztrációját és festményének fényképét közölte, mig legutóbb egy teljes oldalon ismertette eddigi amerikai sikereit. A Newark Star Ledger vasárnapi számában fényképes cikket hoz Juharosról és családjáról (a hét éves Istvánkát majdnem elfelejtette megemlíteni e sorok Írója, pedig minden hírnéven és dicsőségen felül ő a miivészpár szemefénye...) mig végül alkalmasnak és elmulaszthatatlannak találjuk az időpontot, hogy mi is méltó módon megemlékezünk erről a rendkívül tehetséges, nagy karrier felé haladó fiatal magyar festőművészünkről. Az ő talentuma, művészete, sikere újabb tanúbizonysága annak, hogy a bevándorlók, az ide menekülők nem válnak szégyenére uj hazánknak... Juharos István e rövid idő alatt is már számos olaj portrét festett meg s igen sok rendelése van. Nemrég készült el egy 10’x5’ nagyságú gyönyörű olajfestménye egy Scranton, Pa.-i katolikus templom számára és két másik templom falait is az ő képei fogják díszíteni. Mindszenty hercegprímás képét is most festi, szintén rendelésre. Művészete nem árul el vonzalmat a túlságosan modern irány felé. Színei gazdagok és mégis lágyak, ecsetvonásai finomak, könnyen kifejezők. Nagyobb kompozícióiban Rembrandt-rajongása fedezhető fel. A nem ábrázoló, csak sejtető részleteket mesterien oldja meg. Képei határozottan megragadják és lekötik a figyelmet s valóban “érdek nélkül tetszőek.” Juharos István kérésünkre a következőket mondotta el önmagáról : Budapesten született. Ugyanott végezte az Iparművészeti Főiskola 6 évét s a vizsgapályázatot aranyéremmel és római ösztöndíjjal nyerte meg. Az 1938-as háborús hangulatú időkben több kiállítást rendezett, aztán bevonult katonának, de az ecsetet és paltettát oda is magával vitte. Egy tavaszi hangulatú akvarellje a Szépművészeti múzeumba került. Egy pesti róm. kath. templomot freskókkal díszített, színes üvegablakokat festett. 1945-ben került ki a többi menekülővel Németországba, továbbra is a festészetnek szentelve minden .szabad idejét. Számos magasrangu amerikai és angol tisztnek a portréját festette meg. Cuxhavenben, Essensben, Braunschweig-Az Amerikai Magyar Szövetség és a new yorki Szent István róm. kath. egyház most vasárnap, február 19-én délután fél 3 órai kezdettel a “Fehér Teremben” (408 East 82 St.) emlékünnepélyt rendez Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása mártiromságának évfordulóján. A művészi műsor keretében (élőkép, zene, szavalat) beszédet modanak: Molnár Kálmán, az AMSZ kerületi elnöke, Ft. Patrick Howard, O.F.M. házfőnök, Nt. Dr. Vincze Károly ref. főesperes, Nt. Urbán József, Dr. Márk Béla, az AMSZ igazgatója, Fábián Béla, Közi Horváth József és Pfeiffer Zoltán a Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottságának tagjai. A rendezőség arra kéri ai egyházak vezetőit és híveit, ben, Westfáliában, Freíburgban állandó kiállításai voltak s az utóbbi két év alatt mintegy 300 darab festményét vették meg. Jelesebb portréi ez időkből: Gróf Galen bíboros, Münster püspöke és Gröber érsek arcképe. Egy gyártulajdonos megrendelésére nagyméretű képet festett Stuart Mária tragédiájáról. Egy francia rendőrtiszt 15 festményét, egy német műgyűjtő 14 képét vette meg. Képei kikerültek Angliába, Svjcba, Franciaországba, Finnországba. Egy “Budapest” nevű angol luxusyachtot pesti témákkal dekorált, Winston Churchill számára pedig egy könyvet illusztrált, amit a nagy angol államférfi személyes levélben köszönt meg. A szén-sztrájk és következményei Bár az elnök kénytelen volt a Taft-Hartley törvényt igénybe venni a könnyen katasztrofálissá válható szén-sztrájk beszüntetésére és Lewis elrendelte a bányászok munkába-állását, — a sztrájk tovább tart. Közben az ország szénkészlete a mélypont felé közeledik. 27 éve nem volt ilyen aggasztóan kevés a széntartalék Amerikában, mint most, a sztrájk alatt. A vasutak után most az acélipar készül leállásra a szénhiány miatt. A bányászok százai keresnek más munkát .nemcsak átmenetileg, mint kijelentették, de az a szándékuk, hogy átképezik magukat és felhagynak a bányai munkával. Soknak sikerült elhelyezkednie a környékbeli gyárakban. hogy pontos időben és minél nagyobb számban jelenjenek meg, mert Mindszenty József bíboros vértanusága a magyar népnek a nyugati világ rokonszenvétől kisért hősies ellenállását jelképezi. Arat a halál a görög katolikus lelkészi karban .Rövid két hónap alatt négy amerikai magyar görög katolikus pap tért meg az örök Hazába... 1949. december 4-én Főt. Bakajsza Elek Bethlehem, Pa.-i plébános halála nyitotta meg a szomorú sort, néhány nap múlva Főt. Jackovits Passaic. N. J. esperes, január végén Főt. Artim Lajos szentszéki tanácsos (Detroit, Mich. — azelőtt Trenton, N. J.) és legutóbb, február 10- én Főt. Szabados Miklós esperes (Johnstown, Pa.) tért meg az Egek Urához... Szerte Amerikában a paptársak, rokonok, hívek és barátok sokasága gyászolja a tragikus hirtelenséggel és egymásutánban elhunyt görög katolikus lelkipásztorokat. 91 ezer halálos baleset A különféle falesetek 1949- ben 91,000 emberéletet követeltek Amerikában, jelenti a Safety Council. A legtöbb “gilkosságot” az automobilok okozta gázolások követik el (31,500). Minden 16 amerikai közül átlag 1 sebesült meg az elmúlt esztendőben. A kár több mint hétbillió dollár. Már nem hisz nekik Acheson külügyminiszter azt felelte azoknak, akik szeretnék ha Amerika újabb béketervvel közelednék a szovjethez, hogy négy éven át nem sokra mentünk a szép szóval és elnézéssel. Ennek csak az lett az eredménye, hogy az oroszok még követelőbbek lettek. Atapintatot, udvariasságot gyengeségre magyarázzák. Erőt kell mutatni a kommunistákkal szemben, ez az egyetlen nyelv, amit rriegértenek. Négy év alatt semmiféle megegyezést nem lehetett kötni Moszkvával, amely amugysem tartja be szerződéseit. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! napon a szövetséges országok repülői, de elsősorban az amerikai repülők, rengeteg bombát dobtak le, mik valósággal romba döntötték a várost és sok ezer embert is megöltek. Mindenesetre nagyon szomorú dolog, hogy a civilizált világban ilyen Sajnálatos tragédiák előfordulhatnak. ElVitázhatatlan tény azonban, hogy az úgynevezett modern hadviselésnek ezt a kegyetlen és embertelen módját először a németek kezdték gyakorolni. Ha nem tévedünk, Rotterdam volt az első áldozata ennek a barbár hadviselési módnak, mely néhány percen belül több mint tízezer polgári áldozatot követelt. Habár emberi szempontból sajnáljuk is a drezdai áldozatokat, azonban valójában a drezdaiak ugyanakkor azt kapták, amit a németek a rotterdamiaiknak adtak. Mindenesetre a háború alatt nemcsak az amerikaiak bombáztak városokat, hogy gyengítsék a németek ellenállását, de az oroszok is kivették részüket ebből az általánossá vált háborús gyakorlatból, nemis említve azokat a tömeges embertelenségeket, amiket az elfoglalt területeken az orosz katonák a nőkkel szemben követtek el. Mindez azonban ne mzavarja az oroszokat abban, hogy az ő megszálló körzetükbe tartozó Drezda lakosságát Amerika elleni gyüegy hadsereget, az további hadviselésre nem volt alkalmas. Ma a helyzet más. Kínában például a Csiang Kai- Shek hadseregét teljesen szétverték a kínai kommunisták, de azért a légi erőnek egységei Formosa szigetéről, ami még a nemzeti kormány kezében van, képesek a kommunista uralom alá került és közel 800 mérföldnyi távolságra lévő Shanghait bombázni. Bár az Egyesült Államok még mindig nem ismerte el a kínai kommunista kormányt a tényleges hatalom birtokosának és hivatalosan kitart a reménytelen helyzetben lévő Chiang-Kai-Shek m e 11 e tt, Shanghai bombázása ellen mégis kénytelen volt erősen tiltakozni. Ez egy kissé fonák helyzetre vall, mert az “ellenséget” védjük a “baráttal” szemben. A tényleges helyzet azonban az, hogy a kínai nemzeti repülők Shanghai-ban amerikai polgárok életét és amerikai vagyont veszélyeztetnek. Mennyivel nemesebb gesztus lenne, ha a kormányunk a győzelemre már semmi reményt úgysem nyújtó bombázás ellen tisztán humanitárius szempontból tiltakoznék. Dr. Einstein nem a formalitások embere A komoly tudósokat, mint amilyen Einstein is, — kinek nem kis mértékben van része abban, hogy az atombombát sikerült a tudományos világnak létre hozni, — erősen nyugtalanítja az emberiség jövője. Ugyanis egyre nyilván valóbbnak látszik, hogy a hidrogén bomba, aminek készítésére Truman elnök csak nemrégiben adott felhatalmazást az atombomba készítésében jártas tudósoknak, sokkal nagyobb veszélyt jelent az emberiségre, mint azt az egyszerű átlag-ember hiszi. Dr. Ein(Folyt. a 3-ik oldalon) A Juharos-család munkában. ---- Juharq^ István egy táncoló magyar leányt fest. A modell: Juharosné. A kis 4 éves Istvánka büszkén nézi szülei munkáját. — (A képet a newarki “Sunday Star-Ledger” szívességéből közölhetjük.) Theodore R. Bogut, a newarki Academy of Arts igazgatója Juharosék lakásán megtekinti a művész képeit. Balról jobbra: Mr. Bogut, Juharos Istvánné és Juharos István. (A képet a “The American Carrousel“ szívességéből közölhetjük.) ♦ 1
