Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-19 / 3. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 3. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY A kínai kérdésben Anglia Anglia cserben hagyta az Egyesült Államokat A diplomáciai és politikai körök érdeklődését e héten még mindig a kínai probléma foglalkoztatja. A szenátus republikánus tagjai a demokrata kormányzat határozatlanságát és gyengeségét a kommunista Kínával szemben súlyos hibának tartják és két republikánus szenátor, William F. Knowland (Cal.) és Styles Bridges (New Hampshire), nagytakarítást kíván a State Departmentben és Secretary Dean Acheson elmozdítását követeli. Azonban egyes demokrata szenátorok is kritizálják a kormány politikáját a kínai kommunistákkal szemben, de’ természetesen sokkal enyhébb formában, mint azt a republikánusok teszik. A kínai kommunista Kormány ne msokat törődik azzal, hogy miként vélekednek az Egyesült Államok politikusai ,hanem megy előre a kitűzött programjának megvalósításában. A legjobb sakkhuzása az volt, hogy Pekingben az amerikai konzulátus irodáit megszállta. Ennek következtében természetesen mi kénytelenek voltunk a Kínában lévő négy másik konzuli hivatalunkat is bezárni és a mintegy 135 főnyi konzuli személyzetünket haza rendelni. Azonkívül a megfelelő intézkedéseket is megtette kormányunk, hogy a Kínában élő körülbelül 3000-re tehető amerikai polgár hazatéréséhez szükséges közlekedési eszközök rendelkezésre álljanak. Kínában lévő egyéb érdekeltségeinknek megvédésére a State Department Anglia ottani külképviseletét bízta meg. Ugyanis Anglia a múlt héten elismerte a kommunista kormányt Kina kizárólagos központi hatalmának, s ennek következtében az angol diplomáciai és konzuli hivatalok Kínában zavartalanul tovább működhetnek. Ebből a tényből tisztán látható, hogy kormányunk a1 hibát nem azzal követe el, hogy nem lépett fel elég energikusan a kínai kommunistákkal szemben, — amihez különben úgy sem lett volna ereje, mert a puszta tiltakozás megfelelő tényleges akció folytatásának lehetősége nélkül a valóságban csak “pusztába kiáltó szó” lett volna,— hanem mert a legközvetlenebb szövetségesünkkel, a nekünk igen-nagyon lekötelezett Angliával sem tudott közös megállapodásra jutni a kínai kommunista kormány elismerésének kérdésében. Anglia kizárólagosan saját külön érdekeit tartotta szem előtt, s minket egyszerűen cserben hagyott. Hog yezek után a kínai kommunisták az amerikaiakat Kínából ki akarják szorítani, s azt meg is tudják tenni, — zért nem őket kell kizárólagosan okolni, mert ők valószínűleg csak az orosz utasításokat követik és hatjják végre. Szenátoraink szigorú kritikája az angolokkal szemben sokkal inkább megállaná a helyét. Ezer egy éjszaka meséje modern változatban A napokban egy magas vékony, bánatos arcú fiatalember érkezett meg repülőgépen Amerikába. A repülőtéren egy csomó riporter várta a 27 éves Zaki Hashem egyiptomi ekonómikust, ki országának gazdasági szakértőjeként lett kikiildve a Lake Success, N. Y.-ban székelő United Nations tanácskozásaira. Zaki Hashemnek oka van arra, hogy bánatos legyen. Jegyben volt egy 16 éves gyönyörű egyiptomi leánnyal, Narriman Sadek-kel. A jegyespár egy kairói ékszer üzletben éppen jegygyűrűt nézegetett, amikor a 28 éves Farouk király bejött az üzletbe. A királyt, ki több mint egy évvel ezelőtt elvállt feleségétől, valósággal megbüvölte a csodaszép Narriman szépsége és úgy látszik, hogy a leánynak is tetszhetett a jóképű király, — no meg a még mindig elég szilárdan álló egyiptomi trón, — s a nóta vége az lett, mint ahogyan az ezeregy éj meséiben is olvashattuk, — hogy a szegény leányból királyné lesz, — és a vőlegény? Igen, — a vőlegény ... A vőlegény ráült a csoda' szőnyegre és elrepült — Amerikába. Rejtélyes gyilkosság áldozata lett egy lancasteri fiatal leány Mig a világ nagy részében politikai átalakulások és zavarok következtében nincs becse az emberi életnek, az aránylag nyugodt és biztos A- merikában más okból származó veszélyek fenyegetik az emberi életet. A legnagyobb gyilkos itt az automobil, mely évente tízezrekre rugó áldozatot követel. Tűz által is több ember pusztul el Amerikában, mint.bárhol a világon. E szomorú statisztikának egyik sötét fej ezete az a rész, amely az időnként megismétlődő és igen sok esetben megoldatlan gyilkosságokról szól, miknek fiatal nők a tragikus áldozatai. A múlt hét elején titokzatos módon eltűnt a Pennsylvania állambeli Lancaster városból a 21 éves Marian Louise Baker, ki az ottani Franklin & Marshall College adminisztratív irodájában mint titkárnő volt alkalmazva. Miss Baker kedden délben feladott egy ajánlott levelet a postán, majd egy bankban is elvégzett egy reá bízott kisebb transakciót, — s azután nyomtalanul eltűnt. A fiatal leány mennyasszonya volt egy lancasteri fiatalembernek, a(Folytatás a 3-ik oldalon) INFLÁCIÓ ÉS NÖVEKVŐ BIZONYTALANSÁG MAGYARORSZÁGON BÉCS. — A magyar kormány, amely orosz biztatásra példátlan módon megsértette a nemzetközi jogok értelmében védelmet élvező amerikai polgárok szabadságát — több letartóztatással, erőszakos fogvatartással és vagyonelkobzásokkal, — alaposan megégette a kezét. Amerika, mint ismeretes, megtiltotta polgárainak, hogy Magyarországra utazzanak, ahol nincsenek biztonságban az amerikai vendégek. Ugyanakkor kiutasították Amerikából a magyar konzulokat. Megszakadt nyugati Németország és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolat. Ez rögtön évi 43 millió dolláros export -veszteséget jelent Magyarországnak. A magyar gazdasági helyzet amugyis válságba jutott, az infláció hétről-hétre nő és nemsokára ott tartanak a forinttal, ahol a háború után a pengővel, ameny annyit sem ért, mint a papír, amelyre a számjegyeket nyomták. Ma már 150 forintot adnak egy amerikai dollárért Budapesten. A magyar ötéves terv a kútba esett. Magyarországnak nincs vasérce, kevés a szene, nincsenek vízmüvei. Jugoszláviával is kénytelen volt szakítani és ezzel egy másik fontos piacát vesztette el a magyar gyáripar. A németektől reméltek szenet és gépOlvasszák le a sarkvidék jegét Az atombomba felfedezése, illetve az atomerő felhasználásának lehetősége — mint az előrelátható volt — a békés fejlődés előtt is óriási távlatokat nyitott meg. Legutóbb Julian Huxley brit tudós festett képet arról, ho gyan lehetne néhány atombombával megolvasztani a sarkvidék jegét és ezzel uj óceánt nyitni a hajózás számára. Huxley^ véleménye szerint az atomerő szállítási célokra aligha használható gyakorlatilag, de olyan uj ipari erőt szolgáltathat, amely minden képzeletet felülmúl. Közép Afrikában és a sarki tengereken eddig kiaknázatlan területeket lehet hasznosítani ipari és telepítési célokra. Flóriánék családi öröme Flórián Tibor menekült magyar iró és költő, aki családjával néhány hónappal ezelőtt New Brunswickon telepedett le, büszke apai önérzettel mondhatja múlt szombat óta, hogy egy született amerikai honpolgárnak az édesapja. Felesége szombaton, január 14-én egy leánygyermeknek adott életet. Az uj kis honpolgár világrajövetelénél Dr. Görög Miklós magyar orvosunk nyújtott segédkezet. Flóriánéknak ez a harmadik gyermekük; szerencsés kis jövevény, aki ezt a csodálatos országot mondhatja szülőhazájának... Szívből kívánjuk, hogy úgy az újszülött, mint a kedves szülők és az egész család találja meg boldogulását ebben a hazában, hogy áldva áldhassák azt a percet, amely őket ide vezérelte... ! alkatrészeket. Most erre sem számíthatnak többé. Az oroszoktól ígéreteken kívül mitsem kaptak. Ellenben az oroszok visznek mindent, amit még termel Magyarország. így a félrevezetett magyar munkás minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul. Színes televíziós adások Washingtonban A Columbia Broadcasting System jelenti, hogy Washingtonban szines televíziós adásokat kezdenek. így akarják megismertetni a közönséggel ezt az uj, és a fehér-fekete vetítésnél állítólag sokkal tökéletesebb találmányt. (Ezek a szines képközvetitések persze még csak kísérleti adások, az FCC előírása szerint.) Angol választások február 23 -án Atlee angol miniszterelnök hivatalosan is ejr^.ylelte az országos választásokat február 23-ra. Anglia 33 millió szavazópolgára uj képviselőket választ majd. Politikai körökben heves választási küzdelmet jósolnak. A toryk, a konzervatív ellenzék, mindent elkövet, hogy visszanyerje hatalmát. Churchill és hívei felkészültek a munkás kormány elleni harcra. A kilátások azonban a munkáspártnak kedveznek. Az uj parlament majd március 1-én teszi le az esküt és György király március 6-án nyitja meg a parlamentet. Születés-szabályozás Angliában Angliában nemcsak az éleim szert és a ruhaféléket adagoljál de a gyerekeket is csak mérs< kelt mennyiségben hozák viláí ra. Az angol nők élnek az alkf lommal, most hogy törvényese megengedték a születés szabi lyozást és a kormány támogatj az úgynevezett “tervezett csali dot.” A fiatal angol házaspáro elégedettek az uj rendszerre Kijelentették, hogy jobb nev< lést és több gondot fordíthatna két-három gyermekre, mint t zenháromra'. A kormány ugyai akkor a születés-szabályozás e lenzőinek is kedvez: segíti a n< pes családokat, adóelengedéssi és a születéssel kapcsolatos köl ségekre adott kölcsönökkel. 150 mérföld - 1 gallon gazolinnal R. J. Greenshields, a Shell Oil Co. detroiti alkalmazottja, azt állítja, hogy bizonyos átlakitásokkal sikerült 150 mérföldet hajtani az autóját 1 gallon gazolinnal. PÁRTOLJA lapunk hirdetőit, mert akik a Hi t adóban hirdetnek, őszinte nagyrabecsiilői a magyarságnak! cság^fe.20 Nem kapnak amnesztiát a náci háborús bűnösök John J. McCloy, németországi amerikai főbiztos a leghatározottabban elutasította azt a kérelmet, hogy “általános amnesztiát adjanak a nyugati zónákban a náci háborús bűnösöknek.” Vezető német politikusok és gyárosok fordultak ezzel a kéréssel az amerikai főbiztoshoz, azzal a szokásos kijelentéssel, hogy eg yilyen amnesztia “erősíteni fogja a nyugati hatalmak pozícióját Németországban.” McCloy leintette a mozgalmat s többek között igy felelt a nácimentőknek : — Nem hiszem, hogy a világ közvéleménye egy véleményen lenne önökkel a tekintetben, hogy a német háborús bűnösök meglakoltak már. Azt sem hiszszük, hogy a német népnek megengedhetjük, hogy háborús tetteit elfeledje.” Amerikai szenátorok és képviselők, valamint újságírók viszont Washingtonban amiatt emeltek panaszt, hogy náci gyilkosok ezrei menekültek meg a jólmegérdemelt büntetéstől. Nemcsak, hogy szabadlábon járnak, de még terrorizálják is azokat a kisszámú német liberálisokat, akik annak idején Hitler ellen fordultak és az amerikaiakat segítették. Különbekét kap Németország Acheson amerikai külügyminiszter kezdeményezésére Amerika, Anglia és Franciaország most tanulmányozzák a kérdést, hogyan szüntethetnék meg a hivatalosan még fennálló hadiállapotot” a nyugati hatalmak és Németország között. Ahelyzet ugyanis tarthatatlan, annál is inkább, mert a szovjetnek esze ágában sincs megkötni a békeszerződést, amely aztán magától helyreállítaná a békestátust Németország és a szöveségesek között. A három nagyhatalom elvben megegyezett, hogy a jogi viszonyt “békevonalra állítják át.” Számos más probléma is megoldásra vár. így többek között azon folyik a vita, hogy miféle kötelezettségeket hárítsanak a bonni kormányra és hogy milyen mértékben engedik meg a németeknek a fegyverkezést, azon a címen, hogy nyugati Európa védelmi vonalának van rájuk szüksége. Sztálinnak nyugati Németországra fáj a foga. Az a célja, hogy egeysitse keleti Németországgal — kommunista kormányzat alatt... — Ilyen irányú parancsot kaptak a német kommunisták is, aki kföldalatti propagandát kezdtek a nyugati zónában. A német kommunista miniszterelnöknek kijelentette a szovjet Generalisszimo, hogy a Kremlin nem akar háborút, de ha mégsem kerülhetné el, uj fegyvereivel győzhetetlenné válik Oroszország. Hir szerint husvétra félmillió ifjú kommunista, volt Hitler Jugendek, akarják elfoglalni Berlin nyugati övezetét. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával a lapot! THURSDAY 1950. JANUÁR 19. MOZGÓSÍTÁS az emberi JOGOK VÉDELMÉRE A Kongresszus előtt különböző törvényjavaslatok fekszenek az emberi jogoknak az Egyesült Államikban való védelmére. Hogy a törvényhozók előtt az amerikai nép véleményét illusztrálják, több mint ötven országos szervezetnek többezer képviselője sereglett össze január 15 és 17 között Washingtonban, az ország fővárosában. Ez a mozgósítás összeesett a 81ik kongresszus második ülésszakának megnyitásával. A jelszó : “Itt az idő a Polgári Jogok törvénybeiktatására!” A vezetők Truman elnök idevágó javaslatainak azonnali törvénybeiktatását követelik. A National Association for the Advancement of Colored People indította meg a mozgalmat. Hozzá csatlakoztak az AFL és a CIO szakszervezetei, a legfontosabb protestáns, katolikus és zsidó szervezetek, a hadviseltek és más valóban demokratikus érzelmű polgárok egyesületei. A mozgósítás időszerűségét az adja meg, hogy most van két éve annak, hogy az elnök által életbehivott bizottság az Emberi Jogok érdekében kiadta jelentését, de javaslatai közül eddig még egyet sem szívleltek meg a törvényhozók. A méltányos alkalmaztaási szokásokról szóló törvényjavaslatot az illetékes bizottságokban már négy egymást követő kongresszusi ülésszakon kedvezően intézték el, de a honatyák mégsem hozták meg a törvényt. A lincseléseket és a poll taxot elitélő törvények szintén keresztülmentek a bizottsági tárgyalásokon, de a plénum mindig módot talált arra, hogy a döntést elhalasszák. Az országos pártok programja minden választás előtt követeli a polgári jogok törvénybeiktatását, mint demokráciánk bizonyítékát a külföld előtt, mégis 1875 óta nem hoztak szövetségi törvényt a polgári jogok védelmére. (New Jersey állam uj alkotmánya már tartalmaz ilyen intézkedést. — Szerk.) A legfőbb követelés a Fair Employment Practice (FSPC) javaslatának 1950-ben való törvényesitése. Mindkét ház bizottságai jóváhagyták a javaslatot, a mozgósítás vezetői ezt a törvényt követük elsősorban, mert az alkalmaztatások körüli elfogultság anyagilag is sérti a kisebbségi csoportokat. Az Elnöki Bizottság javaslatai közül még a következők megvalósítását követelik a mozgósítás rendezői: 1., A poll tax megfizetésétől ne függj ö na szavazati jog. 2., A lincselés ellen szövetségi törvényt kell hozni. 3., Tiltsák el a megkülönböztetést a közlekedési vállalatoknál. 4., Az Emberi Jogok védelmére állandó bizottságok állíttassanak fel a nagyközönség tagjaiból, a kongresszuson belül és az igazságügyminiszterium kebelében. 5., A honosítás kérdésében a faji megkülönböztetés eltörlendő. 6., A fennálló polári jogi törvények megerősítendők. A mozgalom vezetői nem kérnek a kommunista párttagok támogatásától. “Inkább kevesebb résztvevő legyen” — mondják. Hasonlóképen nem kérik a kommunista párti szervezetek segítségét sem. Az előzetes helyi tömeggytilések sikerei arra engednek következtetni, hogy az amerikai közönség helyesli a megmozdulást. A vezérek és a kiküldöttek bizakodnak abban, hogy fellépésük kényszeríteni fogja a kongreszszus tagjait, hogy választási ígéreteiket és a demokrácia alapkövetelései végül is törvénybe iktassák. JÓAKARATU FIGYELMEZTETÉS! A kongresszusban javaslatot fognak benyújtani, hogy aki kommunista, — akár tagja a pártnak, akár nem — egyformán ez ország ellenségének tekintessék s ha idegen születésű, polgárpapirja visszavonható s az illető deportálható legyen. Ha ebből a javaslatból azután,törvény lesz, igen sok magyar honfitársunk is elővigyázatlansága és könnyelműsége folytán bajba kerülhet. (Máris van jó néhány, aki mindenképen bajba fog kerülni.) Jóakaratukig figyelmeztetjük tehát azokat a magyarokat, akik kommunista, vagy társutas, a Szovjettel és a mai magyar kommunista rendszerrel szimpatizáló lapokat járatnak, akik adakoznak a vörösek gyűjtéseire, akik a már “fekete listán” levő szervezetek tagjai, vagy akik mutatkoznak a komik által rendezett mulatságokon és összejöveteleken, hogy kiteszik magukat a deportálás veszélyének, akár van amerikai polgárpapirjuk, akár nincs! Súlyos veszélynek teszik ki magukat és gyermekeiket még akkor is, ha a fent jelzett javaslatból nem lenne törvény, mert akit kommunizmussal, vagy a kommunisták iránti szimpátiával meg lehet majd bélyegezni, az, vagy annak gyermekei, családtagjai soha szövetségi, állami, megyei, vagy városi munkát nem kaphatnak, fiaik, unokáik, ha valaha a hadseregbe lesznek besorozva, soha tisztek nem lehetnek és olyan vállalatoknál, gyáraknál, stb. amelyek a kormány rendelésére dolgoznak, soha jobb, felelős munkát nem kaphatnak! Az amerikai kommunisták már nyíltan bevallották, hogy készek ezzel a hazával szembe fordulni s a szovjet oldalán harcolni, ha arra kerülne a sor. E? a haza tehát kénytelen védekezni a hazaárulók tömegei ellen. És aki fogadott hazája ellen képes fordulni, aki kész az orosz imperializmus szolgálatába állni, annak a mentségére becsületes ember nem is tud semmit felhozni. Jó lesz hát vigyázni, testvérek, magyarok! Jó lesz kétszer is meggondolni mostanában minden lépést! Jó lesz, ha ki-ki idejében észhez kap! 1
