Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1949-05-19 / 20. szám

A BERLINI BLOKÁD meg- Egyesült Államokat, ezért szüntetésével nem lett egy­szerre helyreállítva Berlin ke­leti és nyugati zónái közötti gazdasági egyensúly. Bár az ez iránybani tárgyalások me­nete kedvező irányban halad, a berliniek még jó ideig csak a hivatalosan megszabott szűkös adagokban fognak hozzájutni az életszükségleti cikkekhez. Úgy látszik, az em­ber manapság nem lehet sa­ját sorsának irányitója. Egy általános megkötöttség alól senki sem tudja magát men­tesíteni. Ha valakit a sorsa rossz helyre vetette, onnét el­szabadulni, ma a modern vi­lágban, mikor távolságok a technika haladása következ­tében úgyszólván nem létez­nek, — nehezebb, mint akkor volt, mikor az ember a lónál gyorsabb közlekedési eszközt nem ismert. Berlin a legutóbbi 15 év óta az egyén boldogulása és biz­tonsága szempontjából nem volt a legideálisabb hely. Hit­ler uralomra jutásával egy fanatikus, hatalmi vágytól el­vakult csoport kezébe került a kormányzás. Az egyének összességének akarata helyett minden vonalon, beleértve a legszentebb egyéni és emberi jogok szabadságát is, — párt akarat érvényesült. Mivel a párt vezetőségében meghib­bant agyú és kriminális haj­lamú egyének kerültek több­ségbe, az akkori Németor­szágnak sorsa meg volt pecsé­telve. A mai Németország a­­zoknak a pártvezéreknek és követőiknek bűneiért vezekel. Bár a berlini blokádot az oro­szok csak azért alkalmazták, hogy a nyugati demokráciá­kat Berlinből kiszorítsák, mégis a német nép szempont­jából az egy újabb további büntetés volt, amit a sors rá­juk mért. A mai korszak gigantikus küzdelmeiben a párt uralom a fenyegető veszedelem. Oroszország valósította meg először az uralomnak ezt a formáját, mely eszközeiben ép úgy nem válogatós, mint a­­hogyan a régi cári uralmat fenntartó tényezők sem vol­tak erőszakos cselekedeteik­ben válogatósak. Az oroszok terjeszkedési politikájának következményeképen, mit a hatalmas orosz hadsereg kö­zelsége nyomatékosan alátá­maszt, több Kelet- és Közép­európai államra lett ráerősza­kolva az orosz rendszer. Ezzel az elvitázhatatlan ténnyel szemben strucc-politikát foly­tatni végzetes hiba lenne. Az Egyesült Államok kormánya és kongresszusa felismerte a veszedelmet, ami az emberi szabadság jogokat fenyegeti Európában és ezért létrehoz­ta az Atlantic Pact néven is­mert egyezményt, s minden tekintetben támogatja az e­­gyezmény kötelékébe tartozó államokat. Ezért szidják az veznek minket warmongerek­­nek, de ha leülnénk nyugod­tan és nem csinálnánk sem­mit, akkor az oroszok szerint bizonyára minden igen jó lenne. Azonban egy nap arra ébrednénk, hogy az az ország, amelyben jobban, szebben és nyugodtabban lehet élni, mint bárhol másutt az egész föld­kerekségen, — az Egyesült Államok, — mint ilyen or­szág, — többé nem lenne. Ez nem rémlátás mert nap­ról napra több bizonyságot szerzünk arról, hogy mily szorgalmasan dolgoznak a született amerikai kommnis­­ták és bevándorolt kommu­nista ügynökök, hogy ennek az országnak emberi szabad­ság szempontjából ideális rendszerét aláássák. Az E- gyesült Államok tehát csak azt teszi, amihez joga van és ami kötelessége is; végzi a sa­ját rendszerét. És még e vé­dekezésében is elég liberális. Mindenesetre 1 i b erálisabb, mint Oroszország. EISLER GERHART esete is egy példa erre. Eisler, ki német állampolgár, 1931 óta tartózkodott az Egyesült Ál­lamokban, hol kommunista propagandát folytatott. E mi­att kétszer került összeütkö­zésbe az amerikai hatóságok­kal. Először a Kongresszus al­­#só házának Un-American Ac­tivities Committee ülésén, mi­kor bizonyos kérdésekre meg­tagadta a válasz adását s má­sodszor, mivel hamis adato­kat adott a kivándorlási ható­ságoknak, amikor kiutazási engedélyért folyamodott. Az alsó bíróság mindkét esetben elitélte Eislert, de mivel ő az ítéleteket megfelebbezte, is­meretlen barátai által össze­adott 23,500 dollár bail elle­nében szabadlábon maradt. Ezt a jogot a liberális ameri­kai igazságszolgáltatás meg­adta neki, azonban Eisler e joggal visszaélt, mert a múlt héten a Bátori nevű lengyel hajón, mint vakutas, elhagy­ja az Egyesült Államokat. A nyílt tengeren volt a hajó, mikor Eisler jelentkezett a hajó kapitányánál és felfedte kilétét. Miután megfizette Gdynia lengyel kikötőbe szóló hajójegy árát, a hajóstársa­ságot illetőleg az ügy rendben volt. De Eislernek még egy másik tényezővel is számíta­nia kellett: Uncle Sam-mel. Ez már nem ment olyan köny­­nyen. Az Egyesült Államok kor­mánya felkérte az angol ható­ságokat, hogy tartóztassa le Eislert, mihelyt a hajó angol kikötőbe ér. Eleinte úgy lát­szott, mintha Eisler letartóz­tatása törvényes akadályok­ba ütköznék. A Bátori hajó kapitánya vonakodott kiadni Eislert az angol hatóságok­nak, de végül mégis engedett az angolok nyomásának, mert ezek az amerikaiakkal e­­gyütt megtagadhatták volna a lengyel Hajónak, hogy angol vagy amerikai kikötőbe ezek után bemehessen és igy a ka­pitány Eislert szépe na sor­sára hagyta. Az amerikai új­ságok nagy felirásu cikkek­ben közölték, hogy Eislert minden tiltakozása, sőt fizi­kai ellenállása dacára is szé­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Jubileumi diszehéd Nt. Dr. Vincze Ká­roly foesperes tiszteletére A Perth Amboyi Független Magyar Református Egyház Presbitériuma, Nőiköre, Fiatal Asszonyok Köre, Diakónusok Testületé és Fiatalemberek Kö­re egy bizottságot alakított, a­­mely összeült, elhatározta s megtárgyalta azt, hogy junius 19-én diszebédet és ünnepélyt rendez Nt. Dr. Vincze Károly főesperes tiszteletére abból az alkalomból, hogy 20 éve van Perth Amboyban s szolgálja, pásztorolja, valóban elismerés­re méltó eredménnyel gyüleke­zetét. Eredményekben, tettekben gazdag munkálkodásáért, pél­dás lelkipásztorkodásáért s itte­ni magyarságunk egyik kiváló vezetőembereként tett megany­­nyi jeles cselekedetéért méltó el­ismerésre és ünneplésre ad al­kalmat nemcsak hívei, de bará­tai és tisztelői számára is ez a 20 éves jubileumi diszebéd, amely­nek rendező bizottsága most van kiszélesítés alatt. A Rendező Bi­zottságba és a Védnökök sorába készséggel fogadták el a meghí­vást városunk ismert magyar e­­gyéniségei, olyanok is, akik, bár nem tartoznak Dr. Vincze egy­házához, de egyéniségét nagy­­í'abecsülik, kiválóságát elisme­rik, személyét tisztelik és szere­tik. Május 25-én, szerdán este 7 órakor a Kirkland Place-i isko­lateremben ismét gyűlésre jön össze a rendezőség, amelyre az ünnepély előkészítésében és le­vezetésében közreműködők mind meghívást kapnak a részletkér­dések megtárgyalására. Menjünk a Pali­sades Park-ba! New York mellett, a Hudson folyó innenső partján van a hi­­res-nevezetes Palisades Amuse­ment Park, amely már megnyi­totta kapuit a szórakozni vágyó közönség számára. Felnőtt, vagy gyerek egyaránt jól érzi magát a Palisades Parkban, a­­hol nagyszerű szórakoztató pro­gramokról is gondoskodik a ve­zetőség. Egyházmegyei elnök NT. RÁCZ GYŐZŐ passaici református lelkészt az Evang. and Reformed Church Magyar Egyházkerülete Ligo­­nier, Pa.-ban most megtartott gyűlésén ismét megválasztották egjtöázkerületi elnökké. Csak a rokonokat engedik ki A N. Y. Times tudósítója je­lenti, hogy a magyar kormány hosszas huza-vona után végre engedélyt adót*.párezer magyar zsidónak a kivándolásra. ötvenezren kértek kivándorló útlevelet és Izrael kormánya közbenjárt, hogy legalább 30,- 000 magyar zsidót engedjenek Palesztinába. Ezt a magyar kor­mány először megígérte, aztán moszkvai parancsra lefújták a tervet. Most végre kijött egy rendelet, hogy azok “akiknek rokonaik élnek Palesztinában, kivándorolhatnak Magyaror­szágról.” Kikötötték azonban hogy zsi­dó orvos, mérnök és technikus nem hagyhatja el az országot, e­­zeknek dolgozniok kell, akár tet­szik nekik, akár nem. Hasonló a helyzet Romániá­ban is, ahol a zsidókat valóságos rabszolgaságban tartja a román kormány. A zsidó családokat fi­gyelik és ha egy-egy családtag eltűnik ,átszökik a határon, az otthonmaradottakat büntetik meg. A magyarországi állapotokról A KULÁKOK UJ NEVE Nincsenek már kulákok Ma­gyarországon, uj nevet kaptak: ba,saparasztok. Felszámolásuk, helyesebben kiirtásuk gőzerő­vel folyik. Hogy miért kell kiir­tani a módosabb gazdát, azt megmondta a kommunista párt egyik agitátora: — Lehetséges, hogy a basa­paraszt éppen a falu legjobb és legszorgalmasabb gazdája, aki maga is éjjel-nappal szorgalma­san dolgozik, sőt az is lehetsé­ges, hogy alkalmazottaival em­berségesen és jól bánik, azokat még jobban is fizetheti, mint azt a törvény előírja. Mégis kivétel nélkül meg kell semmisíteni ő­­ket és el kell tünniök a falu éle­téből, mert ezek csak maguknak és családjuknak dolgoznak, azok jólétét igyekeznek előbbre vinni, nem pedig a közösségét. Örök el­lenségei maradnak a kommunis­ta társadalomnak és a kollekti­­vizáló törekvéseknek. RABSZOLGABÉR A MEZŐ­­GAZDASÁGI DOLGOZÓKNAK A Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok, és az államnak dol­gozó mezőgazdasági munkások kollektiv szerződését elkészítet­ték. Ez a kollektiv szerződés — jelentéktelen propagandaszerü szociális juttatások köpenyében — valósággal rabszolga bére fogja a mezőgazdasági dol­gozókat, akiknél bevezeti az óra­béres fizetési rendszert. Az óra­bér 1.26—2.30 forint között vál­takozik olyképpen, hogy április 16-tól október 15-ig napi 10 óra, október 15-től április 16-ig napi 8 óra a munkaidő. Tehát hat hó­napon át a legalacsonyabb heti kereset 75 forint 60 fillér, a leg­magasabb 138 forint, a másik hat hónapon át 58 forint 8 fillér és 110 forint 40 fillér. A szokásos természeti járan­dóságok megmaradnak, és pe­dig: 600 négyszögöl vetemény­­föld, lakás, világítás, fűtés, ser­téstartás, baromfitartás, tej já­randóság. De a mezőgazdasági munkásoknak a felsorolt járan­dóságok aránylag magas hivata­los árát meg kell tériteniök, te­hát készpénzt alig-alig kapnak kézhez. Nt. Id. Nagy Emil váratlan halála Múlt csütörtökön, május 12- én a Philadelphia-i Jewish Hos­pital-ban rövid szenvedés után örök álomra hunyta szemeit Id. Nagy Emil volt bethlehemi re­formátus lelkész, a Református Egyesület New Jersey-i kerüle­tének szervezője. Egyike volt a legrégibb “A- merikás” magyaroknak: 1906- ban érkezett az Egyesült Álla­mokba. Az ugocsamegyei Fan­­csikán született, 1881-ben. The­­ologiai tanulmányait Debrecen­ben végezte s a budapesti Kál­­vin-téri templomban szentelték pappá. Kivándorlása előtt Szathmárnémetiben volt segéd­lelkész és hitoktató. Az Uj Vi­lágban két évig Pocahontason szolgált, aztán a Bethlehem, Pa.-i gyülekezet lelkészévé vá­lasztotta s 30 évig volt ennek az egyháznak pásztora. 1938-tól az egyesület teljes idejű szervezője volt haláláig... Bánatos özvegyén kívül négy gyermeke, unokái, ronkonsága, barátai és tisztelői gyászolják. Két fia református theologiát végzett. Ifj. Nagy Emil a Bridgeport! Első Református Egyház közszeretetben álló pásztora. Másik fia, Imre a Bethlehem Steel Co. irodájában dolgozik. Két leánya, Aranka és Adél, Philadelphiában, illetve Bethlehemben van férjnél. Temetése hétfőn délután ment végbe, az elhunyt utolsó kíván­sága szerint a bethlehemi refor­mátus templomból a perth am­boyi független magyar reformá­tus egyház hopelawni temetőjé­be. A gyászszertartást is, kifeje­zett óhaja szerint Nt- Csikesz Tibor phoenixvillei lelkész (elő­írna), Nt. Dr. Vincze Károly fő­esperes (prédikáció) és Nt. Bé­­ky Zoltán esperes (utóima) vé­gezte. A templomban a szertar­tást Bodó Károly ottani lelkész vezette be, a keleti ref. egyház­megye nevében pedig Nt. Kecs­­keméthy László woodbridgei lel­kész mondott búcsúztatót. A lel­kész! kar elénekelte a Gályara­bok Énekét. A gyász-karaván Perth Amboyba érkezve, ami­kor a Kirkland Place-i templom előtt elhaladt, megkondultak an­nak harangjai, búcsúztatóra hívva az elhunyt itteni nagyszá­mú barátait és tisztelőit is... Kint, a temetőben a koporsót a sirhoz vitték: Böszörményi Ist­ván, Bálint Lajos, Szathmáry Bertalan, Kecskeméthy László, Högye Mihály és Szabó András lelkészek. A Református Egye­sület nevében annak főtitkára, Nt. Borshy Kerekes György mondott búcsúbeszédet, majd Nt. Dr. Vincze Károly egy vég­ső imát és búcsúztatót. Nt. Id. Nagy Emil elment u­­tolsó útjára. Távozása fájdal­mas veszteség nemcsak család­ja, de mindnyájunk számára, a­­kik ismertük és szerettük őt-.. Likőrt főznek a barátok Németországban, bajor he­gyek közt a Benedek rendi bará­tok ismét elkezdték a hires Be­nediktiner likőr főzését és ex­portálását. Hegyi gyógyíüvek­­ből készül ez a kitűnő ital. PÁRTOLJA lapunk hirde­tőit, mert akik a Magyar Hír­lapban hirdetnek, őszinte nagyrabecsülői az itteni ma­gyarságnak ! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! A GÓLYÁHOZ IRTA: TOMPA MIHÁLY (Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, az osztrák elnyomás idején Íródott ez a költemény. Megrázó valószerüséggel tárja fel, tépi föl a belső sebeket, melyek minden zsarnoki elnyomás idején megtalálhatók; vesztett háborúk, önző, kishitű és áruló honfi­társak között. Olvassuk úgy, mint üzenetet a mai Magyarországból. Hiszen oly kísértetie­sen hasonló az 1849-iki tragédia, Világos és a mostani helyzet-) Megenyhült a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak visssza, vissza! Meg ne csaljanak Csalárd napsugár és síró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van s megdermedett. Ne járj a mezőn: temető van ott, Ne menj a tóba; vértől áradott; Toronytetőkön nézvén nyughelyét: Tüzes üszőkbe léphetsz, úgy lehet. Házamról jobb, ha elhurcolkodol. — De melyiken tudsz fészket rakni, hol Kétségb’esést ne hallanál alól S nem félhetnél az ég villámitól ? Csak vissza, vissza! Dél szigetje vár, Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár. Neked két hazát adott végzeted. Nekünk csak egy volt! az is elveszett! Repülj, repülj! és délen valahol A bujdosókkal ha találkozol: Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk . . . ! Safer a sir, sokra vak börtön borul, Kik élünk: járunk busán, szótlanul; Van, aki felkel és sírván megyen Uj hont keresni túl a tengeren. A menyasszony meddőségért eped, Szüle nem zokog holt magzat felett, A vén lelke örömmel eltelik, Hogy nem kell élni már sok ideig. Beszéld el, ah! hogy . . . gyalázat reánk, Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk: A kidült fában őrlő szu lakik: A honfi honfira vádaskodik. Testvér testvért, apát fiú elad .. . Mégis, ne szóljon erről ajakad, Nehogy, ki távol sir e nemzeten: MornifnUvi is kén ni télén, leaven! . . . Nt. Nagy Emil volt a becsüle­tes neve, amikor 1906-ban 43 évvel ezelőtt megérkezett Ame­rikába... Idősebb Nagy Emil és később, amikor hasonnevű fiát pappá szentelték: “az idősebb Nagy Emil nagytiszteletii ur” megnevezést kapta s aztán már csak “Emil Bácsi”, “Emil Bá­tyánk” kedves, közvetlen meg­szólítással és megjelöléssel illet­tük mind többen és mindinkább, ahogy az évek múltával szivünk­höz közelebb s oly közel jutott... S amikor most itthagyott, — váratlanul, tragikus hirtelen­séggel, — a mi kedvesen mosoly­gó, örökösen vicces jó Emil Bá­tyánk, mindnyájunk Emil Bá­csija távozott el közülünk, az é­­letünkből, mindennapjainkból, ahol valóságban, vagy gondolat­ban oly gyakran volt ő velünk... Nagyon megszoktuk már, hogy jött, kedvrederitő mondásaival, vicceivel, barátságos szavaival, közöttünk volt, velünk volt-., s oly nagyon fog hiányozni ne­künk, oly nagyon fáj, hogy hiá­ba várjuk többé... Emil Bácsi, aki élete két nagy elhivatásában: halott magyar testvérek százait temette el vég­­tisztességadással, papi palásttal vállán s magyarok tízezres tö­meg’eit készítette elő a íryász csapásainak elviselhetőbbé téte­lével, egyesületi életbiztosítá­sokkal... Emil Bácsi megtért Urához, Istenéhez, Akinek hii szolgája volt e földön s jól vég­zett munkáról adhat most szá­mot... Nt. Id. Nagy Emil neve s em­léke még sokáig, nagyon sokáig élni fog közöttünk ... Könnyes kacajban, sokszor elmondott a­­domáinak felemlitése közben megannyiszor feltűnik előttünk kedves, mosolygós arca s szép, kellemes lesz a reá való emléke­zésünk... De amikor e sorokat papírra írjuk, még egy utolsó könnycseppet kitörjünk sze­münkből... a hivatás tolla meg­rezzen kezünkben, mert fáj bú­csúztatót Írni arról, aki úgy sze­rette a vidámságot, kacagást, hivatását, családját, barátait-., az életet... — lka falvi — Egy centes “ham­­and-egg” Los Angelesben két szomszéd drug store között árháború tört ki. A gyilkos versengés során a “két szomszédvár” egyre lejjebb szállította az árait. A végén ma már 1 centért hirdeti az egyik a sonkás tojást, kávéval és pirí­tott kenyérrel. Az üzlet annyira fellendült, hogy ha még pár hé­tig igy megy, hát tönkre megy a tulajdonosa-.. HALLGASSA a ‘Voice of America’ (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig s 4:30-tól 4:45-ig (E.S.T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. 19.25 ke. — 31 Meter A világ minden részében hall­gatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igaz ság Hangja’’ ez. Hallgassa meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom