Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1949-04-28 / 17. szám

CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJul Only* diiutqahw/L. 'YbiwApjnfuJi. fcdiisuL curuL (publiAhsui. in* (p&hiK. Cbnboi^* VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — 17. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1949. ÁPRILIS 28. A HIDEG HÁBORÚ első ütkö­zetét megnyertük. Az oro­szok maguk kérik a blokád megszüntetését, mert azzal semmit sem értek el, illetve csak saját maguknak ártottak. Bővebbet csak a jövő héten fo­gunk erről tudni. A JANGTZE FOLYÓ men­tén felállított parti ütegek, mik a kommunista kínai had­sereg kezébe kerültek, a múlt hét folyamán négy angol ha­dihajót, közöttük a London cirkálót is, intenzív ágyutüz alá vették. A parázs kis össze­tűzésnek az angol részről 45 halottja és több mint 100 se­besültje van. A kinai veszte­ségről nincs jelentés, de való­színűleg ők is drágán fizették meg ezt a régi időkben komoly következményekkel járó inci­denst, ami felett azonban ma­napság á minden rosszhoz hozzászokott közvélemény bi­zonyára rövidesen napirendre fog térni. Nem is olyan régen, egy ilyen “nemzetközi incidens nem maradt volna megtorlás nélkül. A század elején az úgynevezett boxer lázadás el­nyomására a nagyhatalmak büntető expedíciót szerveztek és a megbántott jogrend e­­gyensulyát rövidesen helyre­állították. Azonban az utóbbi egy-két évtizedben a világ na­­gyott változott. Ma már nincs a régi értelemben vett jog, s nincs rend sem. A jogot az e­­főszak, a rendet pedig zavar váltotta fel. A Jangtze folyó mentén elpusztul angol fiuk vére hasztalanul lett elpocsé­kolva. Az ő kiomlott vérük nem járult hozzá a britt biro­dalom hatalmának emelésé­hez. Kina ma már nem a régi, ami 1900-ban, a boxer láza­dás idején volt. Akkor egy 18,000 főnyi nemzetközi had­sereg, mely amerikai, angol, francia, japán, német és orosz katonákból állott, aránylag e­­lég könnyen és hamar véget vetett a boxer lázadásnak, mely tulajdonképen egy naci­onalista mozgalom volt, hogy Kínából kiűzzék az idegene­ket. Először a Kínában lévő hittérítőket kezdték gyilkol­­gatni, majd később mikor a német követ, báró Ketteler is orgyilkosság áldozata lett, a nagyhatalmak egységes akci­óhoz kezdtek. Az expediciós hadsereg 1900 aug. 14-én el­foglalta Pekinget és azt meg­szállva tartotta az 1901 szép- 7-én kötött békeszerződés alá­írásáig. A további idegen el­lenes tevékenységek megaka­dályozására szigorú rendsza­bályokat hoztak és Kínát 333 millió dollár kártérítés megfi­zetésére kötelezték. Kina eb­ből az összegből természete­sen csak keveset fizetett meg, s az Egyesült Államok a reá eső és addig lefizetett 13 mil­lió dollárt 1908-ban vjssza is adta Kínának. KÍNA történetében a polgár­háborúk hosszú sorozatát találjuk. Hatalmas területén lévő mintegy 450 milliónyi la­kossága azonban minden bajt könnyen átvészel. Kínát sem a belső bajok, sem pedig a kí­vülről jövő erőszak nem volt képes megtörni. A hatalma teljében lévő Japán modern hadigépezetével és több milli­ós hadseregével hét éven ke­resztül ütötte-vágta Kínát, mely szinte hangtalanul tűrte a rettenetes megaláztatásokat és kínzásokat. A kinai nép mindkettőhöz hozzá volt szok­va saját vezetőinek rövidlátó és bűnös politikája folytán. Ez a nélkülözésekhez hozzá­­edzett és számbelileg is legna­gyobb nép, mely a föld összla­kosságának egy negyedét ké­pezi, uj ideológiai elmélet a­­lapján megszervezve — szem­bekerült a nyugati demokrá­ciákkal. A Jangtze folyó men­tém csatározások ennek a szembekerülésnek, sőt bizo­nyos vonatkozásban — egy második boxer mozgalomnak az előjelei. Csak más körülmé­nyek között és más következ­ményekkel. Szó sem lehet töb­­té büntető expedícióról, sem pedig kártérítésről. Sőt az an­golok még csak nem is Mlta-I koztak az “incidens” miatt. Aj kinai kommunista hadsereg! úgyszólván ellenállás nélkül foglalta el Nankingot és a nemzeti csapatok részéről to­vábbi komoly ellenállásra már számítani nem is lehet. Ázsiá­ban rosszul állanak az ügyek és a kinai események a nyuga­ti demokráciák gondolkodó e­­lemeinek sok nyugtalan órát szereznek. JAPÁNBAN is érezhető a ki­nai események hatása, amit McArthur is érvként hoz fel, amikor rámutatott a State Departmenthez küldött jelen­tésében arra, hogy a 70 ezer főnyi hadseregével egyre ne­hezebbé válik a 70 milliós Ja­pánban a rendet fenntartani. A kinai helyzet változásáig McArthur biztos kézzel vezet­te az ügyeket Japánban. A he­vesebb rádió kommentátorok teljes nyíltsággal tárgyalják a kinai eseményeket, de a sö­tét kilátások ellensúlyozásá­ul megállapítják, hogy a vas­függöny mögötti országokban nem megy minden úgy, mint ahogyan azt Moszkvában sze­retnék. Tito megmutatta a le­hetőséget a Moszkvától függő viszony megtörésére s az ő példáját Bulgáriában és Cze­­choslovákiában is próbálják követni. Már maga ez a pró­bálkozás is eredmény, mert mutatja, hogy a nemzetek ön­állóságuk telj es elvesztésébe nem tudnak belenyugodni. AMERIKA mindig megbe­csülte a háborús veteránja­it, akiknek sok különféle e­­lőnyt adott a polgári elemek­kel szemben- így például go­vernment állásokba a veterá­nok könnyebben bejuthattak, mint azok, akik nem voltak háborús katonák. Azonkivül a veteránok bónuszokat, külön­leges segélyeket kapták, mik a második világháború után, mikor a veteránok száma 15 Menekült magyar irók kiáltványa Mindszenty hercegprímásért A nyugatra menekült magyar írók kiáltványt intéztek a világ népeihez Mindszenty József ma­gyar bíboros hercegprímás meg­mentése érdekében. A kiáltvány — amelyet 40 menekült magyar iró irt alá — főbb részeiben e­­zeket mondj a: “A bíboros nemcsak a magyar katolicizmus fejét jelenti, ha­nem a legmagyarabb magyart is — mondja a kiáltvány — aki nemzeti fennmaradásunk hité­nek ébren tartója egy szakadék felé rohanó országban. Nemcsak a nyugati kultúrának erős bás­tyája keleten, de az ember mél­tóságának, a keresztény erkölcs­nek és a hitnek védelmezője egy anyagelvü, hitnélküli és a szel­lem minden szabadságát lábbal taposó zsarnoki jrendszerben. A szabadságnak és annak a krisz­tusi gondolatnak apostoli hirde­tője, mely nélkül államot építeni, fenntartani és egyáltalában millió főre emelkedett, óriási anyagi megterheltetést jelent az országnak. Egyedül a GI munkanélküli segély, mit a kongresszus azért szavazott meg, hogy a háborúból vissza­tért katonák azonnali támo­gatást kaphassanak mig el nem tudnak helyezkedni, ed­dig 3400 millió dollárba ke­rült az országnak. A segély 52 héten keresztüli heti 20 dol­lárból, vagyis összesen 1040 dollárból áll. Ez nemcsak a­­zoknak jár, akiknek nincsen munkájuk, hanem azoknak is, . akiknek önálló üzletük van, — de az üzlet nem jól megy. A mindkét jogcímen járó se­gélyt eddig 8 és fél millió ve­terán vette fel. Mivel ez a tör­vény ez év julius 25-én lejár, a kongresszus azzal a módosí­tással akarja azt megújítani, hogy a határidő lejárta után csak azok a veteránok vehetik igénybe a segélyt, akik 1947 julius 25-ke után szereltek le. Ezeknek a száma mégsem o­­lyan nagy, mint a háború u­­tán közvetlenül leszerelteké, akik közül még több mint 6 millió veterán tarthatna igényt a teljes segélyre, vagy annak bizonyos részére. emberi életet élni seholsem le­het.” “Számunkra épen az jelentet­te emberi nagyságát, valamint minden időkre példát mutátó magyarságát, hogy a békét és türelmet megalkuvás nélkül hir­dette anélkül, hogy egyházának és népének jogaiból külső nyo­másra bármit is feladott volna. Szolgai alázattal nem hajtott fe­jet ott, ahol csak öntudattal és emberi méltósággal lehet véde­kezni. A megalkuvók sorsa úgyis csak a biztos megsemmisülés le­het egy rfyihden eszközzel céljai­ra törő totális rendszer fogai kö­zött.” “Világosan látta a jövőt.. “Nem azt, amit köznyelven ‘holnap’-nak szoktak nevezni, hanem a távolit. Ezt építette mind em megnyilatkozásával, minden cselekedetével. Aki nem tudott és nem tud vele együtt a távoli időbe látni, az sohasem foghatta fel teljesen az ő emberi nagyságát és példamutatásának jelentőségét.” “Mi hontalan magyar irók, katolikusok és más valláshoz tartozók egyaránt, politikai pártállásra való tekintet nélkül, teljes egységben és a béke min­denek felett álló szeretetében a­­lázattal é. imádkozva befelé for­dulunk. Velünk könyörög az ő szabadulásáért elnyomott né­pünk hü fia. Hisszük, hogy a milliók imáj a és az Isten­be és a szabadságba vetett hi­tünkből kisugárzó erő egy napon megdönti majd a zsarnokságot. De a zsarnokság még áll és fog­ságban tartja azt az embert, a­­kit megmenteni az egész világ és minden hivő kötelessége.” “Nem elés tehát hallgatva be­felé fordulnunk, hanem azt a­­karjuk, hogy nemzetünk törté­nelmének sorsfordító óráiban szavunkat meghallja az egész világ és annak minden olyan té­nyezője, amely felelős a jövőért. Mindszenty bíboros hercegprí­más letartóztatása jel az alvilág erőinek a végső megindítására. Minden kockán forog, ami még a nyugati szellem örökségének jelét viseli magán. Mindszenty hercegprímásnak nem szabad elpusztulnia és ennek az általá-Soron van a zsidóság is... Minthogy az uj zsidó állam­ban az első választásnál a kom­munisták teljesen háttérbe szo­rultak, Moszkva kiadta a jelszót, hogy Izráel kapitalista állam s a cionizmus az amerikai “impe­rializmus” szolgálatában áll. Ennek megfelelően Oroszor­szágban is a csatlós államokban is megkezdődött a cionisták el­nyomása és a zsidók kivándorlá­sának megnehezítése. A magyarországi cionisták lapja, Uj Élet, legutóbbi számá­ban bejelentette, hogy a Magyar Cionista Szövetség és a Magyar Palesztinái Hivatal beszüntette működését. A zsidó kormány tiz megbí­zottját, akik kivándorlási ügyek elrendezése végett jöttek Buda­pestre, letartóztatták. Bukarest­ben is letartóztatták a zsidó ál­lam két kivándorlási megbízott­ját-A magyar kommunista-párt­ból kizárták az összes cionistá­­aat. Emiatt munkát alig kaphat­nak. Törvény készül a felforgatok ellen A kommunista bujtogatókat kiutasítják Amerikából Meg fognak támadni Ira C. Eaker, U. S. repülő-tá­bornok azt hiszi, hogy ha a Kremlin vezérei úgy látják majd, hogy biztosra mehetnek támadásukkal és a győzelem e­­sélyei mellettük vannak, megtá­madják Amerikát. “Amerika so­hasem forgott nagyobb veszély­ben, mint ezekben az időkben” — mondotta Eaker tábornok. nos támadásnak nem szabad si­kerrel járnia.” “Világ nemzetei, felelős ál­lamférfiak, poltikusok, irók, a sajtó szabad és bátor hangú kép­viselői, szellemi emberek, szer­vezetek vezetői, munkások, dol­gozók ébredjetek a veszély tuda­tára és fogjatok össze az ellen a sötét hatalom ellen, amelynek ördögi vigyora most láthatóvá vált egy ország lelkiismereti sza­badságának lábbal tiprásában! Mentsétek meg Magyarország hercegprímását, mert különben a veszedelem, mely őt elpusztít­ja, teljes erejével a Ti elpuszti­­tástokra tör!” A Nyugatra menekült magyar irók. Sellyéi F. Lajos, Perth Amoby ‘magisztrátusa’ letette esküjét Séllyei F. Lajos városi rendőrbiró az uj állami alkotmány szerint “magistrate” titulust és bírói palástot visel ezentúl. Az uj állásba múlt szerdán nevezték ki s csütörtökön délelőtt a városházán, ünnepélyes külsőségek között tette le esküjét, miközben a családi bibliát fia, Ifj. Séllyei Lajos tartotta. A hivatali esküt Philip P. Cos­tello városi főjegyző adminisztrálta. A virággal feldiszitett tanácstermet megtöltötte a rokonok, barátok, hivatalos emberek és érdeklődők sokasága, akiknek jelenléte és mosolygós arca is azt mutatta, hogy Séllyei F. Lajos, a mi magyarszármazásu városi bírón krendkivül népszerű, közszeretetnek örvendő ember, bár Ítélkező bírónak is, sze­retetreméltónak is lenni egyszerre nagyon nehéz feladat . . . Perth Amboy első magisztrátusának beesketésén ott volt a városi Bar Association számos tagja is, amelynek Séllyei F. Lajos a jelenlegi elnöke, valamint egyesületi es professzionális vezetőemberek, városi és megyei tisztviselők. A Szűz Mária Egylet nevében a bírói palástot Zsegnyán Sándor, a haditengerészet veteránja adta at, aki a második világháború után a Budapesti Amerikai Katonai Missziónál teljesített szolgálatot. A washingtoni szenátusban McCarran nevadai demokrata s z e n á tor törvényjavaslatot nyújtott be az idegen kommu­nista ügynökök' és más beszivár­gók és felforgatok ellen. Ha a ja­vaslatból törvény lesz, az idegen kommunista ügynököket kiuta­sítják az országból és nem ad­nak beutazási vizumot olyan külföldieknek, akikről megálla­pítható, hogy bujtogatni, vagy felforgató tevékenységeket szer­vezni készülnek Amerikába. A- zokat a nem-polgárokat, akik kommunista “front-szervezetek­ben” tevékenykednek, vagy ilyen álcázott szervezetek tag­jai, szintén kiutasítják az or­szágból. A szenátusi vizsgálóbizottság előtt bizonyitékok vannak, me­lyek szerint bizonyos ügynökök moszkvai parancsra szervezik az amerikai kommunistákat. Itt említjük meg, hogy az In­ternational Workers Order (IWO) nevű szervezet, — a­­mely a magyarok között “Test­vériség” hangzatos név alatt to­boroz tagokat, — a washingtoni legfőbb szövetségi bírósághoz fordult azzal a kérelemmel, hogy adjanak ki rendeletet Tom C. Clark igazságügyminiszternek arra, hogy vegye le az IWO-t a “felforgató” törekvésekkel meg­bélyegzett szervezetek listájáról. Matthew McGuire szövetségi bi­­ró a kérelmet elutasította és egy­ben megtagadta egy olyan tiltó parancs kiadását is, mely mega­kadályozná a szövetségi kor­mányt abban, hogy elbocsásson olyan közalkalmazottakat, akik az IWO-nak tagjai. Ez a bírói döntés és a most ké­szülő fenti uj törvény meggon­dolásra kell késztessen sokakat, akik mind a mai napig azt hit­ték, hogy az IWO-hoz való tar­tozásuk egyszerű biztosítási egy­leti tagság és semmi más. Szo­morú valóság, hogy még ma is nagyon sok olyan magyar van Amerikában, aki nem tudta megszerezni, vagy hanyagságból nem szerezte meg amerikai pol­gárlevelét és ezek között j ónéhá­­nyan olyanok, akik egy meggon­dolatlan pillanatban tagjai let­tek a “Testvériség”-nek s aztán egy szép napon, valamelyik han­gos “képzőgyülésen” rájöttek arra, hogy ott másról is szó van. Kiküldött “központi” emberek; 25,000 árvát hoznak Amerikába WASHINGTON. — A szená­tus előtt fekszik a terv, melyet rokonszenvvel ffogadtak a hon­atyák és amelynek lényege, hogy 25,000 apátlan-anyátlán európai árvát hoznak át Európából A- merikába. Gyermektelen házas­párok kívánják adoptálni a 15 éven aluli fiukat és lányokat. Bérencek A párisi “békekonferenciá­ról,” melyet kommunisták tar­tottak, a U. S. külügyminiszté­rium úgy nyilatkozott, hogy de­legátusai szovjetbérencek, akik papagálymódra ismétlik a Moszkvában előirt szöveget. Ez a konferencia élesen birálta az Atlanti Paktumot és a nyugati hatalmakat, de árva szóval sem merte kritizálni a szovjetkor­mányt. sőt asszonyok jöttek a gyűlések­re “programbeszédekkel,” film­­bemutatókkal, dörgedelmes be­szédekkel, melyekben nem egy­szer e sorok íróját névszerint is szidták, gyalázták. Ez utóbbi körülmény legyen mindennél el­fogadhatóbb bizonyítók magyar testvéreink szemében arranézve, hogy az IWO-nak nem csupán biztosítási céljai voltak és van­nak Amerikában! Az IWO “Testvériség” tagság bajba fog­ja keverni mind^iekelőtt a nem-í polgár magyarokat (akik polgá­rosodásuk lehetőségét is nagy­mértékben kockára tették ezzel) de bajba keverheti azokat Is, a­­kik amerikai polgárok ugyan, dd polgári esküj ük értékét kétségbe vonhatóvá tették magatartásuk­kal. Vannak más “feketelistán” le­vő szervezetek is, mint például az Amerikai Magyar Demokra­tikus Tanács, melynek szintén van egynéhány magyar tagja és amelynek fővezérei között á brunswicki vörös lapszerkesztő is égres-földre esküdözve, kapá­lózva tiltakozott Clark igazság­ügyminiszternél a megbélyegzés ellen, de hiába, mert a felforga­tó szervezeteket alapos FBI vizs­gálat után tették nyilvános lis­tára-Hogy még jobban szidhassa­nak és piszkolhassanak és ezzel még jobban igazolják önmagu­kat, mi e helyről ismét csak arra sürgetjük, különösen amerikai polgárjogokkal nem biró ma­gyarjainkat, hogy szakítsanak meg painden összeköttetést mind azokkal a szervezetekkel és sze­mélyekkel, amelyek és akik ellen a “megbízhatatlan” és “felfor­gató” gyanúja is felmerülhet. Nem a magunk, hanem az ő sa­ját érdekükben tanácsoljuk ezt. Önzetlenül, érdek nélkül adjuk ezt a jótanácsot most, az utolsó órában, anélkül, hogy akár la­punk előfizetését kérnénk ezek­től a megtévesztett magyaroktól, akár pedig bármilyen biztosítást kínálnánk nekik megvételre...! (Akit azonban egyleti biztosítás érdekel annak készséggel meg­adjuk akármelyik jónevü, való­ban magyar egyletünk itteni képviselőjének a cimét!) * * :Jí Amint már többször megír­tuk: a hurok szorul a vörösek nyaka körül ebben az országban. Amerika lesújt árulóira és áru­lója ennek a hazának mindaz, a­­ki itt keresi kenyerét, idejött s itt találta meg boldogságát és mégis: egy egészen más rend­szer, egy más államforma, más ország érdekében agitál, azt di­csőíti s annak a hive. Az ilyen­nek pedig a mi Amerikánkban nincs helye! HALLGASSA a ‘Voice of America’ (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig és 4:45-től 5-ig (E. S. T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. 19.25 ke. — 3V Meter A világ minden részében hall­gatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igazság Hangjai v;ez. Hallgassa meg! —r ‘'í rrn-iT-r t^ --------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom