Hiradó, 1949. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-06 / 1. szám

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — NO. 1. SZÁM. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1949.- JANUÁR 6. A Moszkva által Magyarországra kényszeritett kormányzat véres ökle lesújtott népünk nagy vezérére, hogy végezzen vele és elnémítsa népe lázadozó közvéleményét. A szovj et leteriteni készül Mindszenty József bíborost, Magyarország hercegprímását. A bí­boros megszemélyesítője a magyar nép vallásos és hazafias érzel­meinek — a kommunista uralom idején ugyan úgy, mint ahogy a názi zsarnokság idején is volt. Bízva törhetetlen hitében, a magyar nép óriási többsége — felekezetre való tekintet nélkül — Mindszenty bíborost szellemi vezérének választotta. Megtestesítője ő egy nemzet legszebb ha­gyományainak, melynek hivatása századokon át az volt, hogy megvédje a Kereszténységet és a Nyugati Műveltséget. A magyar­ság ellenállása a szovj et beolvasztási törekvésével szemben legtöbb erőt a bíboros hősies példaadásából merített. A terrorista rendőrállam Magyarország és a Római Katho­­likus Egyház eme nagy hősét most aláveti a kinzókamrák minden borzalmának. Bármily szilárd legyen az akaratereje, azt meg kell törni és kimondhatatlah szenvedésekkel arra készülnek őt kény­szeríteni, hogy bevalljon bűnöket, amelyeket sohasem követett el. A kikényszeritett valótlan vallomásokat azután szétkürtölik majd egy elalélt világ négy sarka felé. Elbizakodva folytonos sikereiktől, melyeket durva erőszakkal érnek el, a kommunisták karácsonyt választották arra, hogy Magyarországon a vallásszabadságot vég­leg eltapossák. Ki akarnak minden vallást irtani, hogy a szovjet kedve szerinti “békesség a földön” valóra váljon. Magyarország népe el van némitva s ezért a szabad országok­ban élő magyarság kötelessége felemelni a szavát nemcsak Mind­szenty József bíboros személye érdekében, de azoknak az örök érté­keknek a védelmében is, amelyekért a “Gyermek,” ki karácsony napján született, feláldozta az életét és amelyekért Mindszenty József bíboros oly nemes elszántsággal harcolt. A világ szabad népeihez fordulunk most, hogy megkérdezzük őket, mikor szólal meg lelkiismeretük a szovjet bűncselekményei­vel szemben. Megengedhető-e, hogy a szovjet elpusztítsa az egyén minden jogát, lábbal tapossa az emberi méltóságot, megsemmisít­sen minden szabádságot és elkobozza a nemzetek jogát ahhoz, hogy saját független államaikban élhessenek? Megengedhető-e hogy az emberi szabadság csupán néhány nemzet kiváltsága legyen és nem’ az egész emberiségé? Nem jött-e el végre az ideje annak, hogy fremfeMek * Ti1i*W5«*ft>-er hogy ez a világ felszabadulván a náci járomból, most az orosz csima sarka alá szoruljon? Mindig ellenfelei voltunk a szovjet rendszernek, de most ünnepélyesen kinyilvánítjuk, hogy ezentúl a szovjetet az egész emberiség ellenségének tekintjük. Mindszenty bíboros letartózta­tása és az ellene emelt alávaló vádak kihívást jelentenek az egész szabad világgal szemben. Megadjuk-e magunkat a durva erőszak­nak, avagy elfogadjuk a kihívást? DR. VARGA BÉLA A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának elnöke. XII. PIUS PÁPA karácsony napján most is megtartotta szokásos szózatát a világ népei­hez. Uralkodásának kezdete óta ez volt a tizedik karácsonyi szó­zata, de még soha ily sötétenlá­­tó, pesszimisztikus nem volt. Hangoztatta, hogy mindent el kell követni a béke megóvására, de a minden áron való béke, az olyan, amely a legnagyobb áldo­zatok árán szerezhető csak meg, nem vállhat igazán az emberiség javára. Helytelenítette, hogy az idegen erőszak alá került népek sorsukra legyenek hagyatva. Szükség esetén fegyveres erővel is meg kell védeni az emberisé-Még 9 japán hadi­­bűnöst akasztanak A nemzetközi tribunál még 9 japán hadibünöst Ítélt halálra, közöttük 3 tábornokot, akik 33 amerikai pilótát fejeztettek le. A halálra Ítélteket hamarosan felakasztják. KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híre­ket és közleményeket már csak a következő he­ti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szer­da estig telefonon is fel­veszünk. get a támadók, aggresszorok el­len. Az 1948-as évhez fűződött nagy várakozások nem váltód­tak be - s a világ beláthatatlan örvény szélére érkezett. Soha a háború vége óta nem ülte meg ennyire egy uj háború lidérc­nyomása az emberek lelkét. Az engedékenység politikája csak uj támadás útját egyengeti. A törvények megsértőit ki kell kö­zösíteni és az Egyesült Nemze­teknek ily értelemben nemzetkö­zi szolidaritást kellene mutatni­­ok a béke fenntartása érdeké­ben. Az ima és a szeretet, hang­súlyozta a pápa, a kereszténység két fő fegyvere. Mindkettő Is­tentől van, mint maga a béke is. Szeretettel minden kérdést meg lehet oldani azoknak, akik való­ban vallják a szeretet tanát. A. pápa szokás szerint nem ne­vezte meg a Szovjetet, csupán egy helyen tett nyílt célzást, a­­mikor az ortodox keleti egyház­ról azt mondotta, hogy szolgaian elkötelezte magát • olyan világ­­szemlélet támogatására, amely­nek nem titkolt célja, hogy a ke­resztény vallást kiirtsa. A ke­resztényi felekezetek újból való egyesítésének gondolata iránt készséges hajlamát fejezte ki, feltéve, hogy a katolikus- egy­háznak semmit sem kellene fel­adni a rábízott hitből. A pápa rendkívül komor és határozott hangú beszéde az egész világon mély benyomást keltett s a hely­zet egyre sulyosbbodó voltának újabb jelét látják benne. WEISS FERENC FŐRABBI HIRTELEN HALÁLA Pénteken, december 31-én es­te, 216 State St. Perth Amboy-i otthonában szivszélhüdés követ­keztében hirtelen meghalt Weiss Ferenc főrabbi, itteni magyar é­­letiink egyik vezéregyénisége, a­­kinek halálát nemcsak családja, hívei, de az égész magyarság méltán gyászolja. Néhány évvel ezelőtt szélütés érte, hosszú ide­ig kórházban volt, de aztán job­ban lett, az aktiv, minden szép, nemes mozgalomban résztvevő Weiss rabbi azonban már nem volt többé a régi s bár korai ha­lála előrelátható volt, hirtelen elmúlása most mégis megrendí­tette szeretteit és barátait... Rabbi Weiss Ferenc az elmúlt 20 év alatt nemcsak egyháza és hívei, de az egész amboyi és kör­nyéki magyarság körében tiszte­letet, szeretetet és megbecsülést szerzett magának kedves egyé­niségével, ékesszóló szép ma­gyar beszédével és mély érzésű, igaz magyarságával... Nem volt olyan nagyobb magyár megmoz­dulás, amelyben többi papjaink­kal és lelkészeinkkel együtt részt ne vett volna s még a leg­nehezebb időkben, a magyar ná­cik rémtettei idején is higgad­tan, megkülönböztetni tudóan ült le tanácskozni azon-, hogy ho­gyan, "miként segíthetnénk sze­gény szerencsétől szülőhazán­kon s a szenvedő magyarokon... A szeretetet, jóságot, egymás megbecsülését nemcsak a szószé­ken, pódiumokon, vagy bankett­asztaloknál hirdette Rabbi Weiss, de aszerint élt is... Teme­tésén, illetve ■ ravatalánál ott voltak a családon kívül egyháza és egykori gyülekezete tagjai, barátai, tisztelői is, a római ka­tolikus plébános, a református főesperes is elmentek elbúcsúzni Weiss Ferenctől, végtisztességet adni a zsidó papnak, igaz ember­nek, jó magyarnak... a Beth Jacob, majd az egyesült Beth Israel Hitközségnek volt a rabbija csaknem haláláig. Felesége 19 1-ben halt meg. Szép családot nevelt, kiterjedt rokonsága gyászolja. Gyerme­kei: Ilona, férjezett Dr. Lang József né és kéc kislányuk: An­na, férjezett Mps. Maurice Gold­­farb (Miami, Ma.) és egy gyer­mekük; Ágnes, férjezett Mrs. RABBI WEISS FERENC Rabbi Weiss 1884 február 26- án született a zemplén-megyei Sámson községben. A pozsonyi Rabbiképző Szemináriumban és Ausztriában, a Graz-i Egyete­men végezte tanulmányait. 1905-ben lett rabbinus és Tolcs­­va, Győr megyében, majd 1906- tól Vertesi-ben volt az ottani hitközség rabbija. A világhábo­rú idején, mint tábori lelkész Kőniggraetz-ban teljesített szol­gálatot. 1928-ban vándorolt ki Amerikába s itt Perth Amboy­­ban, előbb a Beth Mordecai, az­tán a Beth Jacob Hitközségnek volt a rabbija 1934-ig. Egy évig Astoria, N. Y.-ban, az ottani gyülekezetnél szolgált, 1935-ben visszajött Amboyba s 1939-ig Bernard Kastenbaum és egy gyermekük; Aiidrás és neje és 3 gyermekük (Passaic, N. J.) ; Dávid és neje.és 2 gyermekük; Antal és neje es egy gyermekük; és Pál (nőtlen). Temetése január 2-án, vasár­nap délután ment végbe általá­nos részvét kíséretében a gyász­­háztól, a Madis'on Ave.-i zsina­gógában megtartott gyászszer­tartás után a Hopelawn-i teme­tőbe. A ravatalnál Rabbi Jacob V végezték a szertartást Ephros kántor kíséretében, gyönyörű beszédben' méltatva az elhunyt érdemeit. A templomban Rabbi David Singer, Rabbi S. Levy és Rabbi Jacob D. Gordon tartot­ták a szertartást. Rabbi Weiss Ferenc a “Song of Songs” és más bibliai és tör­ténelmi munkák szerzője, kiváló szónok és egyházának is egyik vezéregyénisége volt. Az Ame­rikai és Kanadai Rabbinical As­sociation igazgatósági tagja, a New Jersey-i Rabbinical Ass’n. alelnöke, a Perth Amboyi Ohav. Achim Ass’n igazgatósági tagja volt. Elnöke volt éveken át az 1932-ben alakult Kovács Mihály Ezredes Társaságnak. Halálával nemcsak családját és egyházát, de magyarságunkat is nagy veszteség érte. Megölte a propeller Egy fiatal amerikai lány, a Wave tagja a washingtoni navy repülőtéren túlságosan közel ment egy B-24 bombázóhoz, a­­melynek propellere elkapta és darabokra tépte a lányt. AMERIKA HANGJA... ültünk összebújva a sötét szobában, Éhségtől remegve, gondtól haloványan, Égeti a rádió apró, vörös gombja, Künn a város fölött a lét szörnyű gondja. S egyszerre megszólalt a tilos szó halkan, Egy tündérvilágból szóló, csodadallam: AMERIKA HANGJA! S mink, a meglepették, mink, az üldözöttek, Akik már azt hitték, sose látunk többet Felhőtlen égboltot, szép, szabad világot, Hallgattuk . . . s szemünkből égő könny szivárgott. Üzent a szabadság boldog, büszke népe, Szinte leborultunk a szent hang elébe: AMERIKA HANGJA! Az Élet fénye hullt a gyászos Budára! Állva hallgattuk a szent Himnuszt utána. E hang tartott minket végig erős hitben, Oh, hányszor suttogtuk, áldja meg az Isten! Mi volt ez a szózat? A béke galambja, Fink adó szabadság gyönyörű harangja? . . . Oh, még annál is több — Amerika hangja! Budapest. FARKAS IMRE Oroszországban a sztrájkoló munká­sokra halálbün­tetés vár Most, amikor az amerikai munkásság készül a Taft-Hart­­ley törvény eltörlésének a nagy küzdelmére, nemcsak nem feles­leges, • de tudnia kell minden munkásembernek, hogy Orosz­országban halálbüntetés jár minden munkásnak, aki sztrájk­ban vesz részt. A másik ország, amely halállal bünteti a sztráj­kot : Franco Spanyolországa. Az Industrial Worker, az I. W. W. hivatalos lapja december 11-iki számának vezércikkében foglalkozik az oroszországi munkástörvényekkel és ezt Írja: — Az orosz munkástörvények 13-ik szakaszának 58-ik pontja világosan kimondja, hogy halál­­büntetés jár a sztrájkolókra. Ennyi joga van a munkások­nak Oroszországban. A magyar Stalinisták még so­hasem kritizálták e szörnyű tör­vényért Oroszországot, sem pe­dig Stalint. Mindent helyeselnek, amit Oroszországban a munkásság kárára tesznek, mert a Staliniz­­mus elve szerint mindent alá kell rendelni az állam érdeké­nek. síEs®BaL..a_kaBí­mumsták Euró“ pában" Alben W. Barkley, az uj alel­­nök visszatért európai útjáról. Ezzel kapcsolatban megelégedé­sének adott kifejezést a tapasz­taltak és látottak fölött. Barkley szerint jó a termés, nő a biztonság és fokozódik az ellenérzés a szovjettel szemben egész Európában. A kommunis­ták és híveik száma megcsap­pant. Amióta látják gyakorlat­ban a kommunizmust, egyre ke­vesebben kérnek belőle. Barkleynek az a véleménye, hogy 1949-ben aligha kerülnek uralomra Európában a kommu­nisták. Főleg nem azokban az országokban, ahol az amerikai segély révén sikerült rendbehoz­ni a zilált gazdasági helyzetet. — Nem hiszem, hogy hábo­rúra kerülne a sor Amerika és Oroszország között — folytatta nyilatkozatát Bakley. — De azt se állíthatom teljes bizonyosság­gal, hogy béke lesz, mert a szov­­j etvezérek kiszámíthatatlanok és nem tudni mi lesz a következő lépésük. / Kire célzott Trumas? Diplomáciai körökben megin­dult a találgatás afelől, hogy kikre gondolt az elnök, amikor a minap azt mondotta, hogy “e­­gyes kommunista vezérek rend­kívül szeretnének megegyezni Amerikával és véget vetni a hi­deg háborúnak.” A Fehér Ház­hoz közelálló körök bizonyosra veszik, hogy elsősorban Sztálin­ra célzott az elnök, aki többizben beszélt barátságosan a szovjet generalissimóval. Trumán sze­rint Sztálin nagyon rendes em­ber, de a Politbüro foglya. Más alkalommal Truman úgy beszélt róla, mint az “Öreg Joe”-ról, aki megtartaná a szerződéseket, ha a Kremlben ülő többi nagyfej ü megengedné. Az Amerikai Magyar Szövetség tiltako­zása Mindszenty hercegprímás bebörtönzése ellen 1948. december 27. Az Amerikai Magyar Szövetségbe tömörült amerikai magyar­ság megdöbbenéssel vette tudomásul Magyarország hercegprímá­sának, Mindszenty József bíborosnak a letartóztatását. Kezdettől fogva a legőszintébb rokonszenvve! és aggodalommal figyeltük a hercegprímás hősies küzdelmét a mostani vérben gázoló kommu­nista rendszerrel szemben. Egyházellenes gyűlöletét ez a rendszer már előbb megmutatta Ordas lutheránus püspök letartóztatásával is. Mindszenty hercegprímás nemcsak az egyház legelemibb és legtermészetesebb jogait védelmezte, hanem szülőföldjének és nemzetének lelkiismereti és politikai szabadságáért is síkra szállt. Akkor is méltó volna ez a küzdelem a legnagyobb rokon­­szenvre, ha más .nemzet érdekében, más vívta volna azt. Mind-4 szenty hercegprímás azonban a vérünkből váló vér és küzdelmének egyetlen célja szülőföldünk szabadsága volt. Amerika magyarsága mit üzenhet a hercegprímás börtö­nébe?... Hitet, bizalmát, nagyobbá nem tehetjük, hiszen annak nagyságát már százszor is igazolta. Azt azonban elmondjuk, hogy teljesen együttérzünk vele, aki­nek még az élete sem drága, amikor a lélek és az eipberiség sza­badságáért kell küzdeni.- Önfeláldozása nem lehet hiábavaló és hisszük, hogy az az em­beri szabadság, amely a vasfüggöny mögött csak börtönön és szen­vedésen keresztül tarthatj a fenn önmagát, előbbutóbb győzni fog. _ Krisztus a keresztfán váltotta meg a világot. Az emberi jogok gyilkosainak a kezében a XX. század igazainak is sokat kell szen­vedni. Az Amerikai Magyar Szövetség minden öntudatos tagjának együttérzése ott volt eddig is és ott lesz ezután is a magyar nemzet hitéért és szabadságáért szenvedő hercegprímással. Az Amerikai Magyar Szövetség hivatalos tiltakozását — ön­megbecsülésünk és amerikai demokráciánk jogai szerint — eljut­tattuk az amerikai külügyminisztériumhoz is. SZÁNT A Y DEZSŐ, s. k. BENCZE JÁNOS,‘s. k. az A.M.Sz. országos elnöke az A.M.Sz. ig. elnöke Chicago. I1L______ _ ------Áhttsijurgh»,Za,____ BALOGH E. ISTVÁN, s. k. az A.M.Sz. közp. titkára Washington, D. C. Azé lesz a győzelem, aki tovább bírja kitartással Amerikai katonai szakértők úgy ítélik meg a helyzetet Ber­linben, hogy a hidegháborút az nyeri meg, aki tovább birja ki­tartással. A szovjet azt reméli, hogy Amerika előbb unja el, főleg, mert Berlin légi utón való élel­mezése sokba kerül. Abból Ítél­nek, hogy az első világháború u­­tán Amerika ráunt az európai ügyekre. Akárcsak Hitler, a szovj etvezérek is tévednek, ami­kor múltbeli példák után Ítélik meg Amerika magatartását. A- merika tanult a saját kárán és másodszor nem követi el ugyan­azt a hibát. Amerikának eltökélt szándé­ka Európában maradni, elsősor­ban pedig Németországban, hogy igy a németekre vigyáz­zon, nehogy feltámadjon a ná­cizmus vagy a német imperializ­­; mus és hogy sakkban tartsa aN kommunista veszélyt, amely kü­lönben elnyelné Európát. Megtalálták a nátha vírusát A washingtoni egészségügyi intézet jelenti, hogy kétévi szor­gos kutató munka gyümölcse­ként sikerült megtalálni a hülés és a nátha régen keresett kár­okozó vírusát. Most, hogy végre kézre került mikroszkóppal is a­­lig látható kis “szörnyeteg” el­kezdik a kísérleteket, hogy olyan kémiai anyagot keressenek, a­­mely a legbiztosabban végez majd az emberiség ősi ellenségé­vel, a hüléssel. Amerikai fegyvert Európának - sürgeti Forrestal Forrestal honvédelmi minisz­ter' beszámolójában és javasla­tában, melyet Trumán o elé ter­jesztett, többek között azt kí­vánja, hogy amerikai fegyve­rekkel lássák el a velünk baráti viszonyban álló európai orszá­gokat. Csak igy állhatnak ellent a kommunista terjeszkedésnek.. Amerika biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságá­val, véli a honvédelmi miniszter. Kígyói nem, de bé­kát küldhetünk postán... E. J. Quigley brooklyni pos­tamester közli a n. é közönség­gel, hogy kutyákat, macskákat, kígyókat és házinyulakat posta utján nem lehet küldeni. Ezzel szemben elfogad a csomagposta alligátorokat, legfeljebb 20 incs hosszúságig, békákat, teknősbé­kákat és bizonyos hernyófajtá­kat, utóbbiakat elegendő levél (falevél) hozzáadásával, úgy­szintén méheket biztonságos csomagolásban. HA AZT AKARJA, nogy -vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a HÍRADÓBAN! A “Magyar Nemzeti Bizottmány*9 felhívása a világ szabad népeihez!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom