A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

igazgató és igazgatóhelyettes, az osztályvezetők, főkönyvelő, csoportvezetők és szakaszmér­nökök sem. A helyi Néplapban megjelent egy cikk ZeleznikSándor mérnök, az igazgatóság MDP alapszervezeti párttitkár tollából „Meg kell erősíteni a Vízügyi Igazgatóság pártszervezetét' címen. A szerző elismerte, hogy a műszaki értelmiségiek számos sérelmet szenvedtek el az igazgatóságon, megyei viszonylatban is a legtöbb támadás itt történt az értelmiség ellen. An­nak ellenére, hogy a dolgozók zöme műszaki volt, alig voltak képviselve a párttagok között. A mérnökök közül csak a cikk szerzője, volt párttag (Néplap 1956. okt. 16.). Tekintettel a Nyírvíz-palotai központban lévő helyhiányra, az irodahelyiségek zsúfoltságára, próbálták kezelni a kedvezőbb elhelyezés lehetőségeit. Az Igazgatóság új központi székházá­nak építésére vonatkozó első tervet az OVF 1956-ban engedélyezte. Az építési telket a Nyír­egyházi Városi Tanács biztosította. Az 1956. októberi események miatt azonban, több évre elhalasztották a beruházást (FTH 2012/2.). Az akkori nehéz viszonyokat tükrözi az igazgatóság jogi tanácsadója, dr. Deák Endre 17-1/46- 1/1956. 2. sz. a., 1956. október 11-én a 2. sz. Mátészalkai Szakaszmérnökségnek írt levele, mely szerint az igazgatósághoz javító-nevelő munkára beosztott dolgozó - aki munkájáért csökkentett díjazásban részesült - jogtalanul cséplési szabadságot kapott, és 41 napot hiány­zott. A jogtanácsos felhívta a szakaszmérnökség vezetőjét, jelentse, hogy kinek az engedélyé­vel mehetett a javító-nevelő munkára ítélt dolgozó szabadságra. Sághy Mihály a Mátészalkai Szakaszmérnökség vezetője 5/2-1957. számú, 1957. február 1-én kelt levelében arról értesí­tette a dolgozót, hogy az 1956. október 23. előtti időszakban javító-nevelő munkára ítélteknek a büntetése további intézkedésig fel lett függesztve (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). AZ IGAZGATÓSÁG ÁLTAL 1956-BAN VÉGZETT MUNKÁLATOK 1956-ban az igazgatóságnál nagyberuházások kivitelezésére nem került sor, de az árvédelmi, belvízvédelmi és hatósági tevékenység mellett folyószabályozási (partvédő-) műveket építettek, töltésfejlesztést, belvízi csatornaszakaszok kotrását végezték. Fontos feladat volt a belvízi szivattyútelepek és műtárgyak karbantartási munkája, a védvonalakon lévő egyes épületek villamosítását és a telefonhálózat fejlesztése. Sándor Sándor mérnök-technikus 1956. február 16-án Vásárosnaményban jelentést állított össze az igazgatósági vízijárművek 1955. évi teljesítményéről. A „Szamos” és „Pajti" nevű von­tatóhajók motorjai főjavításon estek át. A vontatókat az igazgatóság hajózható folyószakaszá­ból a Felső-Tiszán mintegy 190 km, a Szamos alsó szakaszán 20 km-en végzett partbiztosítási munkához szükséges anyagok szállításához használták. A három tanyahajóból egy új beszerzés volt, a 26 személyes „Otthon". A „Kuckó" 14 személyes tanyahajót 198 munkanapon vették igénybe a Szamos folyón végzett munkálatoknál. A „Derű" irodahajó Tokajban, majd a Tiszán Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszon, 382 napon át használták. Az 75 tonnás 1. sz. uszály a „Szamos” vontató mellett, míg a 71 tonnás 2. sz. uszály a „Pajti" vontató mellett dol­gozott. Az „István” és „Zoltán" 20-20 tonnás kisuszályok szükség szerint a Szamoson és a Tiszán dolgoztak. Ezek mozgatását a „Pajti" és „Kováts” motorok végezték. Nehézséget okozott, hogy a vízijárművek zöme Tokajban telelt, a javítóműhely pedig Vásárosnaményban volt (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). A folyószabályozási munkák 1956-ban nem voltak befejezettek, a partok megkötése minden szükséges szakaszon nem történt meg. A munkákhoz elvégzéséhez részletes tervdokumentá­ció készült. Az igazgatóság működési területére vonatkozó térképen (3. ábra) bejelölték a szük­séges folyószabályozási munkákat, a partvédőművek építésének-felújításának helyszíneit. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom