A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

zott. Az igazgatóság vezetője továbbra is Zboray Károly üzemvezető-főmérnök volt, az igazgató-helyettes, és egyben a 34 fős Műszaki Osztály vezetője Mokos Sándor üzemvezető főmérnök. A Műszaki Osztályhoz hat csoport tartozott: 1. Árvédelmi és Folyamszabályozási Csoport Jancsó Gyula csoportvezető főmérnök vezetésével; 2. Belvízrendező és Kultúrmérnöki Csoport Gavallér Endre csoportvezető főmérnök vezetésével; 3. Vízhasznosítási Csoport (vezetőt nem nevezték meg); a.) Öntözés és halastó építési részleg - Tarnóczky István mérnöktechnikus) és b.) Ipari, ivóvíz és magasépítés részleg - Barucha József főmérnök); 4. Műszaki Tervezési Csoport Czibur Géza csoportvezető főmérnök vezetésével; 5. Gépészeti és Üzemelési Csoport Kálnay András csoportvezető főmérnök vezetésével (a legnagyobb, 14 fős csoport). Az 16 fős Igazgatási, Jogi és Munkaügyi Csoportot dr. Deák Endre jogügyi tanácsadó vezette. Ide tartozott az Igazgatási, jogi és munkaügyi részleg, a Hatósági engedélyezési részleg, a Segédhivatal és a Gondnokság. Dr. Serly Ferenc osztályvezető vezetésével, a Főkönyvelőség 14 dolgozója három csoportba tagolódott: Pénztár és Könyvelés, SzTK Csoport, Szabó Ferenc revizor. Ekkor a szakaszmérnökségek száma háromre csökkent: I. sz. Szakaszmérnökség, Nyíregyháza; II. sz. Szabolcsi Szakaszmérnökség, Nyíregyháza; III. sz. Szatmár-beregi Szakaszmérnökség, Mátészalka. Az új számozás szerinti I. sz. és II. sz. Szakaszmérnökségek működési területe azonos volt a régi 5. sz. és 4. sz. Szakaszmérnökséggel, a III. sz. a régi 1., 2., 3. sz. Szakaszmérnökségek területével. A mátészalkai központ mellett, Vásárosnaményban és Fehérgyarmaton építésvezetőségek maradtak (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

8. ábra Részlet a dolgozók névszerinti beosztását közlő 1957. áprilisban kelt Kossuth címeres bélyegzővel ellátott körlevélből (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.)

1957 áprilisában, a 940/1957. számú Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság hivatalos helyiségének beosztása tárgyú körlevél (8. ábra) ismertette a központban dolgozók elhelyezését. A központi irodák a Nyírvíz-palota 3. emeletén voltak. Itt az I. sz., és II. sz. szakaszmérnökségekkel együtt összesen 21 szoba állt rendelkezésre. Egy-egy szobában az igazgató és helyettese kivételével - akik egyedül voltak szobájukban - 2-7 fő került elhelyezésre. Olyan szoba is volt, ahol vegyesen, két csoport kellett elférjen. A szűkös elhelyezés miatt, nem volt minden dolgozónak külön íróasztala (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

Az OVF 4 516/1957. számú 1957. június 26-i rendeletével szabályozta a címerhasználatot: „1957. évi október 1-től csak az új címer használható. 1957. október 1. után a Kossuth címer, vagy a Magyar Népköztársaság 1949-ben kiadott címerét az épületekről el kell távolítani, feltéve, ha jelentékeny műszaki akadályba nem ütközik." (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

Jelentős változást hozott vízügyi feladatok megosztásában 1957. augusztus 31-én az Elnöki Tanács 18/1957. sz. rendelete, a vízgazdálkodási társulatok alakításáról az érdekeltek saját,