A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

Szabolcs-Szatmár megyében az első forradalmi megmozdulás - a Budapestiekkel egy napon - 1956. október 23-án Kisvárdán, míg Csengerben és Mátészalkán október 25-én történt. 1956. október 23-án a megyei Néplapban vízügyi témájú írás jelent meg, „Tervek az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére" címen. Egy másik cikk szerint javaslatot terjesztettek elő a városi tanácsnál „Télen-nyáron a városé legyen a Sóstó" címen. Eszerint: újjá kell építeni a fedett uszodát, 300 000 Ft szükséges a szálloda korszerűsítéséhez, a Svájci lak téli üdültetésre hasz­nálható, a jégpályát a téli szórakozáshoz, igényesebbé kell tenni a Sóstói strandfürdőt, üveg­pavilon a szigetre, több szórakozóhely és a gyermeküdülők felújítása (Néplap 1956. okt. 23.). 1956. október 26-ig Nyíregyházán a megyei párt- és állami szervek még működtek (https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/97186/ertekezes.pdf). Nyíregyházán, 1956. október 26-tól kezdődtek tüntetések, amit a budapesti harcokban előző napokban elesett nyíregyházi testvérpár, Tárnoki Ferenc 23 éves mérnök és Tárnoki Tamás egyetemi hallgató iránti kegyeletből szerveztek. A Megyei Pártbizottság munkatársai a Sztálin tér 21-ben lévő székházukról (ma Jósa András Múzeum) leszerelték a vörös csillagot. A Kossuth Étteremből (ma Korona Szálló) ezzel egyidőben repült ki egy Sztálin szobor és a kövezetre hullva darabokra tört. A szovjet hősi emlékművet, Pátzay Pál „Kozák lovas" szobrát ledöntöt­­ték, akárcsak az Északi (Morgó) temető szovjet síremlékét. Megalakult a városi forradalmi bi­zottság, nemzeti tanács és a munkástanács. A Nyíregyházi Városi Tanács előtt több ezer részt­vevővel nagygyűlést szerveztek, megválasztották a munkástanács választást előkészítő bizott­ságot. A tüntetők meghallgatták Szilágyi László, Molnár Jenő, Rácz István beszédét. A rendőr­ség bejelentette, hogy egyetért és támogatja a forradalmi követeléseket. A városi börtönből megtörtént a rabok kiszabadítása (Dikán 2001). 1956. október 26-án elhangzott a helyi rádióban az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottsá­gának felhívása: „ ... Ezen a napon Nyíregyháza város dolgozói nemzetiszínű zászlók alatt fel­vonultak a város főterére azért, hogy a széles nemzeti egység nevében kibontakozó új életünk­höz erőt adjanak. ..." (Szabolcs-Szatmári Néplap 1956. október 27.). A Damjanich laktanyánál a szétoszlatása céljából, a katonaság tüzet nyitott és kézigránátot dobott a mintegy 500 főre duzzadt tömeg közé. A tüntetők szétoszlottak, a sebesülteket (21 könnyebb és 6 súlyosabb) a közeli kórházba szállították (Dikán 2001). A nyíregyházi forradalmi események második napján, 1956. október 27-én a Néplapban meg­jelent írások címei jól tükrözik a legfontosabb történéseket: „Nyugalom és rend kell”, „A Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata”, „Őrizzük meg a város nyugalmát - Az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottságának felhívása”, A nyíregyházi Kossuth Lajos és a Zrínyi Ilona gimnáziumok, a Tanítóképző Intézet diákjainak Közös Követelése!”. A Szabolcs- Szatmár megyei Munkástanács sztrájkbizottságának határozata: „1. A szovjet hadsereg azon­nal vonuljon ki az országból; 2. Új magyar kormányt; 3. Sztrájkjogot a munkásságnak; 4. Teljes amnesztiát a forradalomban részt vett magyaroknak; 5. Ameddig ezt nem teljesítik, addig sztrájkolni fog Nyíregyháza munkás, paraszt, értelmisége, a közellátás, áramszolgáltatás, sajtó kivételével” (Néplap 1956. október 27.). Október 28-ig a forradalmi tanácsok átvették a megye és Nyíregyháza város feletti irányítást, nemzetőrséget szerveztek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új rend vezetői nem követ­tek el erőszakot (Lupkovics 2009). Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság vagy „ötös bizottság" a Nyíregyházi Ideiglenes Városi Mun­kástanács lett. Az október 29-én megalakult Megyei Bizottság élére Szilágyi László került. AZ 1956. FŐ FORRADALMI ESEMÉNYEI A MEGYÉBEN ÉS NYÍREGYHÁZÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom