A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái

Az árvízvédelmi töltés koronáján kizárólag a 31/2018. számú főigazgatói utasítás meghatározott töltéstartozékok helyezhetők el. Attól eltérő tartozékok kihelyezése kizárólag kezelői hozzájárulással történhet.

5. AZ ASZFALTBURKOLATOK IGÉNYBEVÉTELEI ÉS TÖNKREMENÉSI MÓDJAI

Mint ismeretes, az aszfaltanyagnak bitumen köt anyaga miatt, - a mérsékelt égövi területen általános -20°C és +40°C közötti léghőmérséklet intervallumban, - nagymértékben változnak fizikai, mechanikai tulajdonságai.

Nyáron, huzamosabb ideig tartó 30°C feletti nappali hőmérséklet (forró nap) esetén a fekete aszfaltkopóréteg +60°C hőmérsékletre is tartósan felhevülhet, tehát nálunk az aszfalt kopórétegek használati (üzemi) h mérséklet tartománya, a téli -20°C-tól a nyári +60°C-ig terjed ki. Nyilvánvaló, hogy az aszfaltok mechanikai tulajdonságainak laboratóriumi vizsgálati módszereinél azt a vizsgálati h mérsékletet kell alkalmazni, melynél a kérdéses aszfalt tulajdonság a használat során a legkritikusabb állapotba, tehát statikus mérnöki megfogalmazásban mértékadó igénybevételi állapotba kerülhet.

Ugyanakkor a vizsgálati módszert is úgy kell megválasztani, hogy az a valóságos igénybevételeket a lehető legjobban közelítse, a vizsgált tulajdonságot az eredményeiben a legjobban tükrözze, és azok alapján az adott tulajdonság szempontjából, az aszfaltkeverékek jól megítélhetők legyenek.

5.1. Aszfaltburkolatok nyári igénybevételei és tönkremenetelei

Nyáron, mint már említettük, 8-10 egymás utáni nyári illetve kánikulai nap után, amikor az éjszakai minimális h mérséklet is 20°C fölött marad, az aszfalt burkolat felső 10 cm vastagságú részének átlagos h mérséklete meghaladhatja az 50°C hőmérsékletet. A felső néhány centiméter vastagságban pedig a 60°C hőmérsékleti átlag is létrejöhet az aszfalt felület feketeségi fokától függően.

A nyári gyors hőmérsékletváltozások következtében, - bármely irányúak is azok, - nem jöhetnek létre termikus húzó- vagy nyomó- feszültségek, mert ezeken a magas hőmérsékleteken már rendkívül gyors az aszfalt relaxációja és a túlnyomórészt viszkózus állapotú (alig rugalmas) aszfaltrétegekben ébred feszültségek minden irányban eloszlanak.

Az aszfalt burkolatok nyári nyomvályú képződéséhez és egyéb deformációinak létrejöttéhez mindenképpen járműforgalom és pedig nehéz teher vagy nagyon lassú és sűrű könnyű forgalom szükséges.

A melegdeformációra hajlamos aszfalt a legritkább esetben repedezik, hiszen éppen e tulajdonságánál fogva alacsony h mérsékleten is jól alakváltozik, relaxál, termikus feszültségek alig keletkeznek benne. Az ilyen aszfalt nyári h mérsékleten tapasztalható plasztikus alakváltozásokat okozó kedvezőtlen tulajdonságai, ősszel, télen, és tavasszal számunkra kedvezőkké válnak.

Ha tehát a nyomvályú mélyén és peremén mozaikos vagy hosszirányú repedések is láthatók, akkor az már teherbírási hibával is kombinálódik, de lehet, hogy amit látunk teljesen teherbírási tönkremenetelből származó burkolatsüllyedés. Előfordulhat, hogy az aszfaltnak rendkívül nagy a plasztikus alakváltozási képessége és repedések nincsenek a nagy mélységű nyomvályúban. Ebben az esetben azt kell tudnunk, hogy normális körülmények között az aszfaltvastagságnak legfeljebb csak a 25 %-a lehet a nyommélység (az eredeti felülethez viszonyítva) és