A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái
mega kiépítés. Ez idő alatt a Tunyogmatolcsi a régi zsilipet elbontották és mellette új műtárgyépült. 1986-92. között 12,6-19,65 tkm és az 5,7-6,75 tkm közötti szakasz, ezt követően 1996- ig a 6,75-7,2, a 11,6-12,6, a 7,6-8,55 tkm közötti, 1996-ban a 0,5-2,15 tkm közötti szakaszkiépítésére került sor. 2004-ben a még hiányzó torkolati szakaszok kiépítésével a Szamosfolyó teljes hosszában elkészült a töltés fejlesztés. A Krasznán jelentős fejlesztések a töltésezés óta nem voltak. 1976-ban a 22,58-23,48 tkm között, 1977-ben pedig a 20,95-21,75 tkm között építettek szivárgás gátló résfalat kevés sikerrel. A jobb parti töltés 1893-98. között a Kraszna medrének ásásakor kikerült földtömeg épült ki. A kedvezőtlen szivárgási viszonyok javítása érdekében több helyen is résfalak létesültek többkevesebb sikerrel. A Kraszna jobb parti töltéssel együtt épült a Nagyecsedi zsilip a Lápi-főcsatorna torkolatához. 1996-ban kiépült a 27,39-30,61 tkm közötti szakasz a mértékadó árvízszint fölé 1,0 m-rel. 2.4. Felsőszabolcsi öblözet Az öblözethez 144,184 km árvízvédelmi töltés tartozik:- Tisza balparti töltés Vásárosnaménytól Vencsellőig 89,894 km,- Lónyay-főcsatorna jobbparti töltés Berkesztől Vencsellőig 35,383 km,- Lónyay-főcsatorna balparti töltés Berkesztől Vencsellőig 18,967 km- Főcsatlakozó főfolyások töltései 47,669 km A Tisza árvizei ellen védő, nagyobb arányú beavatkozások 1846-tól indultak meg Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat irányítása alatt. 1879-80-ban építették ki a töltéseket az 1876. évi árvízszintre, majd 1883-87 között újabb fejlesztés következett. 1889-90-ben az újból emelték a töltéseket az új mértékadó árvízszintfölé 1,0 m-el valamint Zsurk és Győröcske térségében töltésáthelyezést hajtottak végre. A Vásárosnamény-Zsurk közötti szakaszon a Tisza bal partján 1927-39 között körgátak létesültek a községek védelme érdekében, a nyílt területeket pedig nyári gátakkal mentesítették mintegy 45 km összes hosszban. 1965-ben új árvízvédelmi töltés épültTiszaszentmárton és Eperjeske között. 1969-ig a községek körgátjainak 1 m-es biztonsággal, 3 m széles koronával és 1:3 kétoldalirézsűvel, 1973-ban pedig a Vásárosnamény északi töltésének a kiépítésével befejeződött a Vásárosnamény-Zsurki árvízvédelmi szakasz kiépítése. 1977-ben Záhony és Zsurk között holt mederfeltöltést majd 1992-ben Zsurk határában egy ősmeder keresztezésnél védképesség helyreállítási munkák történtek. 2007-ben megépült a Lónyay-főcsatorna torkolati zsilip. 3 3. ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSKORONÁK ÁLLAPOTA Megközelítőleg 540 km árvízvédelmi töltés van, melyek koronája 170 tkm hosszon aszfalt, 58 tkm hosszon stabilizált, 1 tkm hosszom műkő burkolattal rendelkezik. A maradék 311 tkm töltéskorona nem rendelkezik burkolattal. A töltéskorona állapota javarészt, 500 tkm hosszon megfelelő, a maradék 40 tkm hosszon felújítást igényel.
