A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 3. Csongrádi Zoltán (OVIBER Kft.): Hidraulikai modellező program használata az ivóvízminőség javító programok tervezése során
Nem tartom szükségesnek a tervezési folyamatba történő elmélyülésbe, de a tervezés lépéseinek bemutatásával láthatóak azok a kapcsolódási pontok, ahol segítséget kaphatunk a hidraulikai modellező program által. A legfontosabb lépések és azok sorrendje: 1. A települések napi vízigényeinek meghatározása (maximum, minimum, átlagos). 2. Az összegzett legnagyobb vízigény ellátását biztosító vízbázis kijelölése. Szerencsés, ha távlati igények fejlesztésére is van lehetőség. 3. A vízbázis kijelölése után meghatározzuk a kialakítandó távvezetékek nyomvonalát. 4. A nyomvonal alapján meghatározom a vezeték anyagát átmérőjét és a szivattyút. 5. Ellenőrzés. (szivattyú és vezeték). 6. Ha minden rendben, megszerkesztjük a vezetéket, elkészítjük a hossz- és keresztszelvényeket, csomóponti terveket, műszaki leírást, részletrajzokat stb. 7. Tervegyeztetések. 8. Tervmódosítás. 9. Terv leadása. A hidraulikai modellező programok nem tervező programok, csak a tervezési folyamat kiegészítéseként használhatóak. A modell előállítása során szükséges a tervezőnek és az üzemeltetőnek együtt dolgoznia. Az üzemeltető tapasztalata nélkül a modell számítási adatai a tervező számára nem adnak teljeskörű képet, hiszen nincs meg az adott rendszerre vonatkozó üzemeltetési tapasztalata. A gyakorlott modellezőnek vannak jól használható modellezési tapasztalatai, ami segítheti őt az eredmények kiértékelése során, de ezek a tapasztalatok nem pótolják a vizsgált rendszerre vonatkozó üzemeltetés hosszú évei alatt összegyűl ismereteket. A települések vízigényeinek meghatározása Ma már minden víziközmű szolgáltatók rendelkezik valamilyen összetettségű vállalati információs rendszerrel. A vállalati információs rendszer a gazdasági és műszaki adatbázisokból kinyerhető információkra alapszik. A tervezéshez szükséges vízigényeket a vízdíjszámlázási és a SCADA adatbázisaiból nyerhetjük ki. A SCADA megadja a napi termelt maximumot, minimumot és az átlag értékeket. Ebből képezhető az évszakos egyenlőtlenségi tényező. A vízdíjszámlázási adatokból a fogyasztói igények határozhatóak meg, ami alapján a hálózati veszteség számszerűsíthető. A kigyűjtést a tervezést megelőző öt év adataiból kell elvégezni. Az adatokból meghatározzuk a települések/fogyasztási körzetek napi fogyasztását (m3/d). A települések összesített vízigénye alapján tudjuk meghatározni a vízbázissal szemben támasztott kapacitás igényt. A vízbázis kijelölése A meglévő ismert vízbázisok kapacitás adatai és a nyersvíz minőségei alapján meghatározzuk az igényelt vízmennyiségnek megfelelő kapacitású vízbázist, ahol a nyersvízminőség alapján a legolcsóbban üzemeltethető víztisztítási technológia ki építhető. REGIONÁLIS VÍZELLÁTÓ RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI
